A Hajnal Szép Sugara

A legdrágább szövet

     A Manoppello-i Szent Arc bámulatba ejtő arckép, amely megmaradt egy drága antik szöveten. A múzeumi gyűjteményekben ilyen szövetek csak elvétve és töredékesen maradtak fenn máig, a legrégebbiek a IV. századból valók. L. Portoghesi professzornő – az I. századi antik szövetek specialistája szerint a Manoppello-i lepel egy szövetselyem, melyet „tengeri selyemnek” is neveznek és amely a legdrágább anyag volt az ókorban. Egy másik világhírű specialista Chiara Vigo professzornő megállapítása szerint nem véletlen a „tengeri selyem” elnevezése, mert az anyagát a nobilis tengeri kagylóból nyerték. A professzornő állítása szerint, egyedül a tengeri selyem lehet ennyire áttetsző és finom, mint a Manoppello-i kendő és egyben tűzálló is, mint az azbeszt. A szövetselymet lehet áztatni, de szakmai szempontból, abszolút nem lehet ráfesteni egy ilyen vékonyka felületre.
     A vászon szerkezetét Giulio Fanti prof. vizsgálta, aki megállapította, hogy egy nagyon vékony anyaggal van dolgunk, amely az emberi hajszálnál fele vékonyságú 23 mikron átmérőjű szálakból lett szőve. A szövés technikája hagyományos, vagyis egyszerű és szabálytalan. A szőttes áttetsző, ezért nevezik fátyolnak. A szálak közti üres tér 150-től 300 mikron nagyságig rendeződik. Az üres terekben nincsen semmiféle pigment vagy más anyag.
     A szöveten karakterisztikus hajtások futnak úgy, mintha a lepel sokáig össze lett volna hajtva: kétszer hosszában és kétszer keresztbe. A fényben a színek nem látszanak a mikroszkóp alatt, mert nincs semmilyen festékfolt. Ráadásul a hátulról jövő fénytől átlátszóvá válik, mint az üveg, ekkor eltűnnek még a hajtások is. Ezeket a jelenségeket csak a tengeri selymen lehet megfigyelni. Míg a fény hatására teljesen átlátszó, ugyanakkor árnyékban grafitszürkének tűnik. Amikor a Szent Péter Bazilikában Luther Márton legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét, valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel rajta a képet.

Megjegyzés: Efféle átlátszó „tengeri selymet” korunkban csak Sant’Antiocoban ‒ Szardínia környéke ‒ az egyetlen hely, ahol kis mennyiségben gyártanak ilyen szövetselymet. Egy tengeri Pinna nobilis kagylóból max. 2 gramm szövetet lehet nyerni. (Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)

(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)

     Szent Tibor (Tiburtius) vértanú élete, elválaszthatatlan sógornője, Szent Cecília történetétől. Ezért először Cecíliáról emlékezem meg, mivel általa tért meg a Jézusért vértanúságot is vállaló Tibor. 

     A III. század első felében történtek szerint, a kiemelkedő jómódban élő Cecília, szülei tudta nélkül keresztény és Krisztus jegyeseként kívánta leélni életét. Ebbéli szándékában, megerősítette a katakombák rejtekében a püspök is, feladva rá a szüzek fátylát.
     Amikor szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják a rangban hozzáillő, Valeriánusz nevű pogány katonatiszthez, ő nem ellenkezhetett.
Abban a képtelenségben reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja tartani titkos esküjét.
     A házasságkötés nagy dínom-dánommal meg is történt, ám amikor az ifjú pár elvonult, Cecília közölte nagy titkát férjével.
     Valeriánusz, hetykén számon is kérte menyasszonyától, hogy "Ugyan bizony ki akadályozhat meg engem abban, hogy asszonyommá tegyelek?"
     Cecília azonban határozott választ adott vőlegényének: "Az Isten által mellém rendelt őrangyalom!"
     Valeriánusz, nyomban rá is kérdezett: "Miféle őrangyal? Szeretném én azt látni!"
     Cecília nem késlekedett a válasszal: "Megláthatod, de előbb meg kell keresztelkedned!"
     Az ifjú férjen olyan jószándékú kíváncsiság vett erőt, hogy nyomban a kereszténység mibenléte felől érdeklődött. A nászéjszaka hitoktatással telt el Cecília részéről, majd elmondta férjének a titkos jelszót, amivel megtalálhatja a püspököt, akinél másnap jelentkezett is. 

     Mária Szeplőtelen Fogantatásáról, vagy a rózsafüzér titkairól való benső elmélkedés, olyan isteni távlatokat nyithat meg számunkra, melyek földi szavakban alig kifejezhetők!

A negyedik században élt Szír Szent Efrém diákónust és teológust is megragadta Mária titokzatos tisztasága és hite, s párhuzamot vont Vele és az Ős-Anyával, miszerint „Éva fülébe a cselszövő kígyó által a bűn szava jutott el, Mária fülébe a kegyelem által az irgalom és a jóság szava.” ‒ idézet vége!

Nos, igen fontosak ezek a teológiai reflexiók! Hiszen azt bizonyítják, hogy az Egyház ősidők óta foglalkozott azzal, hogy Isten, milyen különleges szerepet szánt a Szűzanyának Fia oldalán az emberiség megváltása érdekében. Tudjuk, hogy Szent II. János Pál egészen komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy kimondja a Mária Megváltó-társi szerepéről szóló dogmát. Sajnos, talán környezete hatására nem tette meg! Holott az ötödik Mária-dogma kihirdetése a többletkegyelmével, bizonyára jelentős mértékben változtatott volna a világ egyre bizonytalanabb sorsán!

Ám bensőséges hitéletünkben, így is tartsuk szem előtt mindenkor, hogy Mária Szeplőtelenül fogantatott személye az Istennek szentelt életek ősmintája!

Ó Mária! Istennek Szentséges Anyja könyörögj érettünk,

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

     Azon kérdésre, hogy miért gyengül a katolikus hitélet, két válasz is adható:

Kanter Károly atya ‒ Budapest apostola ‒ mondta, hogy „a Mária-tisztelet gyengülése, az Eucharisztia iránti tisztelet lanyhulását eredményezi, amely az Egyház legyengüléséhez vezet”! ‒ Briliáns megfogalmazás!

Karl Rahnert a jeles német jezsuita teológust megkérdezték, hogy szerinte mivel okolható a Mária-tisztelet megfogyatkozása a katolikusok körében. Így válaszolt: „Azzal, hogy az emberek csak világnézetet látnak a kereszténységben! Egy világnézetnek pedig nincs szüksége anyára.”

Nos, ez filozófikus meghatározás ugyan, de teológiailag pontos! A kereszténység ugyanis nem tan, nem ideológia, nem pusztán jól átgondolt erkölcsi rendszer, melyet át lehet írni vagy megtagadni!

Mert a kereszténység valójában maga az Élő Jézus Krisztus, azaz személyes valóság, akiben Isten megjelent közöttünk, „megtestesült a Szentlélektől, született Szűz Máriától”!

Az igaz, hogy az Újszövetség nem sokat beszél Máriáról, mégis épp eleget mond! Hiszen, ha csak azt tudnánk a Bibliából, hogy a Megváltó Isten Fiának van édesanyja, akit Máriának hívnak, már ez is elegendő volna, hogy a Krisztusban hívők közössége szerfelett tisztelje és szeresse őt.

Épp e tekintetben sokatmondó, hogy a keresztény művészet, főként a keleti egyház ikonjai nem egyedül ábrázolják a Szent Szüzet. Ez arra kell emlékeztessen, hogy Mária-tiszteletünk első és legfontosabb oka, hogy Isten akarata szerint Mária lett a Megváltó édesanyja. A neki tulajdonított kiváltságokkal, illetve kegyelmi adományokkal (szeplőtelenül fogantatott, malaszttal teljes) azért ajándékozta meg Isten, hogy az egyszülött Fiú életét előkészítse és a világnak adja.

(folyt.)

Előző rész

A nem emberi kézzel megfestett kép

     Évtizedek óta számos kitűnő tudós fáradozott a rejtélyes Manoppelló-i Krisztus Arc ereklyével. Valamennyi tudományos kutatás eredménye azonban egyértelműen alátámasztotta, hogy a jelenkori tudomány nem képes megállapítani (megmagyarázni), miképpen jött létre ez a kép, honnan származnak a titokzatos színei, amelyek a Szent Arc képének megragadó szépséget és sugárzó élénkséget adnak.
     A nagyfelbontású digitális szkennelésnek köszönhetően Donato Vittore professzor (1) a Bari-i- és Giulio Fanti professzor (2) a bolognai egyetemről vizsgálódásai megállapították, hogy a vizsgált szövet szálai között a legkisebb nyomokban sem található semmilyen festék vagy pigment. Egyedül a szövet szemein látni, mintha magas hőmérsékleten meg-pörkölődtek volna, valami rendkívül intenzív sugárzás következményeként. Antropológusok szerint a fogazat karakteres volt Palesztinában, Krisztus idejében.
     A Manoppelló-i Arc legbámulatosabb tulajdonsága a kelme áttetszősége és az, hogy a kép tökéletesen látható mindkét oldalról. További meglepő tulajdonsága a változékonyság, melynek különféle megvilágításoknál, más és más a kinézete. Ez a különös arckép, magában foglalja a hologram tulajdonságait ‒ amellett ‒, hogy nem fénykép, nem festmény és nem hologram.
     Egy biztos, nem emberi kéz által lett megfestve, hasonlóan a csodálatos Mexikói Guadalupe-i Szűzanya képéhez vagy a torinói „Halotti lepelhez”, amelyek azt keltik bennünk, hogy a „Szent Arc” képe megérint szépségével, és a világítás variálásával együtt változik a kép is, mintha élne.
Minden bizonnyal a világegyetem unikumja!
     A neonvilágításban a finom lepel mézarany színt vesz fel; pontosan úgy néz ki, ahogyan a 13. sz.-i misztikus (Helftai) Nagy Szent Gertrud látomásai nyomán leírta Veronika kendőjén Krisztus arcát. Világos fényben a finom lepel, egyedüli módon háromdimenziós arcot jelenít meg, majdhogynem holografikusan. A szövet annyira érzékeny, hogy úgy tűnik, összehajtogatás után beleférne egy fél dióhéjba.
     Tekintve, hogy a tudományos vizsgálatok szerint a Manoppelló-i kép nem emberi kéz műve, így ez nem más, mint ahogy a hagyomány mondja archeiropoietos - vagyis nem emberi kéz által festett.

(Forrásmunkák az első posztban!)

(folyt.)

     Üdvözítőnk ígérete, hogy bár teremtett lényekként, de részesülünk az istengyermekségben, az isteni életben! És mivel a Názáreti Szűz volt az első, aki ezt elérte Isten rendkívüli kegyelméből, Ő ‒ mint Istenanya hivatott arra ‒, hogy kimunkálja, kiesdje nekünk az isteni élettel való érintkezést Szíve Szeretetlángja által a Szentségek révén, s mintegy átformáljon bennünket krisztusivá!

Ahogyan Montforti Grignon Szent Lajos fogalmaz a Tökéletes Mária-tiszteletben: „Hogy lángra lobbantsa a lanyha szíveket, hogy életre keljenek, akik a bűn által meghaltak. (Vö. TMT 214.) Másutt: „Ha megismerjük a kegyelem titkát és elmerülünk Szűz Máriában, akiben természetes és isteni módon képződött Jézus Krisztus, könnyen az Úr képmásaivá alakulhatunk.” (Vö. Uo. 220) – idézetek vége!

Úgyhogy a Boldogságos Szűz misztériumához csak szent áhítattal szabad közelítenünk, mert Istennek mindent átragyogó és mélységes titka ez! Mégis elmondható, hogy a bensőséges Mária-tisztelet követőinek fel-fel csillanhat valami hitünk e szent a titkából, mely valójában a megváltásunk misztériumának egy-egy megvilágítása!

(folyt.)

     A bensőséges katolikus hitélet egyik sajátossága a Mária-tisztelet. Ennek kapcsán elszomorító, hogy napjainkban számos egyházközségben már elmaradnak a máriás ájtatosságok, még ha ennek a papság túlterheltsége is az oka. A Mária-tisztelet gyengülése egyfelől ezzel, másfelől a gyermek- és felnőtt hitoktatás hiányosságaival is magyarázható! És itt nem a mariológia dogmatikai kérdéseiről van szó, hanem pl. az Úrangyala-, az angyalokhoz való ima, vagy a rózsafüzér imádáságról, ezek üdvtörténeti nagyságrendjéről, esetleg a Mária-jelenések, magán-kinyilatkoztatások egyházi kritériumairól! Ez utóbbi, egyben a lelkek felvértezését is jelentené az ál-üzenetekkel szemben, melyek következtében könnyen „elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek.” (2Tim 4,3-4)

Nem csoda, hogyha sok katolikus lelkében harmadlagossá válik a Mária-tisztelet, melynek szomorú tényét Sík Sándor találóan fogalmazta meg: „Szűz Máriás magyaroknak kopott unokái” lettünk. ‒ És itt tart Mária Országa?

Márpedig, ha komolyan vesszük az Egyház tanítását V. Piuszon és XIII. León át, Szent II. János Pálig, akkor megszívlelhetnénk legalább ez utóbbi pápa figyelmeztetését: „A különböző népek és nemzetek közül azok, akik nemzedékeken át hittel fogadják Krisztusnak, a megtestesült Igének titkát, nemcsak hogy tisztelettel fordulnak Máriához és bizalommal járulnak hozzá mint anyához, hanem az ő hitéből erőt is merítenek hitükhöz.” (Redemptoris Mater. 27.)

(folyt.)

Hogyan került a Kendő Manoppellóba?

     1645-ben Donato do Bomba kapucinus megszerkesztette a Manoppelló-i Krisztus Arckép történetét, de ez valószínűleg csak egy magyarázat arra, hogy a Vatikánból eltűnt Veronika Kendő hogyan került Manoppellóba. A lényeg, hogy dr. Antonio De Frabritis, manoppellói lakos, benső sugallatnak engedelmeskedve 1638-ban az ereklyét átadta a manoppellói kapucinusoknak, hogy minden hívő hozzáférjen és kifejezhesse tiszteletét a templomban.
     1750-ben a kapucinusok elhatározták, hogy minden év májusának harmadik vasárnapján Szent Arckép ünnepet tartanak.
     Titok marad az út, amelyet századokon át tett meg a kép, mielőtt Manoppellóba került. Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a XVI., vagy a XVII. század elején lopták el a Vatikáni Bazilikából. Minden esetre, minden jószándékú ember számára a kereszténység legértékesebb ereklyéje marad a Torinó-i Lepel mellett.
     Bruno Forte híres teológus, a Chieti Egyházmegye érseke, a 2006-os évet a Manoppelló-i Szent Arc Kegyhely Nagy Jubileumi évének nyilvánította.
2006. szeptember 1-én ide zarándokolt XVI. Benedek pápa, hogy ő is megláthassa Megváltónk szeretetteljes tekintetét.
„Istent nem látta soha senki. Az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, Aki az Atya ölén van.” (Jn 1,18)

 (Forrásmunkák az első posztban!) (folyt.)

     Katolikus hitünk számára a bensőséges Mária-tisztelet nem csupán kegyes hagyomány, hanem a Krisztus-misztériumban való legkönnyebb elmélyülés lehetősége! A Szent Szűz tiszteletének figyelmen kívül hagyásával ugyanis könnyen félreértelmezzük Jézus Krisztust!

Ezt igazolja Damaszkuszi Szent János elmélkedési pontja is, miszerint „az Istenanya cím a megtestesülés teljes misztériumát tartalmazza”. Mária Istenanyaként való megszólítása tehát megerősíti, hogy Jézus Isten és ember egyszerre. Ennek folytán a Szentlélek annyira eltöltötte szűzi Jegyesét, hogy teljesen és maradéktalanul telve volt a Szentháromsággal, jóllehet Mária személye ezáltal sem vált istenivé!

Ebből fakadóan az Anyát és a Fiút az egymás iránti lángoló isteni szeretet köti össze, miáltal a Fiú és Anyja elválaszthatatlanok egymástól, ahogyan a mariológia is kifejezi: „ubi Maria, ibi ecclesia” – „ahol Mária van, ott az Egyház is”.

