A halvány utalások is források?
Talán nem véletlen, hogy az Efézusiaknak írt levél „szentek polgártársait” említ (Ef 2,19). Ugyanis Szent Pál minden valószínűség szerint meglátogatta az Isten Anyját, mert utána még tüzesebben terjesztette Isten Igéjét. A legtöbb szentírás-tudós egyetért abban, hogy Szent Lukács is Efezusban látogatta meg a Szent Szüzet, és ott kapta meg Tőle a gyermekkori narratívákat. Szent Jánosnak még életerős korában Efezusban kellett élnie, hiszen idősebben már nehezen tudta volna apostoli útjait a meredek hegy-völgyek között megvalósítani! Nem beszélve arról, hogy miként tudta volna megalapítani az általa annyira szeretett közösségét, az „apokaliptikus egyházat"? Ráadásul gyakran látogatta őket, akiktől meg is kapta az „Ázsia Apostola” címet, mely olyannyira kitüntető cím, hogy legfeljebb egy egyházalapítót illet meg!
Szent Krizosztomus ↓ is említést tesz arról, hogy János hosszas időt töltött 
„Ázsia vidékén” és ott egy közösséget alapított.
Márpedig ha az egyházi krónikásoknak hitelt adunk, akkor arra juthatunk, hogy a Szűzanya és Szent János 37-ben költözhetett Efezusba, jóllehet kétségkívül csekély az írásos forrás arra, hogy Mária „dokumentáltan” ott tartózkodott. Bár a zsinati atyák 431-ben Nesztoriusznak írt levelükben erről említést tettek. Márpedig az, hogy Mária Isten Anyja Efezusban élt és ott szenderedett el, bizonysága, hogy oda építették az első Máriának szentelt templomot, ahol persze a Zsinatot megtartották! Márpedig a korai egyházban valamely szent tiszteltére templomot csak oda építettek, ahol a szent meghalt (a sírja van)!
A római liturgia már az efezusi zsinat előtt is megemlékezett Szűz Máriáról mint Isten anyjáról, mégpedig a keleti kereszténységgel egyetemben. Ennek ellenére Jézus Anyját kevéssé említik, arról pedig végképp alig akad forrás, hogy Mária egyáltalán járt volna Efezusban. Ez nem jelenti a tények meg nem történtét! Példaként említem, hogy az Apostolok Cselekedetei sem tesz említést Szent Péter 
Antiochia-i és római tartózkodásáról, ezek mégis megcáfolhatatlan
tények!
Végtére is a II. és III. századból maradt fenn több áttételes hivatkozás és halvány utalás a Szent Szűz efezusi tartózkodásáról! Megemlíthetjük
Szent Ireneuszt, Polykárpot, Hyppolituszt, Eusébiuszt, Alexandriai Szent Kelement és Origenészt. Példának okáért Szent Ireneusz 203-ban halt meg, és személyesen ismerte még Szent Polykárpot aki Szent János apostol tanítványa volt. Tehát ennél fogva biztos forrásból értesülhetett arról, hogy János 
az evangéliumát Efezusban írta.
Figyelemre méltó még Polycrates –
Efezus akkori püspökének ‒ 2. levele, melyet Viktor pápához (185-199), melyben megemlíti Szent János efezusi sírját.
Hasonlóképp tanúságot tettek az János apostol és Szűz Mária efezusi tartózkodásáról, Tertullianus (kb. 150-230), Hippolytus Portuensis (kb. 160-235), Polycrates, Efézus püspök Szent Péter pápa (189-199), Szent Irenaeus (+kb.150), Alexandria Szent Kelemen (+kb.215), Origenész (kb. 185-253), és Szent Eusebius (kb. 265-339) mindnyájan úgy tartják, hogy Jézus Anyja Efezusban szenderült el!
Meg kell említeni még Epiphánuszt (315-403), aki 52 évig élt Judeában és Jeruzsálemben. Ő azt írja, hogy „biztos forrásból tudni Jánosról, hogy Ázsiába utazott, de azt senki nem állítja, hogy az Úr kedvenc tanítványát – mint útitárs –
elkísérte volna Mária is".
Nos, Szent Epiphániusz (310-403) “Panarium" c. művében Szűz Mária hollétéről, közvetve azért említést tett! A szerzetesek vitáiról írva, ahol az egyik fél Szent János és a Szűzanya visszavonultságát említi, mint a szerzetesi élet ideális képét!
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)
