Részlet Francesco Bamonte: MEGSZÁLLOTTSÁG ÉS ÖRDÖGŰZÉS Hogyan ismerjük fel a ravasz kísértőt? c. könyvéből (IHTYS, Nagyvárad 2016. ‒ A/5 200 oldal)
A DÉMONOK NINCSENEK JELEN MINDENÜTT
Az emberi test térbeli kiterjedésénél fogva meghatározott helyen található. Mivel a démonok tisztán szellemi lények, nem rendelkeznek térbeli dimenzióhoz kötődő testtel. Amikor tehát külsőleg vagy belsőleg jelen vannak egy helyen, testben vagy tárgyon, nem fizikai valójukban mutatkoznak Ők (hiszen mint mondtuk, ilyennel nem rendelkeznek), hanem tevékenységük által; más szóval, ott vannak, ahol tevékenykednek.(16) Ezzel magyarázható, hogy egy démon egyidejűleg több személy testébe is behatolhat és molesztálhatja azt; ez esetben a több emberi test egyetlen helyet alkot, ahol a démon közvetlenül fejti ki tevékenységét. Nem szabad azonban abba a tévedésbe esnünk, hogy hiszünk a gonosz lélek mindenütt-jelenvalóságában. Egyedül Isten mindenütt-jelenvaló! A démon, bár anyagtalan létezőként nem helyhez kötött, mégsincs jelen mindenütt. Jelenléte a működéséhez kötött, amely ‒ véges lényről lévén szó ‒, szükségképpen korlátolt.
Az Evangéliumokból tudjuk, hogy az ellenkezője is előfordulhat: "több démon is lehet egyetlen testben(17); ez esetben azt mondhatnánk olyan, mintha több helyen lennének jelen egyszerre; s ha a démon több testre is képes egyidejűleg kiterjeszteni a tevékenységét (következésképp a jelenlétét ill. a helyét), akkor képes azt egyetlen testrészre is korlátozni. A démoni tevékenység bizonyos testrészre történő korlátozódásával összefüggésben elmondható, hogy figyelembe véve a gonosz lelkek eltérő »tökéletességi« fokát, adott esetben az illető démon hatalma korlátozottságának természetes megnyilvánulása lehet, ha nem képes azt az egész testre kiterjeszteni".(18)
.........................................................................................
16. "Ad primum ergo dicendum quod incorporalia non sunt in loco per contactum quantitatis dimensivae, sicut corpora, sed per contactum virtutis" ("Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy a nem-testi dolgok nem úgy vannak helyben, mint a testek: nem kiterjedéssel rendelkező mennyiségi érintkezés folytán, hanem hatóerejük által érintkezve vannak helyben"). (Vö. Aquinói Szent Tamás S. Th., 1, q. 8, a. 2, ad 1
(A teológia foglalata, I. rész, Gede Testvérek, Budapest, 2002, 60. o.) A testetlen lények ‒ vagyis az angyalok és a démonok ‒ képesek hatni a testre, s ezt valóban meg is teszik. Ahhoz azonban, hogy megtehessék, valamiképpen meg kell érinteniük a testet, s ez csak a második módon lehetséges, vagyis per contactum virtutis.
17. Mária Magdolnát hét démontól szabadította meg Jézus (vö. Lk 8,2). Amikor pedig kiköt a gerázaiak földjén, megkérdezi a démont: "Mi a neved?" Az így válaszolt neki: "Légió a nevem, mert sokan vagyunk" (Mk 5,9). Más alkalommal így figyelmeztet: "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár és megnyugvást keres, de nem talál. Akkor azt mondja: Visszatérek a házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen találja, kisöpörve és felékesítve. Erre elmegy, maga mellé vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat; bemennek és ott laknak. Annak az embernek pedig ez az utóbbi állapota rosszabb lesz az előzőnél. Így történik ezzel a gonosz nemzedékkel is." (Mt 12,43-45; vö, Lk 11,24-26).
18. Vö. C. Balducci, Gli indemoniati, Coletti Editore, Roma 1959, 33.