Következésképp, a bensőséges Mária-tisztelet fellendülésével, felvirágzik és erősödik az Egyház is! Mert ahol imára gyűlik össze az Egyház ‒ miként az Apostolok Cselekedetei írja ‒ „Máriával, Jézus Anyjával egy szívvel-lélekkel imádkoztak”! (ApCsel 1,14)

Nyilvánvaló tehát, hogy az Egyház Anyja továbbra is az imádkozókkal van ‒ csendesen, hűségesen és bizony gyakran sírva ‒, mert próbálja hitre és békére ösztönözni háborús világunkat. Isten Anyja soha nem látott kegyelmi hatást esdett ki megmentésünkre az Atyánál, Szíve Szeretetlángját – mely maga Jézus Krisztus –, hogy felforrósítsa a hitre már közömbös és elhidegült szíveket!

Végtére is EZ az Igazi Béke elnyerésének esélye, egyben krisztusivá válásunk egyik útja és lehetősége!

Mária Szíve Szeretetlángjának kiáradásával ugyanis beteljesülhet Üdvözítőnk ígérete, hogy bár teremtett lényekként, de részesülünk az istengyermekségben, az isteni életben!

(folyt.)

Széleskörű nyomozás a Kendő ügyében

     Paul Badde: ”Isteni Arckép, Manoppello-i Lepel” c. könyvében úgy véli, hogy körülbelül ez időben a hiteles Veronika Kendőjét ellopták a Szent Péter Bazilikából és helyére egy halott Jézus-arcot ábrázoló kendőt helyeztek el.
Feltételezik, hogy utoljára V. Pál pápa tartotta kezében a valódi Veronika Kendőt az ünnepélyes körmenet alatt, 1606 január 25-én.

    Néhány történész hipotézise szerint már sokkal előbb is ellophatták a Kendőt, hiszen amikor 1527. május 14-én, V. Károly nagyrészt protestáns katonái elfoglalták Rómát és kirabolták, felgyújtották és halomra gyilkolták az embereket. (A barbár fosztogatók a vörösmárvány burkolatba vésték Luther nevét, mely máig megtekinthető emlék!) V. Orbán pápa levelet írt az orvietoi hercegnőhöz, amelyben tájékoztatta őt, hogy csak a vatikáni Bazilika oltára előtt 500 férfi halt meg, a szent ereklyéket szétszórták, egy részét elégették, a Kendő azonban előkerült.
     Ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák történetében.
     VII. Kelemen pápa 1528-ban különleges utasítást adott ki, melynek célja az ellopott ereklye visszaszerzése volt. Tény, hogy az év november 26-án, ünnepélyes körmenettel, a visszaszerzett ereklyét a Szent Márk templomból visszavitték a Vatikánba.
Veronika Kendőjét azonban újból ellopták 1606-ban. A Szent Péter Bazilikában két eltörött, kristályüvegű keret található, amelyek közül egyikben, Veronika Kendőjét őrizték. Ezekkel a keretekkel pontosan megegyezik a Manoppello-i Lepel nagysága.

 (Képen a Rómában őrzött /eredeti/ üres keret!)
     Badde Paul rámutat arra a tényre, hogy a Manoppello-i Lepel jobb alsó sarkán kristály darabokat találtak, ez kézzelfogható bizonyítéka, a felbecsülhetetlen értékű ereklye ellopásának. Német tudósok: Pfeiffer, Resch, Thiermeyer és Blandina nővér többéves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett, újságírói nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppellói templomban található Veronika Kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott Kendővel.
     Pfeiffer professzor biztos abban, hogy az Isteni Arckép a Manoppello-i Kendőn, a Krisztus sírjában keletkezett, az Úr feltámadása alatt. Ez a kendő egy nagyon finom „tengeri selyem” és az arc, a Torinói Leplen az elhunyt arcának negatív képe. A kettő abszolút összhangban van. Ez ugyanaz az arc és feltételezhetjük, hogy a leplen és a kendőn lévő Krisztus képek a feltámadás pillanatában keletkeztek, de a Manoppello-i Kendő képe egy pillanattal később, amikor az Úr már kinyitotta a szemét, de még nem a megdicsőült arcát mutatta!

V. Pál 1608-ban lebontatta a Veronika kendőjét őrző kápolnát, és ezután már bizonyosnak tekinthető, hogy az ereklye elkerült a Vatikánból. Viszont 1616-ban már határozottan az a hír járta, hogy Szent Veronika kendője eltűnt a vatikáni kincstárból.
(Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 3

     4.) Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: 'Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (Napló 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: 'Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! – mondta Fausztinának – Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy' (Napló 1572).

     Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához:

     a.) Az imát Jézushoz intézzük.

     b) Délután háromkor történjék.

     c) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon.

     'Ebben az órában – mondta Jézus – kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot' (Napló 1572). (Vö. Jak 2,13)

     5.) Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése. Ezt azért emelte ki Rózycki atya, mert ehhez is ígéretek fűződnek. Jézus: ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja  csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075).

     Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus ,,teremtményeitől bizalmat'' (Napló 1059) követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. (Vö. Napló 742). ... Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért.

     Más helyen ezt mondta Jézus: 'E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget' (Napló 929). 'Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján' (Napló 754)''. – (Napló XV-XVIII.)

Most már nem kell elhinnünk, mert napi tapasztalat!

Nos így vagy úgy, kétségtelenül veszélyes a világ helyzete! Megerősítik ezt a Szeretetláng Naplóban olvasottak: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27)

Reményteljes viszont, hogy a Napló úgy mutatja be Mária Szíve Lángját, hogy kegyelmi hatása nem csak egyes elhidegült lelkeket képes megérinteni, de az egész emberiséget!

Idézem: "Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel fogja elárasztani a földkerekséget. (III/203) Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja a Szent Lélek erejével, és a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás új világot teremt, és megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94)

Prózaian vetődik fel a kérdés, hogy még időben sikerül-e felrázni a világot, amely ökörlánccal vonja magára a büntetést (Iz 5,18), időben megújul-e az Egyház ahhoz, hogy a Fatimai Ígéret – a Szeplőtelen Szív végső győzelme – megvalósulhasson?

Nos kedves Testvéreim oda jutottunk, hogy már nem kell elhinni az előbbiekben elhangzottakat, hiszen napi tapasztalattá vált! Szüntelenül imádkozzatok tehát!

Ó, értünk aggódó Édesanyánk Mária,

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

                                                                                                 Amen  

(Vége!) 

Előző rész

Aki nem akar hinni, az nem is fog!

Amikor 1520-ban Luther Márton a Szent Péter Bazilikában legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét, valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel a képet rajta. (A mellékelt kép is bizonyítja, hogy mögöttes fény esetén a Kép egyáltalán nem látható!) Mély csalódottságát erőteljes állítással fejezte ki: „Azt állítják, hogy Veronika kendőjén meg van örökítve a Miurunk igazi arca. Eközben a szegény közemberek nem látnak semmit a világos lenen kívül a fekete deszkán”. És íme, Luther az első benyomásnál megállt, s nem ment közelebb, hogy megbizonyosodjék. A pápaság elleni vádaskodásai és a különféle előítéletek bezárták a reformátor előtt az utat, hogy megismerje az igazságot és ennek nyomán nevezte Veronika kendőjét indulatosan „a római pápák ördögi csalásának”.
     A Gregorian Egyetem professzora Heinrich Pfeiffer SJ, éveken át kutatta a Veronika Kendőjével kapcsolatos esetet a művészet-történet szempontjából, a kereszténység legrégebbi forrásainak segítségével.
A kutatások kimutatták, hogy a Manoppelló-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára. A kutatások megindításához a professzort Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ihlették meg. A nővér több éves, aprólékos kutatások eredményeként bebizonyította, hogy a Manoppelló-i lepel arca tökéletesen fedi a Torinói leplen lévő arcot.
     A tizenötödik és korábbi századból származó, hivatalos Veronika Kendő-másolatokon ugyanaz a Jézus arc látható: nyitott szemmel, hajjal, szakállal, határozott orral, letakart füllel és nyakkal.
Veronikát Európa legnagyobb festői festették meg.
     Jacop Grimaldi, a pápa megbízásából leltár szerint összeírta a Szent Péter Bazilika összes kincsét. Az 1618 és 1620-as években általa megírt és nyomtatásra kerülő: Opusculum de Sacrosancto Veronicae Sudario másolatok címoldalán a Veronika Kendő Isteni Arckép látható, pontosan úgy, mint az addig megfestett képeken.
     Azonban az 1635-ből való Opusculum másolaton már más ‒ csukott szemű Krisztus Arckép látható (lásd alul!)  ‒, amikor VIII. Orbán pápa felszentelte az újonnan épült Szent Péter Bazilikát.

 (Forrásmunkák az első posztban!)

(folyt.)

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 2

     2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt  kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49).

     Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmasság tiszteletére végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ...

   Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699).

     Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570).

     3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476).

     Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert.

     Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541),

     Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754).

Ugyan bizony mitől ne lenne igaz a Garabandál-i üzenet?

Az 1961-es garabandáli üzenet főbb kérései röviden összefoglalva:

" - Mint Anyátok, Szent Mihály főangyal által kérlek benneteket, hogy hozzátok az egész világ tudomására: a pohár eddig megtelőben volt, most azonban már túlcsordul.

 - Egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a Legméltóságosabb Oltáriszentségnek!

 - Sok bíboros, püspök és pap jár a kárhozat útján, és rántja magával a lelkeket.

 - Tudatosítsátok, hogy a Házasság Szentségét maga Isten áldja meg!

A Nagy Büntetés már szinte elkerülhetetlen! Tartsatok bűnbánatot, imádkozzatok, amíg tehetitek, hozzatok áldozatot, elmélkedjetek Jézus kínszenvedésén és mondjatok ellen a hitehagyás minden kísértéseinek! Ezzel csillapíthatjátok Isten haragját."

Még hogy a "büntetés már szinte elkerülhetetlen"? ‒ ó Istenem, hiszen hitetlenek és nem imádkozók mindig is voltak, jóllehet nem világméretekben! Emögött alighanem valami "háttér-szervezés" van, mégpedig a megtévesztő szellem sugalmazására!

Nos, a dolgok mögé nézve, laikus szinten kétségkívül 5-6 alattomos sémát fedezhetünk fel, vagy legalábbis belemagyarázható:

A kíméletlen oltár-rombolásokat,

a "szentségi gesztusok" következetes elhagyását,

a Szeplőtelen szó törlését a Szentmise bűnbánati imájából,

Szent Mihály tiszteletének és imájának mellőzését,

a közismert és hatékony imádságok állandó szóváltoztatását, valamint az ál-ökumenizmus következetes erőltetését!

(folyt.)

  Előző rész

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 1

     Fausztina nővér Jézus kérésére, pontosabban diktálására az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségekről is írt, amelyek mind az egyéni lelkiség formálását, mind a lelkipásztori munkát hatékonyan támogatják. Az Egyház engedélyezte az Isteni Irgalmasság kultuszának öt módját:     

 1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned" (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49).

     Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből (a szív nem látható a képen) törnek elő és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37). Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt.

     Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár. Jelentőségéről kérdezve így válaszol az Úr: 'A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él' (Napló 299). A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti -- amelynek bibliai jelképe a víz --, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az ő vére által kötött...

     A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: 'Jézusom, bízom Benned.' 'A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül' (Napló 742).'

     A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ,,A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára'' (Napló 570).

Akita

     1973-ban a japán Akitában az Isteni Ige Társaság missziós kápolnájában egy fából készült Mária-szobor többször könnyezett! A szentélyt fenntartó Szent Eucharisztia Szolgálói újoncnőjének Sasagawa nővérnek a Szűzanya a világ jövőjére vonatkozóan komoly üzeneteket adott! Ezt az illetékes püspök John Shojiro Ito 1984-ben kivizsgálta és jóváhagyta. Az akitai üzenet amellett, hogy lényegileg megerősíti a La Salette-i és a fatimai figyelmeztetéseket, külön hangsúlyozva az abortuszok világrengető ördögi voltát és az emberiségszintű megtérés hiányában bekövetkező szörnyű isteni büntetés lehetőségét!

A jóváhagyott üzenet szövegéből idézve: "Az egyedüli fegyveretek, a rózsafüzér és a kereszt, amelyet Fiam nektek hagyott. Éjjel-nappal imádkozzátok a rózsafüzért a pápáért, a püspökökért, és a papokért. A sátáni széthúzás behatol még az Egyházba is. A közvélemény előtt zajlanak majd azok az ellenkezések, melyet bíborosok bíborosok ellen, püspökök egymás ellen vívnak. A hithű és engem tisztelő papokat, paptársaik megvetik és kinevetik. Templomokat és oltárokat fognak lerombolni, kifosztani. Az Egyházban egyre növekszik azok száma, akik mindenféle kompromisszumok elfogadására biztatnak az ökumené jegyében, és a Sátántól félrevezetve sok pap és szerzetes felhagy hivatásával, az Úr szolgálatával.

Az ördög főleg az Istennek szentelt lelkekkel szemben fog kérlelhetetlenül támadni. Annak gondolata, hogy milyen sok lélek fog elveszni, oka az én szenvedésemnek. Ez az én nagy kínom. Ha az emberiség meg nem tér, hamarosan már nem lesz számukra haladék."

(folyt.) 

Előző rész

Róma kincse

     A 753 évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy az ünnepélyes körmeneten, II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett Krisztus Arcképet.

Mindenki meg volt győződve arról, hogy a Krisztus Arcképet nem emberi kéz festette, ezért acheiropoietos nevet adták neki. Nyilvánvaló volt, hogy ez a legjobban ismert ereklye, melyet a Szent Péter Bazilikában őriztek.

Dante Alighieri (1265-1321) azt írja a Vita nuovában, hogy tömegesen jöttek megnézni a Krisztus Arc képmását a Szent Veronika Kendőjén. Az Isteni komédiában, több alkalommal ír Dante a Veronika Kendőjéről, kiemelve, hogy az, az Isten Arcát ábrázolja.

Ez a jelenet inspirálta XVI. Benedek pápát is az első enciklika megírására: Isten maga a Szeretet.

A svéd Szent Brigitta, aki részt vett az 1350-es jubileumi év ünneplésén, is ír arról az igazi Krisztus Arcképről, melyet Veronika Kendője megörökített.

Ennek az ereklyének fontosságát az a tény is bizonyítja, hogy az új Szent Péter Bazilika építésének alapkövét 1506-ban azon a helyen tették le, ahol elsőként azt az óriási oszlopot építették fel, melynek belsejében a Vatikán Kincstára kapott helyet.

A Kincstár létrehozásának elsődleges célja a „Valódi Krisztus Arc” képének őrzése volt. Az oszlopon, amely Jeruzsálemi Szent Veronika nevét viseli, a következő felirat található a mai napig: „Veronika Kendőjén megörökített magasztos Megváltó Arckép méltó megünnepléséhez, VIII. Orbán pápa építtette és díszíttette fel az 1525-ös Jubileumi Évben.”

A Kendő vándorútja

   Tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a Manoppelló-i lepel Jeruzsálemből származik. Az Arc megörökítése Krisztus sírjában keletkezett, az Ő feltámadása alatt. Több mint valószínű, hogy a Torinói Lepel és a” Veronika Kendője” Edessába kerültek, ahol az V. századig őrizték.
  Tibilisből, a VI. századból származó szövegben azt olvassuk, hogy a Szűz Anya, Fia mennybemenetele után őrzött egy vászonképet, amely az Úr Jézus sírjában keletkezett. Azt a képet magától Istentől kapta, hogy imádkozhasson, Fia képét nézve. Ez valószínűleg igaz, ám a Veronikáról szóló történet csupán legenda, aki Jézus arcát törölte a Keresztúton, nagy eséllyel a középkorban keletkezett, a csodás kép következő magyarázatával: A kendőn ugyanis nem találtak vérnyomokat és állítólag nem létezett Veronika sem.
    Amikor "Szent Veronika Kendőjéről" beszélünk, akkor ez csak a Jézus sírjából való kendő meghatározása. A Veronika név latin és görög szavak egyesítéséből származik: veraeikon = „valódi kép”, de nevezték „Első Ikonnak” és „Camuliani lepel”-nek is.
     Nos, ez az un. Veronika Kendő a VIII. században Rómába került és a Szent Péter Bazilikában őrizték, a Szent Veronika kápolnában.

