III. FEJEZET
Jákob magatartása Rebekával szemben és a választottak magatartása Szűz Máriával szemben
191. a) Jákob, a fiatalabb testvér testalkata és jelleme szelíd volt és a természete békeszerető. Rendszerint otthon tartózkodott, hogy ezzel forrón szeretett édesanyja, Rebeka kedvét keresse. Ha elment, ezt sohasem önakaratából tette, hanem engedelmességből édesanyja iránt.
192. b) Szerette és tisztelte anyját és sohasem volt boldogabb, mint amikor őt láthatta. Mindent került, ami anyjában visszatetszést kelthetett. Mindent megtett, amiről azt gondolta, hogy örömére szolgál. Mindez csak növelte Rebeka szeretetét fia iránt.
193. c) Mindenben alávetette magát anyjának. Panasz nélkül, örömmel és haladéktalanul engedelmeskedett neki mindenben. Hacsak gyengéden jelezte is akaratát, már futott és dolgozott. Gondolkozás nélkül elhitt mindent, amit tőle hallott. Pl. amikor azt kérte – hogy hozzon két gödölyét, s azokból atyjának, Izsáknak készítsen ételt –, nem válaszolta azt, hogy egy is elég lenne egy ember étkezésére, hanem minden ellenkezés nélkül teljesítette kérését.
194. d) Nagy bizalma volt édesanyja iránt és egyedül az ő gondoskodására és védelmére támaszkodott. Minden szükségében segítségül hívta, minden kételyében tanácsát kérte. Mikor pl. megkérdezte tőle, hogy atyja áldása helyett nem annak átkát vonja-e magára, elhitte és teljesen rá hagyatkozott, amikor anyja biztosította, hogy ő magára venné azt az átkot.
195. e) Végül, erejéhez mérten utánozta az erényeket, melyeket édesanyján tapasztalt. Ez volt egyik oka, amiért mindig otthon tartózkodott, másfelől pedig az, hogy távol tartsa magát a rossz társaságoktól, melyek az erkölcs megrontói. Ily módon tetté magát méltóvá, hogy atyjának kétszeres áldását fogadja.