

Szólj hozzá!
Szienai Szent Katalin okulása az Eucharisztia kegyelmi hatásáról
Jézus megjelent Szienai Szent Katalinnak és megerősítette, hogy egy nagy láng nem fogy el akkor sem, ha sok gyertyát gyújtanak meg vele, így van ez az Oltáriszentség lángjával is! Nem veszít erejéből, miközben fellobbantja a hívők szívének lángját, akár erős, akár gyenge hittel érkeznek is. A hívek szívében élő szeretet nagyságát a gyertyák lángjának nagysága jelképezi.
Az Eucharisztiával kapcsolatban Jézus a következő üzenetet bízta Szienai Szent Katalinra: „Így tehát az édességes szentségben a Kenyér fehérsége alatt az egész isteni lényeget fogadjátok. És miként a Napot nem lehet megosztani, ugyanúgy az egész Isten és egész Ember nem osztható meg az ostya fehérségében. Jóllehet az ostyát megtörik, ám ha ezer morzsát törnének is belőle, mindegyikben jelen van Krisztus, egész istenségében és emberségében. Amiként a darabokra tört tükör cserepeiben - a kép, a benne látható kép nem oszlik szét. Úgy, amikor az Ostyát megosztják, sem az Isten, sem az ember nem oszlik részekre, hanem minden részben teljesen jelen van. Így van ez a tűzzel is a következő példa szerint. Ha neked volna világosságod, és az egész világról hozzád jönnének, hogy fényt gyújtsanak a tiédről, világosságodat – bár egészen átvették – nem csökkenne ettől. Igaz, hogy az egyik kevésbé, a másik jobban részesül a világosságból, ám mindegyik annyira világít, amennyi éghető anyagot hozott magával. Ugyanez történik azzal is, aki e Szentséget fogadja. Hozza az ember a maga gyertyáját ‒ a szent vágyat ‒, amellyel veszi és fogadja a Szentséget, de ez önmagában nem ég, hanem a szentség bensőséges fogadásában gyullad meg. Megkaptátok tőlem azt az anyagot, mellyel fogadhatjátok és táplálhatjátok magatokban ezt a világosságot, és ez az anyag a SZERETET, hiszen szeretetre teremtettelek benneteket, és így nem tudtok szeretet nélkül élni. Tehát, hol gyullad fel a lélek? Az isteni szeretetem Tüzénél, azáltal, hogy szeret és fél engem, s követi Igazságom tanítását. Az igaz, hogy sokaknál többé vagy kevésbé gyullad meg aszerint, ahogyan hordozza és táplálja ezt a Tüzet. Ugyanis jóllehet, valamennyien ugyanazt az anyagot birtokoljátok, hiszen valamennyien az én képemre és hasonlatosságomra vagytok teremtve, s mint keresztények birtokoljátok a Szent Keresztség világosságát, mégis mindegyiktek úgy növekedhet a kegyelem segítségével a szeretetben és az erényben, ahogy neki tetszik. Ez nem azt jelenti, hogy megváltoztathatjátok a természetfeletti életet, melyet én adtam nektek, hanem, hogy növekedhettek és gyarapodhattok az erény szeretetében, ha szabad akarattal éltek az erény és a szeretet érzésében, míg erre időtök van: mert ha az idő lejárt, már nem tehetitek!” (Vö. Dialógus 110)
Szólj hozzá!
21.
október
A TISZTÍTÓTŰZ TITKAI 21. rész. Tagadható-e az emberiség hármas egysége? 1
| Szólj hozzá!Tagadható-e az emberiség hármas egysége? 1
Bizonyára sok ember hal meg bocsánatos bűnökkel. Így nem méltók arra, hogy azonnal a mennybe kerüljenek, ám nem lenne igazságos, ha elkárhoznának. Kell lennie egy közbülső állapotnak is, ahol a büntetés arányos a vétekkel, melytől valamiképp mentesülhetünk. Ez az állapot pedig a tisztítótűz, ahol a lelkek megtisztulnak a megbocsátható bűneiktől, mely lehetővé teszi, hogy a mennyek országának kimondhatatlan boldogságában Uruk és Teremtőjük fenséges színe elé járuljanak.
Az eltávozottak lelkéért való imádkozás gyakorlata nemcsak a Szentírásnak felel meg, hanem emberi természetünk is erre ösztönöz bennünket. A szentek közösségéről szóló tanítás hangsúlyozza az emberiség szociális és lelki összetartozását. (Szerk. megj.: A Szeretetláng az egész emberiséget hívja egységbe, mely alatt a Küzdő-, a Szenvedő- és a Megdicsőült Egyházat érti!)
Az Egyház három állapota:„egyesek a földön vándorolnak, mások a földi életből eltávozva tisztulnak, ismét mások megdicsőült állapotban vannak” és élvezik a mennyekben az Istennel való teljes szeretetközösséget (vö. KEK 954). E három állapot között közösség áll fenn, mert mindnyájan – jóllehet más és más módon – részesei vagyunk Isten kegyelmének. Mi akik a földön élünk, az ima és a szeretet révén közösségben vagyunk a holtakkal. Az egyház arra szólít bennünket, hogy imádkozzunk halottainkért, mert – ahogy a katekizmusban olvassuk – „Értük végzett imádságunk nemcsak segítheti őket, hanem hatékonnyá is teheti értünk végzett közbenjárásukat” (KEK 958). Ez nem azt jelenti, hogy Isten nem eléggé irgalmas és ezért kell könyörögnünk hozzá. Épp ellenkezőleg: Isten az irgalmasság végtelen forrása, de az embereket a többi emberrel együttműködve kívánja üdvözíteni. Hisszük, hogy spirituálisan egységben maradunk velük Istenben, és ők közbenjárnak értünk.
Szent Domonkos mondta rendtársainak haldokolván: „Ne sírjatok, hasznosabb leszek nektek halálom után, és hatékonyabban segítlek majd titeket, mint életemben” (KEK 956).
Szólj hozzá!