(Forrásmunkák az első posztban!) (folyt.)

Fatima

Az 1917-es fatimai jelenés-sorozat már nem csak figyelmeztetett, de néhány, pontosan kifejtett kérés teljesítését kérte, melyek által az emberiség elnyerheti testi-lelki békéjét! Ám a Szűzanya hozzáfűzte, hogy kéréseinek késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása súlyos következményekkel járhat!

A Szent Szűz látomásban megmutatta a gyermekeknek a kárhozat helyét, melyet követően szomorúan így szólt: A poklot láttátok. Ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét, hogy megmentse őket. Ha az emberek megteszik, amit nektek mondok, sok lélek megmenekül és béke lesz. De ha nem hagyják abba Isten megbántását, egy szörnyű háború következik. Ennek megakadályozására jövök és kérni fogom a világ és Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér és béke lesz; ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni, végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, s az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad. – idézet vége!

A Szent Szűz ekkor kérte, hogy a rózsafüzér minden tizedéhez fűzzük hozzá a „Fatimai imaként” ismert könyörgést!

A kétkedők meggyőzésére 1917. október 13-án, 70 ezer ember szeme láttára megtörtént az eseményeket igazoló Napcsoda!

(folyt.)  Előző rész

Amiről nem hallani, vagy mégis?

     A Die Welt német újság 2004. szeptember 23-án leközölt egy cikket: "Krisztus igazi arca" címmel. A feltámadás különleges ereklyéjének megtalálása? ‒ írta Paul Badde, egy ismert német újságíró. Nos, ez az újságíró két bestsellert is írt: a Guadalupe-i Mária-kép, valamint a Feltámadás különleges ereklyéje a Manoppelló-i kendő titkairól, ez utóbbit ‒ „Das Göttliche Gesicht” (2006) ‒ az Isteni Arc címmel.
A Focus c. hetilap német kiadásában Klaus Berger, korunk egyik legnagyobb bibliakutatója tollából is megjelent egy, a Manoppelló-i titokzatos istenarcot hordozó fátyolról: „Jézus Manoppellói arcképe az Evangélium első oldala, mely a Feltámadás pillanata”. (Lásd legalul!)
     Magyar nyelven egyedül a „Szeressétek egymást” lengyel katolikus magazin 2009/3. és a 2014/12. számában találkozhattunk, valamint néhány internetes felületen.
     Nos, blogommal hozzá kívánok járulni az ismeretek bővítéséhez, mert a Torinó-i halotti lepelhez hasonlóan a Manoppello-i „Isteni Arc” is a világ legnagyobb csodája. Tény, hogy tudományos szempontból ezek nem jöhettek volna létre, amiként az egész világon nincs ezekhez hasonló, amelyek jellemzőikben hasonlatosak vagy utánozhatók lennének. A Torinó-i Lepel egy anatómiailag pontos fotónegatív, mely a Feltámadás első pillanatát örökítette meg, a kiszenvedett, halott Krisztust. A Manoppelló-i Kendő a Feltámadás "második pillanatát" mutatja pozitív képként, a szenvedések és torzulások nyomait még magán viselő, nyitott szemű, a még meg nem dicsőült Krisztus Arcot. Ezért nevezhető a „Feltámadás Pillanatának”!
     A manoppellói anyag méretei: 17×24 cm, egy ezüst ereklyetartóba foglalva. Manoppello főtemplomának oltárán van kiállítva a nagyközönség számára; melyen kedvező fényviszonyok mellett az Arc jól látható. Ezt a képet nevezte Szent Pio atya „Volto Santo Manoppello”-nak, „a legnagyobb csoda, minek a birtokában vagyunk”.
     Manoppello egy 5000 éves kis város, Abruzzó tartományban fekszik Pescaratól 30 km-re. A környéken, Lancianóban található a híres Eucharisztikus Csoda szentélye.

Posztjaimhoz, az alábbi forrásokat használtam fel:

PAUL BADDE: Das Göttliche Gesicht: Die abenteuerliche Suche Nach dem wahren Antlitz Jesu,
Pattloch Verlag, München 2006
SAVERIO GAETA: Il Volto Risorto, Familia Christiana, 2005
SZERESSÉTEK EGYMÁST Katolikus magazin 2014/12. szám
http://www.ignatius.com/promotions/faceofgod/paul-badde.htm
http://www.szeressetekegymast.org/nr/latott_es_hitt/a_manoppelloi_lepel_tortenete.html http://www.acheiropoietos.info/proceedings/JaworskiWeb.pdf

La Salette 2.

A Szűzanya így folytatja:

‒ Azon a ponton áll az Isten, hogy hallatlan módon fenyítsen. Jaj a föld lakóinak, Isten ki fogja meríteni haragját... A társadalom a legborzasztóbb ostorcsapások és a legnagyobb események előestéjén áll... A pápa óvakodjon a csodatévőktől, mert oly mértékben és olyan erőszakossággal lépnek fel hamis látnokok a világban, hogy még az igazakat is megtévesztik!
A Szent Szűz ezt követően a sátán pusztító munkájáról beszélt, és arról a mérhetetlen szenvedésről, ami a világra vár azért, mert enged a kísértőnek és a sátán elkötelezettjeinek stb. Meglepő módon ezt mondja az Üzenet:
‒ Lucifer 1864-ben nagy sereg ördöggel ki fog szabadulni az alvilágból: hogy lassanként (‘lépésről-lépésre') kiirtsák a hitet... A Szent Szűz így jellemzi az elkövetkező korszakot: „ez lesz a sötétség ideje...” (1864-ben volt az Első Internacionálé.!)

Mária felsorolja a sátán eszközeit is. Ezek a lelki vakság, a viszálykodás, a rossz könyvek, a hamis szellem terjesztése, az igazságtalanság, a gyűlölködés, a gyilkosság, a háborúskodás stb.

Ekkor a Szűzanya sürgős felhívást intéz majd a Földhöz, felhíva az Isten igaz tanítványait, az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit, gyermekeit, azokat, akik magukat neki ajánlották, neki adattak, az utolsó idők apostolait, hogy előjöjjenek, és mint a világosság gyermekei megvilágítsák a földet!

(folyt.)

Előző rész.

Életvitelünkre figyelnünk kell!

Krisztus urunknak a Keresztről elhangzó szavai óta a Szent Szűz mindenkori segítőnk és édesanyai szívvel aggódik értünk! Nem csak előre figyelmeztet az elhatalmasodó bűn súlyos következményeire, de elkerüléséhez hatékony eszközöket is ajánl. Ilyen a Rózsafüzér, a Csodásérem, az emberiségmentő Fatimai Kérések és Szíve Szeretetlángja! Erről szólt a La Salette-i, a Fatima-i, az Akita-i, a Garabandál-i és a Szeretetláng üzenetekben is! Vagyis, ha az emberiség bűnbánatban meg nem tér, elérkezhet a pillanat, amikor a bűnében megmaradó emberek testi-lelki pusztulása is bekövetkezhet.

La Salette 1.

Az 1846-os La Salette-i üzenetnek már az első része is két lényegi bűnre figyelmeztet. Egyfelől, aki nem teljesíti Isten harmadik parancsát ‒ nem szenteli meg az Úr napját azzal, hogy dolgozik és elmulasztja a vasárnapi Szentmisét is ‒, az az ember Istennel nem tart kapcsolatot, nem imádkozik és megfosztja magát az isteni kegyelmektől. Másfelől az istenkáromlás elhatalmasodott szokása, mely rendkívül durva módon sérti Istent, és mélyíti a szakadékot Isten és ember között. Akiknél e két bűn szokássá válik, azok nem csak saját örök sorsukat veszélyeztetik, de súlyos kárt okoznak a társadalmak életében is!

A La Salette-i üzenetek 1858-ban közzétett titok-része kifejti, hogy eljön az idő, amikor egy másik evangéliumot fognak hirdetni, tagadva menny és a pokol létezését. Ennek folytán a sátáni tevékenység megsokszorozódik, melyben sok megtévesztett ember tagadni fogja a sátán személyes voltát és a pokol létezését.

(folyt.)

Előző rész

     Amikor abszolutizálják, ami nem abszolút, hanem relatív, ezt úgy hívják: totalitarizmus. Ez nem felszabadítja az embert, hanem megfosztja méltóságától, és rabszolgává teszi. Nem az ideológiák mentik meg a világot, hanem egyedül az, ha az élő Isten felé fordulunk, aki teremtőnk,
szabadságunk kezese, az igazán jó és igaz záloga. Az igazi forradalom egyedül a gyökeres Istenhez-fordulásban áll, aki mértéke annak, hogy mi a helyes, és egyben maga az örök szeretet. S mi más menthetne meg minket, ha nem a szeretet?

(XVI. Benedek pápa beszéde 2005. augusztus 20-án, az Ifjúsági Világtalálkozó előestéjén)

Hihető vagy hihetetlen – mára már tény!

    Sajnos nehéz és reménytelennek látszó helyzetbe került a világ ‒ annak ellenére ‒, hogy erre úgy az Evangélium, mint a hiteles Mária-üzenetek előre figyelmeztettek!

Nem kétséges, sőt mára már nyilvánvaló, hogy ha az emberiség meg nem tér, akkor az elistentelenedő világban nem csak elhatalmasodik a bűn, de még a természet is élhetetlenné válik, sőt felmerül a tömeges elkárhozás veszélye is!

Az Evangélium szavai így figyelmeztetnek:

"Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban." (Mk 1,15)

Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségtek a sátán, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen. (1Pét 5,8-9)

Az utolsó időkben egyesek elszakadnak a hittől, a megtévesztés szellemeire és az ördögök tanítására hallgatnak, azokra, akik lelkiismeretükben megbélyegezve hazugságokat hirdetnek. (1Tim 4,1-2)

Sokan fogják követni eltévelyedéseiket, és becsmérelni fogják az igazság útját. (2Pét 2,2-3)

Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek. Mindezek előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket az én nevemért. (Lk 21,7-12)

Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfia színe előtt. (Lk 21,36)

Íme, mindent előre megmondtam nektek." (Mk 13,19-23)

– És hitelt adtunk e szavaknak?

(folyt.)

     Krisztus az Eucharisztiát az Egyházra „mint az ő egységének és szeretetének a jelképét” hagyta, „és azt akarta, hogy ezáltal minden keresztény egységet alkosson és a többihez kapcsolódjék … mintegy jelképezve az ő egyetlen testét, amelynek feje ő maga…” [vö. DH 1635; 1638]. …

Ezenkívül az élők közötti kölcsönös szeretet kegyelme, amelyhez az eucharisztikus szentség oly nagy erővel és gyarapítással járul hozzá, főképpen eme áldozat erejével árad szét mindenkire, akik a Szentek közösségéhez számíttatnak. A Szentek közössége ugyanis nem egyéb, … mint kölcsönös segítségnyújtás, az engesztelés, az imádságok, a jótétemények kölcsönös közlése a hívők között, akár elnyerték már az égi hazát, akár az engesztelőtűzben raboskodnak még, akár ebben a világban vándorolnak, ők egy néppé egyesülnek, amelynek a feje Krisztus, formája pedig a szeretet.

A hitben ugyanis érvényes az, hogy noha ezt a felséges áldozatot csak Istennek szabad felajánlani, az égben az Istennel uralkodó Szentek tiszteletére is -, akiket Isten koronázott meg -, be lehet mutatni abból a célból, hogy pártfogásukat elnyerjük, sőt, ahogy az apostolok tanítják, azon testvérek szégyenfoltjának az eltörlése érdekében is megtehetjük ezt, akik már meghaltak az Úrban, de a bűn következményeitől való megtisztulásuk még nem teljes. (XIII. Leo: A „Mirae caritatis” körlevél - DH 3363)

Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona 

Keresztvetéssel kezdünk!

Szent István király felajánlása:
„Mennyek Királynője, nagy könyörgéssel a Te oltalmadba ajánlom a Szent Egyházat a püspökökkel és a papokkal, az Országot az előkelőkkel és a néppel együtt, s amikor tőlük végbúcsút veszek, lelkemet a Te kezedre bízom.” Ámen. (1038. augusztus 14.)

Dicsőséges rózsafüzér:
A rózsafüzért keresztvetéssel kezdjük, majd elmondjuk az Apostoli hitvallást. Az első szemekre elmondjuk a bevezető imákat: Mi Atyánk…, három Üdvözlégy Mária a megfelelő titkokkal és a Szeretettláng betéttel és Dicsőség. Ezt követően kezdjük az első tizedet a Miatyánkkal és a tíz Üdvözléggyel és a Szeretettláng betéttel. A tizedek végén a Dicsőséget imádkozzuk és a Fatimai fohászt:
A bevezető három Üdvözlégy titkai:
1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza,
A tizedek Üdvözlégy titkai:
1. aki a halálból feltámadt,
2. aki a mennybe felment,
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott,
Záró ima a rózsafüzér végén:
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk! Urunk, Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával
megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos
Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, higgyük, amit magukban
foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

ISTENI IRGALMASSÁG RÓZSAFÜZÉRE

Bevezetés:
Miatyánk
Üdvözlégy
Hiszekegy

Tized ( 5-ször) Örök Atya…. Jézus fájdalmas ( 10-szer )……
Nagy szemre: Örökatya ! Felajánljuk Neked, szeretett Fiadnak a mi
Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét,
engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.
Kis szemekre: Jézus fájdalmas szenvedéséért, irgalmazz nekünk és
az egész világnak !
Befejezés 3-szor: Szent Isten, Szent erős Isten, Szent halhatatlan
Isten irgalmazz nekünk és az egész világnak !

Szent Mihály ima

Szentháromság egy Isten, alázattal kérlek, hogy Szűz Mária, Szent Mihály
arkangyal, az összes angyalok és szentek közbenjárására add meg azt a nagy
kegyelmet, hogy a sötétség erőit legyőzhessük Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon, a mi Urunk, Jézus Krisztus
keresztútja érdemeiért, drága Szent Vérének kiontásáért érettünk, Szent
Sebeiért, a kereszten való szenvedéseiért és minden szenvedéséért, melyet
Passiója és egész földi élete folyamán a mi Urunk és Megváltónk elszenvedett.
Könyörgünk Urunk, Jézus Krisztus, küldd el szent angyalaidat, hogy a gonosz
erőit letaszítsák a pokolba, a kárhozatba, hogy Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon eljöhessen Isten uralma, és
Isten kegyelme áradjon minden szívbe; hogy ezáltal Magyarország,
Lengyelország, Európa és minden ország a te békéddel teljen el. Mi
Nagyasszonyunk és Királynőnk! Tiszta szívből könyörgünk Hozzád, küldd el
szent angyalaidat, hogy a pokolba taszítsanak minden gonosz szellemet. Szent Mihály arkangyal, a mennyei
seregek vezére, az Úr téged küldött e nagy mű megvalósítására, hogy az Úr
kegyelme örökösen velünk lehessen.
Vezesd mennyei seregedet, hogy a sötétség erői véglegesen a pokolba, a
kárhozat helyére kerüljenek. Egyesítsd mind erőidet, hogy legyőzd Lucifert és
bukott angyalait, kik Isten akarata ellen fellázadtak, és most a lelkek vesztére
törnek. Győzedelmeskedj, mert hatalmad van és tekintélyed, kérd Istentől
számunkra békéje és szeretete kegyelmét, hogy mindig követhessük a mi
Urunkat, Isten Országa felé. Ámen.

Jézus Krisztus, kérünk Téged, helyezd hazánkat a Te Szent Sebeidbe, hogy a Te
Szent Sebeidben nyerjen gyógyulást, a Te Szent Véred által tisztulást, és a Te
szerető Szent Szíved által békességet Isten dicsőségére és a mi lelkünk üdvére.
Ámen.

Magyar Szentjeink könyörögjetek érettünk!

A Szeretetláng üzenete 

     Kedves Olvasóm!

