Zárszó

     Nos, e poszt-sorozat felsorakoztatott érvei ismeretében ráérezhetünk az Üdvözlégyek és a rózsafüzér imádság titokzatos értékeire. Ám ha továbbra is fenntartásaink vannak, félő hogy az Úr előtt majd keserűen tekinthetünk mulasztásainkra, mert értetlenkedtünk a szentolvasó felett, vagy kevésszer imádkoztuk! Majd látjuk, hogy életünkben hányszor éreztünk indíttatást, de halogattuk, bele is kezdtünk volna, de az időből kifutottunk és el is mondtuk, de hadarva! Pedig, lelkünk mélyén egész életünkben mennyire kerestük az édesanyai kezet, aztán nagy „felnőttségünkben” halogatni kezdtük a gyermeki alázatot! Pedig nemcsak földi boldogulásunkat, de üdvösségünket is egyengethettük volna, ha Reménycsillagunkra tekintünk. Szentünk is ezt tanácsolja:

„Aki megtalálja Szűzanyát, megtalálja az életet, Krisztust, aki az Út, az Igazság és az Élet. De Szűz Máriát nem találja meg az, aki nem keresi, és nem keresheti az, aki nem ismeri. Megtalálni s ragaszkodni Hozzá különösen ezekben az időkben igen üdvös, mert az ördög jól tudja, hogy kevesebb ideje van már a lelkek rontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi tehát erőlködését és támadásait.” (vö. TMT 50.e,g)

     Ne feledjük, ha segítséget várunk az Úrtól, akkor imában szólítjuk meg Őt – és eredményesebb –, ha Édesanyja viszi elé kéréseinket. A pápák és a szentek ezt tanácsolják és szerintük is erre legalkalmasabb az Üdvözlégyek áhítatos mondása! A Mária-jelenések évszázados tanúsága szerint is, az egyik legnagyobb gát a sötétség fejedelme ellen a rendszeres rózsafüzérezés  – mely a Szeretetláng fohásszal még hatékonyabb!

     Ez az imamód a fatimai ígéret záloga is: „Szeplőtelen Szívem végül győzedelmeskedni fog!”

Montforti Grignon Szent Lajos szavai: "Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!” (TMT 254)

     Az pedig, miszerint a rózsafüzér – mint fegyver – a mai világban már korszerűtlen volna, nos hatalmas tévedés! Épp a Szeretetláng többlet-kegyelme az, amely kozmikus méretű hatékonysággal "újraélesítette" ezt a
máriás fegyvert! Higgye el a kedves Olvasó, hogy ma, amikor ádáz harc folyik már minden egyes lélekért, materiális és metafizikai szinten, a védekezés és ellentámadás természetfeletti "csodafegyvereként" forgathatjuk a Szűzanya szentolvasóját, a Szeretetláng könyörgés hozzáfűzésével (áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre)!

https://youtu.be/XeWOwTg6RHM

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint a Jótanács Anyjáról

„Tekintsetek már Rám, és vegyétek igénybe közbenjárásomat, közbenjáró segítségemet!  Én akarok és tudok is segíteni, csak már látnám jóindulatú és szorgalmas elindulásotokat! Ne halogassátok!" (I/72)

Az én szentolvasóm
     Gabriele Amorth atya (†2016) talán a legismertebb ördögűző a világon. "Il mio Rosario" c. legújabb könyve előszavában ezt írta: "Hiszem, hogy a rózsafüzér a legerősebb ima." A Szent Rózsafüzér a gonosz elleni hatékony fegyver!
     Amorth atya több könyvet szentelt az ördögűzésről témakörének. A már nyugdíjas, 90 éves pap úgy döntött, hogy felfedi benső lelki erejének forrását, mégpedig a napi teljes rózsafüzérezést a titkokon elmélkedve. Ez volt az a hathatós ima, mely neki minden nap erőt adott a sátán elleni harcban és amellyel képes volt érzékelni a gonosz finomabb megnyilvánulásait is sok éves római szolgálata alatt. A neves exorcista atya fizikai ereje megfogyatkozott ugyan, de teljes lelki erővel imádkozta a Szentolvasót 2016. szept. 16-ig, haláláig!
     Amorth atya hangsúlyozza, hogy Szűz Máriának központi szerepe van a gonosz elleni küzdelemben és Ő személyesen is részt vesz a kíméletlen harcban, mely az egész emberiséget fenyegeti! Könyvének lapjairól Krisztus Fénye Mária Szíve által sugárzik, aki a Hozzá intézett rózsafüzérimákat, mint "titkos fegyvert" veti be a gonosz mesterkedései ellen!
     Ezt a könyvét az emberiség reménységének, Mária Szeplőtelen Szívének szentelte, akin a jövő világa múlik, hogy mihamarabb beteljesedjék fatimai ígérete: Szeplőtelen Szíve végső győzelme.

https://youtu.be/TaIFQetHngU

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy mi is a Szeretetláng?

"Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus"

A rózsafüzér ellenségei

 Montforti Grignon Szent Lajos, "A Szentolvasó" c. értekezésében így ír:

   „Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!
     Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!
     Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” /48-49/
A tévtanítók, akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát.
     (Végezetül) Testvérem, ha kész vagy Jézus és Mária naponkénti rózsafüzéres szolgálatára, akkor övezd fel magad a kísértések ellen is. Hiszen ellened támadnak majd a tévtanítók, a szabad szellemek, a nyárspolgárok, a világfiak, a félig jámborok, az álpróféták, de még saját romlott természeted és az egész pokol is (mindezt azért), hogy erőnek erejével elszakítsanak ettől az ájtatosságtól! /116/
     Nem lehet jó katolikus az, aki a szentolvasó kegyelmeit megveti!
     Nem lehet jó katolikus az, aki a Rózsafüzér Társulatokat támadja!
     A lélekmentés nagy ellensége az, aki bárkit is lebeszél arról, hogy naponként imádkozzák a szentolvasót, ami az igazi jámborság útjára térítené őket és megmentené lelküket a kárhozattól.
     Ha igaza van Szent Bonaventúrának, aki állítja, hogy mindaz, aki nem tiszteli a Szűzanyát, bűnben fog meghalni és (könnyen) a kárhozatra juthat!
     Mert, (– kérdi Szent Lajos) milyen büntetésben is részesülhetnek azok, akik másokat eltérítenek a Szűzanyától és az Ő kedves ájtatosságától?! /32/

https://youtu.be/IbBNnwCUpc4

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról

Rendkívüli kegyelmi adomány, melyet az Istenanya esdett ki a mennyei Atyától, az emberiség megmentésére!

Lúcia nővér tanúsága 5

     Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „Nézze atya, a Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben, népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem Önnek, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is az –, világi vagy mindenekelőtt lelki, saját személyes életünkre, családunkéra, a világ vagy a szerzetesrendek családjaira vagy a népek és nemzetek életére vonatkozó probléma − melyről még egyszer mondom –, bármily nehéz is, amelyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani. A szentolvasóval fogjuk magunkat megmenteni, megszentelni, vele fogjuk Urunkat vigasztalni és számtalan lélek üdvözülését elérni” (Pater Fuentes 1957. dec. 26-i interjúja a fatimai Lúcia nővérrel)
     Lúcia nővér e megjegyzése minden bizonnyal a rózsafüzér legszebb apológiája. Természetesen a leghatásosabb ima, mellyel Isten szívét meghathatjuk, kétségen kívül a liturgikus ima: a szentmise, körülvéve a szent officiummal (breviárium, papi és szerzetesi zsolozsma). A rózsafüzér soha nem akarta a liturgiát helyettesíteni. „Mindazonáltal a liturgia sem harcol a rózsafüzér ellen, melynek sajátos és nem lebecsülendő karaktere van.” A rózsafüzér számba veszi Urunk életének azon titkait, melyeket a liturgia a karácsonyi és húsvéti ciklusban ünnepel, és a maga módján szemléli őket, „mialatt figyelmét explicit arra a szerepre tereli, melyet a Boldogságos Szűzanya ezekben a történésekben játszott”.

https://youtu.be/fdv6cGvMxq0

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról

A Szeretetláng célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el!

Lúcia nővér tanúsága 4

     Végül arra is gondolva, hogy az Egyházi Tanítóhivatal mit mondott nekünk az évek során és mi az, amit Isten, üzenetén keresztül annyira javasol nekünk, azt gondolhatjuk, hogy a rózsafüzér a szóbeli imádságnak az a formája, amely általában a leginkább megfelel nekünk, amelyet a leginkább értékelnünk kell, és mindent meg kell tennünk, hogy el ne szakadjunk tőle. Mert Isten és a Szűzanya mindenkinél jobban tudják, mire van szükségünk és mi felel meg nekünk a leginkább. Ez pedig hatalmas eszköz a hit, a remény és a szeretet megtartásában.

     Még azok számára is, akik nem tudnak vagy nem képesek elmélkedni, már a rózsafüzér kézbevételének egyszerű mozdulata is azt jelenti, hogy Istenre figyelnek. S amikor minden tizedben megemlítik Krisztus életének egy-egy titkát, már emlékeznek is rá, és ebben az emlékezésben a hit halvány fénye gyúl ki, amely nem hagyja elaludni a pislákoló lángot, s így nem alhat ki a tűz.

     Másfelől pedig azokat, akik nem imádkozzák a rózsafüzért és nem vesznek részt minden nap a Szentmisén, nincs ami táplálja lelküket és könnyen elvesznek a földi élet anyagiasságában. Így a rózsafüzér Isten imádsága, amelyet Egyházán és a Szűzanyán keresztül javasolt mindannyiunknak a legnagyobb állhatatossággal, mint az üdvösségre vezető utat és az üdvösség kapuját:

"Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért" (A Szűzanya, 1917. május 13-án).

https://youtu.be/7F0IRSoAcnU

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról  2

A Szeretetláng jóváhagyása

Lúcia nővér tanúsága 3

     Nem tudom biztosan, de amennyire az emberekkel való általános érintkezésből látom, nagyon kevés, valóban elmélkedő lélek van, aki Istennel bensőséges kapcsolatot tart fenn és őriz, amely felkészíti őket Krisztus befogadására az Eucharisztiában. így nekik is szükségük van a szóbeli imádságra, a lehető legjobban átelmélkedve, meditálva és gondolkozva, amilyennek a rózsafüzérnek is kell lennie.

     Sok szép imádság van, amely felkészülésül szolgálhat Krisztus befogadására az Eucharisztiában és arra, hogy Istennel való bensőséges egységünket fenntartsuk. De nem tudom, találunk-e még olyan imát, amely alkalmasabb arra, hogy mindenki általános imádsága legyen. Például, a zsolozsma imádkozása csodálatos, de nem hiszem, hogy mindenki számára hozzáférhető lenne, sem azt, hogy az idézett zsoltárokat általában mindenki jól értené. Ez olyan mértékű tudást és felkészülést igényel, amelyre sokaknak nincs lehetőségük.

