Szembetűnő, hogy a „fogoly” Piusz pápa 1870. december 8-án Szent Józsefet „az Egyetemes Egyház Védnökének” nyilvánította, melyet utódja XIII. Leó nem csak megerősített, de Szent József ünnepét elsőrangú ünneppé emelte! Sőt Leó pápa 1884 és 86-ban elrendelte, hogy a Szentmisék után az elődje által rendelt imák mellett, mondják el még az általa írt Szent Józsefhez- és Szent Mihály arkangyalhoz intézett imákat is! Leo pápát a Szent József ima megírására nem csak személyes tisztelete, de a Szentlélek általi vezetettsége késztette, miszerint József az Úr és az Istenanya után a szenteket messze felülmúló hatékonyságú közbenjárónk Istennél. Az ún. Szent Mihály ima megírását viszont egy személyesen megélt borzalmas látomása késztette, melyben a sátán kikérte Jézustól az Egyházat, hogy lerombolja! XIII. Leo pápa a Szent Mihály ima misevégi mondását épp ezért tette kötelezővé a Világegyházban! Az indok és szándék az volt, hogy – kijelentése szerint – megvédje az Egyházat a „démoni szellemektől, akik az Örök Városban gyűlnek össze”. Ezeket az imákat a három Üdvözléggyel és a Salve Reginával ‒ esetenként már csak az utóbbi kettőt ‒ később „Leo-imáknak” nevezték.
Sajnos, úgy a lelki fejlődésben, mint egyes tervek megvalósításában fékező tényező, hogy egyházi vezetők közt teret nyert azon álláspont, miszerint „az elődök kivizsgálási eredményei, vagy rendeletei nem kötelezi az utódokat”! Számos példát sorolhatnánk fel, például 1917-18-ban a fatimai plébános a püspökének felterjesztett és elfogadott kihallgatási jegyzőkönyvét a püspökváltó utód nem fogadta el, és újbóli vizsgálatot rendelt el a jelenésekkel kapcsolatban. Ez pedig lehet hogy végzetes késedelemt okozott a fatimai kérések megvalósításában! ‒ Visszatérve a „Leo-imák” gyakorlatára! A XIII. Leót követő pápák, még XXIII. János pápa is ragaszkodott hozzá, hogy a Szentmise végén továbbra is elmondják a Szent József és Szent Mihály imákat, többek között Oroszország megtéréséért! Annál is inkább, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszországi kommunizmus, nem csak egy ateista államot épített ki, tömeggyilkos módon üldözve a vallást, hanem tévtanaival világuralomra törekszik!
És bizony ez volt az, amelyre a Fatimai Szűzanya még időben ‒ az 1917-es lenini puccs előtt ‒ felhívta az Egyház és a világ figyelmét, a lélekgyilkos marxizmus tévtanainak elterjedére és egy szörnyűbb világháború lehetőségére! Ezek sajnos a fatimai kérések teljesítetlensége miatt sorra megvalósultak!
(folyt) Előző rész
A jóindulat adottsága, esetenként jóra vezet
Bármint vélekedjünk a reformációról, azt az egyet e téren barát és ellenség kénytelen elismerni, hogy a reformáció megbontotta a keresztény Európa vallási egységét s miközben testvérháborúkba vonta a kereszténységet, alig engedett neki időt és erőt arra, hogy a közös ellenséggel, a visszatérő pogányság szellemével kellő súllyal szembehelyezkedjék. A véleménymegoszlás a legfőbb vallási és erkölcsi kérdésekben a vallási harcok elültével lassan-lassan oda vezetett, hogy az állami és társadalmi életet a türelem s a béke érdekében mindinkább mentesítettük a speciálisan keresztény befolyásoktól, nehogy azokkal ennek vagy annak a felekezetnek érzékenységét sértsük. A vallási széthúzás közönyre, a keresztény formák, elvek és intézmények fokozatos mellőzésére vezettek a közéletben magukat a keresztényeket is. Az egyház ilyképpen lassankint elvesztette állam- és társadalomirányító helyzetét s a megnyitott résen bőséggel és szabadon özönlöttek be a rombolás úttörői. A szabad kutatás jelszavának nyomában besurrant a szabadgondolkozás, a hitetlenség és hittámadás joga, az Aufklaerizmus és racionalizmus, a tagadás és kétely divatja. (Bangha Béla SJ. Magyarország újjáépítése és a kereszténység. /Miért siklott le a kereszténység a társadalmat irányító tényezők sorából?/)


