A Szeretetláng Mozgalom lelkiségi alapállása így határozható meg: A világ minden emberéért imádkozó Mária-tisztelő társaság, mely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését!
     Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szerint való segítése a lelki élet hagyományos eszközeivel; (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, szentségimádás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). Az áldozat egyik jellemző motivációja a tisztítótűzben szenvedő lelkek kimentése, a velük való együttműködés, a családok és a papok megszentelődése, valamint az általános lélekmentés érdekében!
     Nos, többször említettem a fatimai engesztelés megvalósítását a Szeretetláng kegyelmi indíttatása által. Indokolt tehát, ha állításomat igazolni próbálom a két Mária-üzenet próféciáinak párhuzamaival.
Lúcia nővér visszaemlékezéseiben is számos példát olvashatunk ugyan arról a benső átalakulásról, amelyet már az emmauszi tanítványok is megtapasztaltak ,,lángolt a szívük” (ld. Lk 24,32). És itt nem a Szeretetláng szinonimája a lényeg, hanem az a fáradatlan többlet lelkesedés, amely azonos a Szűzanya Szeretetlángjának kegyelmi hatásával, melyről az elkövetkező részben még bővebben foglalkozom!

Tisztelt Olvasóim!

     Amióta lehetőségem van figyelni blogom világ-látogatottságát (az összesített látogatási világtérképet lásd alább!), egyre nagyobb felelősséget érzek magamon. Ez késztet arra, hogy Olvasóim segítségét kérjem a szerkesztés és téma szerinti iránymutatás tekintetében. Szívesen fogadnám cikkek és témakörök ajánlását és küldését, idegen nyelvből való magyarra fordítását, amiként képeket, történeteket, híreket! Nem is kell magyaráznom, hogy fő irányvonalam az evangelizálás, a Mária-tisztelet és az üdvös tanúságtétel!
     Kérdezzenek (Erzsébet asszonyról vagy rólam is), kérjenek (akár imát is)! Szívesen küldök (múltbeli) írásaimból, cikkeimből, részben vagy egészben, igény szerint! Válaszaimat küldhetem privát e-mail-ben is!
     Aki anyagilag kívánná támogatni további blog-igyekezetemet, írásaim nyomdai kiadását, vagy technikai eszközeim költségeit, az e-mail-ben jelezze szándékát és én megküldöm az utalási lehetőséget. (Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen felhívásomnak egyáltalán nem ez a célja. – De mégis! – Ha egyszer találkoznánk az életben (vagy Isten irgalmából már a Mennyben), nehogy az legyen a kérdőtekintetű rácsodálkozás, hogy "hát miért nem szóltál?"!)
E-mail címem: begyiktibor@gmail.com
     Ha ezen felhívásomra érdemben nem is reagálnak – mindazáltal kérem –, hogy imában támogassanak és a "Hajnal Szép Sugara" blogot terjesszék a magyarság körében! Köszönöm!    

Isten áldja Önöket szeretteikben és mindennapi munkájukban!
Maradok Isten segítségével amíg tehetem: Begyik Tibor, a "Hajnal Szép Sugara" blog szerkesztője

„Engem senki nem figyelmeztetett!”
     A bíróság ezért-azért egy év börtönre ítélt egy fiatalembert, aki kellemes modora miatt egész életében a társaság középpontja, a szülők és testvérek féltett kincse, mindenki kedvence volt. A fiú az ítéletet hallván az utolsó szó jogán így kiáltott fel: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
     A "más is ezt csinálja"-val mentegetőző hasonló ifjak mindenütt számosan akadnak, és ha nem is kerülnek mindannyian konfliktusba az evilági törvénnyel, az isteni számonkéréssel minden bizonnyal! A világ szokásaival való könnyed sodródás óhatatlanul is bűnhöz vezet. Márpedig mindenki ismer ilyen egyszerű és ma már "természetes" élethelyzeteket. És ha találunk is rá "korszerű" mentséget, Isten előtt nem mentegetőzhetünk: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
     És ez esetben a vétkesség megoszlik, mert azok is felelősek, akik a rossz példát mutatták, vagy akik szólhattak volna, de nem tették! Mert ne feledjük, Isten előtt azok fognak bennünket a legjobban vádolni, akiknek rossz példát mutattunk, vagy figyelmeztethettük volna őket, de elmulasztottuk, holott erre módunk adódott számtalanszor! Ahogy az Írás mondja: "Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”! (2Tim 4,2)
     Sajnos, sokan vétkeznek a közömbösség vagy ál-tapintat miatt. Hány szülő hagyja gyermekét saját szobájában együtt élni a partnerével, hányan engedik fiukat a barátnőjével egyedül nyaralni, hányan nem figyelmeztetik őket a vasárnapi mise látogatásának és a szentgyónásnak a szükségességére? És ráadásul sokan még biztatják is a tétovázókat: "addig szórakozz, amíg fiatal vagy", de nem teszik hozzá: "emiatt bánkódni ráérsz majd idősebb korodban, bűnhődni meg ott lesz az örökkévalóság"!
     Hány kormány hoz istentelen törvényeket például az abortuszról, az eutanáziáról, az azonos neműek házasságáról, vagy a hazug és istentelen médiák korlátlan engedélyezéséről?
A szabadság nevében még azt is megengedik, hogy országukban pogány templomok épülhessenek. És persze nem óvják népüket, nem figyelmeztetnek, sőt, még maguk is következetesen az örök kárhozatba vezető úton grasszálnak! Sokak legyintenek, hogy ez a korszellem, holott a "korszellem" maga a kísértő – a sátán –, aki csábos kínálataival népet akar gyűjteni maga mellé a kárhozatra! Most mondom: NEM BABRA MEGY A JÁTÉK, mert kozmikus harc folyik minden egyes lélekért, a technika és a pszicho-manipuláció minden eszközével!

    Csodálkozhatunk-e, ha majd számtalan megtévesztett fog az isteni ítélőszék előtt így kiáltani: „Engem nem figyelmeztetett senki!” És akkor rá is, de az életük szótlan cinkosaira is méltó büntetés hárul, mert ők tudva-tudták, hogy bűnösök közt cinkos aki néma!
     Vigyázzunk, hogy bennünket ne érhessen sem a bűnkövetés, sem a másokat nem figyelmeztetés vádja!

Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.

     »Szent Pio atya szentáldozás utáni imádsága, segítség lehet számunkra abban, hogy elmélyüljünk a szentáldozás ajándékaiban:

Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.

Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek annyiszor.

Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és nélküled csökken az én buzgóságom.

Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok.

Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat.

Maradj velem Uram, hogy halljam a Te hangodat és kövesselek.

Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled lenni.

Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.

Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen.

Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban, múlik az élet közeledik a halál, az élet az örökké valóság és szükséges, hogy megkettőzzem az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek a szenvedések és mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.

Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek.

Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.

Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet.

Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban. Amen«

Az Isteni Irgalmasság Szent II. János Pál tanításában

     Szent II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.

     Az említett történelmi szükséghelyzet a sérült emberiség mai helyzete, amely kifejeződik egyrészt az Egyházban tapasztalható negatív jelenségek, másrészt az elhatalmasodó bűn és annak valamennyi következménye által. Ez teremti meg, s jelent sürgető felszólítást az Egyház számára, hogy mélységében mutassa be az ,,irgalmasság Atyjának'' Krisztus által feltárt misztériumát. Megérett az idő  Isten irgalmasságának mélyebb megismerésére és a belőle fakadó lelki javak gyümölcsöztetésére, az evangelizációba való beépülésére.

   Szent  II. János Pál pápa történelmi sürgetésnek tett eleget a Dives in misericordia (Irgalmasságában gazdag Isten) c. enciklikájának kiadásával. (A cím utalás az Ef 2,4-re: ,,De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.'') A történelmi szükséghelyzetről a pápa így ír: ,,Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. S azt is megpróbálja, hogy az emberi szívből kiirtsa és az életből kiiktassa az irgalom gondolatát is. Mert úgy véli, az irgalom szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki a történelemben eddig tapasztalt mértéken messze túl úrrá vált..., s hatalma alá vetette a földet és uralkodik rajta. ... A mai világ állapota... több olyan fenyegető jelenséget is mutat, amelyek minden eddig ismert veszedelemnél sokkal rosszabbak. ... Istennek, az 'irgalmasság Atyjának' Krisztus által föltárt misztériuma olyan különleges felszólítássá válik, mely az embert fenyegető mai veszedelmek közepette az Egyház felé hangzik el'' (DM 7-9). Az enciklika célja: Krisztusban megmutatni ,,az irgalom Atyját, a teljes vigasztalás Istenét'' (2Kor 1,3). A pápa ebben a művében gazdag tanítást ad az Isteni Irgalomról.

     Az enciklika hosszan taglalja a Szentírás tanítását az Isten irgalmáról, majd kifejti, hogy Mária is ,,részese az irgalom kinyilatkoztatásának'', aki ,,tapasztalta és kiérdemelte'' az irgalmat, sőt istenanyasága miatt egyenesen az ,,irgalom eszköze''. Ennek kapcsán ,,szólíthatjuk Máriát az Irgalom Anyjának (Mater Misericordiae), Irgalmas Úrnőnek (Domina Nostra Misericordiae) és az Isteni Irgalom Anyjának (Mater Divinae Misericordiae). Mindhárom megszólításban súlyos teológiai tartalom rejlik...'' (DM 56). A továbbiakban az Isten irgalma és mai világunk kapcsolatáról esik szó az enciklikában.

     Ezt követően a Szentatya így tanít: ,,Mivel az irgalom a végtelen Isten tökéletessége, maga is végtelen. Ezért határtalan és kimeríthetetlen az Atya készsége arra, hogy befogadja tékozló fiait, ha hazatérnek. Ugyanezért végtelen a bűnbocsánat lehetősége és gyorsasága is: a Fiú csodálatos áldozatának értéke miatt. Ezt a hatalmat semmiféle emberi bűn nem képes felülmúlni, de még csökkenteni sem.'' Egyedül a bűnben való megátalkodottság tudja megkötni ezt a jóságot. Róma Püspöke figyelmeztet: aki részesedni akar ebben az irgalomban, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, irgalmasnak kell lennie, és a ,,megtérés állapotában'' kell élnie (DM 78-80).

     A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.

     A Szentatya így fejezi be enciklikáját: ,,Minél hevesebben ellenkezik az emberi történelem, minél élesebben mutatkoznak korunk világi kultúrájának különbségei, és minél inkább tagadja az emberiség Istent, annál inkább kell közelednünk ahhoz a misztériumhoz, amely öröktől fogva Istenben rejtőzött, majd Jézus Krisztus által az időben valóban közöltetett az  emberrel'' (DM 103).

     Az elhatalmasodott bűnnel szemben a szeretet Istene túláradó kegyelmében, tevékeny szánalmában utánamegy az elveszett báránynak. Újra és újra figyelmeztet a veszélyekre, és az Istenhez való visszatérésben megoldást és segítséget kínál. Így volt ez az Ószövetségben, és így van ez ma is. Ennek vagyunk tanúi többek között a Mária-jelenések esetében, s erről szól az Isteni Irgalmasság üzenete is.

     Nagyböjt negyedik vasárnapját – a nép nyelvén – Öröm-, vagy Rózsa-vasárnapnak is nevezzük. A pap lila helyett rózsaszínű miseruhát ölthet. Ez átmenet a lila (bánat) és a fehér (öröm) színek között. A pápa Rómában ma rózsát szentel és a szeretet jeleként elküldi a világ különböző tájaira. A szentmise imái elővételezik a húsvéti örömet, szomjazó szívünkbe vigasztalást hoznak.

     Ezen a napon, a nagyböjt negyedik vasárnapján – a görög-katolikus egyházban –, szentéletű János atyánknak, a mennyekbe vezető létráról szóló írás szerzőjének emlékét tartják.
     János, aki testét életében halálra adta, örökké él, még ha élettelen halottnak is látszik. Ránk hagyta ugyanis írását a fölfelé vezető Létráról, s megmutatta az azon való följutás módját.
     Éles eszű fiatalemberként tizenhat éves korában Istennek ajánlotta föl magát igen szent áldozatként, s belépett a Sínai hegyi monostorba. Tizenkilenc év múlva innen továbbment a csöndes nyugalom küzdőhelyére, mintegy öt mérföldnyire egy Thóla nevű helyen telepedett le, ahol negyven esztendőt töltött el heves szeretetben, mert állandóan az isteni szeretet tüzétől izzott.
     Mindenféle eledellel táplálkozott, de mindig csak egy keveset, nem a jóllakásig. Ezzel szerintem egészen bölcsen vetett gátat a felfuvalkodottság elé. Azt pedig ugyan kinek az elméje tudná egyáltalán számon tartani is, hogy mennyi könnyet hullatott? Az álomra annyi időt szánt, amennyi megóvhatta elméjét attól, hogy a túlfeszített virrasztástól összeroppanjon. Egyébként folytonosan imádkozott, és az Isten iránti mérhetetlen nagy szeretete hajtotta mindvégig előre életpályáján.
     Az erényeket Istennek tetszően gyakorolva írta meg a „Létra” című művét és több tanító beszédét, majd pedig jósággal telve nyolcvanéves korában méltó módon megpihent az Úrban.
     Emlékét március harmincadikán tartjuk, ma pedig valószínűleg azért emlékezünk meg róla, mert a monostorokban nagyböjt kezdete óta rendszeresen fölolvassák a „Létra” című könyvét. Forrás 

Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.

     »Miért emlékeztetjük magunkat a szentáldozásra? Sokszor megtapasztalom, hogy buzgó szentmisére járó hívek, akiknek nem lenne állapotbeli akadályuk a szentáldozáshoz való járuláshoz, nem részesülnek az Eucharisztiában. Egyszerűen mondva olyan, mint amikor egy közös ünneplésen csak külső, távoli megfigyelőként vesznek részt, így nem élik meg a teljes eucharisztikus találkozást. Pedig a szentmisének akkor van igazi értéke és jelentősége, amikor az Isten igéjét hallgatjuk és szívünkbe fogadjuk, továbbá részesülünk az eucharisztikus lakomából.

Azt sem feledhetjük el, hogy a szentáldozásnak nagyon fontos lelki gyümölcsei vannak. Elsősorban nagyon szoros, bensőséges kapcsolatba kerülünk az Úrral, ugyanakkor elválaszt bennünket a bűntől, megőriz bennünket a halálos bűnöktől, továbbá zarándoklásunk Kenyere lesz s erősíti bennünk a felebaráti szeretetet. Mindezeken túl az Eucharisztia egységet teremt testvéreinkkel. Nagyon szép kifejeződése ennek az egy oltár s az egy kehelyből való részesedés. Ezért láthatjuk, hogy az Eucharisztia nem egy a szentségek közül, hanem a Szentség, amelyet Krisztus nekünk az Egyházon keresztül akart és akar ma is minden nap ajándékozni.

Újítsuk meg a szentáldozás lelkületét magunkban és közösségeinkben! Imádságainknak, elmélkedéseinknek gyakran legyen tárgya a szentáldozás gondolata, hogy amikor a szentmisén részt veszünk, ne egy rutin, hanem egy bensőséges, szentségi találkozás legyen az Úrral. Engedjük meg, hogy az Úr szeretete újra és újra átjárjon bennünket!«

Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.

     A Szentmise az Atyaistennek bemutatott engesztelő Áldozat, az Eucharisztia ünneplése és isteni meghívás! (Mint minden meghívásnak – az Úr meghívásának még inkább –, csak tisztán és rendezetten vehetünk részt!)

     »Az Úr arra hív bennünket, hogy ne csak szemléljük Őt, hanem lelkünk tápláléka is legyen. Hiszen emlékszünk, minden egyes szentmisében maga az Úr hív meg bennünket: „Vegyétek, és egyétek, ez az én testem”. Ezt a meghívást az ember nem utasíthatja vissza, ha bűnbánatot tartott és szívében él a vágy, hogy az Úrral találkozzon: „teljesen egyesül a mi emberi állapotunkkal. A kenyérben és a borban, melynek színe alatt Krisztus nekünk ajándékozza magát, mint a húsvéti vacsorán, a teljes isteni élet érkezik hozzánk és közli magát velünk a Szentség alakjában.” (Sacramentum Caritatis 12. o. 8. p.)

