Most akkor tudott volt az efezusi ház, vagy sem?
Az Apostolok Cselekedeteiben megfigyelhető a feltűnő csend János apostolról a 36-os évtől 48-ig. Eusebius történész is megemlékezik az apostolok Jeruzsálemből történő elüldözéséről 37 és 42 között.
Egybehangzó az a hagyomány, mely Szent János apostoli tevékenységét, már korán a Kis-Ázsia-i térségre teszi, és bizony meglehet, hogy még "békeidőben" elkezdte a kőház építését Efezusban, ahová a Szent Szüzet menekíthette! Ezt alátámasztja a nagy Tertullianus állítása, mely szerint az Apostol korán érkezett Ázsiába! Később nyilván ideig-óráig oda is költözött, és nyilvánvaló, hogy aligha hagyhatta Jézus Anyját magára a veszélyes Jeruzsálemben!
A János akták és Polykratesz efezusi püspök bizonyítja a második században, hogy az apostol Efezusban élt és halt meg. A második század végén írja a kis-ázsiai származású Iréneusz: „János Efezusban adta ki az evangéliumot.” Hogy már korábban ment Ázsia tartományba ‒ aminek fővárosa Efezus ‒ bizonyítja Tertullianus (+ 220 után).
Egy 2. századi szerző Lenchius, Kr. u. 160 -170 körül írt: János cselekedetei Prochorus szerint című művében viszont azt állította, hogy János csak Mária halála után költözött Efezusba (?). Három 4. századi apokrif irat ‒ „B. Inatii missa S. Ioanni”, 
Areopagita Dénes levele Titus püspökhöz (363) és a „Ioannis liber de Dormitione Virginis” ‒ Mária utolsó éveit és sírját (érdekesmód) Jeruzsálembe helyezi. Az 5. század óta a zarándokok úgy tudják, hogy Mária sírja a Getszemáni-kertben van.
Ezzel szemben Szent Jeromos (+ 420) korábbi tanúktól tudja, hogy Szent Jánosnak kicsi, barátságos otthona és sok jó barátja volt; továbbá arról is biztosít, hogy az „apostol alapította Kis-Ázsia összes egyházát és ő kormányozta őket”.
A kis-ázsiai közösségek irányítását bizonyítja a Jelenések könyve, amit Szent János patmoszi 
száműzetésének idejében írt. Hét levelet küldött a hét egyházközségnek, az egyiket éppen az efezusinak. Végül nem érdektelen Toursi Gergely (+ 594) megjegyzése: „Efezusban volt egy eső- és viharálló hely, ahol Szent János az evangéliumát írta ... Négy fal egy egész közeli hegy csúcsán.” Az embernek kísértése van arra, hogy Szűz Mária házára gondoljon, de erre nincs semmi bizonyíték.
Összességében azonban az egyházi irodalomban majdnem teljesen ismeretlen, hogy Szűz Mária és Szent János Efezus területén élt volna. Thébai 
Hyppolit írja (700 körül), hogy Szent János a Szent Szüzet Efezusba vezette. Mindkettejük Efezus területén való tartózkodása mellett kardoskodik Szíria monofizita jakobitáinak írása (X.-XIII. század). Ezt az ismeretüket megbízható, régi hagyományokból merítették, ami Szíriának és Jeruzsálemnek közelsége miatt rendkívül értékes. Végül további bizonyítékot szolgáltat az a hivatalos okmány, amivel az efezusi ökumenikus zsinat 431. június 23-án értesíti Konstantinápolyt püspökének, Nesztóriusznak elítéléséről. Külön kiemeli, hogy Efezus szoros kapcsolatban van a teológus Szent Jánossal és a Szűz Istenanyával, Máriával.
Tény, hogy semmi nem szól az ellen, hogy Mária valóban itt élt Jánossal együtt. De sokak mégis azt állítják, hogy Jeruzsálemben halt meg. Na most ez újra elénk állítja a kérdést, hogy ad-e Isten információkat kiválasztott látnokok által? Merthogy Boldog Emmerich Katalint nem csak az életszentsége és stigmái igazolták, hanem az idő és a régészeti kutatások is!