     Talán ezen és egyéb, számunkra ismeretlen okok miatt, Isten − Aki Atya és jobban érti nálunk, hogy gyermekeinek mire van szüksége − azt kérte, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért s így érjünk el arra az egyszerű és általános szintre, amely könnyebbé teszi számunkra a Hozzá vezető utat. 

https://youtu.be/YqtNiS0TOCI

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról

A Szeretetláng jóváhagyása

Lúcia nővér tanúsága 2

     Mivel mindannyiunknak imádkozni kell, Isten azt kéri tőlünk, hogy mondjunk naponta egy imádságot, amire lehetőségünk nyílik.
     A rózsafüzér imádkozása, amelyet ugyanúgy lehet imádkozni közösen, mint egyénileg, ugyanúgy a templomban az Oltáriszentség előtt, mint otthon a családban, vagy egyedül, ugyanúgy amikor úton vagyunk, mint amikor egy réten sétálunk. A családanya imádkozhat, miközben a gyermeke bölcsőjét ringatja, vagy takarít. Napunk huszonnégy órából áll... nem sok, ha egy negyed órát lelki életünknek, az Istennel való bensőséges és családias beszélgetésnek szentelünk!
     Másrészről, a szentmise liturgikus imádsága után a rózsafüzér − eredete, az azt alkotó imák magasztossága, és a Megváltás titkai által, amelyekre emlékezünk és amelyekről minden tizedben elmélkedünk − a legalkalmasabb imádság, amelyet felajánlhatunk Istennek és a leginkább hasznos lelkünknek. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan.
     Amikor a rózsafüzért említem, nem azt akarom mondani, hogy Istennek szüksége van arra, hogy számon tartsa könyörgéseinket, dicséretünket, hálaadásunkat. Istennek biztosan nincs erre szüksége: Őbenne minden jelen van! Nekünk van szükségünk arra, hogy számon tartsuk ezeket azért, hogy élő lelkiismeretünk legyen, amely biztos abban, amit teszünk. Azért, hogy világosan tudjuk, mindennap teljesítettük-e Istennek szóló felajánlásunkat vagy sem. Azért, hogy ápoljuk és elmélyítsük bensőséges kapcsolatunkat Istennel, s így megmaradjon és növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet.
     Sőt, azt is mondanám, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van naponta részt venni a szentmisén, imádkozzák napi rendszerességgel a rózsafüzért. Az az idő, amit a rózsafüzérnek szentelnek, nyilván nem ugyanaz, mint amit a szentmisén való részvételre fordítanak. Ezeknek az embereknek a rózsafüzér imádkozása lehetőséget jelent, hogy jobban felkészülhessenek az Eucharisztiára, vagy egy szentmise utáni hálaadásra.

https://youtu.be/7F0IRSoAcnU

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról

A lelkeket nagyon veszélyezteti az elvilágiasodás.

Lúcia nővér tanúsága 1

     1917. május 13-án a Szűzanya ezzel zárja üzenetét: «Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért, hogy a világ békéjét és a háború befejezését kieszközöljétek!».
     Miért kérte tőlünk azt a Szűzanya, hogy rózsafüzért imádkozzunk, s miért nem azt, hogy menjünk mindennap misére?
Ez egy olyan kérdés, amelyet már sokan feltettek nekem, és most szeretnék választ adni rá. Nem tudok teljes biztonsággal nyilatkozni róla, mert a Szűzanya nem magyarázta meg, s nekem nem jutott eszembe, hogy megkérdezzem Tőle. Ezért egyszerűen azt mondom, amit gondolok, illetve ezzel kapcsolatban megértettem. Valójában az üzenet értelmének magyarázatát teljes egészében a Szent Egyházra hagyom, mert ez az Ő kompetenciájába tartozik; s ezért alázatosan és jó szándékkal alávetem magam mindannak, amit az Egyház mond, korrigál, javít vagy kimond.
     Az előbb feltett kérdésre visszatérve, azt gondolom, hogy Isten Atya és Atyaként figyelembe veszi gyermekeinek szükségleteit, lehetőségeit. Tehát, ha Isten a Szűzanyán keresztül azt kérte volna tőlünk, hogy mindennap menjünk misére és áldozzunk, minden bizonnyal sokan mondták volna, valós indokokkal alátámasztva, hogy ez számukra lehetetlen. Egyesek azért, mert nincs a közelben templom, ahol szentmisét mutatnak be, mások pedig teendőik, állapotbeli kötelességeik, egészségi állapotuk miatt stb. Ezzel szemben, a rózsafüzér imádkozása mindenki számára lehetséges, szegényeknek és gazdagoknak, bölcseknek és tudatlanoknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
     Minden jóakaratú ember naponta imádkozhatja és kell is imádkoznia a rózsafüzért. Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért, és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk. Az imádság által lesz bensőséges a kapcsolatunk Istennel úgy, ahogy a gyermek odamegy apjához, hogy megköszönje a kapott jót, megbeszéljen vele dolgokat, iránymutatást, segítséget, támogatást és áldást kérjen tőle.

https://youtu.be/lXI_SxcApV8

Elmélkedések a Szűzanyáról. A Szeretetláng üzenetének kérése és ígérete

A Szűzanya minden jelenésében a szentolvasó imádkozását kérte. Hogyan mondjuk a rózsafüzért a Szeretetláng betéttel?

Miért pont a rózsafüzér? 4

     Térjünk vissza most a rózsafüzér bibliai és liturgikus vonásához, s vegyük szemügyre a könyörgést, amelyet az üzenet tanított, hogy minden tized végén mondjuk el. Ilyen könyörgéssel a szentmisén is találkozunk, mivel a liturgia szabályai szerint a szent áldozatot a bűneinkért való bocsánatkéréssel kezdjük, s az az imádság, amelyet a Szűzanya tanított - megfogalmazza ezt a kérést:
     «Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra» (1917. július 13-i jelenés).
     "Akik legjobban rászorulnak": azt hiszem, ezek azok az emberek, akiket a leginkább fenyeget az elkárhozás veszélye. Ebben az imádságban arra kérjük Istent, hadd részesüljünk mi is a szentmiseáldozat gyümölcsében, amely a lelkek üdvözülése és bűneink bocsánata.
     Ezért azt hiszem, hogy a szentmiseáldozat liturgikus imádsága után a rózsafüzér − az azt alkotó imák magasztossága és eredete, és megváltásunk titkai miatt, amelyről minden tizedben megemlékezünk és elmélkedünk − a legkedvesebb imádság Isten előtt, amit felajánlhatunk Neki, s amely leginkább lelkünk javára válik. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem ajánlotta volna ezt az imát olyan állhatatosan.

https://youtu.be/GqyMIrIEcKQ

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy úm. időtálló-e a Szeretetláng üzenete?

Gamáliel rabbi evangéliumi szavai: "ha ez a terv vagy mű emberektől van, elenyészik. Ha azonban Istentől van, nem ronthatjátok le." (Apcsel 5,38-39)

Miért pont a rózsafüzér? 3

     Az «Ember Jézus Krisztus» a mi Közvetítőnk természet szerint − az emberi természet szerint, amelyet Szűz Mária méhében öltött magára. Ám Krisztus nem azért lett ember, hogy az emberiségnek egyetlen megmaradt túlélője legyen, hanem hogy «elsőszülött [legyen] a sok testvér között" (Róm 8,29), akiket megmentett, s helyrehozta azt az állapotot, amelyben Isten jelenlétében és a Vele való bensőséges kapcsolatban élhetünk, mint a földi paradicsomban. Valójában ennél is többet tett: Magához kötött bennünket, mint Titokzatos Testének részeit, ami az Egyház, Jézus megváltó jelenléte az idők végezetéig és a világ végéig, s megosztja velünk kegyelem és meghívás által a Megváltó hármas küldetésére, amely a prófétáé, a papé és a királyé.
     Ezért csak egy Közvetítő van: Jézus Krisztus; de van, aki közbenjár és könyörög értünk, mint Mária, a szentek és mindannyian azzá válhatunk, ha akarjuk. Maga Szent Pál kéri leveleinek különböző szakaszaiban, hogy a hívek imádkozzanak érte és egymásért: «Legyetek éberek, és imádkozzatok kitartóan az összes szentért és énértem is, hogy megkapjam a beszéd ajándékát, hogy amikor megszólalok, bátran hirdessem az evangélium titkát. Ennek a bilincsekben is hírnöke vagyok, hadd hirdessem hát bátran, ahogy kötelességem» (Ef 6, 18-20).
     Tehát ha az apostol azt mondja, hogy imádkozzunk egymásért, van okunk rá, hogy Máriát arra kérjük imádkozzon értünk, hiszen az Ő könyörgése sokkal kedvesebb lesz Isten előtt, tekintve istenanyai méltóságát. Különös tekintettel az Istenanya Krisztussal való szorosabb egységére – aki valóságos Isten és valóságos ember –, s hogy Fiának társa a megváltásban, és kiemelkedően szentéletű.

https://youtu.be/sXzRQ8ZJEqU

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról a fájó kérdésről, hogy miért sír?

Ezt XII. Piusz és Szent II. János Pál pápák is megválaszolták!

Miért pont a rózsafüzér? 2

     A Miatyánkot, amelyet minden tizedben elmondunk, Jézus Krisztus tanította nekünk, amikor tanítványai arra kérték, tanítsa őket imádkozni: "Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy..." (Mt 6,9). Ezzel ez az ima – amellyel minden tizedben Istenhez fordulunk –, biblikus imádság és része a liturgiának is, hiszen mindennap imádkozzuk a szentmisében és a zsolozsmában is.
     Az "Üdvözlégy Mária" imádság, amelyet tízszer ismételünk, szintén biblikus imádság, hiszen Gábriel arkangyal Máriához intézett szavaival kezdődik, akit Isten küldött, hogy kihirdesse az Ige megtestesülését és Erzsébet szavait is Istentől származónak kell tekintenünk, a Szentlélek sugallatára.
Ezután az Egyház, amelyet a Szentlélek irányít, aki megvilágosítja és segíti az Egyházat, ezeket a sorokat tette hozzá ehhez az imádsághoz: «Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen".
     Ez a könyörgés, amellyel Máriához fordulunk, hogy járjon közben értünk Istennél, egyáltalán nem ellenkezik azzal az igazsággal, amelyet Szent Pál tanított nekünk: «Hiszen egy az Isten, egy a közvetítő is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus" (1Tim 2,5). Egyetlen közvetítő van csupán, akinek isteni természete van, s általa közvetlen kapcsolatot alakíthat ki Istennel: ez Jézus Krisztus.

https://youtu.be/MyD_SfWWTik

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról a fájó kérdésről, hogy miért sír?

Talán azért, mert egyre kevesebb tiszteletet tanúsítunk Fiának a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, és egyre inkább elhagyjuk az egykor még kötelező "imádás gesztusait"!

Miért pont a rózsafüzér? 1

     A Szűzanya rögtön az 1917. május 13-i jelenés alkalmával azt kérte: "Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért", s ezt a kérést októberig minden hónapban megújította.
     Ha felidézzük, Isten milyen állhatatosan ajánlja a fatimai üzenet által a rózsafüzér imádkozását és mindazt, amit az Egyházi Tanítóhivatal nyilatkozott erről az évek során, akkor azt gondolhatjuk, hogy a rózsafüzér a szóbeli imádságnak az a fajtája, amely általában a leginkább megfelel mindenkinek, amely iránt a legnagyobb tisztelettel kell lennünk, s amelyért a legtöbb erőfeszítést kell tennünk, hogy el ne szakadjunk tőle.
     Sajnos a mai eltévedt időkben sokan odáig merészkednek, hogy a rózsafüzérről elítélőleg beszélnek s azt mondják, hogy az nem liturgikus imádság. Egyszer kezembe került egy ilyen cikk és nagyon elszomorított. Valaki megkérdezte a szerzőt, hogyan mert ilyet leírni és ilyen értelmetlenséget közölni, amelyre így válaszolt:
Kényszerítettek, hogy megtegyem! De nem tudta ez az ember, hogy a világban nem létezik olyan tekintély, amely arra kötelezhetne, hogy saját lelkiismeretünk ellenére cselekedjünk?! Ez az emberi gyengeség, mely azért, hogy mások kedvében járjon, nem törődik azzal, hogy kiteszi magát Isten haragjának és büntetésének.