Ezért annak, aki súlyos bűn állapotában van, szentáldozás előtt szentgyónáshoz kell járulnia. Isten irgalmas szeretete be kell, hogy töltse a szívét ahhoz, hogy az ő drága ajándékát, Fiának testét magához vehesse.

Amikor viszont a kegyelem állapotában vagyunk (bűnbánatot tartottunk, szentgyónást végeztünk), bátran oda kell lépni Isten oltárához, hogy az eucharisztikus Kenyeret magunkhoz vegyük. Persze mi is alázattal mondjuk a századosnak szavait szívünkben ismételve: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem!”«

(folyt.)

    Szent  II. János Pál pápa így ír az irgalmasság bibliai tartalmáról:

     Az Ószövetség nyelvében más kifejezéseket is találunk, amelyek az irgalmat jelzik... A Septuaginta görög fordításában kevesebb az irgalmat jelző szavak fajtája, mint a héberben: vagyis nem jelzik azokat a finom különbségeket, melyeket az Írás ősi nyelve jelzett. Az Újszövetség azonban abból a gazdagságból és mélységből lép tovább, melyet az Ószövetség mutatott... (Dives in misericordia. Függelék.)

VILÁGMÉRETŰ RÓZSAFÜZÉR-IMÁRA VALÓ FELHÍVÁS MÁRCIUS 28-ÁN PÉNTEKEN 22:00-23:00-IG
     Testvéreim! Most amikor a háborúk dúlnak és keresztények ezreit üldözik és gyilkolják meg, egy förtelmes feketemise készül Lucifer megidézésére! Nekünk, akik még szabadon és nyugalomban megtehetjük össze kell fognunk e testi-lelki harcban!

Most pénteken, március 28-án 22:00-től 23:00 óráig imádkozzuk a Szent Rózsafüzért, hogy ellensúlyozzuk mindazt a gonoszságot és gonosz tervet, amit végrehajtani terveznek Isten gyermekei ellen!
Egyesüljünk a szándékkal, hogy: megfékezzük a pokoli erőket, a szentségtöréseket és a keresztényellenes indulatokat!

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: 'parancsoljon neki az Isten'! Te pedig Mennyei Seregek Vezére a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen.

A felhívás küldője: Gloria Polo:
https://youtu.be/2zV1ZmGj8Do? si=vA8s7fgiXfEc0zoY
Dr. Gloria Polo élettörténete:
https://www.corazones.org/ santos/testimonios/gloria_ polo.htm

A Boldogságos Szűz üdvtörténeti hivatásának értelmét a gyermekei örök boldogságáért folytatott küzdelem adja. A Szentírás egyes helyei arra utalnak, hogy a sátán az utolsó időkben igyekszik minden erejét bevetni az Isten ellen (1 Tim 4,1; 2 Tessz 2,3-4) és teljes hatalmával pusztít a lelkekben. Történelmünk utolsó századában a sátáni erők minden tekintetben példátlan rombolást végeztek, mely mostanra már a technika minden eszközével, éjjel-nappal folyó leplezetlen harccá fajult! Az idők jeleiből úgy tűnik, az Üdvözítő nem hagyott magunkra most sem és elküldte Anyját, hogy a bűn végzetes pusztításával szemben rendkívüli módon és rendkívüli eszközökkel is segítségünkre legyen, erősítse gyermekeit a hitben és győzelmes harcra, nagy megtisztulásra készítse elő a világot. (vö JÜ 23-24)Nem lehet kétséges, hogy már csak az egész emberiségre ható, a szeretetben való lelkületi változás mentheti meg a világot a pusztulástól!

„A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget. Ezért (...) megbűnhődnek lakói. (…) Inogva inog a föld, mint a részeg, mint a kunyhó, ránehezedik a vétke.” (Iz 24,5-6 és 20). Megfigyelhető, hogy ez a jövendölés nem az emberi környezet fertőzöttségéről beszél – amiről annyi szó esik manapság –, hanem az ember fertőzöttségéről, a szívek Istentől való elhidegüléséről, az önzésről, mértéktelenségről, szeretetlenségről, árulásról, hazugságról és az erkölcstelenségről (vö Tim 3,2-4), amit Máté evangélista rövidebben jellemez: „Mivel megsokasodik a törvényszegés, sokakban kihűl a szeretet.” (24,12)

A Szűzanya Szívének Szeretetlángjával ezekre a lélekveszejtő, viharos időkre kívánja felkészíteni és az Egyház iránti hűségben megerősíteni gyermekeit. Ismeretes Bosco Szent János látomása a viharos tengerről, melyben egyedül az Egyház hajója és a pápára figyelő kisebb hajók jutnak biztos révbe. Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte: „Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és az Eucharisztiával, a gyakori szentáldozással.”

 (Lukács István: A fiúk apostola. Eisenstadt, 1983. 208-209)

    De hogyan indult útjára ez a lelket újító és a pokolnak oly félelmetes kegyelmi áradás?
     Erzsébet asszony, a Szeretetláng közvetítője 1963. augusztus 4-én kapta a felszólítást, hogy a Szent Szűz üzenetét és ajándékát juttassa el az egyházi illetékesekhez. Ennek sikere érdekében, hétfőn és pénteken kenyéren és vízen böjtölt húsz éven át. Márpedig tudjuk ‒ vagy illene tudni ‒, hogy az 1960-as évek Magyarországán bármilyen ‒ de különösen egy katolikus lélekújító mozgalmat elindítani ‒, törvénybe ütköző, majdhogynem életveszélyes dolog volt!

 (A képen Erzsébet asszony a Székesfehérvári Püspöki Palotában 1982-ben)

     A kálvária, amit Erzsébetnek a feladat teljesítése érdekében − különösen a megalázódás terén − vállalnia kellett, nagyon kemény volt. A tamáskodókkal és az eleve ellenségeskedőkkel szemben rendkívül nehéz helyzetben volt, mivel a Szeretetláng révén semmilyen külső, látványos hitelesítő esemény nem történt, hiszen a lélek átformálódása nem minden esetben látványos. A Mária Szíve Lángjának kegyelmi hatása folytán megvalósuló lelki csodák felismeréséhez ugyanis, őszinte és bensőséges Mária-tisztelet, megrögzöttségmentes nyitottság és megelőlegezett bizalom szükséges. Sajnos, hazánkban ehhez még bátorság is kellett!
     Nyilvánvaló, hogy abban az időben, amikor papok tucatjait börtönözték be, és még folytak az 56-os szabadságharcosok akasztásai, az általános félelem mételyező füstje beszűrődött még a gyóntatószékek szentségi félhomályába is. A Szeretetláng üzenetének ismertetése, még a gyóntatás keretén belül is gyanakvást kelthetett a papságban, különösen azok körében, akik már megjárták az alattomban működő ateista államapparátus börtöneit. Senki sem tudhatta ugyanis, hogy ki az, aki csupán ki akarja „kóstolni” a hozzáállásukat.
     Elgondolkodtató – mi több – riasztó jelenség, hogy miközben világszerte nemzeti nyelvekre fordították a naplót és a Szeretetláng hatására ezrek és milliók imádkoztak többet, addig Magyarországon számos egyházi személy, minden tárgyi ismeret nélkül, igyekezett lejáratni a Boldogasszony Ügyét! Hozzáállásukat nem a félelem és legkevésbé sem a gamálieli bölcsesség, hanem csupán a magán-revelációkkal szembeni alapvető ellenszenv motiválta. Sajnos nemegyszer arcpirító megnyilatkozásokra is sor került szóban és újságcikkben egyaránt, eközben persze az Ügy melletti érveket semmilyen fórumon nem lehetett közzétenni! 

(Baloldali képen lelkivezetője Mersey Antal atya – kezében a püspökségen vásárolt miseborral –, hazafelé a püspöki látogatásról)

     Az Isten szándéka azonban akkor sem hiúsulhat meg, ha ügyének képviseletét semminek látszókra bízza, s ezeknek kell meggyőznie a valaminek látszókat. Ez történt a Szeretetláng esetében is. A Szent Szűz biztató szavai a Szeretetláng Naplóban: Igen sok ellenvetésen és rosszindulatú gátláson keresztül mégiscsak érvényre fog jutni. A rengeteg sok ellenvetést, melyet a nekem szentelt lelkek tesznek szent ügyünk ellen, meg kell szenvedned nagyon. (I/94)
     Így mindenképp egészen rendkívülinek kell tartanunk, hogy a Szeretetláng ügye az akadályoztatások ellenére is – az Istenanya ígérete szerinti módon – szívről-szívre járva (I/39, III/140) futótűzként (I/59) terjedt el az egész világon (I/85)!

 (Alsó kép: Szeretetláng Szantuárió a braziliai Cunhau-ban)

Csak egy anya
     Egy asszonytól – miközben jogosítványát újította meg egy hivatalban – az adatfelvevőhölgy megkérdezte, hogy mi a jelenlegi foglalkozása.
A megkérdezett egy ideig tétovázott mert bizonytalan volt, hová is sorolja magát.
A hivatalnoknő, látva az ügyfél zavarát, hozzá tette: „Úgy értem, hogy van-e munkája, vagy csak...?”
„Természetesen van munkám!” – csattant fel a nő. „Anya vagyok!”
„Nincs 'anya' kategóriánk foglalkozásként – válaszolt az adatfelvevő – azt írhatom be, hogy 'háztartásbeli'!”
      Az asszony már el is felejtette ezt a történetet, amikor egy alkalommal megint ugyanilyen helyzetben találta magát a városházán. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nő volt, magabiztosan és hatékonyan dolgozott,
és bizonyára efféle jól csengő címet viselhetett, mint: „Adatfeldolgozó menedzser” vagy „Városi adatfelvevő asszisztens”. És ekkor elhangzott a nagy kérdés:
„Mi a foglalkozása?” 
Az asszony – maga sem tudta miért –, de egy kicsit jobban körülírta a foglalkozását:
„A gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatókén!” – volt a határozott válasza.
A hivatalnok abbahagyta a munkát és a golyóstolla megállt a levegőben. Műszempillás szemét tágra nyitva felnézett, mint aki rosszul hallott. Az ügyfél azonban tagoltan megismételte a titulusát, újra kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Az irodista kisasszony pedig mind sorra ráírta a hivatalos kérdőívre.
„Megkérdezhetem?” – szólt a kisasszony barátian érdeklődve, "egészen pontosan mit csinál ezen a területen?"
Az ügyfél pedig hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül így válaszolt:
„Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem) laboratóriumban és terepen egyaránt (vagyis, kint és bent)! Dolgozom a Feletteseimnek (elsőként az Úrnak és a családnak), és van már négy kreditem is (mindegyik  lány). Természetesen minden projekt a munkaidőbe nem beszorítható állandó figyelmet igényel (melyik anya tagadná?) ezért, gyakran dolgozom 14 órát naponta (olykor 24-et). Természetesen ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, „átlagos” foglalkozásnál, de a hivatás, az hivatás! A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz”.
A hivatalnok tekintetén és a hangján is érzékelhetően nőtt az elismerés, amint kitöltötte a nyomtatványt. Majd felállt, köszönetet mondott és ügyfelét, személyesen kísérte az ajtóig.
     Az asszony, miközben hazafelé vezetett, többször átgondolta a szituációt és egyre inkább beleélte magát
a fényes új karrier kimeríthetetlen lehetőségeibe.
Hazaérve a 13, a 7 és a 3 éves asszisztensei üdvözölték, miközben a laborból kihallatszottak az új, 6 hónapos
kísérleti modell hangmintái.
     Az anya úgy érezte, hogy ütést mért a bürokráciára, mert hivatalos feljegyzés készült egy, az emberek
számára elfogadhatóbb „nem akármilyen” foglalkozásról. Ez a titulus legalább jól hangzik és büszkén ki lehetne írni akár a „kísérleti üzem” ajtajára is! Sőt, az új és pontos elnevezést, adaptálni lehetne a nagymamákra, mint „kiemelt” segéd-munkatársakra a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok terén, a dédnagymamákat pedig a haladó fejlesztési projektek ellenőreivé lehetne kinevezni, de még a nagynénik is lehetnének akár kutatási segéd-menedzserek is!

Forrás nyomán szerkesztve!

VILÁGMÉRETŰ RÓZSAFÜZÉR-IMÁRA VALÓ FELHÍVÁS MÁRCIUS 28-ÁN PÉNTEKEN 22:00-23:00-IG
     Testvéreim! Most amikor a háborúk dúlnak és keresztények ezreit üldözik és gyilkolják meg, egy förtelmes feketemise készül Lucifer megidézésére! Nekünk, akik még szabadon és nyugalomban megtehetjük össze kell fognunk e testi-lelki harcban!

Most pénteken, március 28-án 22:00-től 23:00 óráig imádkozzuk a Szent Rózsafüzért, hogy ellensúlyozzuk mindazt a gonoszságot és gonosz tervet, amit végrehajtani terveznek Isten gyermekei ellen!
Egyesüljünk a szándékkal, hogy: megfékezzük a pokoli erőket, a szentségtöréseket és a keresztényellenes indulatokat!

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: 'parancsoljon neki az Isten'! Te pedig Mennyei Seregek Vezére a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen.

A felhívás küldője: Gloria Polo:
https://youtu.be/2zV1ZmGj8Do? si=vA8s7fgiXfEc0zoY
Dr. Gloria Polo élettörténete:
https://www.corazones.org/ santos/testimonios/gloria_ polo.htm

(A felvételt Rev. Tüttő György, angliai magyar főlelkész készítette 1983-ban. a "Kisházban")
     A Szeretetláng témakörének taglalását aktuálissá teszi, hogy Jézus és Mária 61 éve szólaltak meg Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony lelke mélyén. A revelációk − melyek minden látomást és látványosságot nélkülöztek –, 1961-ben kezdődtek és mára, mint Lelkiségi Mozgalom, a hatgyermekes magyar édesanya Naplójában lejegyzett üzenetei nyomán terjedt el az egész világon. Több országban főpásztori jóváhagyás mellett, jelentős evangelizációs tényezővé vált.
     A hitelességét nem csupán egyszerű, evangéliumhű tanítása és hagyományos engesztelő gyakorlatai igazolják, hanem azok a szembetűnő lelki megújulások is, melyek egyéneket, családokat, egész közösségeket késztetnek rendszeres imára, engesztelésre és irányítanak vissza a Katolikus Egyház liturgikus életébe. A legjelentősebb nyomatékot természetesen a lelkipásztori és exorcista tapasztalatok jelentik, melyek közül egyet Dr. Kovács Zoltán mariológus a Teológiai Szakvéleményében publikált a Magyar Sion teológiai folyóirat 2009-es második számában. 2008. április 14-én folytatott beszélgetésem során az ördögűző arról számolt be, hogy addigi esetei közt az ördögűzések alkalmával valahányszor próbaként a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént. (2009/2. 137-174)
Ehhez teljesen hasonló tanúságot tett a 2011-es budapesti IV. Nemzetközi Szeretetláng Találkozón résztvevő két Dél-amerikai exorcista is, Eduardo Lozano ‒ El Salvador-i és Sergio Hernandez Ochomogo ‒ Nicaragua-i atyák.

 (Kép: Egyetlen menekvése a világnak)

Miért kiabálunk egymással, ha dühösek vagyunk?