Szent Fausztína benső élményei az Eucharisztiáról
Az éjféli misén megláttam az Ostyában a kisded Jézust, s lelkem elmélyedt Benne. Bár kis Gyermek, de fensége átjárta lelkemet. Mélyen megérintett ez a titok, Istennek ez a nagy leereszkedése, megfoghatatlan önkifosztása. (Napló 182)
A negyven órás ima alatt a monstranciában kitett Szent Ostyában megláttam Jézus arcát. Jóságosan tekintett mindnyájunkra. (Uo. 433)
Csütörtökön, ahogy a cellámba mentem, nagy fényben megláttam magam felett egy Szentostyát. Meghallottam egy hangot is, ami úgy tűnt, az Ostya felett szólalt meg: ,,A Szentostyában van a te erőd, ő fog megvédeni.'' ‒ Itt eltűnt a látomás, de lelkemet csodálatos erő és megvilágosodás töltötte be: Isten iránti szeretetünk az ő akaratának megvalósításán alapszik. (Uo. 616)
Annyira gyengének érzem magam, hogy folyton elesnék a Szentáldozás nélkül. Egyedül a Szentáldozás tart meg. Belőle merítek erőt, Benne van a tartásom. Azon a napon, amikor nem áldozhatok, félek az élettől. Félek saját magamtól. Az ostyában rejtőző Jézus a mindenem. A tabernákulumból merítek erőt, szilárdságot, bátorságot, fényt. Itt keresek enyhet fájdalmaimra a gyötrelem pillanataiban. Nem tudnám dicsérni az Istent, ha nem lenne az Oltáriszentség a szívemben. (Uo. 1037)
Ma a Szentáldozásban megpillantottam a kehelyben egy élő Ostyát, amit a pap nekem nyújtott. Mikor visszatértem a helyemre, megkérdeztem az Urat: ,,Miért csak egy volt eleven az ostyák között? Hisz Te mindegyikben élő vagy.'' -- Az Úr azt válaszolta: ,,Így van, minden ostyában ugyanúgy benne vagyok, de nem minden lélek fogad be engem olyan élő hittel, mint te, leányom. Ezért nem tudok úgy működni lelkükben, mint benned.'' (Uo. 1407)
Szólj hozzá!
Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 5
Szent Fausztina: Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a tisztítótűzben szenvedő lelkekre, akik Jézus irgalmas Szívébe be vannak zárva. Kérlek Szent Fiad keserves kínszenvedéséért és mindazért a keserűségért, ami legszentebb lelkét eltöltötte, mutass irgalmat azok iránt, akik igazságos tekinteted előtt állnak. Ne nézz rájuk másképp, csak legkedvesebb Fiad, Jézus sebein keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan. (Napló 1227)
Eugenie von der Leyen hercegnő (1867-1929), naplót írt a purgatóriumi lelkek megjelenéséről. Egy ősi kastélyban élt a bajorországi Waal-ban. A gyóntatója kérésére naplót írt a szegény lelkekkel való kapcsolatáról, melyet halála után XII. Pius pápának adtak át. Idézet a naplóból:
- Június 24. Éjjel visszajött és éreztem, hogy megérinti a vállam. Kértem, hogy mondja meg mit akar és ne jöjjön többé!
-. Nem adott választ, majd eltűnt. Nem tudtam pihenni. Reggel hatkor megint jött. A látványa nappal még szörnyűbbnek tűnt. „Ne zavarj – kértem –, mert a szentáldozásra akarok készülni!” Ekkor egészen közel állt hozzám, és imára emelte a kezét. Annyira sajnáltam, hogy sok imát ígértem neki, majd így szóltam: Nem tudsz beszélni? – Tagadólag megrázta a fejét. – Sokat szenvedsz? – Erre szörnyen felnyögött.
Nagy sajnálkozásomban meghintettem szentelt vízzel. Ez láthatóan enyhülést okozott neki, majd eltűnt.
A tridenti zsinat dogmaként tanítja, hogy a purgatórium lakóin imádságainkkal, továbbá a szentmise áldozatnak és búcsúknak felajánlásával segíteni tudunk. Ennek a segítésnek elvi alapja a szentek közösségének dogmája (DS 30), amelynek értelmében Krisztus titokzatos Testének tagjai (1Kor 12) egységet alkotnak, és minél inkább részesült valaki a megváltás áldásaiban, annál inkább lehet mások számára is forrása a kegyelemnek.
Szólj hozzá!
»A harc a jó és rossz között megmaradt a világban, mint az áteredő bűn öröksége. S az ősi csábító nem szűnt meg az emberiséget hamis ígéretekkel félrevezetni. A századok folyamán egyik fölfordulás követte a másikat egészen a jelenkor forradalmáig, amely már majdnem az egész világon dühöng, vagy legalább is komolyan kísért s célkitűzésében és erőszakosságában veszedelmesebb minden eddigi egyházüldözésnél. Egész nemzeteket fenyeget a veszély, hogy rosszabb barbárságba süllyednek, mint amilyenben az emberiség nagyobb része a Megváltó előtt volt. A fenyegető rém – mint úgyis tudjátok Tisztelendő Testvéreim – a bolsevista és istentelen kommunizmus, amelynek célja a társadalmi rend fölforgatása és a keresztény művelődés alappilléreinek ledöntése.«
(Részlet XI. Pius: Divini Redemptoris enciklikájából 1937. március 19.)
Szólj hozzá!


Megjegyzés: Világszerte jönnek létre evangelizációs közösségek. Pl. A Dominikai Köztársaságban több mint 2500 imacsoport működik. Mexikóban különösen nagy erővel dolgoznak a kisközösségek. Magyarországon komoly százakra tehető a kisközösségek száma, beleértve a Szeretetláng Mozgalmat is, melynek önmagában 254 bejegyzett imaközössége működik hazánkban. Csupán módszertani kérdés a közösségek számának megsokszorozása – és az Egyház vezetésével való – ,,tudatos bevetése” az evangelizációs munkába! Imaközösségek létrehozása a Szent Szűz kérései között olykor kifejezetten szerepel. Pl. a Szeretetlángban, Medjugorjéban, a Mária Papi Mozgalom üzenetében tanítást is nyújt az evangelizációs közösségekről.
(A szerkesztő megjegyzése: Az előző képen csupa nőt látni, akik térden állva imádkoznak. Legfeljebb három férfi látható a felvételen, azok is ülnek! Ugyanakkor, a legfelső képen a muszlimok valamennyien leborulva láthatók, mind férfiak, jóllehet ez részben a nemek elkülönítéséből is adódik! Felmerül a kérdés, hogyha a Katolikus Anyaszentegyházban is külön csoportban lennének a férfiak, egy ilyen felvételen, ugyan hány férfit látnánk leborulva az Egy Igaz Isten előtt? – Gondolkozzunk el ezen!)
Szólj hozzá!
Október 19-én emlékezik az Egyház Alkantarai Szent Péterre (1499-1562).
A XVI. században, amikor Európában a reformáció hatására sok szerzetes elhagyta a kolostorokat, Spanyolországban egy ellenkező irányú reform valósult meg.
Loyolai Szent Ignác rendalapítással, Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János a karmelita-, Alkantarai Szent Péter pedig a ferences rend belső reformjával adott lendületet a Katolikus Egyháznak.
Szólj hozzá!
Vianney Szent János Szentmiséje
Mindazok, kik abban a szerencsében részesülhettek, hogy a Szentmiséjén jelen lehettek, észrevehették azt az átalakulást, amely egész lényét áthatotta. S ennek annyira tudatában volt, hogy az árvaházi leánykáknak azt ajánlotta, hogy ne tekintsenek a miséző papra!
Amikor a szent Ars-i plébános misézett, szemei tűzben égtek, s az arca lángba borult. Egyik ministránsa megfigyelte, hogy egész magatartása az elragadtatás összes ismertető jelét magán viselte. Az emberek ösztönszerűleg figyelték a lábait, hogy érintik-e még a földet.