.jpg)





Vasárnapi napra esett. Budapest lakossága november első napjaiban gyászolt, de egyben mindenfelé megindult a romok eltakarítása, rendrakás az utcákon. A munkások készültek a hétfői munkakezdésre. A villamosok újra jártak, az élet beindult. Negyedike hajnalra azonban iszonyú moraj, aknatűz és bombák robajára ébredt Budapest dolgozó népe. A kommunizmus fellegvára, a Szovjetunió 1956. november 4-re virradóan, megszegve a Magyar Kormánnyal kötött államközi egyezményeit, miként az ENSZ és a Genfi Egyezmény Alapokmányait is, hadüzenet nélküli támadást intézett a független Magyarország ellen! Az ígéretekből ki nem fogyó, mellét veregető Nyugat és az USA gyáván és aljas módon alkut kötött a szovjet vezetéssel, és nem segített! A támadási terv sikere érdekében Szerov, a KGB vezetője, a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalásokat folytató magyar tárgyaló-küldöttség tagjait is letartóztatta. Hetekig tartó iszonyatos vérengzés kezdődött, kenyérért sorban álló asszonyokra nyitottak sortüzet, iskolás fiatalokat végeztek ki halomra és tüzérségi és repülős bombatámadást intéztek középületeink, templomain ellen. A Vörös Hadsereg nem tanult a Világháborúból és utcai harcokba vetette be a tankjait, páncélozott járműveit, nem számítva a pesti srácok és a lakosság hősiességére. Budapest utcái az agresszor roncstemetőjévé vált. Már a 23-át követé első szovjet intervencióval szembeni lakossági ellenállás, október 28-ig tartó szakaszában is szörnyű leckét adott a megszállóknak! Addig a napig 200 db klf. harckocsit vesztettek és közel 800-ra tehető a személyi veszteségük. Ezt sajnos messze felülmúlta a november közepéig tartó második orosz intervenció, mely ellen a honvédő szabadságharc során, több ezer fiatal szovjet katona lelte értelmetlen halálát, sok-sok orosz család és édesanya fájdalmára. Ha Budapest romokban hevert is és a fegyvercsörgés elcsendesült is, a békésnek tekinthető Bajza utcai Szovjet Nagykövetség területén belül további fegyverropogás hallatszott (nem támadás érte őket, hanem) saját katonáikat végezték ki halomra azok közül, akik megtagadták a parancsot, vagy átálltak, szimpatizáltak a magyar forradalommal! No persze, a "Marxista-Leninista humanizmust" soha nem érdekelte az egyén, az ember tragédiája! 


Tizenhat éves korában a páviai egyetemre küldték, ahol 1559-ben mindkét jogból doktori fokozatot szerzett. Ekkor már néhány éve ő kormányozta az egész családi birtokot.
Mint az előző részben említettem, geológiai vizsgálat állapította meg, hogy a Szent Szűz sziklaképe nem festmény, hanem a kőzet mélyére behatoló színes sziklarészecskék tömege!
másolatát vagy megállapításait nem közlik.


Az Egyház 1951-ben engedélyezte a "Nuestra Señora de Las Lajas" kép kultuszát, és 1952. szeptember 15-én XII. Piusz pápa engedélyezte a Mária-kép kanonikus koronázását, amely alkalomból óriási ünnepséget tartottak, Kolumbia majdnem összes püspökének részvételével.
Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona 





Folytatva az indián asszony María Mueses de Quiñones kislánya Rosa feltámadása kapcsán felfedezett csodás Istenanya-kép történetét.
19. század végén, 




2) 



(Istennek hála!)