     Egy gyakran hangosan vitatkozó házaspár, akik maguk is csodálkoztak hirtelen indulataikon – mert szerették egymást –, felkerestek egy szent remetét, hogy tanácsot kérjenek tőle.
A szent ember meghallgatva őket, mosolyogva fordult hozzájuk és megkérdezte:
‒ Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek?
A házaspár elgondolkodott, majd az egyikük így szólt:
‒ Amikor elveszítjük önuralmunkat a másik dolgai miatt, akkor óhatatlanul kiabálunk.
‒ De miért kell kiabálni, amikor az, akihez beszélsz ott áll melletted? Halkan is elmondhatnád neki azt, amit akarsz ‒ mondta a remete.
A házaspár nem talált választ, s a szent a következő magyarázatot adta:
‒ Amikor az emberek feldühödnek egymásra, a szívük eltávolodik egymástól. A távolság miatt hangoskodniuk kell ahhoz, hogy hallják egymást. Minél dühösebbek, annál jobban kiabálnak, mert annál nagyobb a távolság. Amikor két ember megszereti egymást, lágyan beszélnek, mert a szívük közel áll egymáshoz, hiszen nincs köztük távolság. Tán nem így van veletek az egymás felé áradó szeretet perceiben? Mert amikor annyira egy helyen van a szívetek, már halkan sem kell beszélnetek, hogy értsétek egymást! Tehát, közel kell lennetek egymáshoz a megértésben, szeretetben, a türelemben és az imádságban!
Mélyen a házaspárra nézve, így folytatta:
‒ Amikor vitatkoztok, nagy veszélynek teszitek ki magatokat! Nem a hangerővel van a baj, hanem az indulat diktálta szavakkal! Ne hagyjátok, hogy a szívetek eltávolodjon és főleg, ne mondjatok olyan szavakat, amelyek eltávolítanak benneteket egymástól, mert eljöhet az a nap, amikor olyan nagy lehet a távolság, hogy már nem találjátok meg a visszavezető utat. Imádkozzatok, szüntelenül imádkozzatok együtt és egymásért – mondta nekik befejezésként és kezükbe nyomot egyetlen rózsafüzért. Ezzel távoztak kéz a kézben.

(Képen a 4 db Lelki Napló)                                                                                                   Erzsébet asszony nem hirdette égi megbízatását, sem a kapott üzeneteit, és csupán 1965-től kezdett kiszivárogni ez a nemzetünknek adatott kegyelmi kiváltság, mellyel az Istenanya az egész emberiség szívét-lelkét kívánja megérinteni.
     Hamarosan a kinti magyarság és a papság is értesült a Szeretetláng üzenetéről és lassan mozgalommá szerveződött, mert valami eredeti, ötvenhathoz mérhető lelki forradalmat véltek benne felfedezni.
     Msgr. Mester István pápai prelátus, római magyar ügyvivő meg is hívta Erzsébet asszonyt, hogy a Szeretetláng üzenetét ismertesse a Vatikánban.
     Az első római útjára 1976. február 28-án, két gyóntatója Fuhrmann Ernő pápai kamarás és Dr. Kosztolányi István a Budapesti Hittudományi Akadémia professzora kísérte el, hogy VI. Pál pápának átadják a Szeretetláng ismertetését. A Szentatya kézhez is kapta és többletanyagot kért!
     Erzsébet asszony 1976 nyár végén ismerkedett meg a Szűzanya felhívására, ezen előadás-sorozat készítőjével, akit titkárának tekintett.
     1977 júniusában került sor a második római útra, melyet megelőzően Jézus kérésére 40 napig kellett böjtölnie kenyéren és vízen. Gyóntatója ezt a nagyságrendű böjtöt nem engedélyezte, ám miután meghalt, Erzsébet a következő lelkivezetőjének is feltette a kérést, mire a válasz ez volt: "ha az Úr ezt kérte, akkor tedd meg"! Hogy miért kell 40 napig böjtölnie, csak a Rómába érkezését követően derült ki. Abban a hónapban ugyanis épp 40 bíboros tartózkodott a Vatikánban, akik felé ismertetni kellett a Szeretetlángot, elsőként épp az ott lévő Lékay László prímásnak! (IV/32)
     Erzsébet asszonyban az esetleges sikerek nem csökkentették sem tehetetlenség-tudatát, sem pedig a hősiesen elviselt megaláztatásait. A Szűzanya megígérte:
„Állandó külső és belső megaláztatásokban lesz részed, mert csak így tudlak megtartani Szeretetlángom továbbadásához, de munkád nem lesz hiábavaló".
     Nagy vigaszként fogadta, amikor „1979-ben Székesfehérvár akkori püspöke, Dr. Kisberk Imre Nihil obstattal látott el egy olasz nyelvű Szeretetláng füzetet (prot. nr. 1404/1979) megállapítva, hogy „a szöveg nincs ellentétben az Egyház tanításával”.
     Ezt követően több nyugati kiadó is kérte a püspökség jóváhagyását, de ezt az akkori politikai körülmények miatt a püspök már nem merte megkockáztatni.
     Sajnos a különféle kiadók ezt követően a nihil obstat engedélyszámot adaptálták a kiadványaikra, jóllehet azok már nem feltétlen voltak tartalmilag azonosak a cenzori vizsgálat anyagával!
Kisberk Imre püspök az ÁÉH szüntelen zaklatásába belebetegedett és lemondott. Az új püspököt Dr. Szakos Gyulát bosszantották az itt-ott megjelenő "ál-jóváhagyások", így utána akart nézni a cenzori anyagnak, de nem tehette meg, mivel a ÁÉH emberei az egész Szeretetlánggal kapcsolatos iratanyagot elvitték a püspöki levéltárból!
Erre Szakos megyéspüspök 1984. május 3-án az Új Ember hetilapban megjelent Nyilatkozatában visszavonta a Nihil obstat-ot. Ez a lépés nagy mértékben ártott a Szeretetláng ügyének hazánkban, amiként Erzsébet asszonyt is elkeserítette.
     A Szeretetláng kiválasztottja 1984. közepétől a gyomrát fájlalta és nem kis iróniával meg is említette, hogy „amíg évekig böjtöltem, a gyomromra nem volt soha semmi panaszom!”
Erzsébet asszony égiekkel való bensőséges kapcsolata egészen 1985. április 11-én bekövetkezett haláláig folytatódott. Sírja a Budapest Remetekertvárosi Szentlélek Plébánia altemplomában van.

     Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdődött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából teljes és hatékony mozgósítást kezdeményez az emberiség hitének, keresztényi életének megőrzéséért és kiteljesedéséért.

     Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság – ,,Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!'' – is erre utal. Nem sokkal később, 1846-ban a La Salette-i jelenés prófétai kitekintést nyújt az elhatalmasodó bűn szerveződésére, pusztítására, és annak végkimenetelére. Az Egyház Anyja sírva figyelmeztetett a megszokottá vált káromkodás és a vasárnapi szentmise-mulasztás lélekromboló hatására. 1858-ban, Lourdes-ban bűnbánatra és a bűnben élőkért hozott áldozatra szólított fel. Ez történik az 1917-es fatimai jelenések alkalmával is, amikor Jézus Anyja drámai módon újra felhív a bűnben élőkért vállalt áldozatra és az értük végzett imára. Erről beszélnek az 1953-ban, Siracusában hullott néma anyai könnyek. Nemkülönben az újabb, kivizsgálásra váró jelenések és a világ különböző pontjain vért könnyező Mária-szobrok. 

Kedves Testvérek!

Minden hónap harmadik, vagy negyedik csütörtökén 20 órától közös imádságot tartunk a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál állott egykori Magna Domina Hungarorum, közismert nevén 

Regnum Marianum-templom helyén.

Ezzel Regőczi István atya, Isten vándora lelki hagyatéka szerinti hagyományt folytatjuk, aki a Kútvölgyi Boldogasszony-kápolnából a virrasztás előtt minden csütörtökön elzarándokolt híveivel az 1951-ben az ateista önkényuralmi rendszer által lerombolt templom helyén állított emlék kereszthez és imádkozott Magyarország lelki megújulásáért, valamint a templom fennállásához köthető nevezetes eseményekről is megemlékezünk.

A következő időpont:

Március 27. csütörtök 20.00

Tövábbi tervezett időpontok:

Április 24. csütörtök     20.00   Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért 

Május 22. csütörtök      20.00   Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Június 14. szombat       20.00  Megemlékezés a templom felszentelésének 94. évfordulóján

Július 16. csütörtök      20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Július 29. kedd              19.00   Szentmise a Szent Család templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 74. évfordulóján

Augusztus 28. csütürtök 20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Szeptember 18. csütörtök 20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Október 10. péntek         12.00  Megemlékezés a templom  alapkő szentelésének 100. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

November 20. csütörtök  20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
December 8. hétfő           12.00  Teljes rózsafüzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél, utána szentmise a Szent István Bazilikában            

A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást: www.regnumtemplom.hu

Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!

Ez az értesítés szabadon továbbküldhető!

Szeretettel várunk mindenkit!

Videó:    https://youtu.be/GfEygXRqG9A

     Bár Grignon Szent Lajos a Szűzanya tíz erényéről beszél, nem említi Mária leginkább követendő példáját, melyből épp az említett erények eredeznek! És ez ‒ kedves Testvérek ‒, az Isten iránti imádat! Mert az imádás, az Istenre való tökéletes ráfigyelés, átadottság és maradéktalan szolgálat.

Kedves Testvérek! Sajnos tetszésnyilvánításként elterjedt az „imádom” kifejezés, mely kizárólag Istent illeti meg, és nem mondhatjuk ezt a gyermekünkre, az ételre, de még Isten Anyára sem! Fakadhat mindez azon hittani ismeretek hiányából is, amelyben bár alaposan foglalkoznak a Teremtés kezdetével, ám az Újszövetség kezdő nyitányával a szeplőtelen fogantatással alig! Holott ez az Egyház dogmája, az „újrateremtés” Máriában mintegy Új Évaként!

Mit jelent tehát a „szeplőtelen” jelző? ‒ Azt, hogy Szűz Mária az eredendő bűntől mentesen fogant – tehát olyannak született, amilyen az első emberpár volt a bűnbeesés előtt – azért, hogy méltó legyen a Megváltó Isteni Ige befogadására! A Mária-tisztelet ennél fogva nem csupán egy érzelmi kötődés, hanem a tökéletes példakép követése Jézus megismerésére, egyben mélységes vonzódás az egyedülálló Csodához, hiszen a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária a Mennyország Kapuja!

Mária volt az, aki Szeplőtelen Szíve alatt elsőként imádhatta a Megtestesült Igét, és ez az átadott bensőséges imádata jobban megörvendeztette Istent, mint az összes angyaloké és szenteké. De Betlehemben is Mária volt az első, aki imádta a jászolban fekvő isteni Fiát, utána Szent József, majd a pásztorok és a Három Királyok. És tegyük hozzá, hogy a Mennyei Atya nem talált értékesebb és tisztább Tabenákulumot a Názáreti Szűznél! Gondoljunk bele, hogy milyen bensőséges imádattal fogadhatta az Istenanya Szentséges Fiát a Szentáldozásban? Hiszen újra magába fogadhatta azt a Testet, amelyet méhében fogant, azt a Szívet, amely együtt dobogott az övével?

És amikor mi is Szentáldozáshoz járulunk, így tekintsünk az Eucharisztia Anyjára, lélekben próbálva Ővele megélni Szentséges Jézusát-imádó benső örömét.

Ó Mária Istennek Szent Anyja

és a mi irgalmas Anyánk,

könyörögj érettünk, és

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen

     Ezzel együtt azonban meg kell állapítanunk, hogy a Szentírás összességében sokat ír a Szűzanyáról, ha számbavesszük, hogy az ószövetségi Szentírás sokhelyütt kifejezetten Róla szól ‒ még akkor is ‒, ha a megtestesülésről és a megváltásról beszél, hiszen a Szent Szűz áll Isten megváltó tervének középpontjában. Ezek a kinyilatkoztatások ugyanis a Szűzanyát nem privát vonatkozásaiban, hanem isteni küldetésében mutatják be, melyből kiviláglik legfőbb szerepe, hogy Krisztus mellé társul, és kísérőül rendeltetett a Megváltás Művének megvalósításában.

Krisztus mint az emberiség feje, egyedül is megválthatta volna a világot, ám Isten úgy akarta, hogy az Istenember ‒ mint második Ádám ‒, ezt a nagy művet társával a „második Évával” Máriával végezze el. Ez a kettős áldozat a megváltásért pedig azért történt, mert Isten nem akarta a természet rendjét megváltoztatni, hanem a férfi és a nő tulajdonságának kettős példájára akarta az új világot felépíteni.

Az üdvtörténet két legfontosabb szerepét játszó asszonya között a párhuzam szembeötlő. Éva a sátán szavára hallgatott, Mária az Istennek mondott igent. Éva az összes élők anyja, Mária is ‒ mivel Fia mindenkiért meghalt ‒, valamennyiünk édesanyja. Éva társa Ádámnak, Mária társa Szent Fiának. Éva a halált hozta gyermekeire, Mária az életet akarja visszaadni gyermekeinek. Éva a kígyónak szolgáltatta ki önmagát és gyermekeit, Mária széttiporja a sátán fejét. Ez pedig Isten akaratából és erejéből történik.

Miután ez a tan az ősevangéliumban gyökeredzik, Szent Ignác, Szent Jusztin és Iréneuszon keresztül János apostolra vezethető vissza, ezért ezt a tanítást apostoli és isteni hagyományként kell az emberi lélek mélységeiben tartanunk. Hiszen még Luther Márton is így méltatja Isten Anyját: „Amikor maga az Isten nevezi Máriát anyjának /.../ Senki sem mondhat Róla vagy Neki ennél nagyobbat, mégha annyi nyelve volna is mint ahány fűszála mezőn, csillag az égen, vagy homokszem a tenger fövenyén. A mi szívünknek bizony el kell gondolkodnia azon, hogy mit jelent Isten Anyjának lenni.” (Luther: Kommentár a Magnificathoz) ‒ idézet vége!

Ezen széleskörű megfontolás után szinte magától értetődőnek tűnik a hívő lélek előtt is, hogy Isten a Szeplőtelen Szűz Máriát a Megváltó anyjául és társául rendelte.

Ó Istennek Szentséges Anyja és a mi jó Anyánk!

Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre! Amen.

(Források az I. részben!)

     Kérdés, hogy vajon mi késztethet egy „formális templombajárót”, hogy imáiban a Szűzanya felé is forduljon? ‒ Nos, ha erre önmaga nem érez indíttatást, kérje a Szentlelket és próbáljon a szentek példáján épülni! Mert egyetlen szent sincs, aki ne lett volna mélységesen Mária-tisztelő! Akik látták Szűz Máriát, leírhatatlanul gyönyörűnek tartják és a Mennyek szépséges Királynőjének nevezik. Azok, akik megtapasztalták segítségét, azok a Mindenkor Segítő Szűzanyaként tisztelik, akik pedig bújukban-bajukban kezdik kérni anyai jóságát, azok a Reménység Anyjaként szólítják meg imáikban. Ezek ismeretében a felszínes lélekben talán felviláglik Mária anyai szerepe, és mint a Hajnal Szép Sugara, beragyogja hitéletét és életét!

Az Egyház – Szeplőtelen Istenanyaként – mintaképnek tekinti Krisztus követésében. Mert aki hallgat az Ő kérésére: „Tegyétek, amit mond” (Jn 2,5), az engedelmeskedik Jézus parancsának is: „Ezt tegyétek az én emlékezetemre!” (Lk 22,19).

Értelemszerű tehát a rákérdezés: „lehet-e Mária-tisztelet nélkül is keresztényi életet élni”? Nos, az életszentségre törekvőknek aligha! A középszerűeknek persze lehet! Mert a fenti kérdésfelvetés hasonló ahhoz, hogy felnövekedhet-e egy gyermek édesanya nélkül? Természetesen igen ‒ amiként ezt az árvaság és a protestantizmus is keserűen bizonyítja! Azt azonban tudnunk kell, hogy az anyátlan élet és hitélet, sokkal védtelenebb a sátáni támadásokkal szemben!

És ha ez az elmélkedés megérintett valakit, még rákérdezhet, hogy a gyakorlatban miben is áll a bensőséges Mária-tisztelet?

Erre, Montforti Grignon Szent Lajostól kapjuk a választ: „Az igazi Mária-tisztelet szent, azaz a lelket arra készteti, hogy a bűnt kerülje, és Szűz Mária erényeit utánozza: mélységes alázatosságát, élő hitét, tökéletes engedelmességét, állandó imáját, minden irányú önmegtagadását, szeplőtelen tisztaságát, lángoló szeretetét, hősies türelmét, angyali szelídségét és isteni bölcsességét. Vagyis a Boldogságos Szűz tíz főerényét.”

(TMT 108.) ‒ idézet vége!

