A Hajnal Szép Sugara

A Két Szív közös célja az oltalom
     A Mária-jelenések alapvető mondanivalója a bűnében megmaradó ember örök sorsáért való aggódás. Az elhatalmasodó bűn következtében az emberek ugyanis tömegesen veszélyeztetik örök boldogságukat, magyarán tömegesen kerülhetnek az elkárhozás veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
     A „tömeges elkárhozás veszélye” kifejezés szokatlan, és néha ellenérzést vált ki. A rendkívüli események logikája, a vonatkozó üzenetek konkrét fogalmazása és a látnokoknak a pokollal kapcsolatos víziója azonban a tömeges elkárhozás veszélyére utal. Fatimában a Szent Szűz 1917. július 13-án a kárhozat helyét mutatta meg a gyermekeknek, egy hónappal később, aug. 17-én pedig így szólt a látnokokhoz: „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!” Hasonló értelemben tanít Jézus 1936. márciusában az Isteni Irgalmasság művéről: „sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától” (Napló 639). A Napló egyik másik helyén Jézus így utal a felvetett kérdésre: „Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban” (Napló 1396).
     Figyelemreméltó, hogy a 20. század nagy hatású jelenéseiben drámai jelentőséget kap a pokol víziója. A fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az első fatimai üzenet tartalmát képezi. (A Szent Szűz a megrázó eseményt követően azt kérte, hogy az emberek az egyes rózsafüzér tizedek után a következő fohászt imádkozzák: „Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.”) Fausztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a „pokol szakadékaiban”, és Isten parancsára ír ott szerzett élményeiről, „hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott” (Vö. Napló 741). Fel kell figyelnünk a Szeretetláng üzenetére, melyben a Szent Szűz határozottan kijelenti: „akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szere-tetlángja!” (III/144) „Szeretetlángom kegyelmi kiáradását indítsátok már el. Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és külön-külön, egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyet-len lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130) Az Istenanya ígérete: „Szívem Szeretetlángja megvakítja a sátánt!” Ezért kéri, hogy minden Hozzá intézett imához, fohászhoz fűzzük hozzá a könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! (folyt.)