157. Ha az emberiség szenvedéseiben mindig a Legméltóságosabb Oltáriszentségnél keresett volna vigaszt és menedéket, már rég nem lenne a világ ilyen szánalmas állapotban. (vö Liguori Szent Alfonz)
158. A tiszta szándéktól indíttatott cselekedet legbiztosabb jele, hogy nem nyugtalanít az kudarc. (uo)
159. A szentáldozásra készülő, bensőleg minél jobban szűküljön be a teremtmények számára és forrón kívánja, hogy szíve kitáruljon Isten szeretetének. (vö uo)
160. A lehetőség néha igen halkan kopogtat.
161. Sokak számára a keresztség abban áll, hogy valamikor beírták nevüket a kereszteltek anyakönyvébe.
162. Amit az anyagi táplálék jelent a testi életben, azt valósítja meg a szentáldozás lelki életünkben. Az Eu-charisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával. Megerősít a keresztségben kapott kegyelmi életben, erőt ad a jelen élet zarándokútján való küzdésre, és fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít bennünket a feltámadott Krisztussal, a mennyei Egyházzal. (vö Róm. Komp. 294)
163. Ne feledjük, hogy Jézus úgy van jelen oltárainkon, mint az irgalmas szeretet, és azért, hogy rejtettségében éjjel-nappal kegyelmeket osztogasson, tanújelét adva szeretetének. (Liguori Szent Alfonz)
164. Míg a többi szentség Isten ajándékait foglalja magába; a Legméltóságosabb Oltáriszentség olyan ajándék, mely pusztán szeretetből áll. Így nem csupán a szeretet jele, hanem maga a Szeretet. (uo)
165. Minél inkább részesedünk az Eucharisztia által Krisztus életében és minél inkább elmélyedünk barátságában, annál nehezebb lesz halálos bűnnel megszakítani a kapcsolatot Vele. Ám a halálos bűnök megbocsátására nem az Eucharisztia van rendelve, hanem a Bűnbocsánat Szentsége. Az Eucharisztia azok szentsége, akik teljes közösségben vannak az Egyházzal. (vö ÚK 1395)
166. Az Oltáriszentségben jelenlevő Jézus mellett csak az unatkozhat, aki nem ismeri Őt.
167. A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes (akarati) beleegyezés kell... (vö ÚK 1859)
168. Minél nagyobb a kegyelem, melyet Istentől kaptunk, annál nagyobb hálátlanságunk, ha visszaéltünk vele.(uo)
169. Ne attól rettegj, hogy elesel, hanem attól hogy nem tudsz majd felkelni! Élj a szentségekkel! (H 355)
170. Nincs nagyobb esztelenség, vakság, vagy veszteség, mint mikor az ember azt tartja nagynak és vágyai „netovábbjának”, mely önmagában véve semmi! (Avilai Szent Teréz)
171. Nemcsak az a fontos, hogy jót tegyünk, hanem az is, hogy jól tegyük a jót. (Liguori Szent Alfonz)
172. A gőg megüli a lelket, romba dönti a szívek közti hidakat, és aláássa az üdvösség minden kötelékét.
173. A gőgös ember kérkedik a lázadásban fogant szabadságával. Az ily módon lopott szabadság azonban – melyet balgán saját magának tulajdonít –, idővel keserűvé válik számára és a rabságba vezeti.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.