BÍZZÁL A RÓZSAFÜZÉR EREJÉBEN https://youtu.be/UG1uYRU1JQE

3 perc 20 mp

https://youtu.be/SB8D-44ieUI

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A rózsafüzér a feszületre irányul, Tőle indul és Hozzá érkezik, hiszen Krisztusban összpontosul a hívek imádsága.

 A pápák ajánlásai 15

     Talán olyan is van, aki attól fél, hogy hangsúlyozott máriás jellege miatt a rózsafüzér kevésbé ökumenikus. Valójában a rózsafüzér Isten Anyja tiszteletének azt a tiszta formáját képviseli, melyet a Zsinat hangsúlyozott: a keresztény hit krisztológiai központjára irányuló kultusz, oly módon, hogy „amikor az Anyát tiszteljük,  kellő módon ismerjük meg, szeretjük és dicsőítjük a Fiút”. Ha megfelelő módon fedezzük föl újra, a rózsafüzér segítség és nem akadály az ökumenizmus útján!
     Amikor a tanítványok arra kérték Jézust, hogy tanítsa őket imádkozni, Jézus megtanította nekik a szép «Miatyánk» kezdetű imádságot, mikor így szólt: «Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk!» (Lk 11,2). Az Úr azt parancsolta, hogy így imádkozzunk, s nem tette hozzá, hogy bizonyos idő eltelte után találjunk ki egy új imádságot, mert ez addigra elavult és monoton lesz.
     Amikor a szerelmesek találkoznak, órákig ugyanazt ismételgetik: «szeretlek!». A Szeretet hiányzik azokból, akik azt állítják, hogy a rózsafüzér unalmas, mert semminek sincs értéke, ha nem szeretetből tesszük. Ezért a Katekizmus azt tanítja, hogy a Tízparancsolat összefoglalható egy parancsolatban, vagyis hogy szeressük Istent mindenek felett és embertársainkat, ahogy saját magunkat.
     Akik naponta imádkozzák a rózsafüzért, olyanok, mint a gyermekek, akik mindennap találnak időt arra, hogy odamenjenek édesapjukhoz, hogy vele legyenek, kimutassák hálájukat, szolgáljanak neki, meghallgassák tanácsait és áldását fogadják. így áramlik a szeretet a gyermektől az apa felé és az apától a gyermek felé, kölcsönös odaadásban.

https://youtu.be/5EaIhupSLHM

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról a fájó kérdésről, hogy miért sír?

A néma anyai könnyek a legbeszédesebbek.

A pápák ajánlásai 14

     Azoktól, akik azt mondják, hogy a rózsafüzér elavult és monoton imádság, azt kérdezem: van-e élő dolog, amely nem ugyanazoknak a cselekedeteknek az ismétlése által él?
Isten teremtett mindent, ami létezik, de úgy, hogy fennmaradásuk érdekében ugyanazok a cselekedetek történjenek meg folyamatosan, megszakítás nélkül. Ahhoz tehát, hogy fenntartsuk a természetes életet, ugyanúgy lélegzünk be és ki, a szívünk ugyanazt a ritmust követve ver.
     A csillagok, a bolygók, a Nap, a Hold, a Föld ugyanazt a pályát követik, amelyet Isten kijelölt nekik. Az éjszakát felváltja a nappal, évre év következik, mindig ugyanúgy. A napfény ugyanúgy ad fényt és meleget. A sok növény új leveleket bont tavasszal, azután mind virágba borulnak, gyümölcsöt hoznak s ősszel vagy télen elvesztik leveleiket.
Így minden azt a törvényt követi, amelyet Isten megszabott a számára s még senkinek sem jutott eszébe, hogy monotonnak mondja ezt, ezért nem is mondja, hiszen mindezek szükségesek az élethez!

   Tehát a lelki életben is szükségünk van arra, hogy ugyanazokat az imádságokat ismételjük, ugyanazokat a cselekedeteket hajtsuk végre a hit, a remény és a szeretet jegyében, hogy életünk legyen, hiszen életünk Isten életében való állandó részesedés.

https://youtu.be/XpPOvla0CQg

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?

Napjainkban, a megelőző századok új eszméinek és fogalmainak a "gyümölcseit" szenvedhetjük, amelyek mind a hit pusztításának és az emberi élet elértéktelenedésének voltak előkészítői!

A pápák ajánlásai 13

    1978. október 28-án őszentsége II. János Pál pápa ezekkel a szavakkal fejezte ki legbensőbb érzelmeit s azt, ahogy átéli a rózsafüzér imádságát: «Ez az imádság csodálatos, egyszerűségében és mélységében egyaránt! Ebben az imában újra és újra elismételjük azokat a szavakat, amelyeket Szűz Mária hallott az Angyaltól és Erzsébettől. Az egész egyház egyesül ezekben a szavakban. (...) Ugyanakkor szívünk belefoglalja a rózsafüzér tizedeibe mindazokat az eseményeket, amelyek az egyén, a család, a nemzet, az egyház és az egész emberiség életét építik fel. Események, amelyek személyesen bennünket vagy szomszédunkat érintik, vagy különös úton azokat, akik a legközelebb állnak hozzánk, akiket szívünkben őrzünk.
Így a rózsafüzér egyszerű imádsága megadja az emberi élet ritmusát. Egy imádság, amely ennyire egyszerű és ilyen gazdag! Szívemből ajánlom mindenkinek, hogy ezt imádkozza».

     Hogy lezárjuk a rózsafüzérről szóló ajánló és értékelő idézetek sorát, két egyházi személy tanúságát írom még le. 1) A Colombói (Srí Lanka) érsek, Őeminenciája Cooray bíboros 1967. augusztus 12-én tartott szentbeszédéből idézek, amelyben az ottani Szentélyben zajló vallásos életről beszélt a Fatimai Szűzanya tiszteletére: "Törekvésünk célja, hogy a Szentélyünkben megnyilatkozó áhítatot a fatimai üzenet folytonos ismétlésévé tegyük, vagyis bűnbánattá és imádsággá. Ebből a célból két intézményt hoztunk létre. A Szentély egyik oldalán klarissza nővérek rendháza áll, akiknek élete a bűnbánatra és az imádságra épül. A másik oldalon az egyházmegyei kongregáció háza áll, amelyet a bennszülött nővérek, a rózsafüzérről nevezett nővérek alapítottak: napi böjt és önmegtartóztatás, kemény kétkezi munkával együtt − ebből áll bűnbánatra épülő életük. Különleges imádságuk a rózsafüzér, éjjel-nappal, kivéve a szentmise és a zsolozsma imádsága alatt. A nővérek kettesével váltják egymást az átelmélkedett rózsafüzér közben, az Oltáriszentség előtt, karjukat kitárva.
A nővérek jelmondata a fatimai üzenet hiteles megszemélyesítése, ami bűnbánat és imádság, főleg a rózsafüzér».

2) Pietrelcinai Szent Pio atya egyszer ezt mondta: "A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni: ez az az ima ugyanis, amely minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog!"

https://youtu.be/V4PHX0kCxiI

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?

A Mária-korszak kezdetével egyidőben 1830-tól, tucatszámra születtek új fogalmak, vagy erősödtek meg, melyekkel sajnos a hit pusztításának állomásait is jelölhetjük.

A pápák ajánlásai 12

     Ahogy a II. Vatikáni Zsinat dokumentumát olvasom − írja Lúcia nővér −, azt hiszem, hogy semmilyen jószándékú ember nem tagadhatja, hogy a rózsafüzér egyike a Mária-tisztelet legfőbb szokásainak és ájtatosságainak, amely akkor a zsinati atyák lelkében és gondolataiban jelen volt. Ugyanígy az sem tagadható, hogy egy ilyen imádság egyike azon legfőbb szokásoknak és ájtatosságoknak, amelyeket az egyház tanítása tanácsol és jóváhagy.
VI. Pál pápa 1974. február 2-án «Marialis cultus» című apostoli buzdítás (42.- 55. szakaszig) így vall a rózsafüzérről: «Mi magunk, pápaságunk első általános kihallgatása, 1963. július 13-ika óta kifejeztük nagyrabecsülésünket a rózsafüzér ájtatosságának gyakorlása iránt» (no. 42).
Megerősíti, hogy figyelmes lélekkel követte a számos találkozót és vizsgálódást, amelyek a Mária-tisztelet jegyében történtek.
     «A modern gondolkodásnak eredményeképpen a liturgia és a rózsafüzér közötti viszonyt világosabban értelmezhetjük. (...) Nem sok évvel ezelőtt néhányan kifejezték vágyukat, hogy a rózsafüzért foglaljuk be a liturgiába, míg mások − el akarván kerülni korábbi pasztorális hibák ismételt elkövetését − igazságtalanul figyelmen kívül hagyták a rózsafüzért. A problémát ma egyszerűen megoldhatjuk a "Sacrosanctum Concilium" kezdetű Konstitúció elveinek fényében. A liturgikus ünneplés és a rózsafüzér áhítatos mondása nem állítható ellentétbe egymással, de nem is tekinthető egyenjogúnak».
     «Egy imádság minél inkább megőrzi valódi természetét és egyéni jellegét, annál gyümölcsözőbbé válik. (...) Valójában, ahogy a liturgia, a rózsafüzér is természetében a Szentírás által sugalmazott ima és Krisztus misztériuma felé irányul. Mind a liturgiai emlékezés, mind a rózsafüzérre jellemző elmélkedő megemlékezés tárgya. (...) Miután ezt a lényegi különbséget tisztáztuk, nem nehéz megérteni, hogy a rózsafüzér olyan ájtatossági gyakorlat, amely motiváló erejét a liturgiából meríti és természetszerűen oda vezet vissza, ha eredeti rendeltetésével összhangban gyakoroljuk. Valójában a rózsafüzér titkain való elmélkedés, azáltal, hogy a szívhez és az elméhez közel hozza Krisztus misztériumait, kitűnő felkészülést jelent ugyanazoknak a misztériumoknak az ünneplésére a liturgia cselekedetén belül, és egyúttal annak folytatólagos visszhangja is lehet. Bár nem helyes a rózsafüzért a liturgia alatt mondani.» (no. 48)

https://youtu.be/ql9FOJKntk0

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel elérte-e a lelkek megtérését?

Fájdalmas, hogy míg Mária egyházilag hiteles kérései hidegen hagyják az emberek többségét, addig a "naprakész" üzenetek sokakat képes felvillanyozni!