Bevallotta, hogy az eucharisztikus színek elegendő táplálékot nyújtottak neki, mint ez több más szent életében is előfordult. „Ó, mily éhes lettem mise közben ‒ mondta egy alkalommal bizalmasának, Lassagne Katalinnak. Amikor az áldozás ideje elérkezett, így szóltam az Üdvözítőhöz: „Istenem, tápláld testemet és lelkemet! És az éhségem teljesen eltűnt!”
Az, hogy szentünknek voltak-e mise közben látomásai? Láthatta-e Krisztust?
Toccanier nevű káplánja szerint Ars-ban az volt az általános vélemény, hogy az Oltáriszentségben Vianney az Úr érzékelhető jelenlétének is örvendett. „Az átváltoztatás után, amikor Urunkat ujjaim között tartom, teljesen megfeledkezem magamról” ‒ vallotta Vianney Szent János.
Szólj hozzá!
Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 4
Montforti Grignon Szent Lajos írja: Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideig tartó büntetését, melyeket még világias életében követett el. A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak, amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. (Grignon L. – P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum 1944, 32. oldal)
Gloria Polo, Akit villámcsapás ért c. könyvében írja (kiragadott részletek): A másvilágon mutatja meg Isten, hogy a bűnök másokra is milyen romboló hatással voltak, sokszor többet ártanak, mint maga az általunk elkövetett bűn. Az Oltáriszentség és a szentségimádás az egyetlen út, amely közvetlen az égbe vezet.
Jól jegyezzék meg, ez nagyon fontos számunkra! A tisztítótűzbe is az Eucharisztia kegyelméből juthatunk és onnan is e Kegyelem hozhat ki. Ezért gyűlöli úgy a papokat az ördög. Amíg vannak papok, lesz, aki a kenyeret és a bort átváltoztatja Jézus testévé és vérévé, és kiszolgáltathatják a Bűnbánat Szentségét, addig megvan az üdvösség reménye!
Akik öngyilkosok lesznek, addig kell ott (a tisztítótűzben) maradniuk, ameddig éltek volna a földön. Az öngyilkossággal kiestek Isten rendjéből, ezért a démonok is gyötörhetik őket. A tisztítótűzben szenvedő (más) „Szegény lelkek” mentesek minden gonosz befolyástól. Ők (az örök élet szempontjából) már a Szent Istenhez tartoznak, és nincs semmi kapcsolatuk a démonokkal. Istenem, milyen sok szerencsétlen ember, főleg fiatalok sírnak és kimondhatatlanul szenvednek. Ha tudták volna, mi vár rájuk az öngyilkosság után, biztos inkább (a földi) börtönbüntetést vállalták volna, mint ezt.
Azok a lelkek, akik a tisztítótűzben vannak, már semmit nem tudnak önmagukért tenni, egyáltalán semmit! De Isten a Szentmise mérhetetlen kegyelmével sokat tud segíteni rajtuk! Ha mi misét mondatunk, a Szentmisén áhítatosan részt veszünk, akkor Isten Anyja, mint adományt átnyújtja a Mennyei Atyának. (GPO)
Szólj hozzá!
Új kifejezések, új eszközök, de a végcél maradt!
Az elmúlt kettőszáz év során tucatszámra születtek új fogalmak, amelyekkel a hit pusztításának állomásait is jelölhetjük. Így pl. a racionalizmus, a felvilágosodás, a modernizmus, a szekularizáció, az ateizmus, a liberalizmus és mára van két újabb is, a transzgenderizmus és a migráció!
Az ilyenfajta fogalmak, melyek ha nem csak eszmékké, de kötelező gyakorlattá válnak, az élet minden területén kifejtik hatásukat. A magánéletben, a közösségben, a képernyőn, a rockszínpadon, a politikában éppen úgy, mint az egyetemi katedrán, sőt az egyháziakat sem kerülik el. A megfelelő ismeretek s a megkülönböztetés hiánya azt is eredményezi, hogy az emberek jó szándékkal támogatnak káros eszméket, elhiszik a propagandát.
Keresztes Szent János szerint ,,az ördögnek sokféle furfangja között, melyekkel igyekszik befonni a lelki embereket, a legközönségesebb, hogy nem rosszat, hanem valami 'jót' ajánl nekik”.
Mi ‒ kedves Olvasóim –, napi tanúi és elszenvedői vagyunk ennek a harcnak és nem engedhetjük, hogy „vágóhídi állatként” tereljenek bennünket az erkölcsi pusztulás felé! Fel kell vennünk a harcot imában és engesztelésben a Fatimai Szűzanya zászlaja alatt! Ez annál is fontosabb, mert nem csak szűkebb környezetünkért, de Édes Magyar Hazánkért is tesszük, mert bizony a liberalizmus rákfenéje sorra szedi áldozatait körülöttünk!
A 40 éves kommunizmus nem okozott akkora maradandó kárt a lelkekben és a családokban, mint a 30 évnyi liberalizmus! Azzal, hogy a kommunisták munkára kényszerítették a családanyákat, és bebörtönözték vagy fel is akasztották a családapákat, egyben ezzel növelték a velük szembeni ellenállást, a hazafiasságot.
Ezzel szemben a liberalizmus már nem fizikailag támadja az embert, hanem gondolkodásában, lelkiségében és fogyasztói terrorjában. Az így kialakult „végtermék-típus”, hajlamos egy nemzeti ünnepen kifütyülni a lengyel vendéget nemzeti himnuszával, miként a verset szavaló kisgyermeket is! Na ez az a lélektorzulás, és becsületsüllyedés, amely után nem érték sem az istenhit, sem a haza, sem a család! Aki bár csak megrontott, ámde hajlamaival a romlásnak szolgál, az magát az örök romlásba taszítja!
A fentiekben nevezett erők már nem csak kívülről pusztítják az Egyházat, hanem megpróbálják belülről is, és ha ez sem jár pusztító eredményekkel, akkor „külső segítséget” hívnak, más vallást, más kultúrát. Itt tartunk most: elkezdődött Európa feltöltése! Apropó! Mit is akart a Fatimai Szűzanya megakadályozni...? (Források az első részben!)
(Vége!)
Szólj hozzá!
Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 3
A Szeretetláng Lelki Napló tanítása, hogy böjttel, imádsággal és Szentmise látogatással (amikor az nem kötelező), kiszabadíthatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkeket, akik üdvözültként visszasegítenek bennünket földi életünkben! Az Üdvözlégyekben mondott, vagy a rózsafüzér-tizedek végéhez hozzáfűzött fohász: „Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre”, nagy mértékben elősegíti e globális lélekmentést! A Lelki Napló az emberiség alatt a Küzdő-, a Szenvedő- és a Megdicsőült Egyházat érti – mi több –, ezek „stratégiai” együttműködésére alapoz az egész emberiség kárhozattól való megmentésére! Figyelemre méltó, hogy a purgatóriumból szabadult lelkek természetfeletti segítségét az Égiek a legérintettebb stratégiai pontra, a társadalom legkisebb egységeire, a családokra és a papok megszentelődésére kívánják irányítani, hogy alapjaiban változzon meg a világ!