A családapák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hová a napnak fáradalmai és munkái után mindnyájan megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért, szülők és gyermekek egyaránt. Szép és üdvösséges szokás ez, amelyből béke és áldás fakad az egész családra. Azért valahányszor fiatal házasokat fogadunk és néhány atyai szót intézhetünk hozzájuk, amire gyakran van alkalmunk, Szűz Mária rózsafüzérét ajándékozzuk nekik s annak imádkozását a legmelegebben ajánljuk, a saját példánkra hivatkozva intjük őket, hogy azt egyetlen napon se mulasszák el, bármennyi gond és munka közben sem. Tanácsosnak tartottuk ‒ Tisztelendő Testvérek ‒ titeket és rajtatok keresztül összes lelki gyermekeiteket is erre a jámbor ájtatosságra buzdítani. Nem kételkedünk benne, hogy intelmünket, mint mindig is, szívesen megfogadjátok, s annak igen nagy lelki hasznát látjátok. Még más szándék is vezetett ennek az apostoli körlevélnek megírására. Akarjuk, hogy Velünk együtt összes fiaink Krisztusban örök hálát adjanak az Istenanyának szerencsésen visszanyert egészségünkért. Azt ugyan a Lisieux-i Szűz, a Kis Jézusról nevezett Szent Teréz közbenjárásának köszönhetjük, amint már írásban is elismertük.(10) De jól tudjuk, hogy a jó Isten minden jót Szűz Anyjának kezéből nyújt nekünk. Végül, mivel legutóbb a sajtóban vakmerő támadás érte a Boldogságos Szüzet, fölhasználjuk az alkalmat, hogy annak az országnak püspökeivel és népével együtt, amely Szűz Máriát mint Lengyelország királynőjét tiszteli, de saját mélységes tiszteletünk parancsából is, méltó elégtételt szolgáltassunk a fölséges mennyei Királynőnek s az egész világ előtt megbélyegezzük ezt a szentségtörő merényletet, mint igen fájdalmas és méltatlan dolgot, amely egy művelt országban büntetlenül megeshetett. Mint az égi kegyelmek és atyai jóindulatunk zálogát az Úrban szeretettel adjuk rátok ‒ Tisztelendő Testvérek ‒ és a gondjaitokra bízott nyájra apostoli áldásunkat.
Kelt Castelgandolfo várában, Róma mellett, 1937. szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal napján, pápaságunk tizenhatodik évében. XI. Pius pápa



..................
Alig ment vissza a sekrestyébe, amikor barátja megjelent neki dicsőségtől ragyogva, de még egy kis elégedetlenség tükröződött arcán. «Testvérem! – mondá – miért vártál egy évet a megígért Szentmise bemutatásával?! » – Hogyan? – felelte a másik meglepődve. – De hiszen, mihelyt lehunytad szemedet, azonnal siettem beváltani ígéretemet. Épp most értem vissza az oltártól! Egy órája sincs, hogy elhagytad a földet, és a holttested még ki sem hűlt!

hadjáratát ismét dicső győzelem fogja követni. 
1956. október 28-ára Pest néhány nagyobb útja négy nap alatt (!) jobban szét volt lőve, mint a második világháború négy hónapig tartó ostroma után. Számtalan holttest feküdt az utcákon és elképesztő mennyiségű páncélos volt szinte a felismerhetetlenségig szétroncsolva az utcákon. A szovjet csapatoknak nem csak technikai-, de emberveszteségei is óriásiak voltak, mely a feltételezések szerint elérhette a 800 főt! Ez sokkolta a szovjet katonai vezetést, és ezért 28-án már harmadszorra kértek tűzszünetet, jóllehet, minden hadüzenet nélkül pusztították édes Magyar Hazánk fővárosát!