A pápák ajánlásai 11

   Szent VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
„Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, s ez ellentmond Jézus intelmének: 'amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszédűségükért találnak meghallgatást' (Mt 6,7). A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)
    Szent II. János Pál pápa, a 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így írt: "Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kiesz-közlőjét" (RVM 39)  „A Boldogságos Szűz rózsafüzére (…) olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében (...) az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje.” (RVM 1)
     Őszentsége VI. Pál pápa 1964. november 21-én írta alá a «Lumen gentium» dogmatikai konstitúciót az egyházról, ahol ezt írja: «A Szentséges Zsinat jól átgondoltan adja elő ezt a katolikus tanítást, s egyúttal inti az Egyház minden gyermekét, hogy nagylelkűen ápolja a Boldogságos Szűz tiszteletét, különösen liturgikus kultuszát, becsülje nagyra azokat a Máriát tisztelő szokásokat és ájtatosságokat, melyeket a Tanítóhivatal ajánlott a századok folyamán. Vallásos lelkülettel tartsák meg a régebbi korokban kelt határozatokat Krisztus, a Boldogságos Szűz és a szentek képeinek tiszteletéről» (LG 67).

https://youtu.be/OVehO1_J31Y

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományos lelkipásztori ráhatás nem képes megállítani a veszélyes lelki hanyatlást ‒ jóllehet ‒, erre kínált módszertant a Szűzanya Fatimában!

Szent Terézia

könyörögj népünk megtéréséért 

és fiataljaink hivatásáért!

A pápák ajánlásai 10

     XII. Piusz pápa Ingruentium malorum [Kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel".
     Másutt ezt tanította: "Imádkozzátok a szentolvasót, mert az „az egész evangélium összefoglalása”! Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: Ezen a módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat, aki a szeretet és az irgalom anyja, kinek örömei, fájdalma és dicsősége lelki szemeik előtt vonulnak el a tíz Ave Maria ritmusában, és Önöknek a legszentebb család példáját emlékezetbe idézik.
     Szent XXIII. János pápa a rózsafüzérről szóló apostoli levelében 1961. szeptember 29-én így nyilatkozott: «Tehát ez jellemzi a szentmise és a breviárium liturgikus imádságát: minden egyes részükben megtaláljuk a "Könyörögjünk" motívumát, amely sok embert, tömeget feltételez azok között, akik imádkoznak, akik meghallgatásra várnak, s akikért imádkozunk. A tömeg imádkozik, egyesülve a könyörgésben az emberiség egészéért, vallásos vagy civil közösségekért. Mária rózsafüzére ezért nagy értékű imádsággá válik, nyilvános és egyetemes szinten, a Szent Egyház természetes és rendkívüli szükségeiért, a nemzetekért és az egész világért való könyörgésben». A Szentatya itt felismerte a rózsafüzérnek azt a többletét és egyetemességét, amely a szentmisére és a zsolozsmára jellemző, hogy «hordozza a Szentmise és a Breviárium liturgikus imádságra vonatkozó jegyeit». Azt is mondja, hogy a rózsafüzér a sokaság imádsága, akik szent egyházuk és a népek hétköznapi és különleges szükségeiért könyörögnek.

https://youtu.be/eUtTcQyjzKw

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

A Mária-jelenéseket egységében kell néznünk, tehát nem sorrendi kérdés, hogy mikor milyen üzenet hangzott el, mert az Istenanya egyetlen szava sem vesztette aktualitását!

La Salette üzenete

A pápák ajánlásai 9

     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára.  Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségei, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.  

     Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt, aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. A Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozta!

Légy te az első!

Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit? https://youtu.be/H3YXPHuCnz4

A pápák ajánlásai 8

     „Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta XIII. Leó pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).
     Őszentsége XI. Piusz pápa ezt mondja "Ingravescentibus malis" kezdetű pápai enciklikájában, 1937. szeptember 29-én: «A szent rózsafüzér nemcsak fegyver, hogy legyőzzük Isten és a vallás ellenségeit, hanem mindenekelőtt előmozdítja és ösztönzi az evangéliumi erényeket. S elsősorban feléleszti a katolikus hitet az isteni titkokról való elmélkedés által és felemeli a megismerést az Isten által kinyilatkoztatott igazságok szintjére ...».
     XI. Piusz pápa ezenkívül teljes búcsút rendelt el az Eucharisztia előtt elimádkozott rózsafüzérhez.

A pápák ajánlásai 7

A hatékonyság feltétele az állhatatosság

     A pápa imánk egy másik követelményére is nagy súlyt helyez: az állhatatosságra: „Mindazonáltal akadnak olyanok, akik az általunk itt megjelenítetteket (a rózsafüzérről) bár helyesen értik, de a remélt javakra, különösen ami az Egyház békéjét és nyugalmát illeti, úgy gondolnak mint csak a múltban megadottakra; s a jövőre úgy tekintenek, mint olyan időre, amiben még rosszabbak fognak bekövetkezni.  Ennek következtében buzgóságuk az imában és áhítatos hangulatuk bizonyos fokig kimerült, nincs többé bizalmuk és időnként elernyednek” (Octobri mense – 1891. szeptember 22.). „Nos, folytatja XIII. Leó, méltatlan és vakmerő dolog az isteni segítségadás idejét és módját meghatározni akarni.” Ezen elbátortalanodás okának a pápa a természetfeletti szellemben való hiányunkat, csökkent hitünket és rövidlátásunkat nevezi meg. Azt mondja, hogy másképp kell érvelni, majd elmagyarázza, hogyan kell a dolgokat néznünk: „Az emberi szellem éléslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni  Gondviselés emelkedett döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az ily nagyon elferdült korszellem közepette oly sokan a test és a szellem mindennemű beszennyezésétől érintetlenül tisztának és épnek őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették; továbbá hogy mások közel az elbukáshoz mégis uralkodtak magukon, és éppen a veszélyből és kísértésből az erények növekedését kapták; és végül megint mások, kik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit sürgősen könyörögve kérünk, hogy mindezt vegye fontolóra, hogy a régi ellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmilyen okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense)
      Mindez az Úr ezen szavainak illusztrációja: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Luk. 18, 8); „Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 10,22)

https://youtu.be/vfzeI0nNRSM

Elmélkedések a Szűzanyáról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni és mit kell tennünk?

A történelem sorra igazolja a La Salette és a Fatimai jövendöléseket. Kirajzolódni látszik ugyanis Isten azon akarata, hogy a Mária-korszak vége felé az egyes ember választás elé lesz állítva: választania kell a megtérés vagy a testi-lelki pusztulás között.

3 perc 20 mp A RÓZSAFÜZÉR HATÉKONY FEGYVER

https://youtu.be/bxIakvE8DHc

     Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadettnek szólt: „Fogd a szentolvasódat és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje –, amely Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, amelyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria!” (vö. Élet igéi 17.)

‒ És kedves Testvérem, Máriára tekintve hajtogatjuk? Merthogy jelen világunkban erre lenne a legnagyobb szükség! Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (Szeretetláng Napló I/53 -54) Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (uo. I/95)

Sajnos, korunkban kevesen vannak tisztában a Szent Rózsafüzér, nem evilági erejével! Hiszen a Szent Szűz – nem csak Lourdes-ban ‒, de minden hiteles jelenésében ennek imádkozást kérte! És nem véletlenül, mert az Üdvözlégyek Isten-ihlette szavaival fékezhetjük meg a gonoszt, és jobbíthatjuk meg életünket. Ezért kérték mindenkor a pápák és a szentek is!

Szent Bernát arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne, ha csak egy percre visszatérhetne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy Üdvözlégyet!

A rózsafüzér a Szeretetláng fohásszal való mondása, a leghatékonyabb sátánt megfékező fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az ördögűzők tapasztalatai is! A Lelki Naplóban Jézus szavaként olvashatjuk: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, és világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (uo. I/63)

Szűzanyánk, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre! Amen.

A pápák ajánlásai 6

A hatékonyságot fokozza a közös ima

     Ehelyütt két olyan tanácsot akarunk megtárgyalni, melyekre XIII. Leó pápa gyakran visszatér:
– a rózsafüzért lehetőleg többekkel együtt imádkozzuk;
– a rózsafüzért kitartással imádkozzuk.
      1896. szeptember 20-án kiadott enciklikájában a pápa két okot nevez meg a közös imádság nagyobb hatásfokára. Először magának a mi Urunknak ígéretét: „Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt. 18,19-20). A második okot Aquinói Szent Tamástól veszi: „Lehetetlen, hogy egy csoport imája nem talál meghallgatásra, ha ezen számos ima csak egyetlen egyet képez.”
      XIII. Leó e kijelentést kommentálva, a következőket fűzi hozzá: „A nyilvános imák fölötte állnak a személyeseknek és sokkal nagyobb hatalmuk van; ezért kapta meg a rózsafüzér-közösség Domonkos pátriárka által az Istenanya zászlaja alá rendelt milícia címet. (…) Valóban, folytatja a pápa, Mária rózsafüzére mindazokat összefűzi, akik felvételüket kérik e közösségbe, egy közös kötelék által, mint a testvéreket vagy fegyvertársakat. Ebből egy nagyon erős hadsereg keletkezik, mely szabályszerűen instruált és szervezett ahhoz, hogy a belső és külső ellenség támadásait visszaverje. E jámbor egyesülés tagjainak joguk van Szent Ciprián szavait magukra vonatkoztatni: 'Nyilvános és közös imánk van, és ha imádkozunk, azt nem egyedül egyért tesszük, hanem az egész népért, mert mi mindannyian egyek vagyunk'” (Augustissimae Virginis Mariae – 1897. szeptember 12.). Az imádkozásnak ez a közös módja érte el a rózsafüzér nagy győzelmeit.

3 perc 20 mp-es  VIDEÓ a rózsafüzérről.  https://youtu.be/5pgyc3yrXrs 

A pápák ajánlásai 5

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 2

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen, és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.)
      Miután kimerítően igazolta, hogy Máriához fordulhatunk menedékért, XIII. Leó pápa útmutatását két pontra irányítja:
– A rózsafüzér (a szentmise és az isteni offícium után) a leghatásosabb ima, hogy személyes megtérésünket kieszközöljük,
– A rózsafüzér a legerősebb fegyver a katolikus Egyház ellenségei ellen.

A pápák ajánlásai 4

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 1

     Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nemcsak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra is.

     Kedves Olvasó! A Magyarok Nagyasszonya napjának megünneplése nem csak egy szép népszokás Mária iránt, de tudatos kifejezése és megerősítése kell legyen annak, hogy a Szent Szüzet Magyarország Királyasszonyként elismerjük és így tiszteljük!

A királynői tisztelet és elismerés pedig nem annyira az országfelajánlás formai következménye – hiszen ezt más nemzetek is megtették –, hanem a Magyar Királyi Korona felajánlásáé, mely egyedüli birtokosa az országnak, javainak, népeinek – és fontos tudnunk –, hogy:

    A szentistváni felajánlással vált a Boldogasszony a Magyarok Nagyasszonyává és országunk Regnum Marianum-má!

A Szent Korona egyedülálló státusza nemzetközileg elismert, hiszen például az összes nemzeti koronák közül – kánonjogilag és liturgikusan – az Istenanya csakis a Magyar Szent Koronával ábrázolható, koronázható meg. Tehát a Mária-képek és szobrok bárhol a világon, csak szimbolikus koronával ékesíthetők!

Miért? Mert a Magyar Korona szent és angyali eredetű – amiként ezt a népi hagyomány és feljegyzések is említik, ezért nevezik misztikus koronának, és eredete épp olyan rejtély, mint a Turini Lepelé, a Guadalupei Képé, vagy a Manoppellói Kendőé! Ezért lehet a mindenkori magyar uralkodó apostoli király, ami nem pusztán egyházi privilégium, hanem ezt az magyar koronás Apostolok Királynője, és az  Apostoli Kettőskereszt teszi! A Magyarok Nagyasszonya ezért tényleges uralkodója népünknek, ha beszélünk róla, ha nem! Mária, hathatós Királynőként és anyaként oltalmaz minket, és mi Benne reménykedhetünk, amiként kér minket, és mi is kérhetjük!