„Ha olyankor hallgattok szentmisét, mikor az nem kötelező, és a kegyelem állapotában vagytok, Szívem Szeretetlángjának kegyelmi hatását úgy árasztom ki, hogy ezen idő alatt is megvakítom a sátánt, és ezáltal kegyelmeim bőségesen áradnak azokra, akikért felajánljátok.” (II/33)
Ha bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok (tehát az 'Áraszd Szeretetlángod' kezdetű fohászt), és (ezzel) három Üdvözlégyet tiszteletemre elimádkoztok, minden alkalommal egy lélek szabadul ki a tisztítótűzből. A halottak hónapjában (novemberben) pedig egy-egy Üdvözlégy elimádkozása által a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből. (vö. II/15-16)(szerk.)
Szent Fausztina: Megértettem, mily szoros kapcsolat van a lelkek életének e három szakasza közt: föld, tisztítótűz, mennyország. (Napló 594) Egy alkalommal, amikor öt perces imádásra betértem a kápolnába, s egy bizonyos lélekért imádkoztam, megértettem, hogy Isten nem mindig azért a lélekért fogadja imáinkat, akiért éppen fohászkodunk, hanem valaki másért. Így a lélek tisztítótűzben elszenvedett kínjaira nem szerzünk enyhülést, de imánk azért nem vész el. (Napló 621)
Maria Simma felajánló imádsága: Örök Atya! Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által felajánlom Neked szeretett Fiadat, Jézust. Az Ő fájdalmas kínszenvedése, drága szent Vére és kereszthalála által kérünk, térítsd meg a bűnösöket, mentsd meg a haldoklókat. Szabadítsd ki a tisztítótűzben szenvedő lelkeket, szenteld meg a papokat, szerzeteseket és a családokat; a mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben. Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Jézus ígérete: E felajánlás imádkozásakor minden alkalommal megtér egy bűnös, megmenekül egy haldokló, aki egyébként elkárhozott volna, kiszabadul egy lélek a tisztítótűzből, megszentelődik egy pap, egy szerzetes és egy család.
Szólj hozzá!
Ha betartjuk a Szűzanya kérését, a dolgok nem "véletlenül" történnek!
A Szűzanya által kért felajánlást Szent II. János Pál pápa 1982. május 13-án a világ püspökeivel együtt megtette Fatimában, de még mindig Oroszország külön említése nélkül.
Végül a világfelajánlást megismételte a Szentatya 1984. március 25-én Rómában. Lúcia nővér szerint ez utóbbit fogadta el a Szent Szűz, mert ekkor végre megemlítette Oroszországot, mégha halkan tette is!
Hogy mennyire hatásos a Szűzanya kéréseinek teljesítése, kiviláglik abból, hogy az 1984-es felajánlást követően, nagy iramban elkezdődött a Szovjet birodalom felbomlása!
Az pedig, hogy a Szűzanya szándéka szerint voltak a történelmi lépések, néhány dátumból is következtethető.
1991. december 8-án történt (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe), amikor Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország hivatalosan megállapodott egymással a Szovjetunió megszüntetéséről. Gorbacsov december 25-én (a Megváltó születése napján) televíziós beszédben hivatalosan is lemondott az akkor már de facto nem létező szovjet elnöki tisztségről. A szovjet parlament utolsó ülésére december 26-án került sor, amikor a parlament feloszlatta magát és 1991. december 31-i dátummal kimondta a Szovjetunió megszűnését. Mely bár azóta megszűnt – a megtérés útjára lépett –, ám az általa elterjesztett tévtanok, szerte a világban tovább működnek, amiként a lelkekben véghezvitt rombolás sem gyógyulhatott be. Csupán megjegyzem, hogy a december 31-nek is komoly szimbolikája van! Szilveszter pápa két pappal, ugyanis 365 lépcsőn lement a pokolba. Menet közben folyvást a Hiszekegyet imádkozták, és ennek ereje lángok formájában csapdosott a sátán felé, aki tehetetlen volt velük szemben. Majd imádságban, visszatértek Isten napvilágára.
Nyilvánvaló az összefüggés a pokol szimbolikájával, hiszen az Istenanya a kárhozat valóságos helyét mutatta meg a három gyermeknek, a poklot, ahová csak úgy hullanak a lelkek! Augusztusi jelenésében világosan meg is fogalmazta, amit a világ máig feledni látszik: „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért! Mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”
Nos ennek a pusztulásnak és veszélynek a megakadályozására kérte Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívének! És hogy mi köze Oroszországnak a pokolhoz? Mi más, mint az 1917-ben ott elkezdett kommunista-ateista világnézet világméretekben való terjesztése, melynek végeredménye lehet a lelkek tömeges kárhozata! (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
2025. október 19-én a rózsafüzér hónapjában
XIV. Leó pápa az isteni Gondviselés tervének megfelelően
Boldog Bartolo Longót a szentek sorába iktatja!
Imádkozzunk!
Szólj hozzá!
A rózsafüzér önmagában is „szent tárgy”, mivel kereszt van rajta!
Ajánlatos az Egyház által megszenteltetni, s ezzel kegytárgynak minősül, ám ekként is kell vele bánni! Tehát nem dísztárgy vagy nyakék, különösen nem „a nagyitól örökölt kabala”, hanem a Miatyánkok és Ave-Máriák számolására szolgáló füzér!
Birtoklása, magunknál való hordása, illetve a vele való ima külön kegyelmi ígéretekkel – az Egyház által megszabott – ún. búcsúkkal jár. Imánkat megáldott rózsafüzérrel végeznünk! Az Oltáriszentség előtt, vagy közösségben (de tévén és rádión keresztül is) folyamatosan mondott 5 tizedes rózsafüzér (a végén a pápa szándékára külön elmondott egy Hiszekegy, Üdvözlégy és Dicsőség föltétele mellett) teljes búcsúval-, egyéb módozatai pedig részleges búcsúval járnak. Ennek elnyeréséhez tehát elegendő egy 5 tizedes rózsafüzér (párban) közösségben való elmondása, elmélkedve a titkokról (plusz a fent említett feltétel a pápa szándékára!)
Szólj hozzá!
Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 2
A tridenti zsinat dogmaként tanítja, hogy a purgatórium lakóin imádságainkkal, továbbá a szentmise áldozatok és a búcsúk felajánlásával segíteni tudunk. Ennek a segítésnek elvi alapja a szentek közösségének dogmája (DS 30), amelynek értelmében Krisztus titokzatos Testének tagjai (1Kor 12) egységet alkotnak, és minél inkább részesült valaki a megváltás áldásaiban, annál inkább lehet mások számára is forrása a kegyelemnek.