....................
1956. október 27-én Tiszakécskén mintegy 200 fős tüntetés kezdődött, mely a tanácsházánál akarta kifejezni elégedetlenségét, céljait, követeléseit. A tömegben volt Kerekes Gábor tanácselnök-helyettes, Orosz Zoltán tanácselnök pedig beszédet mondott, jogosnak minősítve a nép követeléseit.
tömeghez csatlakoztak. Pár perc múlva Kállai Etelka már nem élt.
Idézet az enciklikából: „Nyugodtan hihetjük, hogy maga a Mennyek Királynője adott különleges hatékonyságot ennek a könyörgési módnak, mivel az ő parancsára és tanácsára indította el és terjesztette el szent Domonkos pátriárka ezt az áhítatot, mint a hit ellenségei elleni legerősebb fegyvert egy olyan korban, amely – nem sokban különbözik a miénktől – és nagy veszélyt jelentett szent vallásunkra.” (8.)

..........................................................
Bevezetés
méterrel a hömpölygő folyó fölé. A templom Kolumbia délnyugati, Nariño megye délkeleti részén épült fel, az ecuadori határhoz közel kanyargó Guáitara folyó völgyében, mintegy 2600 méteres tengerszint feletti magasságban. Las Lajas városán kívül a legközelebbi település kb. 6 km távolságban Ipiales, mely történetünk színhelye.

.........................................................
Franciaország, MARTHE ROBIN (1902-1981)
Marthe Robin a franciaországi Châteauneuf-de-Galaure-ben élt. Szent Pió atya mellett a 20. század másik nagy misztikusa, aki Krisztus sebhelyeit 51 éven át viselte. 50 évig nem evett és nem ivott, csak az Szentáldozásban magához vett Eucharisztia tartotta életben!

Az első magyar származású bencés szerzetes 1000 körül született, és kb. hetven évet élt. A rendbe belépve kapta a Maurus, Mór nevet. Szent Imre legendája említi, hogy iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, Pannonhalmán. Kora legjobb képzését kapta meg.
Az 1046-ban kitört pogánylázadást csak három püspök élte túl. I. Andrást Fehérvárott királlyá koronázó három főpapnak ő az egyike. Kézjegye tanúként rajta van az 1055-ben keltezett tihanyi apátsági alapítólevélen, mellyel András újabb bencés apátságot hívott életre.
Első magyar íróként – természetesen latinul – írta meg a legendát a Zobor-hegyi két szent remete (Zoerárd-András és Benedek) életéről. Az írásból kicseng a magát végsőkig megtagadó, önfeláldozó, aszketikus életforma tisztelete, csodálata.



1798-ban megkapta a töviskorona adományát, mely kezdetben nem volt látható, de a későbbiekben sebek nélkül is véreztek!
1812-ben fokozatosan megkapta sz Úr látható (vérző) stigmáit!
költőnek,