Mindszenty bíboros mondta 1946-ban: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!”

A Szeretetláng Lelki Naplóban ezt olvashatjuk: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra." (I/37)

A fenti idézetekből következik a szükség, hogy újra tudatosítani kell országunk népében Mária királynői fenségét, mely a nemzettudatunk és jövőnk alapja!

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét és a Lorettói Litániába a Magyarok Nagyasszonya könyörgés beiktatását!

Magyarok Nagyasszonya ünnepét kezdetben október második vasárnapján tartották, majd Szent X. Piusz pápa áttette október 8-ra. Érdekesmód a II. Vatikáni Zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte, de 1984-től újra október 8-án üljük és magyarként, Királynőnket magasztalva ünnepeljük!

Köszöntsük tehát népünk örökös Nagyasszonyát, a Hozsannás könyv szövegével:

,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

Magyarok Nagyasszonya!

Könyörögj érettünk

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre!

Amen

A pápák ajánlásai 3

A rózsafüzér – hatalmas eszköz a személyes üdvözüléshez és a társadalom megjavítására

     Mindenekelőtt a rózsafüzér 15 tizede egyúttal modell mindennapi életünk számára.

„Az örvendetes titkok – mondja XIII. Leó –, az alázat, a munkában való türelem, a felebarát iránti jóakarat, a mindennapi élet szürke kötelességeiben való lelkiismeretesség példái számunkra."

"A fájdalmas titkok a fáradozásban és szenvedésben való türelemre tanítanak bennünket”, hogy a kereszt kincs, mert ez nyeri el számunkra és felebarátunk számára a mennyországot.

És végezetül a dicsőséges titkok arra tanítanak bennünket, hogy szakadjunk el a világ javaitól, mialatt „leleplezik számunkra azt a boldogságot, melyet Isten (…) azok számára készít, akik szeretik őt” (Laetitia sanctae – 1893. szeptember 8.).

     Napunk minden pillanata, életünk minden periódusa megtalálhatja tehát helyét az örvendetes, a fájdalmas vagy a dicsőséges rózsafüzérben, mely ezáltal mindennapi társunkká válik. Egész életünk rózsafüzér lehet, ha Jézus, Mária és József példáját szemléljük, valóban megtanuljuk, hogyan kell egy valóban keresztény életet élni, miként ezt XIII. Leó pápa mondja: „A titkok szemlélete felgyújtja a lelkeket, hogy céljuk az erények legyenek, és arra ösztönzi őket, hogy Jézus és Mária nyomát kövessék.” (Magnae Dei Matris – 1892. szeptember 7.)

A pápák ajánlásai 2

     XIII. Leó. Hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon.
XIII. Leó Fidentem piumque kezdetű enciklikájában, 1896.szeptember 20-án ezt írja: «A rózsafüzér áhítatában Krisztus az első helyet foglalja el; a szóbeli imádság által, amelyek alkotják (a rózsafüzért) kifejezhetjük és megvallhatjuk Istenbe, gondviselő Atyánkba, az örök életbe, a bűnök bocsánatába, a Fenséges Szentháromságba, a megtestesült Igébe, az Istenanyaságba és másba vetett hitünket. Tehát senki sem hagyja figyelmen kívül a hit nagy értékét és érdemét.»
     Bámulatos XIII. Leó pápa kijelentése, miszerint a Szentháromság és a Krisztus által véghezvitt megváltás műve állnak a rózsafüzér középpontjában, ezzel hitvallást teremtenek a Katolikus Tanítás központi titkairól. Nagy lelki értéke van annak a hitnek, amelyet az említett imádságban megvallunk és gyakorolunk. Ezért ugyanez a pápa − Szent Pál szavaival − azt mondja: «Tehát a hitet ahhoz, hogy méltó és tökéletes legyen, külsőleg gyakorolni kell, mert a "szívbeli hit megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál" (Róm 10,10). Ezért a rózsafüzér alkalmat ad, hogy nyilvánosan is megvalljuk hitünket.«
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent  Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.

   Az 1867-es „rendszerváltás” után, a vérbírák és hóhérok felelősségét senki nem firtatta. Nem csak a bocsánatkérés maradt el osztrák részről, hanem Windischgrätz és Haynau megbecsült személyek maradtak. Az utóbbi még földesúr is lehetett Magyarországon. Nem történt meg a kivégzettek és bebörtönzöttek rehabilitálása, nem kaptak kárpótlást. A kárpótlás kérését Damjanich János és Csányi László özvegyei megpróbálták, de a magyar pénzügyminisztérium vezetői el sem mentek a tárgyalásra. Míg a hóhérok magas kegydíjat, nyugdíjat élveztek, addig a 48-as honvédek kegyelemkenyéren éltek. A magyar országgyűlés március 15-e helyett, április 11-ét (a márciusi törvények szentesítését) iktatta be ünnepnek, nehogy a hóhér Ferenc Józsefet megsértsük. Az akkori magyar miniszterelnök Kossuth Lajos temetésére sem mert elmenni. Dicsőítsük hát ma is Ausztriát! Mégis csak jobb itt egy Habsburg Intézet, mint egy 48-as.
     Folytatásként az eddigi, október 6-i megemlékezések szereplői többnyire olyan tábornokok voltak, akik nem magyarként álltak ügyünk mellé. Irántuk érzett tiszteletem fenntartásával mégis kritikával kell említeni ezt a szemléletet. Legutóbb a közmédia már odáig elment, hogy a 13 vértanú közül csak hárman beszéltek magyarul, de ők sem biztos, hogy ízig-vérig magyarok voltak. Nyilván Nagy Sándor Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra gondolt a „tisztelt” szakértő. A magyar nevűek közül tehát nem volt már magyar Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Lázár Vilmos! Igaz, hogy Lázár és Kiss felmenői közt voltak örmények, de ettől még ők nem örmények voltak és nem örményül beszéltek. Hogy sírjukban nyugodtan pihenjenek, valljuk, hogy igaz magyar hazafiak voltak. Ez a szemlélet elvezet odáig, hogy le lehet írni, hogy Árpád zsidó volt és a fenti szemlélet alapján IV. Béla sem volt magyar, mert anyja merániai Gertrudisz volt. A nemzeti tudatunk szerint még az Anjou Károly Róbert is magyar volt. Talán a médiának inkább Illyés Gyula: Ki a magyar c. könyvét kellene közzé tenni, haj de ott olyanok dirigálnak, akik ezt sem ismerik. A csúsztatás egyértelmű: mire vagytok ti büszkék, magyarok? A 13 mártír nem is magyar volt, ők a liberális szabadság eszményekért haltak meg. Valóban? Az aradi 13 tábornok, oly sok mártírral együtt a nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért áldozta életét igen tisztelt liberális média!

Míg e nemzet él a Kárpát-medencében, senki nem veheti el ettől a nemzettől, hogy büszke legyen mártírjaira! (folyt.)

     Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 168 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

     Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánját végezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

     1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét,  Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án Erősben Szélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén  Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost.  Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.

     Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án  Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án  Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”

     A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag  Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus  24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én  Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.

     A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet,  Pöltenberg Ernőt, Schweidel  Józsefet, Török Ignácot,  és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel  Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.

     Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszláv, galiciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot, aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.

     Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.

A pápák ajánlásai 1
      Az összes egyházfő ajánlotta a rózsafüzért, akik az elmúlt századokban szolgálták az egyházat.
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, (és látták el búcsúkkal) melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

      Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A Consueverunt romani Pontifices bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a  „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban. XIII. Gergely, aki a Monete Apostolos kezdetű bullájában a Szentséges Szűz zsoltároskönyvének nevezi a rózsafüzért, melyet azért imádkozunk, hogy csillapítsa le Isten haragját a Szentséges Szűz közbenjárásával. (1573. április 1.)

V. Szixtusz pápa a Dum inetfabilis kezdetű bullájában, 1586. január 30-án a rózsafüzért "a dicsőséges és mindig Szűz Mária, Isten Anyja zsoltároskönyvének nevezi, amelyet a Szentlélek sugallt".                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához (éjszakai imaórához), miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta Szent  Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség lehessen az eretnekségek és a bűnök ellen”.     

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              
XIV. Benedek (1675-1758), megvédte a rózsafüzér Szent Domonkostól való eredeztetését (amiként olvashattuk a IV. részben)!

 IX. Piusz pápa halálos ágyán így szólt a körülötte állókhoz: "A rózsafüzér az evangélium összefoglalása s a békének olyan forrását jelenti, amiről a Szentírás szól; ez a legszebb áhítat, a leginkább bővelkedik a kegyelemben s a legkedvesebb Mária Szívének. Ez legyen, fiaim a végrendeletem, hogy emlékezzetek rám a földön" (1878 február). Csodálatos, ahogy a nagy pápa a rózsafüzért Mária Szeplőtelen Szívével kapcsolta össze. Nem csoda, hiszen ő volt az a pápa, aki 1854-ben az Inetfabilis Deus kezdető bullában kihirdette Mária Szeplőtelen Fogantatásának tanítását.

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozta!

Légy te az első!

Hálaadás (Kilencedik napra)

     (Ha lehet, gyújts két gyertyát a Pompei Szűzanya képe előtt. Vedd kezedbe a rózsafüzért és mondd:)
Istenem, jöjj segítségemre! ‒ Uram, siess megsegíteni engem!

     I. Íme, lábadhoz borulok Jézus szeplőtelen Anyja, akit Valle di Pompeiben a Rózsafüzér Királynőjeként tisztelünk. Örvendező szívvel és igen hálás lélekkel térek vissza hozzád, jótevőm, édes úrnőm, szívem királynője, aki megmutattad, hogy valóban anyám vagy, nagyon szerető anyám vagy. Meghallgattad sóhajaimat, megvigasztaltál szomorúságomban és visszaadtad a békét szorongatásaimban. Fájdalom és halálfélelem vette körül a szívemet, és te, ó anyám, pompei trónodról egyetlen jóságos pillantásoddal elnyugtattál. Lehetett-e valaha is hallani, hogy valaki bizalommal hozzád folyamodott és nem nyert meghallgatást? Ha az egész világ megtudná, milyen jóságos vagy, mennyire együtt érzel a szenvedővel, minden teremtmény hozzád folyamodna. Hadd áldjalak mindig, ó, Pompei szűz királynője, és áldjanak velem együtt mind az emberek és az angyalok, a föld és az ég. Amen. Dicsőség az Atyának...