A Küzdő Egyház tagjai szüntelen segítséget remélhetnek a mennyeiektől – a Megdicsőült Egyháztól –, a földiek hűsége és szeretete viszont azok számára jelenthet segítséget, akik evilági vagy másvilági tisztulásra szorulnak (Szenvedő Egyház). Ha föltételezzük, hogy odaát nemcsak tisztulás, hanem vezeklés is folyik, akkor önként adódik, hogy a földiek ennek a vezeklésnek egy részét is magukra vállalhatják. Ebből a gondolatból sarjadt ki az értük felajánlható engesztelő áldozatok és búcsúk tana. (vö. ED)
Fausztina Naplójából: ,,Ma a tisztítótűz fogságában szenvedő lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmasságom mélyébe. Vérem árja hűsítse izzó tüzüket. Nagyon szeretem ezeket a lelkeket. Igazságomnak nyújtanak elégtételt. Módodban áll segíteni nékik. Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját, s ajánld fel értük... Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságosságommal szemben.” (N. 1226) Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényének. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét. (Napló 1227)
Szólj hozzá!
Amíg vannak követőik, addig a viharfelhők aligha oszlanak el Európa felett!
(Kép: Dolores Ibaruri uszít) Az előző részekben taglaltak nyomán óhatatlanul felvetődik a kérdés: a spanyolok ismerték-e a fatimai üzenetet? Nos, erre két feltételes válasz van:
1) Ha az emberek Fatimáról nem tudtak, bizony az egyházi tisztségviselőknek róható fel! A Szűzanya a spanyolországi Pontevedrában 1925. december 10-én kérte Lúciától az első titok (a pokol látomásának) felfedését. A látnok erről értesítette is gyóntatóját, de a helyi püspök csak 1939. szeptember 13-án, tehát tizennégy évvel később hozta nyilvánosságra. Sőt, Tuy-ban (Spanyolországban) 1929. június 13-án a Szent Szűz megismételte az 1917. júliusi második titkot: „Hogy mindezt megakadályozzam, jönni fogok és kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást.”
Remélem nem kérdés, hogy a Szűzanya valójában mit akart és mit akar máig is megakadályozni kéréseivel? (Melyeket 100 év után sem teljesített a világ!)
2) Sajnos a spanyol katolikusoknak, csupán egyharmada gyakorolta hitét (mint fentebb említettem), következésképp nem imádkozták a Szűzanya által olyannyira kért rózsafüzért és nem éltek a Szentségekkel! Így a pokoli szándékok szinte maradéktalanul megvalósulhattak, ha nem is véglegesen! (Vajon Mária Országában mekkora lehet a hitüket gyakorlók aránya? Félő...)
Sajnos, hasonló a helyzet az Istenanya legfőbb fatimai kérésével, a Világfelajánlással is!
XII. Piusz 1942-es világfelajánlása Mária Szeplőtelen Szívének, nemcsak Oroszország külön megemlítése nélkül, hanem a világ összes püspökeinek hiányában történt meg! Ez bár messzemenően nem a Fatimai Szűzanya pontos kérése szerint való volt, ám ennek ellenére, látványos módon megfordult a háború sora, mely persze meg se indult volna, ha 1917-et követően, de legalább 1937 előtt teljesítik a Szeplőtelen Szív kérését! Húsz év volt rá! (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak.
Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.
(vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.)
Szólj hozzá!
Alacoque Szent Margit (1647-1690) a Jézus Szíve tisztelet kiváltságoltja.
Alacoque Szent Margit imája
Ó szerető Szív,
Beléd helyezem minden bizalmamat!
Félek az én gyengeségemtől és gonoszságomtól,
mert minden kitelik tőlem,
de a Te szeretetedtől mindent remélek.
Töröld el bennem mindazt,
ami nem tetszik Neked, vagy ellenáll Neked.
Hassa át a Te tiszta szereteted
olyan mélyen a szívemet,
hogy soha el ne tudjalak felejteni,
és soha ne legyek képes Tőled elválni.
Üdvözítőm, minden szeretetedre kérlek,
írd be nevemet szentséges Szívedbe!
Boldogságom és dicsőségem legyen
a Te szolgálatodban élni és halni! Ámen.
Szent Margit könyörögj érettünk!
Szólj hozzá!
Nagyüzemi emberírtás, kézműves eszközökkel
A spanyol anarchisták (FAI) vezetőbizottsága 1936. november 20-i ülésén elismerte, hogy „embereket fogdosnak össze és ütnek agyon, csupán azért, mert katolikusok”.
1936. augusztusában a spanyol ifjú-kommunisták vezetője Moszkvába utazott, s ezt a kijelentést tette: „A spanyol ateista mozgalom néhány hónap után már teljes sikerrel járt, amennyiben sikerült az Egyházat elintéznünk. A vörös uralom területén minden templom teljesen elpusztult. Most még csak az van hátra, hogy a rejtekben bujkáló vallásos életet is kiirtsuk.” (Kép: Vértanú fiatal papok egy csoportja.)
A tények igazolják, hogy ez a harc elsősorban csakugyan a vallás és az Egyház ellen folyt. Egész Spanyolországban kb. 13.400 papot gyilkoltak meg.
Az angol Vöröskereszt egyik vezetőjének nyilatkozata: „A fényképek, melyeket nekem Spanyolországban meggyilkolt papokról és apácákról mutattak, borzalmasságukban meghaladnak minden képzeletet.”
A kommunisták ördögi hidegvérrel, előre megszervezték a templomok lerombolását és felgyújtását. Amikor a forradalom fellángolt, kommunista gyújtogató és gyilkoló osztagok adott jelre néhány napon belül az összes templomot elpusztították a nagyobb városokban, majd állig felfegyverkezve kivonultak a vidékre, hogy ott is elpusztítsák a templomokat és legyilkolják a papokat. (Forrás: Hitter József: Spanyol tűztenger, Pázmány Péter Irodalmi Társaság Budapest 1938. nyomán) A spanyol kommunistáknak nem álltak rendelkezésre "gulág" haláltáborok, de feltalálták magukat! (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 1
1. Mindenekelőtt a szentmise felajánlásával, ami nagyságrendjében semmi mással nem helyettesíthető.
2. Vezekléssel. Minden testi vagy lelki szenvedés, amelyet a szenvedő lelkekért felajánlunk Istennek, nagy megkönnyebbülést hoz a számukra!
3. A Szentmise áldozat után a rózsafüzér a leghatékonyabb eszköz, amellyel a Szenvedő Lelkeknek segíteni lehet. A rózsafüzérima hatására naponta számos lélek menekül meg, akiknek egyébként még hosszú ideig kellene szenvedniük.