"Az Üdvözlégy, szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott. (Grignon - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944; 45-46)

     Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.
Az Üdvözlégy hathatós kegyelme által, lett Mária szűzi Istenanyává! A betegek meggyógyulhatnak, halottak feltámadhatnak, a szomorúak megvigasztalódhatnak, a tisztítótűzben szenvedők kiszabadulhatnak s az emberek elnyerhetik az örök üdvösséget.
 

    Az Ave Maria-t, mint dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. "Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket! /uo. 47/ 'Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot!' /uo./ Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /uo. 46/ Még a buzgóbb hitéletet élők közül is csak kevesen ismerik ennek az imádságnak értékét, érdemét, kiválóságát és szükségességét. Az Isten Anyjának többször meg kellett jelennie nagy szenteknek is, hogy nekik ezen imádság értékét megmutassa, pl. Szent Domonkosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Boldog Alanus de Rupénak. Ezek könyveket írtak ennek az imádságnak fenségéről és arról, mily hathatós eszköz a lelkek mentésében. Hangosan hirdetik és nyilvánosan tanítják, hogy mivel a világ üdvössége az Ave Mariával kezdődött, azért az egyesek üdvössége is ehhez az imához van kötve. Ezen imádság hatása, hogy a száraz, terméketlen föld az élet gyümölcsét termette, ugyanígy ennek az imádságnak − ha áhítattal végezzük − azt kell eredményeznie, hogy lelkünkben az Isten igéje kikeljen és az élet gyümölcsét, Jézus Krisztust teremje. Az Üdvözlégy mennyei harmat, mely a földet, vagyis lelkünket öntözi, hogy az idejében gyümölcsöt hozzon. (TMT 249) Boldog Alanus de Rupénak a Szűzanya kinyilatkoztatta: Tudd meg Fiam, és mondd meg mindenkinek, hogy nagyon valószínű jele az elvetettségnek, ha valaki az Angyali Üdvözletet, mely az egész világot helyreállította (és helyre fogja állítani), megveti vagy unja és elhanyagolja. (vö. TMT 250) A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik egyébként a kiválasztottságnak jeleit viselik lelkükön, szeretik, ízlelik és szívesen imádkozzák az Üdvözlégyet, és annál jobban szeretik ezt az imát, minél inkább egyesülve vannak Istennel". (uo.)
     Most, amikor sokak meg vannak győződve, hogy az "utolsó időket" éljük, hozzá kell tennem, hogy ez bizonytalan feltételezés! Arról azonban meg vagyok győződve, hogy az "új időkben" újból Egy-, Anya- és Szent- lesz az Egyház, mely az Üdvözlégyet a Szeretetláng fohásszal fogja mondani, alábbi módon:

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes! Az Úr van teveled.

Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Most és halálunk óráján, amen. 

     Így lett tehát Isten Anyja kiváltságos helyzeténél fogva az egyetlen teremtmény, aki személyes tárgya a hitigazságoknak, a dogmatikának, hiszen a Hajnal Szép Sugaraként általa ragyogott fel az Újszövetség és benne bontakozott ki megváltásunk.

Ezen hittudományos szemléletből fakad az a Mária-tisztelet, amely nem esik túlzásba és nem teszi őt végcélnak, amely egyedül csak Istent illeti.

Óhatatlan a kérdés, hogy az evangéliumok miért szólnak oly szűkszavúan Isten Anyjáról. Brindisi Szent Lőrinc egyházdoktor szerint: „Isten szinte elhomályosította Máriát a földön, hogy annál jobban megdicsőítse az égben; amiként Krisztust is a megaláztatás után magasztalta föl és olyan nevet adott neki, ami minden név fölött van” ‒ idézet vége!

A Szűzanya szavai is erre utalnak a Magnifikátban: „mert rátekintett alázatos szolgálójára: Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék.” (Lk 1,48)

Nagyon szemléletesen világítja meg ugyanezt Montforti Grignon Szent Lajos is. „Szent Fia első eljövetelében Szűz Máriát kevéssé ismerték, de második eljövetelében nagyon meg kell Őt ismerni. Az üdvözítés csodálatos rendje ugyanis azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni.

Szűz Mária nagyon rejtett életet élt. Ezért nevezi Őt a Szentlélek és az Anyaszentegyház „elrejtett és titokzatos Anyának”. Mélységes alázatosságában az volt állandó és legforróbb vágya, hogy a teremtmények előtt rejtve maradjon, s egyedül csak Isten ismerje.” (TMT 1-2.) ‒ idézet vége!

Végtére is Isten azért intézkedett úgy, hogy az evangélisták Szűz Máriáról keveset írjanak, mert a bensőséges Mária-tisztelethez, az iránta való szeretet gyarapításához nem szükségesek további ismeretek. A Szent Szűz kiváló tiszteletéhez elegendő ez a néhány szó: „Isten elküldte Fiát, aki Máriától született (Gal 14,4)” ‒ Kell ennél több? Elég az, hogy ő az Isten Anyja és a mi édes jó Anyánk!

(folyt.)

Források az I. részben!

     Gondoljon bele a kedves Olvasó, hogy a Szeretetláng későbbi kiváltságoltjának 13 és fél évesen, hajléktalanként kellett fenntartania magát Budapesten, az akkoriban nem túl jóhírű nyolcadik kerület Üllői út  – Mária utca – Nagycsarnok környékén. Ezzel is magyarázható, hogy csak négy elemiről volt papírja.
     Az utcán tébláboló, fagyoskodó bakfist egy kúriai bíró felesége vette fel 92 éves ágyban fekvő anyja mellé, napi egyszeri étkezés fejében, fizetség nélkül.
     Az idős néni első etetésekor megfeledkeztek arról, hogy a "kis nővérke" maga is éhes! Az ötszobás lakásban csak egy szalmazsák jutott neki a folyosón. Ágytálazás, mosdatás, etetés és takarítás volt Erzsébet feladata. A „nagylelkű” munkaadóját „nemzetes asszonynak” kellett szólítania, ezzel szemben a nagyasszony semmibe sem vette a kis „honleányt", akinek folyamatos éhezés volt az osztályrésze. Ennyit az urizáló nemzettudatról! A kislány helyzete egy év után sem javult, így 1928. januárjának egy hajnalán, kis batyujával elhagyta a "nemzetes asszonyt"!
     Egy padon aludt éjjel és a rendőrök ébresztették fel. Álmából felriadva ettől annyira megijedt, hogy köhögni kezdett.
Bevitették az Új Szent János kórházba, ahol röntgent készítettek és a svájci elmeszesítést TBC-nek vélték. Befektették tehát a súlyosak közé, hogy másnap kivizsgálják, ám onnan még aznap éjjel megszökött, megint csak nem nagykabátban!
     Ügyesen feltalálta magát a hajléktalan életben és piaci hordárként, hajnali házhoz-szállítóként, pékségi krumplihámozóként és cukrászati diótörőként tartotta fenn magát, de cukorkaárusként is dolgozott moziban.
Szinte folyamatosan benső hívást érzett az Úr szolgálatára, bár gyermekkora óta fel sem tudta fogni, hogyan is lehet ezt megvalósítani, hiszen Isten nem látható!
     Idővel, több szerzetesrendbe is kérte felvételét, de mindenütt szinte ugyanazt az elutasító választ kapta: "Csak azért akarsz belépni közénk mert nincs hová menned"! Ráadásul olyan mennyiségű stafírung volt a belépés feltétele, hogy egy élet sem lett volna elég az összegyűjtésére – mesélte Erzsébet asszony!
Példás keresztényi és emberi magatartásra csupán a Lujzás nővéreknél talált, ahol a főnökasszony azt kérte a jelentkezőtől, hogy várjon néhány percet, míg megkérdezi az Úr Jézustól, hogy mi a szándéka, s a nővér bement a kápolnába a Tabernákulum elé és letérdelt! (Csak megjegyzem, amit Erzsébet asszony mesélt el később, hogy a legnagyobb rejtély az volt számára, hogy vajon miként fog a főnökasszony választ kapni? ‒ De kapott, mert rövidesen ezzel a biztatással jött vissza: "Kislányom, a mi Urunk neked más és felelősségteljesebb hivatást szán, melyet majd a legnagyobb odaadással kell teljesítened"! És ez a főnökasszony még ezen kívül sem volt közömbös Isten árvája iránt, hanem egy cédulát csúsztatott a sírással küszködő és a választól mélységesen csalódott lány zsebébe, melyen fivérének a Józsefvárosi Krisztus-király plébánosának a címe volt. Aki nem csak állást szerzett neki egy nyugdíjas házaspárnál, de a plébánia énekkari közösségében ismerkedett meg Erzsébet a későbbi férjével, Kindelmann Károllyal, akivel 1931-ben kötött házasságot.

 (Bal oldali képen Erzsébet 19 évesen 1932-ben. Az alsó képen, az utca végén látható Józsefvárosi templomban házasodtak össze!)

   Szent X. Piusz pápa így ír már 1904-ben a Szeplőtelen Fogantatásról szóló enciklikájában: »Ó, milyen keservesen és hevesen üldözik most Jézus Krisztust, és az általa alapított Anyaszentegyházat! A súlyos veszedelem azzal fenyeget, hogy a mindenfelől zajló tévedések, sokakat a hit feladására késztetnek! Erre figyelmeztet Szent Pál: „aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, hogy el ne essék” (1Kor 10,12). Tehát mindenki Mária közbenjárásával könyörögjön Istenhez, hogy azok akik elhagyták az igazságot megtérjenek. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a Szűzanyához intézett, szeretetből fakadó imádság soha nem volt hiábavaló. Igaz ugyan, hogy az Egyház elleni viszály a jövőben sem szűnik meg, hiszen az első korintusi levél szerint „szakadások lesznek körötökben, mert a hithűek csak így tűnnek ki közületek.” (11,19). A Szent Szűz azonban nem szűnik meg segíteni megpróbáltatásainkban, bármily súlyosak legyenek is azok. Ő, fogantatása óta vívja a harcot, hogy a sátán fejét végleg eltiporja!« (Vö. Ad diem illum laetissimum /25/ 1904. február 2.) ‒ idézet vége!

Tehát akkor mit kell tennünk? Clairvaux-i Szent Bernát beszédéből idézek:

„Veszélyben, szükségben, kétségeidben hívd segítségül Máriát. Ne távozzék ajkadról a neve, ne távozzék szívedből az Iránta való áhítat, s hogy a közbenjáró imáját elnyerhesd, ne szűnj meg példáját követni. Mert ha Őt követed, el nem tévedsz; ha Őt kéred, kétségbe nem esel. Ha Ő fogja kezedet, el nem buksz. Ha Ő védelmez, nincs mitől félned; ha Ő vezet, nem fáradsz el; ha Ő kegyes hozzád, célba érsz!” ‒ idézet vége!

Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „A Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben, népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is –, bármily nehéz is az, amelyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani! A szentolvasóval fogjuk magunkat megmenteni, megszentelni, vele fogjuk Urunkat vigasztalni és számtalan lélek üdvözülését elérni!” (Pater Fuentes interjúja 1957. dec. 26-én) ‒ idézet vége!

Tudnunk kell, hogy a Rózsafüzér imádság nélkül nincs bensőséges Mária-tisztelet!

Mária tisztelete nélkül nincs hiteles kereszténység,

és kereszténység nélkül nincs BÉKE!

                                                 Felhasznált irodalom:

                                                      Badalik Bertalan O.P.: Istennek Szent Anyja

                                                                    Szent Gellért Nyomda, Szeged 1991.

                                                       Antalóczi Lajos p.prelátus: Jenések, üzenetek és a jövő

                                                                     Kisboldogasszony Plébánia Eger 2000.

                                                        Montforti Grignon Szent Lajos:

                                                                      A tökéletes Mária-tisztelet, Magánkiadás 1984.

     Szűz Mária istenanyasága az első és legjelentősebb Mária-dogma, melyet a III. Efezusi Zsinat fogalmazott meg 431-ben. I. Celesztin pápa szerint: „A Szent Szűz Istenszülő ‒ Theotokosz ‒, minthogy test szerint a világra szülte Isten testté lett Igéjét.”

Márpedig ez a legfontosabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg Mária méltósága és minden kiváltsága: a szeplőtelen fogantatás, a szűzi anyaság és az ebből eredőek. Egy ortodox teológus szerint „ha a Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Istenembernek van egy édesanyja akit Máriának hívnak, ez az egyetlen kijelentés is elég lenne ahhoz, hogy az egyház szeresse és tisztelje őt.” ‒ idézet vége!

Mivel a Szent Szűz az Üdvözítő Jézust a szíve alatt táplálva egy test volt vele, ebből következően Fia megváltó áldozatában is osztozott. Így vált az Istenszülő, Szent Fiával való benső kapcsolata révén az egyetlen híd Isten és az ember között.

Az Atyának úgy tetszett, hogy az Ige az emberiség Megváltására ne felnőttként jöjjön közénk, hanem asszonytól való születés útján kisdedként öltsön testet, amiáltal ez a Boldogságos Anya a világtörténelembe lépett. Ez az anya-fiú egység olyannyira teljes, hogy az Istenszülőnek a legmagasabb természetfeletti kiváltság jutott osztályrészül. Hiszen Istenanyaságáért fogantatott szeplőtelenül, ezért lett minden malaszttal teljes ‒, az új Éva ‒, a „szüzek szent szüze” ‒, Krisztus társa ‒, közvetítő Isten és ember között és a mi drága lelki Édesanyánk! Bizony-bizony, nem érthetjük meg Krisztust Mária nélkül, amiként Máriát sem Krisztus nélkül!

(folyt.)

Az újjáépítés, nemzetünk reménye 2

     1951. szeptember 23-a szomorú dátum a keresztény magyar állam történetében. Az 1931-ben Serédi Jusztinián által felszentelt Magyarok Nagyasszonya templomot e napon robbantotta fel a kommunista hatalom, majd ezt követően a legnagyobb gondossággal eltüntetett minden arra utaló nyomot, hogy azon a helyen valamikor templom állt. A Magyarok Nagyasszonya templomot az építtető katolikus szervezet után Regnum Marianumként szokás emlegetni.
     E sorok összeállítója és sokan mások úgy gondoljuk, hogy a Regnum Marianum-templom újjáépítése az utókor múlhatatlan kötelessége!
     A Váralja Szövetség 2011-ben – a lerombolás 60. évfordulóján – kezdeményezte a templom újjáépítését, HIÁBA!  Mindazáltal a lerombolt Templom emléke örökké hirdetni fogja, hogy kötelességünk van Istennel és a mi Örökös Királynőnkkel szemben, s e kötelesség egyre súlyosabban terhelheti a nemzet lelkiismeretét! Erre a fájó pontunka emlékeztet mindenkoron a "Regnum Marianum" név.  
   A fél évszázados kommunista országrombolás elmúltával – hazánkat kivéve – több államban is sorra újjáépítették a II. Világháborúban vagy azt követően elpusztult nemzeti kegyhelyeiket. Így történt ez Németországban a
drezdai Frauenkirche esetében (képünkön egykor és ma! Nem hasonló, de ugyanaz! Romjaiban, lásd alább!), de hasonlóképp jártak el Oroszországban is, amikor a Napóleon felett aratott diadal emlékére emelt – és Sztálin által leromboltatott – moszkvai Győzelmes Krisztus templomot újjáépítették. Magyarországon a felrobbantott Regnum Marianum templom romjai – az altemplommal együtt – még a rendszerváltás után több mint húsz évvel is a lekövezett hajdani Felvonulási tér alatt nyugszanak. II. János Pál pápa korábban azt mondta a Regnum Marianum templom újjáépítése jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának. (Forrás: wikipedia.org; mult-kor.hu; kislexikon.hu; hg.hu)

Forrásként, több helyütt felhasználtam a www.varaljaszovetseg.hu felületén kínált linkeket,
továbbá Ágotha Tivadar: A Magna Domina Hungarorum templom felépítése és lebontásának részleteit
a "Megalkuvás nélkül" c. regényéből, valamint a Regnum Mozgalom: "Így vagy sehogy" c. kiadványát!