     (Salve Regina:) Üdvöz légy Királynőnk, Irgalom Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvöz légy! Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó Irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen

     II. Hálát adok neked, Istenem, és hála neked Isten Anyja, az új jótéteményekért, melyeket kegyelemből és irgalomból adtatok nekem. Mi lett volna belőlem, ha te elutasítod sóhajaimat és könnyeimet? Mondjanak helyettem hálát a paradicsomi angyalok, apostolok, vértanúk, szüzek, hitvallók kórusai. Mondjanak helyettem hálát neked azok a bűnösök, akiknek lelkét megmentetted s most az égben a te halhatatlan szépséged látásának örvendenek. Szeretném, ha velem együtt minden teremtmény szeretne téged és az egész világ visszhangozná hálámat. Mit adhatnék viszonzásul neked, ó jóságos és csodálatos királynő? Hátralévő életemet neked és tiszteleted terjesztésének szentelem mindenütt, ó Rózsafüzér Pompei Királynője, kinek segítségül hívására az Úr kegyelme meglátogatott engem. Terjeszteni fogom rózsafüzéred ájtatosságát és elmondom mindenkinek az irgalmasságot, amit velem cselekedtél; hirdetni fogom, milyen jó voltál hozzám, hogy a hozzám hasonló méltatlanok és bűnösök is bizalommal forduljanak hozzád. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     III. Milyen neveken szólítsalak téged, ó, békesség hófehér galambja? Milyen néven hívjalak segítségül téged, akit a szent egyháztanítók így szólítottak: teremtés úrnője, élet kapuja, Isten temploma, fénynek palotája, egek dicsősége, szentek szentje, csodák csodája, Magasságbeli paradicsoma? Te vagy a kegyelmek kincstartója, a megkérlelhető mindenhatóság, sőt Isten irgalmassága vagy, mely kiárad a szerencsétlenekre. De azt is tudom, hogy kedves a szívednek, ha úgy szólítanak: Rózsafüzér Királynője Pompei völgyében. S amikor így szólítunk, titokzatos neved édességét érzem, ó paradicsomi Rózsa, akit átültettek a könnyek völgyébe, hogy édesítsd Éva száműzött fiainak keserűségét; szeretet pirosló Rózsája, illatosabb Libanon minden illatánál, aki mennyei kedvességed illatával völgyedbe vonzod azoknak szívét, akik megbántották Isten Szívét. Az örökké friss Rózsa vagy, aki a mennyei vizek patakjából öntözött gyökereidet a tűzesőtől fölégetett földbe bocsátottad; érintetlen szépségű Rózsa vagy, aki a pusztaságban megtelepítetted az Úr gyönyörűségeinek kertjét. Magasztaljuk Istent, aki ily csodálatossá tette a nevedet. Áldjátok, ó népek a Pompeji Szűzanya nevét, mert az egész föld telve van az ő irgalmasságával. Amen. Dicsőség az Atyának... 

Salve Regina...

     IV. Háborgó hullámokból emeltem a szememet hozzád, reménynek új Csillaga, aki napjainkban a romlás völgyében megjelentél nekünk. A keserűség mélyéből emeltem hozzád szavamat Rózsafüzér Pompei Királynője és tapasztaltam e számodra oly kedves név hatalmát. Üdvöz légy! – fogom kiáltani mindig. – Üdvözlégy, ó, jóságos Anya, kegyelmek mérhetetlen tengere, jóság és együttérzés óceánja! Ki énekelheti méltón rózsafüzéred dicsőségét, a te rózsafüzéred győzelmeit? A világnak, mely kitépi magát Jézus karjaiból, hogy a sátán karmaiba kerüljön, menedéket készítettél e völgyben, ahol a sátán elnyelte a lelkeket. Győzelmesen megtiportad a pogány templomok maradványait, és a bálványimádás romjait hatalmad zsámolyává tetted. A halál földjét a föltámadás és az élet völgyévé változtattad, és az ellenséged uralta földön fölépítetted a menedék várát, ahova üdvözülni gyűjtöd össze a népeket. Íme, szerte a világban élő gyermekeid trónust emeltek neked irgalmasságaid diadalmi jelvényeként, hogy tanúskodjanak csodatetteidről. E trónusról hívtál engem szeretett gyermekeid közé: irgalmas tekinteted rajtam, bűnösön is megpihent. Örökké áldottak legyenek a te műveid, ó Úrnőm; áldottak legyenek a romlás és a pusztulás völgyében végbevitt csodatetteid. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     V. Minden nyelv visszhangozza dicsőségedet, ó Úrnőm, és az este adja át hálaadásunk énekét a következő napnak. Mondjanak boldognak téged minden nemzetek és hirdesse boldogságodat a föld minden határa és minden égi kórus. Én is háromszor boldognak mondalak téged az angyalokkal, a főangyalokkal és a fejedelemségekkel; háromszor boldognak mondalak a hatalmasságokkal, az égi erősségekkel és az uralmakkal. A legboldogabbnak hirdetlek a trónusokkal, a kerubokkal és a szeráfokkal. Ó, megmentő Úrnő, irgalmas szemedet ne fordítsd el e családról, e nemzetről, az egész Egyházról. Mindenekfölött ne tagadd meg tőlem a legnagyobb kegyelmet: esendőségem soha el ne szakítson tőled. Ebben a hitben és ebben a szerelemben, melytől most lángol a lelkem, add, hogy utolsó leheletemig megmaradjak. És add, hogy mindnyájan, akik a te pompei kegyhelyed ékességéhez s karitatív műveinek gyarapodásához hozzájárulunk, választottaid közé számláltassunk.
Ó anyám rózsafüzére, a szívemhez szorítalak és tisztelettel megcsókollak. Te vagy az út, mely minden erényhez elvezet, a mennyországot kiérdemlő kincsek tárháza. Üdvösségre rendeltségem záloga, az ellenséget megkötöző, erős lánc, béke forrása azoknak, akik életükben tisztelnek téged, a győzelem reménye annak, aki halálakor megcsókol téged.
Végső órámban téged várlak, ó anyám, megjelenésed lesz üdvösségem jele, és a te rózsafüzéred nyitja meg nekem a mennyország kapuját. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     V: Imádkozzál érettünk Rózsafüzér Királynője!
     R: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megtanítottál minket arra, hogy bizalommal forduljunk hozzád és így szólítsunk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy; jóságos Urunk, aki mindig irgalmas vagy és a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására megbocsátasz, hallgass meg minket, akik a rózsafüzér gyermekei lehetünk; fogadd el alázatos hálaadásunkat a kapott jókért, és a trónust, melyet a pompei kegyhelyen fölállítottál, tedd mindennap dicsőségesebbé és maradandóvá, a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeiért. Amen.

És mondjuk el az öttizedes rózsafüzért!

https://youtu.be/8x1Rv5e_dho

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő szent nevéről

A szentistváni felajánlás államjogilag örök királynőnkké emelte Szűz Máriát.

A szentolvasó csodálatos hatásai
      Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”
Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy a Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideig tartó büntetését, melyeket még világias életében követett el.
      A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. (Grignon)
A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak.  Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!  

A rózsafüzér imádkozása a keresztény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Fogjátok tehát újra kézbe a rózsafüzért és fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között.

Kilenced Rózsafüzér Pompei Királynőjéhez 

(Ez az imasor 8 napon át azonos, míg a 9. napra külön HÁLAADÓ imádság következik. Ezt holnap olvashatják!

KEZDÉS:     (Kiemelt helyre tedd a Rózsafüzér Pompei Királynőjének csodatévő képét, esetleg gyújts mellette két gyertyát, a szívedben élő hit jeleként. A kilenced megkezdése előtt vedd kezedbe a rózsafüzért, majd imádkozz Sziénai Szent Katalinhoz, hogy méltasson arra, hogy veled végezze a kilencedet:)

     Ó, Sziénai Szent Katalin, oltalmazóm és tanítóm, aki az égből ott vagy tisztelőid mellett, amikor imádkozzák a rózsafüzért, jöjj most mellém, és imádkozd velem együtt e kilencedet a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki fölállította kegyelmeinek trónusát Valle de Pompeiben, hogy közbenjárásodra elnyerhessem a kért kegyelmet. Amen. Dicsőség az Atyának...

Napi ima
     I. Ó, Szeplőtelen Szűz és a Rózsafüzér Királynője, te ezekben az időkben, amikor kihalt a hit és diadalmaskodott a gonoszság, királynői és anyai trónusodat a halott pogányok területén, az ókori Pompei földjén akartad fölállítani. A helyről, ahol régen bálványokat és ördögöket imádtak, te, isteni kegyelem anyja, ma az isteni irgalmasság kincseit szórod mindenfelé. Trónusodról, melyen jóságosan uralkodol, fordítsd felém is, ó, Mária, jóságos szemeidet, és könyörülj rajtam, akinek annyira szükségem van segítségedre. Mutasd meg nekem is, mint annyi másnak megmutattad már, hogy valóban az irgalmasság anyja vagy: én pedig teljes szívemmel köszöntelek, s mint úrnőmet és a Rózsafüzér Királynőjét hívlak segítségül.

     (Salve Regina:) Üdvöz légy Királynőnk, Irgalomnak Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvöz légy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen

     II. Trónusod előtt leborulva, ó, nagyságos és dicsőséges Úrnő, a lelkem nyomasztó gondok közepette csodál téged. Szorongatásaim és gondjaim közepette bizalommal tekintek rád, aki lakóhelyedül szegény és nyomorult parasztok földjét választottad, s a romos és néma várossal és amfiteátrummal szemben Győzelmes Királynéként emelted föl hatalmas hangodat, hogy Itália és a katolikus világ minden részéből hívjad téged tisztelő gyermekeidet, hogy templomot építsenek neked. Indulj könyörületre porig alázkodott lelkem iránt. Könyörülj rajtam, ó, Úrnő, könyörülj rajtam, aki módfelett nyomorult és megalázott vagyok! Te, aki a gonosz lelkek réme vagy, oltalmazz szorongató ellenségeimtől: te, aki a keresztények segítsége vagy, ments ki szorongatásaimból. Te, aki életünk vagy, győzd le a halált, mely lelkemet a jelen veszedelemben fenyegeti; add vissza nekem a békét és a nyugalmat, a szeretetet és az üdvösséget. Amen.    Salve Regina...

     III. Tudom, hogy oly sokan részesültek jótéteményeidben, csak azért, mert hittel folyamodtak hozzád, Ezért merészellek én is segítségül hívni téged. Egykor megígérted Szent Domonkosnak, hogy akinek kegyelemre van szüksége, rózsafüzéreddel elnyeri; én most a rózsafüzérrel a kezemben emlékeztetni merlek téged, ó, anyám, szent ígéreteidre. Sőt, te magad napjainkban folyamatosan műveled a csodákat, hogy gyermekeidet a pompei templomba hívjad, hogy ott tiszteljenek. Le akarod tehát törölni könnyeinket, orvosolni akarod bajainkat! Én pedig a szívemből szólva, élő hittel szólítalak és hívlak segítségül: Anyám!... Drága Anyám!... Szépséges Anyám! Édes Anyám, segíts rajtam! Pompei Rózsafüzér Királynője és Anyja, ne késlekedj kinyújtani hatalmas kezedet megsegítésemre, mert késlekedésed, mint látod, vesztemet okozhatja. Amen.    Salve Regina...

     IV. Ki máshoz folyamodhatnék, ha nem hozzád, aki a nyomorultak megsegítője, az elhagyottak támasza, a szomorúak vigasztalója vagy? Megvallom neked, hogy nyomorult az én lelkem: igen nagy bűnök terhelik, megérdemli a pokol tüzét, s méltatlan a kegyelmek elnyerésére! De nem te vagy a reménytelenek reménysége, Jézusnak – ember és Isten között az egyetlen közvetítőnek – az Anyja, hatalmas szószólónk a Magasságbeli trónusánál, a bűnösök menedéke? Csak egyetlen szót szólj mellettem Fiadnál, és Ő meg fog hallgatni téged. Kérjed tehát Tőle, ó anyám, azt a kegyelmet, amelyre annyira szükségem van. (És most fogalmazd meg kérésedet.) Egyedül te nyerheted el ezt számomra: aki egyetlen reményem, egyetlen vigasztalásom, édességem és életem vagy. Így remélem. Amen.      Salve Regina...