4. A keresztúti áhítat is jelentős enyhülést hozhat.
5. Felbecsülhetetlen értékűek a búcsúk – állítják a Szenvedő Lelkek. Ezek a jóvátétel azon formái, amelyet Jézus Krisztus keresztáldozata jelentett a mennyei Atyának. Aki életében sokszor nyer búcsút a Szenvedő Lelkekért, a halála órájában is több kegyelemben részesül, mint mások, és a halál előtti bűnbocsánatot is teljes mértékben elnyeri.
Nagy kár lenne, ha egyházunk ezen kincseivel nem élnénk a Szenvedő Lelkek érdekében. Vagy talán nem szörnyű, ha egy halom aranykincs előtt állunk, és szabadon adhatnánk belőle bármennyit a rászorulóknak, akik maguk nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Ezzel szemben, arra sem vesszük a fáradságot, hogy kinyújtsuk a kezünket, osztogatva a nélkülözőknek? Sajnos, sok helyen évről évre csökken a búcsúk lehetőségét igénybe vevők száma és ez nem csupán az elvilágiasodott gondolkodásnak tudható be, hanem az e kérdésben az egyháziak felvilágosító munkája hiányának!
6. Adományokkal és jócselekedetekkel – főleg pedig a Világmisszióra való adakozással.
7. Gyertyagyújtással is segíthetünk a Szenvedő Lelkeken! Egyrészt, mert ez a szeretet jele, másrészt mert a gyertyák meg vannak szentelve, és bevilágítanak a Szenvedő Lelkek világának sötétségébe.
8. Szenteltvíz széthintése is enyhíti a fájdalmaikat. Ha ezt tesszük a Szenvedő Lelkekért, jó lenne, ha hallhatnánk a szenvedők esdeklését, hogy „Még többet!”
„A vigasznak ezek az eszközei azonban nem egyforma módon segítenek a lelkeknek. Ha valaki életében nem sokra tartotta a Szentmisét, akkor az a tisztítótűzben sem fog rajta sokat segíteni. Aki életében keményszívű volt, kevés segítséget fog kapni. Azoknak is keményen kell bűnhődniük, akik a becsületsértés vétkét követték el. Aki azonban nyíltszívű volt egész életében, sok segítségre számíthat. Az a lélek, aki Szentmiséket mutattatott be a Szenvedő Lelkekért, maga is részesülhet majdan a tisztítótűzben ezek segítő érdemeiben (...) Ha a tisztítótűzben Szenvedő Lelkek, a töredelmes bűnbánat által megtisztulhatnának, egy szempillantás alatt megfizetnének az összes bűnükért. Ilyen hatalmas ereje lenne a bűnbánat fájdalmának. Ez a fájdalom vakító fénnyel világítja meg azt a bizonyos eseményt, amelynek súlya most megakadályozza, hogy eggyé legyenek életük legmagasztosabb céljával, szerelmük tárgyával, Istennel.” (Génuai Szent Katalin) (SM)
Szólj hozzá!
A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. Grignon, TMT 52)
Szólj hozzá!
AVILAI SZENT TERÉZNEK TULAJDONÍTOTT IMA
Hozzon a mai nap belső békét számodra.
Bízz az Istenben annyira, hogy tudd,
pontosan ott vagy, ahol lenned kell.
Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket,
amelyek a hitből erednek.
Használd az adottságokat,
amelyeket kaptál, és add tovább a szeretetet,
amely megadatott számodra.
Légy elégedett abban a tudatban,
hogy Isten gyermeke vagy.
Legyen ez a tudat ’teljesen a tied’,
és adja meg lelkednek a dal, a tánc,
a hála és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunké!
Szent Teréz, könyörögj népünk megtéréséért és fiataljaink hivatásáért!
Szólj hozzá!
Miért is kérte a Szűzanya Oroszország felajánlását? (Sokan tán máig sem értik!)
Bucharin 1934. márc. 30-án így írt a moszkvai Pravdában: „Az a keresztény szeretet, amely senkit sem zár ki, még az ellenséget sem, a kommunizmusnak legnagyobb ellensége.”
A szovjet öngyilkos vezér-istentagadó, Lunacsarszkij is ezt vallotta: „Gyűlöljük a keresztényeket és a kereszténységet. A keresztény szeretet a forradalom akadálya. Meg kell tanulnunk gyűlölni, mert csak úgy gondolhatunk a világ meghódítására.”
Az istentelenek spanyolországi ligája már 1931-ben ezt a pontot vette fel a programjai közé: „Népszavazás tartandó a templomok és a hozzátartozó épületek hovafordításáról.” Egy vidéki gyűlésen pedig ezt a határozatot hozták: „Az eddig istentiszteleti célokat szolgáló helyeket ezentúl üzletek, vásárcsarnokok, népkönyvtárak, fürdők és egészségügyi épületek gyanánt kell felhasználni az egyes városok szükségletei szerint.”
Az egyik spanyol kommunista vezető nyíltan kimondta a nép előtt, amikor ez meg akarta menteni papját: „Parancsunk van rá, hogy ezt a fajzatot kiirtsuk!”
Hogy mit jelent „a vallás magánügy” marxista értelmezésben, jellemzően elárulja a „Solideridad Obrera” forradalmi munkáslap 1937. jan. 2-i száma: „nincs már pap, nincs már hívő. Mit akarnak akkor még szabad vallásgyakorlattal?! Szabad vallásgyakorlat nem lesz nálunk soha többé!” (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Ha a lélek szembesül az Úrral 2
Kér minket Jézus, hogy soha ne feledkezzünk el a szüntelen bűnbánatról, áthatva attól a tudattól, hogy Ő azért hordozta el azt a mérhetetlen kínt földi életében, hogy megajándékozhasson minket az üdvösséggel.
Jézus szeretete, mellyel minden egyes lelket körülölel, nem összehasonlítható semmiféle szeretet intenzitásával, amit itt a földön ismerünk. Bizonyos értelemben minden lélek önmaga egyedül egy univerzum. Jézus többször is elvitt engem az ítélet helyére. Legutoljára akkor láttam, amikor egy nagy bűnösért imádkoztam. Lelkivezetőm kérésére megkérdeztem Jézust, hogy megmenekült-e ez a bűnös. Ekkor Jézus megengedte nekem, hogy jelen legyek, amikor ez a lélek átment az ítéleten. Arra számítottam, hogy nagy dolgokat fogok látni, de semmit nem láttam. Néztem ezt a lelket paruziája pillanatában, ahogy őrangyala és a Sátán között állt. Jézus isteni fölségével várta ezt a lelket. Nem a mennyei Atya ítél.
Az ítélet nagy csöndben zajlik, egyetlen szempillantás alatt. A lélek Jézus tekintetében látja egész élete lefolyását, hiányosságaival és szépségeivel. Ha a lélek a kárhozatot érdemelte ki és nem mutat megbánást, Jézus egyetlen szót sem szól. A lélek elfordul tőle. A Sátán abban a pillanatban magával ragadja. De többnyire az történik, hogy Jézus, kimondhatatlan szeretetének mozdulatával, kinyújtott kezével rámutat arra a helyre, amit a lélek kiérdemelt a Paradicsomban. „Oda fogsz majd menni” – mondja bátorítóan. Majd a lélek kap egy olyan köpenyt, amilyet a tisztítótűzbeli lelkeken láttam, – melynek színe a fehértől a feketéig lehet minden –, és a lélek a purgatóriumba kerül, ahová elkíséri a Szent Szűz is, aki sok vigasztalást mond a léleknek. Az őrangyala is vele tart. Az a lélek, aki nem kárhozott el, mindig nagyon boldog, amikor látja helyét az örök dicsőségben.
