Jó tanácsok szabadon!
Isten az embert férfinak és nőnek teremtve mindkettőt azonos személyi méltósággal ajándékozta meg. A férfinak és nőnek egyaránt föl kell ismernie és el kell fogadnia egymás szexuális identitását. (ÚK 2393)
A férfiak és nők nem egyenlők, mivel alapvetően különböznek egymástól! Ám, épp e gyönyörűséges és nagyszerű különbségben van legnagyobb erejük! A férfi és nő együtt jóval több mint egyszerűen két személy. Kétféleségük, a bennük rejlő Teremtő Erő isteni záloga! (Paul Johnson)
Törvényszerűség, hogy az ideálist örökkévalónak tartjuk, ezért a hűség az igaz szerelem szükségszerű velejárója! (Ebben különbözik a „párkapcsolatoktól”!) (HHCs 159)
Szabad szerelemről (amit ma 'együttélésnek' neveznek) akkor beszélünk, amikor egy férfi és egy nő nem hajlandó jogi és nyilvános formát adni szexuális kapcsolatának. Ezzel a másikba, önmagukba vagy a jövőbe vetett bizalom hiányát nyilvánítják ki és sértik a házasság méltóságát; lerombolják a család eszméjét; gyöngítik a hűség iránti érzéket. Ellentétesek az erkölcsi törvénnyel: a szexuális aktus kizárólagos helye ugyanis a házasság; tehát ezen kívül mindig súlyos bűn és kizár a szentáldozás közösségéből. (vö ÚK 2390) (HHCs 384)
Akinél helyénvaló az „együttélés-együtt hálás”, miért fájna a mással hálás és a válás? (HHCs 110) Mivel az 'együttélés' a válás előkészülete. (HHCs 242)
A jó kapcsolathoz három dolog kell: Ápoltság, intelligencia és erkölcsi tartás. A többi nem számít! (HHCs 126)
Manapság sokan követelnek egyfajta jogot a 'próbaházassághoz' olyan esetekben is (ahol pedig a házassági szándék fönnáll), ám nem csak a "maró vágy" miatt, hanem azért mert "ez a divat"! Nos, minden szilárd elhatározás és bármily meghatározó divat ellenére is, a testi egyesülés erkölcsileg nem tűri a 'próbát', így aztán a felek bizony bűnbe esnek! – Hogy miért? – Azért, mert a férfi és nő testi egyesülése, az egymás közti teljes és végleges odaadást kívánja meg! (Erről volt szó az előző 15 részben!)
Valamely Olvasóm okkal mondhatja, hogy az ideális tisztaságot betartani – egy alapjaiban mocskos világban –, szinte lehetetlen! Valóban nehéz, de épp ezért vállalta értünk, a mi üdvösségünkért Isten Fia a kínhalált is, megnyitva a Menny kapuját, ahonnan segítő kegyelmeket kaphatunk küzdelmeinkhez! Mindenki értse meg, áldozat nélkül nincs sem üdvösség, sem jó házasság! E tizenhat részben ezt próbáltam megvilágítani – még akkor is –, ha egy-egy ifjú Olvasóm úgy érzi, hogy "kicsit túl lett tárgyalva az egész"! Nos, Isten előtt még a legbriliánsabb érvelés is semmivé válik, ott nem mondhatjuk, hogy "azt hittem, nem tudtam, ez volt a korszelem, nekem nem szólt senki"!
– Kedves Olvasóm! Én szóltam!