     V. Ó, Szent Szűz és a Rózsafüzér Királynője, ki a mennyei Atya leánya, a Fiúisten anyja, a Szentlélek jegyese vagy, aki mindenre képes vagy a Szentháromságnál, esdd ki számomra ezt az annyira szükséges kegyelmet, föltéve, hogy nem akadályozza örök üdvösségemet (és most mondd el megint a kérésedet). Szeplőtelen fogantatásodért, istenanyaságodért, örömeidért, fájdalmaidért, győzelmeidért kérem ezt tőled. Szerelmes Jézusod szívéért, a kilenc hónapért, míg méhedben hordoztad Őt, az Ő fáradalmaiért, keserves kínszenvedéséért, kereszthaláláért, az Ő szentséges nevéért, drágalátos véréért kérem ezt tőled. Végül a te édes szívedért kérem, a te dicsőséges nevedben, Ó, Mária, aki a tenger csillaga, hatalmas úrnő, a fájdalom tengere, a Paradicsom kapuja, és minden kegyelmek anyja vagy. Bízom benned, tőled remélek mindent, segítened kell rajtam. Amen.     Salve Regina...     

     Előimádkozó: Imádkozzál érettünk Rózsafüzér Királynője!
     Válasz:          Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és föltámadásával megszerezte nekünk az örök üdvösség javait: engedd nekünk, hogy a Boldogságos Szűz Mária rózsafüzérének e titkait tisztelve kövessük, amit bennük szemlélünk, és elnyerjük, amit ígérnek, Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

Imádság Szent Domonkoshoz és Sziénai Szent Katalinhoz a Pompei Szűzanyától kért kegyelem elnyeréséért.
Ó, Istennek szent papja és dicsőséges pátriárka, Szent Domonkos, aki a mennyország Királynőjének barátja, szeretett fia és bizalmasa voltál, és annyi csodát tettél a rózsafüzér erejével; és te, Sziénai Szent Katalin, a rózsafüzér rendjének első leánya és hatalmas közvetítő Mária trónusánál és Jézus szívénél, akivel szívet cseréltél: ti, drága szentjeim, lássátok meg szükségeimet és könyörüljetek jelen helyzetemen. Míg a földön éltetek, szívetek nyitva volt mások minden nyomorúsága iránt, és hatalmas kézzel segítettetek: most az égben nem csökkent sem szeretetetek, sem hatalmatok. Kérjétek értem a Rózsafüzér Anyját és Isten Fiát, mert igen nagy a bizalmam, hogy általatok elnyerhetem a kegyelmet, amit annyira kérek. Amen.

     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.

     És elimádkozzuk az öttizedes domonkos rózsafüzért.

Három videó a Quitói jelenés történetéről

QUITO 1 https://youtu.be/Dwy4dSNMBBA

QUITO 2 https://youtu.be/hkUnBJ5lX7Y

QUITO 3 https://youtu.be/iEl4WrbEH9Y

Hogyan imádkozzuk? 2
      Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadettnek szótlanul intett: „Fogd meg a szentolvasót és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje –, amely Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet!” (vö. Élet igéi 17.)
      Ha a szentolvasót imádkozod, szedd össze minden kérésedet, saját és szeretteid fájdalmát, szívednek minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe! Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (Szeretetláng Napló I/53 -54) Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (uo. I/95)

Szent Bernát, arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy Üdvözlégyet!

      A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal (áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre) való imádkozása a leghatékonyabb Sátán elleni fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista (ördögűző) tapasztalatok is!

      A Lelki Naplóban Jézus szavaként olvashatjuk: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, és világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (uo. I/63)

     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennél kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

Amit a Rózsafüzér Kilencedről tudni kell

   A  Pompei rózsafüzér kilenceddel lehetetlennek látszó kegyelmeket is elnyerhetünk, különösen, ha a kilenced alatt minden nap szentmisére is járunk, és felajánljuk a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Egy kegyelem biztos: nagyon megszeretjük Istent, Máriát és felebarátainkat. Fatimában, 1917. október 13-án, e napon történt a híres fatimai napcsoda, a Szent Szűz elmondta kívánságát: ,,Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is mindennap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz, és a katonák hamarosan hazatérnek.” Utolsó szavai ezek voltak: ,,ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!”

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

     Az Őrzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.

     A katekizmus a következőket tanítja: a gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítása szerint tiszteletet kell adnunk az őrangyalok jelenlétéért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre.

     Majdnem hittétel, hogy minden hívőnek, (és bizonyos, hogy egyáltalán) minden embernek van őrzőangyala. Az Egyháznak erre vonatkozó hite elég világosan kifejezésre jut az őrzőangyalokhoz intézett imádságokban, a nekik szentelt oltárokban és ünnepekben.
     Az Üdvözítő azt mondja: «Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kicsinyek közül; mert mondom nektek, hogy azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, ki mennyekben vagyon».
     Szent Jeromos: „Az ember ritka nagy méltóságára mutat, hogy születéstől fogva mindegyiknek angyal van az őrizetére rendelve.”
     Az állandó angyali őrzés és vezetés tapasztalással általában nem igazolható, ám nem homályosítja el magát a tényt. Az őrzőangyal működése az Isten gondviselésének egy tényezője. 
Egyetemes nézet, hogy az egyes népek és egyházmegyék élén egy vagy több angyal áll. 

(Ld. alul!)

„Isten, ki irántunk való kimondhatatlan gondoskodásodból
szent angyalaidat méltóztatol őrizetünkre küldeni,
add meg a hozzád folyamodóknak,
hogy azoknak pártfogása szüntelen oltalmazza őket
és egykor örökké tartó társaságuknak örvendhessenek.”

MAGYARORSZÁG ŐRZŐANGYALA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

Források: 1) Schütz Antal: Dogmatika,  Szent István Társ 1937. 502-503. old
                      2) Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orangyalok-liturgikus-emleknapja/#lightbox/0/

Zárszó

     „Miasszonyunk a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya” nemcsak gyengéd Anya, de Győzelmes Királynő is. Az Ő szeretetteljes tekintete biztosít minket a Két Szentséges Szív végső győzelméről, a „boldog újjáépítésről”, amikor mint Király és Királynő fognak uralkodni.

Édesanyai tekintetével lelkesít minket, hogy bár az utunk nehéz, de biztos út. Bíztat minket, hogy vegyük komolyan katolikus hitünket, bátran imádkozzunk és harcoljunk, hogy megújuljon az Egyház és eljöjjön Krisztus Békéje még a mi időnkben. Hív minket, hogy teljesítsük keresztségi fogadalmunkat és apostolkodjunk „akár alkalmas, akár alkalmatlan!” (2Tim 4,2) Mert nem csak a magunk és szeretteink lelki üdvéért vagyunk felelősek, hanem embertársaink üdvösségéért is!

Maga Miasszonyunk figyelmeztetett, hogy a Mariana de Jesus Torres anyának mondott próféciái, évszázadokig többé-kevésbé csak a koncepcionista nővérek közösségeiben lesz ismert, ám a 20. század végén már tudomást szereznek róla az emberek. A Tisztulás nagy Eseményének Asszonyaként megígérte, hogy akik a 20. században elősegítik az ő tiszteletét, azokat a lelkeket megőrzi és vigasztalni fogja.

Az Ő és Isteni Fiának kívánsága, hogy Ő ismert legyen, mint a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya, mely megnevezés reményt adó ígéreteket sejtet.

És a 17. században elhangzott reményt adó ígéret: Mária Szeplőtelen Szívének győzelme, Szeretetlángjának kegyelmi hatása által fog megtörténni!

Mindazok, akik áldozatosan munkálkodnak a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya végső győzelméért, azok megtapasztalják az Ő anyai jóságát, és megélik a Nagy Eseményeket, Krisztus teljes diadalát a világban!

Tisztulás nagy Eseményének Asszonya könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (Vége!)

     XIII. Leó pápa arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást.               Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek.

Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.) 

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

Egy érdemszerző élet műve

     Boldog Bartolo Longo életműve által a romváros Pompei hamarosan világhírű kegyhely lett.
     Tekintve, hogy a kegytemplom pápai Bazilika, nem plébános, hanem pápai legátus vezeti, akit egy igazgatótanács segít. A háromhajós, latin kereszt alaprajzú templom fölött 57 méter magas kupola emelkedik. A szentélyt kápolna-koszorú veszi körül.
     Az itáliai hagyományoknak megfelelően a templomtól elkülönítve áll a négyszintes, 80 m magas harangtorony, amely 1912. májusától 1925. májusáig épült. Nyolc harangját első világháborús ágyúkból öntötték.
A bazilikát öt alkalommal bővítették, utoljára 1939-ben; az 1980-as földrengés után 1986-88-ban helyreállították és megerősítették.
A kegyhelyet évente 4 millió zarándok keresi fel. E sorok írója is ‒ Isten kegyelméből ‒ kétszer látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát.

Imádság Boldog Bartolo Longo szenttéavatásáért
     Istenünk, aki Boldog Bartolo Longo szolgádat a Rózsafüzér Királynője iránti különleges szeretettel ajándékoztad meg, eltöltötted apostoli buzgósággal és hősies felebaráti szeretettel, kérünk engedd a Te dicsőségedre és a mi segítségünkre őt oltárra emelni, és add meg a kegyelmet, amit közbenjárására Tőled kérünk. Amen

     Egy Üdvözlégy a Pompeihez kapcsolódó hívőkért, és egy Üdvözlégy Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére a bűnösök megtéréséért.

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

A rózsafüzér lényege 2
      A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei sűrítve tartalmazzák az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az Ő örök magnifikátja, a megváltói megtestesülés művéért, mely az Ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.

      Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb alapsejtje, melyet egyre erősebben támadnak bomlasztó erők. Holott e mással nem helyettesíthető intézmény lerombolása az egész társadalom vesztét jelentheti. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását, melyre a szeretett tanítvány személyében a haldokló Megváltó az Egyház minden gyermekét rábízta: „Asszony, íme, a te Fiad!” (Jn 19,26) Ismerjük azokat a körülményeket, melyek közepette a 19. és 20. század folyamán Krisztus Anyja éreztette jelenlétét, s hallatta hangját, hogy buzdítsa Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7)

      Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a Szent Szűz példájában és az Ő rózsafüzérében találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes írásaira, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8)

Az erőszakos kormányváltás következményei

     A tisztelt Olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy szép-szép, de az évszázadokkal később élt Gabriel Garcia Moreno ecuadori elnök (1820-1875), miként került bele a 17. századi Tiszteletreméltó Mariana de Jesús de Torres anya csodás történetébe, próféciájába?

Nos, épp a prófécia által! Miszerint a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya, előre jelezte az Ecuadori Köztársaság létrejöttét (1830) és egy kiváló keresztény államfő megjelenését, akinek az ország felemelkedését lehet majd köszönni! Ő tette Quitót fővárossá. Másfelől Moreno elnök rendkívüli tisztelője volt a Tisztulás nagy Eseménye Asszonyának, és neki is köszönhető, hogy a tisztelete és a szobormásolatok elterjedtek!