A Szent Szűz nincs mindig jelen az ítéletkor. De még mielőtt az ítélet elkezdődne, közbenjár a szólított lélekért Jézusnál. Úgy védelmezi és mentegeti, mintha az ügyvédje lenne. De az ítélet pillanatában a lélek már egymagában áll Jézus előtt. Amikor az ítélet megkezdődik, Mária elhallgat, csak a kegyelem árad ki belőle a lélekre. És mihelyt a lélek megkapta a neki való köpenyt, a Szűzanya mellette terem, hogy elkísérje őt a tisztítóhelyre. Mária szinte mindig hosszú ideig a tisztítótűzben marad, hogy a lelkekre árassza gyöngédséggel teli és vigasztaló kegyelmeit. A tisztítótűz az engesztelés helye, de az örömé is. A lelkek itt várakoznak, de örömmel várakoznak örök üdvösségükre. A hangsúly határozottan az örömön és a boldog reménységen van, és nem a szenvedésen.« (Natália idézet vége!)
(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Ámbár a Szentolvasó égi eredetű és pápai bullák számtalanszor jóváhagyták, mégis
akadnak úgynevezett „felvilágosultak” (protestálók), akik alvilági befolyás hatására teljes erejükkel hadakoznak a Rózsafüzér ellen. Támadásuk azonban nemcsak egy Mária-ájtatosság ellen irányul, hanem maga a jó Isten ellen, hiszen a rózsafüzér nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek rózsakoszorúja, márpedig ezek az imák égi eredetűek!
(Montforti Grignon Szent Lajos) 
Szólj hozzá!
Paul Preston brit történész becslése szerint az 1936-39-es spanyol polgárháború idején a frontvonaltól távol mintegy 200 ezer embert öltek meg. A London School of Economics jelenkori spanyol karának professzora szerint a csatatereken további 300 ezer halálos áldozata volt a polgárháborúnak.
Hogy fertőző-e a bolsevizmus (vagyis a démoni megszállottság)? Nos, Gonzalo de Aguilera rettegett tömeggyilkos-kapitány az 1960-as évek elején megölte mindkét fiát, sőt a feleségét is megpróbálta kivégezni. Mivel egyértelműen kimutatkozott rajta az ördögi megszállottság, az életét elmegyógyintézetben végezte.
Aztán, hogy mit tettek a marxista köztársaságiak a birtokukba jutott hatalommal? Mi mást, mint eddig mindig! Tönkretettek és pusztítottak! Erre vonatkozóan, pontos adatokkal szolgál Hitter József jezsuita szerzetes 1937-ben, a háború alatt írt „Spanyol tűztenger”-című könyve. Ebből idézek:
A polgárháborúban elsősorban nem pártok küzdelme folyt a hatalomért, hanem világnézeti harc! Egyáltalán nem osztályharc, hanem kegyetlen keresztényüldözés! Vagyis a marxisták harca elsősorban és kifejezetten a katolikus Spanyolország, az Egyház és a vallás ellen indult.
„Ellenségeink nem igazi spanyolok – mondta Pemán, az ismert spanyol költő –, mert nem átallják bombázni a műemlékeket, pl. a granadai Alhambrát, vagy a híres Zaragózai székesegyházat! Ezek, mintha muszlimok lennének.”
A marxisták a kereszténységben a „legfőbb ellenséget” látják, amelyet kiirtani a „legfőbb törekvésük”. Leplezetlenül megvallják, hogy a keresztény szeretet tana kifejezetten akadályozza az osztályharcot, megköti és hátráltatja a marxi társadalom fejlődését! Maga Lenin is nyilatkozott: „A mi propagandánk szükségképpen magába zárja az istentelenség propagandáját!” (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Ha a lélek szembesül az Úrral 1
Részlet Natália nővér Naplójából: (Jézus) »„Nem a tegnaptól, nem is egy 40 évvel ezelőtti naptól függ az üdvösséged, hanem életed legutolsó pillanatától. Ezért kell szüntelen bűnbánatban élni. Ha üdvösségre juttok, az azért lesz, mert én megmentettelek titeket. Üdvösségetek nem függ az érdemeitektől. Ám ezektől függ jövendőbeli dicsőségetek. Emiatt két dolgot kell szüntelenül gyakorolnotok: a kitartó bűnbánatot, s azt, hogy gyakran ajánljátok lelketeket kezeimbe, röpimák által. Az ítélet miatt nincs okotok a szorongásra. Megváltótok gyengédsége nagyobb, mint egy újszülött bárányé. Emésztő szeretete magával ragadja a lelkeket. Nem Ő küld a tisztítóhelyre. Önnön lelketek megy oda magától, azzal a türelmetlen vággyal telítve, hogy amilyen hamar csak lehet, ismét találkozhasson – de megtisztulva – a Szeretettel, mely legyőzte őt. A gőgös és megvetéssel teli lélek retteg és viszolyog ettől a Szeretettől – hidegen elhatárolódik tőle: és ez a pokol.
Egy napon, Jézus vállának támaszkodva sírva kérdeztem tőle, hogy miért teremtette a poklot. Ekkor Jézus megmutatta nekem egy nagy bűnös lélek ítéletét, aki megbocsátásban részesült. Az őrjöngő Lucifer így üvöltött Jézus felé: „Ez a lélek egész életében hozzám tartozott! Igazságtalan vagy! Ennek a lelke számtalan bűnben fetrengett, az enyém pedig csak egyetlen egyet követett el, mégis a poklot kellett magamnak elkészítenem!
Jézus, kifejezhetetlen édes szavakkal mondta: „Lucifer, kértél te egyetlen egyszer is bocsánatot tőlem?” Akkor az szörnyű dührohamában felordított: „Azt, soha! Soha! Soha-a-a!”
Ezek után Jézus felém fordult és azt mondta: „Látod, ha képes lenne bocsánatot kérni, megszűnne a pokol, mert ezt a sátáni gőg készítette.”
Ezért kér minket Jézus, hogy soha ne feledkezzünk el a szüntelen bűnbánatról, áthatva attól a tudattól, hogy Ő azért hordozta el azt a mérhetetlen kínt földi életében, hogy megajándékozhasson minket az üdvösséggel.
Szólj hozzá!
Kérve kérlek benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért...
Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!
(Grignon TMT 254.)
Szólj hozzá!
Spanyolország
Spanyolországban is a bevált szovjet recept szerint alakultak az események, zavargások kezdődtek.
