141. Íme néhány idézet a szentatyáktól, melyeket az imént mondottak bizonyítására választottam ki:
Szűz Máriának két fia van: egyik az Istenember, a másik csupán ember. Az egyiknek anyja test szerint, a másiknak a lélek szerint. (Szent Bonaventura és Origenes)
Isten akarata az, hogy mindenben Szűz Mária által részesüljünk. Tudnunk kell tehát, hogy minden reménység, minden kegyelem, minden üdvösség Tőle árad reánk. (Szent Bernát)
A Szentléleknek minden adományát, erényét és kegyelmét Szűz Mária osztja ki, amikor akarja, ahogyan akarja és amennyit akar. (Szent Bernát)
Méltatlan voltál részesülni (Isten kegyelmeiben), azért minden Szűz Máriának adatott, hogy aztán általa részesülj mindabban, amivel bírnod kell. (Szent Bernát)
142. Mivel Isten látja, hogy méltatlanok vagyunk, hogy közvetlenül az ő kezéből részesüljünk kegyelmeiben – mondja Szent Bernát – azért Szűz Máriának adja azokat, amit nekünk adni akar, hogy általa részesüljünk mindabban. Ezért dicsőségét találja abban, ha a hálát, a tiszteletet és szeretetet – amellyel jótéteményeiért Neki tartozunk –, Szűz Mária kezéből fogadja. Tehát méltányos és igazságos, hogy Isten magatartását utánozzuk, hogy mint Szent Bernát mondja, a kegyelem ugyanazon úton térjen vissza szerzőjéhez, melyen hozzánk eljutott.
És ezt tesszük ezzel az ájtatossággal: feláldozzuk és felajánljuk a Boldogságos Szűznek mindazt, amik vagyunk és amink van, hogy Urunk és Üdvözítőnk az ő közvetítése által fogadja tőlünk a köteles tiszteletet és a hálát. Belátjuk, hogy méltatlanok és képtelenek vagyunk arra, hogy saját személyünkben közeledjünk végtelen Felségéhez; ezért Szűz Mária közbenjárását használjuk fel.
143. Ez az áhítat – ezen kívül – az alázatosság gyakorlása, annak az erénynek, melyet Isten mindnél jobban szeret. A lélek, mely felmagasztalja önmagát, alacsonyítja Istent; a lélek, mely magát lealacsonyítja, felmagasztalja Istent. Isten ellenáll a büszkéknek, de az alázatosaknak kegyelmét adja. Ha megalázkodva méltatlannak tartod magadat arra, hogy Előtte megjelenj és Hozzá közeledj, akkor leszáll hozzád, megalázza magát, benned tetszését találja és akaratod ellenére felmagasztal. Egészen másképp van azonban, ha közvetítő nélkül vakmerően közeledünk az Úrhoz. Ó, mennyire szereti a szívbeli alázatosságot! És éppen erre az alázatosságra vezet bennünket ennek az áhítatnak a gyakorlása. Megtanít ugyanis arra, hogy egyedül sohase közeledjünk az Úrhoz, ha mégoly kegyes és irgalmas is, hanem használjuk fel Szűz Mária közbenjárását, ha Isten előtt megjelenni, Vele beszélni, Hozzá közeledni, Neki valamit bemutatni, Vele egyesülni és magunkat Neki szentelni akarjuk.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.