A feltámadt Krisztus az





Minden imaközösségnek más az arculata. Nehéz lenne kimerítően érvényes programot adni a közös imádkozásra, mert a kötetlen imádság mindig spontán. Alapvető és meghatározó az imaközösség életében a célkitűzés: alkalmassá válni, és hatékonyan részt venni az evangelizációs munkában. Léteznek azonban igen fontos és állandó (napi) imádságok. A rózsafüzér napi imádkozását, amiként a Szent Szűz ezt minden jelenésében kérte! Ezenkívül az irgalmasság rózsafüzérének, a Szent Vér litániájának (ld. a ,,Hozsanna” imakönyvben), a Szűz szülője Istennek, és a Szent Mihály arkangyalhoz szóló (XIII. Leó) ima napi elimádkozása rendkívül ajánlatos. A Szűzanya arra is biztat, hogy az Üdvözlégyekben, vagy a tizedek végén mondjuk el a könyörgést: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!" A Szeretetláng kiáradásáért és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért hétfőnként böjtöljenek kenyéren és vízen, valamint a csütörtököt és pénteket tartsák különös kegyelmi napoknak! Szavaiból világosan kitűnik, hogy a jelenlegi veszélyben, melyben a sátán minden erejét megfeszítő támadásának vagyunk kitéve, már az egész emberiség összefogó ereje kell, a Küzdő-, a Szenvedő és a Megdicsőült emberiségé (az egész Egyházé)!
, Tökéletes Mária-tisztelet 49-55)! Az új idők, új igényeket fogalmaznak meg Krisztus Egyházával szemben. Sajnos, egyházunkban egyelőre még kísért a struktúrában, az intézményben és tekintélyben való gondolkodás. Ezen a felfogáson azonban már túl lépett az idő. A krisztuskövetőnek a cselekvő szeretetben kell megélnie hitét, egyébként nem lesz hitele, s elidegenednek tőle az emberek. ,,Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13, 35). Jézus Krisztus a szeretet alsó és felső mértékét is megjelölte: ,,Aki pedig csak egy pohár friss vizet is ad egynek a legkisebbek közül... nem marad el jutalma” (Mt 10,42), és a keresztre feszülés ,,nagyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Az üzenetek első törekvése, hogy a befogadók előbb váltsák életté az Evangéliumot, s ezt követően evangelizáljanak. Ehhez kínálnal „kegyelmi lehetőségeket” az Istenanya hiteles jelenései, s ez komoly lehetőség az evangelizáció számára.

mintha faragva lennének.
A következőkben néhány gyakorlati tanácsot ajánlunk az evangelizációs közösségek figyelmébe.
Az Eucharisztiával kapcsolatban Jézus a következő üzenetet bízta Szienai Szent Katalinra: „Így tehát az édességes szentségben a Kenyér fehérsége alatt az egész isteni lényeget fogadjátok. És miként a Napot nem lehet megosztani, ugyanúgy az egész Isten és egész Ember nem osztható meg az ostya fehérségében. Jóllehet az ostyát megtörik, ám ha ezer morzsát törnének is belőle, mindegyikben jelen van Krisztus, egész istenségében és emberségében. Amiként a darabokra tört tükör cserepeiben - a kép, a benne látható kép nem oszlik szét. Úgy, amikor az Ostyát megosztják, sem az Isten, sem az ember nem oszlik részekre, hanem minden részben teljesen jelen van. Így van ez a tűzzel is a következő példa szerint. Ha neked volna világosságod, és az egész világról hozzád jönnének, hogy fényt gyújtsanak a tiédről, világosságodat – bár egészen átvették – nem csökkenne ettől. Igaz, hogy az egyik kevésbé, a másik jobban részesül a világosságból, ám mindegyik annyira világít, amennyi éghető anyagot hozott magával. Ugyanez történik azzal is, aki e Szentséget fogadja. Hozza az ember a maga gyertyáját ‒ a szent vágyat ‒, amellyel veszi és fogadja a Szentséget, de ez önmagában nem ég, hanem a szentség bensőséges fogadásában gyullad meg. Megkaptátok tőlem azt az anyagot, mellyel fogadhatjátok és táplálhatjátok magatokban ezt a világosságot, és ez az anyag a SZERETET, hiszen szeretetre teremtettelek benneteket, és így nem tudtok szeretet nélkül élni. Tehát, hol gyullad fel a lélek? Az isteni szeretetem Tüzénél, azáltal, hogy szeret és fél engem, s követi Igazságom tanítását. Az igaz, hogy sokaknál többé vagy kevésbé gyullad meg aszerint, ahogyan hordozza és táplálja ezt a Tüzet. Ugyanis jóllehet, valamennyien ugyanazt az anyagot birtokoljátok, hiszen valamennyien az én képemre és hasonlatosságomra vagytok teremtve, s mint keresztények birtokoljátok a Szent Keresztség világosságát, mégis mindegyiktek úgy növekedhet a kegyelem segítségével a szeretetben és az erényben, ahogy neki tetszik. Ez nem azt jelenti, hogy megváltoztathatjátok a természetfeletti életet, melyet én adtam nektek, hanem, hogy növekedhettek és gyarapodhattok az erény szeretetében, ha szabad akarattal éltek az erény és a szeretet érzésében, míg erre időtök van: mert ha az idő lejárt, már nem tehetitek!”