Harmadsorban, a Szűzanya Moreno elnököt, mintegy követendő példaként állította be a 20. század számára! Vagyis, csak a keresztény kultúrájú állam-vezetés lesz képes biztosítani a túlélést népe és országa számára a világban várható nagy események megrázkódtatásaiban! Erről tesz említést a Szeretetláng Lelki Napló is: „Ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett.” (II/93-94)

Sajnos a Gabriel Garcia Moreno halálát követő, a magukat szocialistának mondó liberális elnökök kevéssé támogatták az egyházat és intézményeit, sőt, az évek során a kormány lefoglalta a kolostor egyes részeit. A koncepcionista nővérek állandó küzdelemre kényszerültek tulajdonaik megtartása és egyáltalán a működésük érdekében és lám, Ecuadorban romlott a közbiztonság és az ország súlyos gazdasági válságba került!

Hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy a gonosz lélek csatlósai bár kevesen vannak, de nagyon aktívak, hátterükben a sátánnal! Isten gyermekei viszont, bár többszörösen-többen vannak, de nem, vagy keveset imádkozzák a rózsafüzért, pedig a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya valóságos Édesanyjuk!

Imádkozzatok tehát és ne halogassátok!

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)

A gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Szent Teréz (1873-1897) kármelita szerzetesnő eredeti neve: Marie-Françoise-Thérèse Martin. Magyar nyelvterületen Kis Szent Teréznek is nevezik, megkülönböztetve őt a Kármelita Rend 16. századi nagy alakjától, Avilai (Nagy) Szent Teréztől.
X. Piusz pápa „a modern idők legnagyobb szentje” névvel illette.

XI. Pius pápa 1923. április 29-én boldoggá, majd 1925. május 17-én szentté avatta.
XII. Pius pápa 1944-ben, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette Terézt.
Kis Szent Teréz 24 évet élt, de a hit és a Krisztus-követés olyan "kis útját" élte és írta meg, hogy Szent II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit rajta kívül három nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz és Edith Stein Szent Benedicta.
1956-ban adták ki Teréz írásának fotokópiáját.

Rövid film: https://www.youtube.com/watch?v=4klIw1PuMJQ

     Sajnos, korunkban kevesen vannak tisztában a Szent Rózsafüzér kegyelmi hatásaival és „fegyver” nagyságrendű, nem evilági erejével! Nem csak a pápák, a szentek, de az Istenanya is ajánlotta minden hiteles jelenésében a rózsafüzér imádságot!

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben   kihirdette, hogy  

„Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

     XIII. Leó, hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozta!

Légy te az első!

Pápák imádkoztak a Pompei Mária-kegyhelyen
     Szent II. János Pál kétszer kereste fel a pompei szentélyt, 1979-ben és 2003-ban. XVI. Benedek pápa 2008-ban, Ferenc pápa pedig 2015-ben. Mindhárom pápai látogatás a Rózsafüzér Királynője hónapjában, októberben történt.

      A pompei kegykép előtt a pápák elimádkozták azt a rövid imádságot, melyet a szentély alapítója, Boldog Bartolo Longo hagyott ránk lelki örökségként:

„Rózsafüzér Szűzanyja, a Megváltó Anyja, a mi földünk Édesanyja, az Úr alázatos szolgálóleánya, akit a világ királynőjének neveznek, nyomorúságaink mélyéből folyamodunk hozzád. A gyermekek bizalmával tekintünk a te édes arcodra.

Tizenkét csillagos koronáddal az Atya titkába viszel minket, Szentlélektől tündöklő, aki nekünk adod isteni Gyermekedet, a mi reménységünket, a világ egyetlen Üdvösségét. Te megnyitod nekünk az ő szívét, az örömnek és a fájdalomnak, a fénynek és a dicsőségnek, az érettünk emberré lett Isten Fia titkának a mélységét. A te lábaidnál, a szentek nyomain haladva, Isten családjának érezzük magunkat.

Az egyház Anyja és mintaképe, te vagy a mi vezetőnk és biztos támaszunk. Tégy bennünket egy szívvé és egy lélekké, a mennyei haza felé haladó erős néppé! Átadjuk neked nyomorúságainkat, a gyűlölet és a vér megannyi útját, ezernyi régi és új szegénységünket és főként a bűneinket. Rád hagyatkozunk, irgalmasság Anyja: esdd ki számunkra az Isten bocsánatát, segíts minket, hogy a szíved szerint való országot építsünk!

Ó, áldott szűzmáriás rózsafüzér, édes lánc, mely Istenbe fon bennünket, szeretet lánca, mely testvérré tesz bennünket, soha többé nem hagyunk el Téged! A kezükben Te leszel a béke és a megbocsátás fegyvere, útjaink csillaga. Utolsó leheletünk neked adott csókja belemerít minket egy fényhullámba, a szeretett Anya és az isteni Fia látomásába, aki a mi szívünk vágya és öröme, az Atyával és a Szentlélekkel együtt. Ámen”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió, Famiglia Cristiana - Magyar Kurír

A rózsafüzér lényege 1

     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása is. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak.

    Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.

      A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
      A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!

Egy hiteles keresztény államfő meggyilkolása

     Idézet Marian T. Horvat, Ph.D.: „The Last Day of Gabriel Garcia Moreno” cikkéből. „A felbőszült szocialisták és szbdkmvesek, akik hivatalukat vesztették, amikor Garcia Moreno elnök lett, mohó kampányokat folytattak ellene. De semmivel sem sikerült az embereket jelentős mértékben ellene fordítani, ehelyett „a nép atyjának” hívták. Vezetése alatt katolikus iskolák és egyetemek gyarapodtak, felszámolta az államadósságot, autópályákat és infrastruktúrát építettek, a bűnözőket rács mögé helyezték vagy felakasztották, s az utcák biztonságban voltak. Az ország gazdasága és az életszínvonal egyre emelkedett! Minél jobban szerették az emberek, annál nagyobb volt a szbdkmvesek gyűlölete.”

(https://www.traditioninaction.org/OLGS/A011olgsQuito_Garcia_1.htm)

Több bizalmas figyelmeztetés után Gabriel Garcia Moreno elnököt 1875. augusztus 6-án meggyilkolták az Elnöki Palota előtt. „Dios no muere” (Isten nem hal meg) – írta saját véres ujjával a porba. Még élt, és a közeli székesegyházba vitték s ott részesült a Szentségekben, majd meghalt a Fájdalmas Szűzanya oltárának lábánál.

Boldoggá avatásának kezdeményezése csaknem száz évet várakozott, ám ezt akadályozta, hogy földi maradványait nem találták. Végül 1939-ben elkezdődött, de máig sem fejeződött be.

Megjegyzendő, hogy titokban és rejtve kellett eltemetni, mert ellenségei még ott is meggyalázták volna! Sírhelyét hosszas kutatások eredményeként találtak csak meg 1975-ben egy templom szerszám-kamrája padlózata alatt!

Imádkozzatok és ne halogassátok!

(Kép: 1) Garcia Moreno elnök a húsvéti körmenetben. 2) Eredeti fotó a gyilkosságról.)

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)

A Dicsőség Koronájának utolsó ékkövei

     Bartolo Longo Egyetemes Rózsafüzér Társulatot alapított, mellyel elindította a rózsafüzér egész világon történő együtt-imádkozását. Az új pápa, Szent X. Piusz (1903-14) jóváhagyta a Társulatot, melybe maga is belépett.
1906-ban Bartolo Longo minden alapítását odaajándékozta a Szentszéknek és végre elültek a viharok.
     Bartolo nemcsak összeállította a Tizenöt Szombati ájtatosságot, hanem könyvet írt a rózsafüzérről, a pompei templomépítés történetéről, Szent Domonkos és az inkvizícióról, a Szentek életéről, valamint kilencedet szerkesztett és egy imakönyvet.
     A házaspár közösen folytatta jótékony munkáját a bárónő 1924-ben bekövetkezett haláláig.
     Bartolo Longo 1925. május 30-án a Szentsír Lovagrend tagja lett.
     1926. május 8-án Msgr. Carlo Cremonesi lett a pápai delegátus és a prelatura nullius első prelátusa, azaz Pompei közvetlenül a Szentszék joghatósága alá került.
     Bartolo Longo 1926. október 5-én elhunyt Pompeiben.
     1948. augusztus 15-én lépett hivatalába az új pápai legátus, Msgr. Roberto Ronca. Az ő idejében új intézmények alakultak: a Rózsafüzér Háza, az új Árvaház és a Grafikai Intézet.
     1958-tól 1978-ig épült egy szeminárium, a Marianna De Fusco Otthon és Kolostor, más épületeket pedig felújítottak.

     Az 1926-ban elhunyt Longót 1980-ban avatta boldoggá II. János Pál, aki először 1979-ben, majd a rózsafüzérnek szentelt év lezárásakor, 2003 októberében kereste fel a kegyhelyet. Sőt, 2002. október 16-án a Vatikánba vitetett pompei kegykép előtt írta alá a Rosarium Virginis Mariae apostoli levelet.
XVI. Benedek pápa 2008. október 19-én zarándokolt Pompeibe és aranyrózsát ajándékozott a Szűzanyának.

Ferenc pápánk 2015. május 21-én látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát. Ennek részleteit, lásd a holnapi, 31. posztban! 

(Az alsó képek a három pápai látogatásról készültek!) 

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)

     A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Mindenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni! 
    A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.

     „Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!

     Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vat. Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
     Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán.

Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben!

A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!

Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körül járnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.

Amen. 

Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 2

     Az életét meg-határozó (az előzőkben említett) sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Imameghallgatások bizonyságai után, 1876. május 9-én Longo letette egy nagy kegytemplom alapkövét, mely feltűnően rövid idő alatt elkészült, s a  Győzelmes Boldogasszony tiszteletére szentelték. Később világhírűvé vált, mint a Pompeji Rózsafüzér Királynője Bazilika.                     A főoltárán elhelyezték a szépen kijavított, keretbe foglalt és megkoronázott kegyképet. A templom körül Longo leányárvaházat nyitott, s a szintén általa alapított Rózsafüzér Leányaira bízta. Megalapította és a Keresztény Iskolatestvérekre bízta a Bebörtönzöttek Gyermekeinek Intézetét a Lombroso-elmélet cáfolatául (mely szerint a bűnözés készsége öröklődik). Ezeknek a fiataloknak szakmunkás műhelyt és iskolát létesített.
Közben folyóirataival (Il Rosario és Nuova Pompei) és cikkeivel is hirdette és terjesztette a kegyhely Győzelmes Boldogasszonyának dicsőségét. Ezáltal a korábbi nyomor- és  romváros Pompei világhírű kegyhely lett. Bartolo Longo egész életművével, de különösen a „Tizenöt szombat” ájtatosságával a rózsafüzér krisztológiai és kontemplatív lelkületét tárta elénk, s ehhez nagy bátorítást és támaszt kapott „a rózsafüzér pápájának” nevezett XIII. Leóban.

      Boldogunk így méltatta a rózsafüzért: „Ó, Mária áldott rózsafüzére, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket, szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk el soha többé. Te légy erősségünk halálküzdelmünk óráján....”
      

        Bartolo Longo 1926. október 5-én halt meg. II. János Pál pápa 1980. október 26-án boldoggá avatta.

Kattints IDE!     (17 perc 50 mp)