     Forrásként a személyes visszaemlékezéseimet és a Szent István Társulatnál több kiadásban megjelent, egyházilag jóváhagyott 508 oldalas Lelki Naplót használtam.
     Mindezt aktuálissá teszi, hogy Jézus és Mária 60 éve szólaltak meg Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony lelke mélyén. A revelációk − melyek minden látomást és látványosságot nélkülöztek − 1961-ben kezdődtek el a jézusi hanggal: Mondj le önmagadról! (I/7) Nehezen érthető kérés volt ez egy olyan lélek számára, aki mögött egy egészen tragikus és küzdelmekkel teli, nehéz élet állt.
     Kindelmann Károlyné − Szántó Erzsébet 1913. június 6-án született Kispesten. Szülei, Szántó József és Mészáros Júlia hatszori ikerszülést követően 13. gyermekként fogadták Isten ajándékaként, némileg hitetlenkedve, hogy ő egyedüliként született. (A képen az akkor még Szent Rudolfról nevezett, ma Nagyboldogasszony templom, amelyben megkeresztelték. Alatta a keresztlevelének részlete)
Apja református kántortanító volt, akit a családja kitagadott amiért katolikus lányt vett feleségül, ő azonban − közvetlenül katonai behívása előtt −, 1917-ben katolizált. A frontról már csak rózsafüzére és szentírása tért haza egy bajtársa jóvoltából!
     Erzsébet négy éves volt édesapja halálakor és ezzel kezdődött el rendkívül kálváriás életsorsa.
A kicsi Erzsébet bár éles eszű és talpraesett volt, de soványsága miatt, orvosi tanácsra két évre vidékre került nagyszüleihez. Valószínűleg ezért maradt életben, miként későbbiekben ez kiderül! Ezt követően 1923-ban Erzsébetet a Gyermeksegélyző Liga is elküldte felerősödni Svájcba, egy nyolcgyermekes családhoz.
Itt bár mindent megadtak neki, de édesanyja utáni vágyakozását és hatalmas honvágyát nem sikerült csillapítaniuk. Egy téli napon megszökött, aminek tüdőgyulladás lett a vége. Kórházba került, ahol el kellett meszesíteni a fél tüdejét.
De mint említettem, apja halálával súlyos tragédiasorozat indult el a családban. Az 1918-as spanyol influenzában kilenc testvére halt meg, majd az ezt követő években még egy diftériában, egy másik pedig balesetben.
1924-ben, hosszas ágyban fekvés után az édesanyja is elhunyt. Ekkor a Svájcból hazatért kislányt, egyetlen még élő férjezett nővére nevelte, ám ő 1925-ben egy munka-baleset következtében szintén elhunyt, sőt – és ezt ne vegyék tőlem írói túlzásnak –, de még nővérének férje is belehalt felesége elvesztésébe, úgyhogy egyszerre temették őket. Árván maradt kisfiukkal együtt, az anyai nagynéni fogadta örökbe Erzsébetet és – bármily horrorisztikus is kedves Hallgatóim –, de 1926 tavaszán ez a nagynéni is elhagyta a földi világot! A totálisan árva kislány, félévig még tovább vezette nagynénje háztartását a férfiak számára, mígnem 1927 januárjában épp miattuk, hirtelen, kénytelen volt kis batyujával egy szál ruhában, elhagyni „munkaadóit”.

 (Az alábbi kép csupán illusztráció! Meggyőződésem, hogy Erzsébet asszony gyermekkorában így nézhetett ki!)

   Mi keresztények, komolyan vesszük-e megváltó Jézusunk Édesanyjának tiszteletét? Tudatosítottuk-e magunkban a Mária-tisztelet üdvös lelki és gyakorlati mibenlétét? Annál is inkább, mert a „tisztelet” kifejezés, általánosságban is használt érzelmi gesztus. Az Istenszülő iránt inkább, a szerető hálát és köszönetet kellene lelkünk mélyén megfogalmaznunk, hiszen „Igenjével” Üdvözítőnk Teste és Vére az ő Szeplőtelen Szíve alatt fogant és fejlődött, amely táplál minket az üdvösségre!

Ó milyen végtelen hálával tartozhatunk Isten Szentséges Anyának, aki zsinati megfogalmazásban: „Krisztust méhébe fogadva, evilágra szülve, a templomban bemutatva, és a kereszten haldokló Fiával együtt szenvedve ‒ engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével ‒ egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével és másokat messze fölülmúló, nagylelkű társa lett a lelkek természetfölötti életének helyreállításában!” (Vö. LG 61.) Ez a mi katolikus hitünk, amiként tanítja az Anyaszentegyház! Nincs emberi szó, amely Mária érdemeit méltón megközelítené és dícsőíthetné, hiszen az ő Igenje által nyilt meg előttünk az örök üdvösség lehetősége!

A bensőséges Mária-tisztelet tehát ‒ szintén a Zsinat szerint: „az üdvösség rendjében nem a dolog belső természetéből, hanem Isten tetszésből ered és Krisztus túláradó érdemeiből fakad. Tőle függ és minden hatékonyságát belőle meríti, előmozdítva a hívők Krisztussal való egyesülését.” (Vö. LG 60.)

A szentek tanítása szerint is a Mária-tisztelet, elősegíti a bensőséges hitéletet, Krisztus követését, ezért mintegy lélekzetvételként kellene sóhajtanunk az Ave Máriákat! Mi több, hirdetnünk kell a bensőséges Mária-tiszteletet, a lelkek mentésére!

A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr így szól Erzsébet asszonyhoz: „Kérd meg fiaimat, hogy küldjék a lelkeket Édesanyánkhoz, és egyetlen beszédet el ne mondjanak Édesanyám különös tiszteletének említése nélkül.” (I/41) ‒ idézet vége, bár legszívesebben megismételném!

A modernkedő lélekben persze felmerülhet a „miért” kérdése. Nos, erre Kanter Károly atya ‒ Budapest apostola ‒ adta meg a választ:

„a Mária-tisztelet gyengülése, az Eucharisztia iránti tisztelet lanyhulását eredményezi, amely az Egyház legyengüléséhez vezet”!

‒ Ugye szükségtelen bizonygatnom a több évszázadnyi folyamatos aknamunkát, amely mára már nyilt és látványos?

Az újjáépítés, nemzetünk reménye 1

     Budapest egyik legjlntősebb, a szocializmusban lerombolt templomának újjáépítését vagy egy méltó emlékhely kialakítását civilek többször felvetették, az ügy egyelőre ennél tovább nem jutott. Pedig a hajdani Felvonulási tér rövidke, de annál érdekesebb múltját érdemes lenne a helyszínen érzékelhetővé tenni a Hősök terére érkező turisták és a városlakók számára is.
     A rendszerváltás előtt és után többször is felvetődött a templom visszaépítése.
Ha felmerül a Regnum Marianum templom eredeti helyszínen való újbóli felépítése, az illetékesek így válaszolnak:
– Van épp elég templom a környéken, egyébként is ez a tervezett építmény, sem egyházközségi-, sem szerzetesrendi templomként nem jöhet számításba! A nevezett egykori Regnum Marianum Templom ugyanis csak egy katolikus szervezet, ifjúsági mozgalom tulajdona volt. Ám, ennek a mozgalomnak van temploma a Zoborhegyen azonos titulussal!
– Ó milyen tiszta, racionális érvelés! Csak abban hibádzik, hogy nem csupán egy "szervezet" temploma volt, hanem a Magyarok Nagyasszonyáé, akinek hálából építette a Nemzet, az 1919-es vörösterrortól való megszabadulásért! Egyébként is, nem egy új templomról van szó, hanem egy már létező a helyreállításáról, melyet olyanok építettek, mint Csernoch János és Serédi Jusztinián hercegprímások, Svoy Lajos és Prohászka Ottokár püspökök és sorolhatnánk egyházunk nagyjait! Mindszenty hercegprímás például itt tartotta utolsó nagyszabású szentmiséjét egymillió ember részvételével! A Magna Domina Hungarorom templom újjáépítése egy GESZTUS égi Királynőnk felé! Mindezt olymódon értve, ahogyan ezt a moszkvai és a drezdai lakosság tette a szándékosan lerombolt templomával! A Regnum Marianum templom eredeti helyén való felépítése, ősi Mária-tiszteletünk nyomatékos felmutatása hazánk erkölcsi gyógyulásának kéréséért! Egy nagyszerű építmény amelynek költségeit a közadományok jelentősen fedeznének, ennek folytán az állami vagy egyházmegyei költségvetésnek nem jelentenének terhet, különösen hosszútávon nem, hiszen jelentős idegenforgalmi látványosság és egyben bizonyossága nemzetünk állhatatos Mária-tiszteletének!

     Gr Keglevich István atya élete végéig harcolt a Regnum Marianum eredeti helyén, eredeti tervek alapján történő újjáépítéséért. Ő kezdeményezte, majd megszervezte a "Rohanó Tolvaj" becenevű szobor eltávolítását éppúgy, mint a templom helyén egy kereszt felállítását, amelyet aztán libero-bolsevista suhancok nem egyszer megbecstelenítették. És ő szervezett a keresztnél engesztelő szentmiséket, amelyek óriási tömegeket mozgósítottak. Regnumi tevékenysége miatt, amellyel sohasem hagyott fel, 1961-1971 között 80 hónapot töltött a diktatúra börtöneiben. Szabadulása után illegális papi tevékenysége mellett segédmunkásként dolgozott és a harcot folytatta egészen 2000. augusztus 28-án bekövetkezett haláláig.
     Ma a templom helyén egy kereszt, egy tábla és egy nagy földkupac van. A kereszt az 1919-es kommün azóta elszállított emlékművének talapzatán áll. A templom alapjai a földbe ásva pihennek, fölöttük méltatlan gépkocsi parkoló terpeszkedik. A nagy emléktáblán szándékosan íratták helytelenül: "Itt állt a Regnum Marianum templom, 1951-ben Rákosi Mátyás leromboltatta!" – NEM! – Nem Rákosi romboltatta le, hanem egy beteglelkű istentelen eszme: a Marxista KOMMUNIZMUS! A Mária-kegyhely megsemmisítése nem egyetlen ember felelőssége, hanem egy eszméé, mely máig is aktívan tevékenykedik a lelkek rombolásán!

     Így lett a Magyarok Nagyasszonya templom az értelmetlen, barbár, országpusztító és erőfitogtatás szimbóluma, amelynek még föld alatti romjai is jelképes üzenetet hordoznak, ezért nem engedélyezik – különféle fórumok – a feltárását, rendbehozását! – A gondolkodóképes ember, gondolkodjon el rajta!

Forrásként, több helyütt felhasználtam a www.varaljaszovetseg.hu felületén kínált linkeket,
továbbá Ágotha Tivadar: A Magna Domina Hungarorum templom felépítése és lebontásának részleteit
a "Megalkuvás nélkül" c. regényéből, valamint a Regnum Mozgalom: "Így vagy sehogy" c. kiadványát!

A szerkesztő utószava 

Testvéreim! (Mondhatnám én) „ha valaki közületek eltéved az igazságtól és valaki (...) visszatéríti téves útjáról, megmenti annak lelkét a haláltól, s betakarja bűneinek sokaságát?” (Jak 5,19)

Nos, „veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem... (Róm 15,14-15) Ti tehát szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat. Sőt, inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk és üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Neki legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján! Ámen. (2Pét 3,17-18) 

Ezek után, mi mást ajánlhatok keresztségemből fakadóan?

1) Semmiképp ne egy bizonytalan (ki nem vizsgált) üzenet legyen hitéletünk meghatározója!

2) Legyünk hűségesek az Egyházhoz és kövessük az Evangélium tanítását!

3) Úgy imádkozzunk, mintha már holnap bekövetkeznének a „végső idők”!

4) „Őrizzük meg a ránk bízott kincset, kerüljük a profán, újdonság hajhászó fecsegést, az álságos 'ismeret' ellenvetéseit, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak.” (Vö. 1Tim 6,20-21)

5) „Boldog az, aki olvassa és aki hallja ennek a jövendölésnek igéit és megtartja mindazt, ami abban meg van írva, mert az idő közel van!” (Jel 1,3)

6) Miután megismertük az egyházilag jóváhagyott üzeneteket ‒ ó bizony ‒ mit tud ehhez még hozzá tenni egy újabb „üzenetközlő”? Talán az időbeli sejtetést? Márpedig ez eleve gyanús, hiszen írva van, hogy „azt a napot és azt az órát senki sem ismeri: sem az ég angyalai, sem a Fiú, csak egyedül az Atya”. (Mt 24,36) 

ÉN SZÓLTAM!

 (Vége!)

Előző rész

https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/08/csak-felrealltak?utm_campaign=2024-08-01&utm_medium=email&utm_source=magyarnemzet_napi_hirlevel

A levert kommün Bécsbe és Moszkvába menekült parazitái odakint tovább gyakorolták a hazaárulást

     A „dicsőséges tanácsköztársaságról” nem lehet eleget beszélni. „Most úgy látom, hiába volt a kísérletünk, hogy ennek az országnak a proletártömegeit öntudatos forradalmárokká neveljük. […] Félreállunk, hogy majd újult erővel, tapasztalatokkal gazdagabban új harcba kezdjünk a proletariátus diktatúrájáért” – e szózat kíséretében vette a kalapját Kun Béla bolsevik anyaszomorító a 133 napos emberkísérlet zárónapján, 1919. augusztus 1-jén, amikor elvtársaival pucolni kényszerült a hatalomból.
A levert kommün Bécsbe és Moszkvába menekült parazitái odakint tovább gyakorolták a hazaárulást.
„Jól tudják és érzik, hogy békés viszonyok között semmit sem remélhetnek, ezért minden igyekvésük a helyzet felborítása – írja róluk Mályusz Elemér A vörös emigráció című könyvé­ben. „A fő cél mindenütt a belső ellentétek mélyítése, hogy a felfordulás lehetséges legyen.” (Mennyire ismerős!) Egyiküket, Vágó Béla szerkesztőt, volt népbiztost Mályusz így jellemzi: „Újságja sajátos keveréke volt a mindenre kapható csatornatölteléknek, a pártot szipolyozó, a pártból élősködő tetveknek, a gyanús és mellőzött stréberségnek, a sértve érzett hiúságnak és a legkorlátoltabb hangos álforradalmiságnak.”
Kun Béla már nem lehetett jelen az ígért újrakezdésnél, ugyanis bálványa, Sztálin elvtárs időközben felfüggesztette – a mozgalom szokásainak megfelelően bitófára.

Jöttek viszont mások. A világháború után Rákosi Mátyás, majd Kádár János került a keverőpulthoz, szovjet segítséggel, persze. 1990-től ismét félreállni kényszerültek az elvtársak, hogy majd „új harcba kezdjenek a proletariátus diktatúrájáért”. Mert ne legyenek illúzióink: a kígyók itt kígyóznak közöttünk. (Pilhál György)

Kedves Testvérek!

Minden hónap harmadik, vagy negyedik csütörtökén 20 órától közös imádságot tartunk a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál állott egykori Magna Domina Hungarorum, közismert nevén 

Regnum Marianum-templom helyén.

Ezzel Regőczi István atya, Isten vándora lelki hagyatéka szerinti hagyományt folytatjuk, aki a Kútvölgyi Boldogasszony-kápolnából a virrasztás előtt minden csütörtökön elzarándokolt híveivel az 1951-ben az ateista önkényuralmi rendszer által lerombolt templom helyén állított emlék kereszthez és imádkozott Magyarország lelki megújulásáért, valamint a templom fennállásához köthető nevezetes eseményekről is megemlékezünk.

A következő időpont:

Március 27. csütörtök 20.00

Tövábbi tervezett időpontok:

Április 24. csütörtök     20.00   Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért 

Május 22. csütörtök      20.00   Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Június 14. szombat       20.00  Megemlékezés a templom felszentelésének 94. évfordulóján

Július 16. csütürtök      20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Július 29. kedd              19.00   Szentmise a Szent Család templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 74. évfordulóján

Augusztus 28. csütürtök 20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Szeptember 18. csütörtök 20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Október 10. péntek         12.00  Megemlékezés a templom  alapkő szentelésének 100. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

November 20. csütörtök  20.00  Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
December 8. hétfő           12.00  Teljes rózsafűzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél, utána szentmise a Szent István Bazilikában            

A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum-templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást: www.regnumtemplom.hu

Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!

Ez az értesítés szabadon továbbküldhető!

Szeretettel várunk mindenkit!