46. A kegyelem számításba veszi a természetet. A nő testi-lelki felépítése a természetes anyaság feladatához idomult. Az utódok létrehozását a házasság szentsége megszenteli és bevonja az Egyház életáramába. Míg a nő, mint feleség feladata, hogy családja minden tagjára kiterjessze anyai gondoskodását. Addig, a szerzetesnő az Egyház természetfeletti anyaságából veszi ki részét arra hivatva, hogy együttműködjék (az Egyház) gyermekei kegyelmi életének ébresztésében és táplálásában. Ezáltal, az Anyaszentegyház közvetlen eszközévé válik és maga is részt nyer ebben a természetfeletti anyaságban. Jóllehet, a hit ébresztése és segítése a lelkekben minden keresztény feladata, a nő azonban különösképp alkalmas erre, az Úrtól kapott különleges hivatása által. (Edith Stein Szent Benedicta)
47. Szülők ne féljetek a kockázatoktól! Az isteni erők sokkal hatalmasabbak nehézségeiteknél! A kiengesztelődés (gyónás) szentségének hatása mérhetetlenül nagyobb a világban működő rossznál, miként az egyházatyák sem véletlenül nevezték a „második keresztségnek”. A romlás világának erőinél sokkal hatásosabbak a szentségek isteni energiái. Mindenekfölött összehasonlíthatatlanul nagyobb mindennél az Eucharisztia ereje! Benne Krisztus eledelként, az üdvözítő erő forrásaként hagyta ránk magát, hogy életünk legyen és bőségben legyen (Jn 10,10). Az élet – mely Belőle jön –, értünk van, tehát a házasokért, a szülőkért és a gyermekekért is! Az Eucharisztián kívül nem létezik más erő és más bölcsesség, mellyel ti szülők nevelni tudnátok gyermekeiteket és önmagatokat. (vö LCS 52-53. o)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.