meg:




A kisközösség tagjai mélyen átélik a személyesen jelenlévő Jézus varázsát, a saját szavakkal közvetlenül hozzá intézett imádság lényeges benső átformálódást eredményez.
Amikor a szent Ars-i plébános misézett, szemei tűzben égtek, s az arca lángba borult. Egyik ministránsa megfigyelte, hogy egész magatartása az elragadtatás összes ismertető jelét magán viselte. Az emberek ösztönszerűleg figyelték a lábait, hogy érintik-e még a földet.
mise közben ‒ mondta egy alkalommal bizalmasának, Lassagne Katalinnak. Amikor az áldozás ideje elérkezett, így szóltam az Üdvözítőhöz: „Istenem, tápláld testemet és lelkemet! És az éhségem teljesen eltűnt!”
Új kifejezések, új eszközök, de a végcél maradt!
A 40 éves kommunizmus nem okozott akkora maradandó kárt a lelkekben és a családokban, mint a 30 évnyi liberalizmus! Azzal, hogy a kommunisták munkára kényszerítették a családanyákat, és bebörtönözték vagy fel is akasztották a családapákat, egyben ezzel növelték a velük szembeni ellenállást, a hazafiasságot.

Ha betartjuk a Szűzanya kérését, a dolgok nem "véletlenül" történnek!
megismételte a Szentatya 

engesztelő áldozatok és búcsúk tana. (vö. ED) 

Amíg vannak követőik, addig a viharfelhők aligha oszlanak el Európa felett!


Alacoque Szent Margit imája
A spanyol anarchisták (FAI) vezetőbizottsága 1936. november 20-i ülésén elismerte, hogy „embereket fogdosnak össze és ütnek agyon, csupán azért, mert katolikusok”.

„A vigasznak ezek az eszközei azonban nem egyforma módon segítenek a lelkeknek. Ha valaki életében nem sokra tartotta a Szentmisét, akkor az a tisztítótűzben sem fog rajta sokat segíteni. Aki életében keményszívű volt, kevés segítséget fog kapni. Azoknak is keményen kell bűnhődniük, akik a becsületsértés vétkét követték el. Aki azonban nyíltszívű volt egész életében, sok segítségre számíthat. Az a lélek, aki Szentmiséket mutattatott be a Szenvedő Lelkekért, maga is részesülhet majdan a tisztítótűzben ezek segítő érdemeiben (...) Ha a tisztítótűzben Szenvedő Lelkek, a töredelmes bűnbánat által megtisztulhatnának, egy szempillantás alatt megfizetnének az összes bűnükért. Ilyen hatalmas ereje lenne a bűnbánat fájdalmának. Ez a fájdalom vakító fénnyel világítja meg azt a bizonyos eseményt, amelynek súlya most megakadályozza, hogy eggyé legyenek életük legmagasztosabb céljával, szerelmük tárgyával, Istennel.” (
„A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. Grignon, TMT 52) 
AVILAI SZENT TERÉZNEK TULAJDONÍTOTT IMA
Miért is kérte a Szűzanya Oroszország felajánlását? (Sokan tán máig sem értik!)


Paul Preston brit történész becslése szerint az 1936-39-es spanyol polgárháború idején a frontvonaltól távol mintegy 200 ezer embert öltek meg. A London School of Economics jelenkori spanyol karának professzora szerint a csatatereken további 300 ezer halálos áldozata volt a polgárháborúnak.



Spanyolország




Oroszország