1931. december 9-én kihirdették az új alkotmányt. A dokumentum reformista, liberális és demokratikus irányultságú volt, és a republikánus-szocialista koalíció üdvözölte azt. A jobboldali ellenzéket azonban, köztük főleg a földtulajdonosokat, gyáriparosokat, az egyházat és a tisztikart megrémítette. Az új alkotmány ugyanis az egyház jogait minden szinten megvonta.
Az általános feszültség növekedett, amikor Manuel Azaña a köztársaság elnöke olyan kijelentést tett, miszerint Spanyolország megszűnt katolikus állam lenni, ami sajnálatosan alátámasztható volt statisztikailag, hiszen az emberek kétharmada nem gyakorolta a vallását. Politikailag viszont rossz lépés volt, mivel így a spanyol katolikusok óhatatlanul a jobboldali ellenzék mögött sorakozott fel.
1935-ben Azaña és a szociáldemokraták hozzáláttak a szétforgácsolódott baloldal egyesítéséhez, hatalmas népi felvonulásokat rendezve, létrehozva a Népfrontot. Minden igyekezetük ellenére, a kommunisták gyorsan átvették a hatalmat a szocialista szervezetekben, és ez nem kis riadalmat keltett a középosztályban. Több tábornok elhatározta, hogy a kormányt meg kell dönteni, megakadályozandó Spanyolország felbomlása. Az ő akcióik vezettek végül a spanyol polgárháború kitöréséhez. – Íme a cél és az eszköz! (Források az első részben!)
Szólj hozzá!
Vajon igaz lehet mindez? 2
A purgatórium létezése annyira bizonyos, hogy nincs katolikus, aki ezt kétségbe vonhatná. A Szentírás világos tanúságot tesz róla, s ennek nyomán az Egyház már a legkorábbi időktől tévedhetetlenül tanítja!
Sajnos, nagyon magas azok száma, akiknek a tisztítótűz megrázó valóságáról fogalmuk sincs, legfeljebb felszínes elképzeléseik vannak. Ezek a hívek legjobban tennék, ha elmerülnének az üdvösség eme előszobájáról való tanításban és felismernék, hogy a tisztítótűz elkerülésének, vagy az ott lerovandó „tartozás” csökkentésének egyedüli lehetséges helye és módja csak a földi életben valósítható meg, alkalmazva azokat a kegyelmi eszközöket, melyeket az Egyház ajánl számukra. Tehát, semmiképp se fogjuk fel úgy, hogy a purgatórium valami elkerülhetetlen „fátum”, mert azon jóhiszemű hívek, akik csak legyintgetnek, nem csak saját purgatóriumi tisztulásuk idejét hosszabbítják, de téves álláspontjukban, még szeretteiknek sem segítenek megszabadulni kínjaiktól! (POS)
De hogyan éghet egy lélek? – kérdezhetjük.
Isten igazságos és kifejezett megengedéséből a lélek, amely az igazi bűnös, (hiszen a test engedelmeskedett a léleknek) tehát úgy szenved, ahogyan a test szenvedne.
Pazzi Szent Magdolna egy látomásban látta a tisztítóhely különböző szenvedéseit. Állítása szerint, a legelviselhetetlenebb szenvedéseket is örömmel tűrték el a lelkek. „Ha Isten nem nyilatkoztatta volna ki ezt számomra, sose hittem volna el – mondta elöljárójának. A gyötrelmeket nem nevezhetem kegyetlennek, inkább előnyösek azok, mert hiszen a paradicsom kimondhatatlan boldogságához vezetnek.” (NET)
Szólj hozzá!
13.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (33. rész) A Rózsafüzér Királynője Kilencedről
| Szólj hozzá!A POMPEJI RÓZSAFÜZÉR KILENCED, EGÉSZEN RENDKÍVÜLI HATÉKONYSÁGÚ!!!
Hogyan imádkozzuk a pompeji rózsafüzért?
A pompeji rózsafüzér kilenced kétszer 27 nap, vagyis 54 napig tart. Az első 27 nap a KÉRŐ rész (3x9 nap), ekkor a 3 rózsafüzér előtt (egyszer) a kérő imát mondjuk el minden nap. A második 27 nap a HÁLAADÓ rész. Ez alatt a hálaadó imát mondjuk el a 3 rózsafüzér előtt, minden nap. (A 3 rózsafüzér alatt az Örvendetest, a Fájdalmast és a Dicsőségest értsük!)
Minden nap a 3 rózsafüzér előtt megfogalmazzuk azt a kérésünket amelyért a kilencedet végezzük, de csak egyet, ne többet! Utána mondjuk: Felajánlom ezt a rózsafüzért a Te dicsőségedre, Szent Rózsafüzér Királynője!
A HÁLAADÓ IMA 27 napján mondandó ima:
Emlékezzél, ó, irgalmas Szűz Mária, Pompeji Rózsafüzér Királynője, hogy soha nem lehetett olyat hallani, hogy
elhagyatott lett volna az, aki tisztel téged és a rózsafűzérrel kéri a segítségedet. Ne vesd meg szavaimat, Örök Ige Anyja, hanem halgass meg kegyesen, és hallgasd meg rózsafüzérimámat a pompeji templomod iránti szeretetedért. Ámen.
Minden rózsafüzér végén: Rózsafüzér Királynője könyörögj érettünk!
A HÁLAADÓ IMA 27 napján mondandó ima:
Mit adhatnék neked, szeretettel teljes Királynő? Egész életemet rád bízom. Pompeji Rózsafüzér Királynője, terjeszteni fogom dicséretedet, amennyire csak erőmből telik, mert a segítségedet kértem, és Isten megsegített engem. Mindenhol tanúságot fogok tenni irgalmadról. Terjeszteni fogom a rózsafüzér ájtatosságát, amennyire csak bírom, és mindenkinek elmondom irántam való jóságodat, hogy a hozzám hasonló méltatlan bűnösök is hozzád jöjjenek. Ha tudná a világ, hogy milyen jóságos vagy és irgalmas a szenvedőkhöz, minden teremtmény hozzád menekülne. Ámen
Szólj hozzá!
Néhány példán röviden áttekintem a portugáliai, oroszországi és spanyolországi tipizált eseményeket. (Magyarországot az 1918-19-ben történtekkel, valamint a trianoni tragédiát nem is említem!)
Portugália
Amikor 1910. október 5-én kitört a forradalom Portugáliában, a fiatal II. Emánuel király elmenekült családjával és az ország kormányzását átvették a szbdkművesek.
Már az 1911. május 26-i lisszaboni gyűlésükön nem kevesebbet határoztak el, mint az Egyház és az állam szétválasztásának törvényét, leplezetlenül kifejezve reményüket, hogy „Ezzel a törvénnyel a katolicizmus két nemzedéken keresztül tökéletesen megsemmisül majd Portugáliában.” Minden katolikus és vallásos érdeket vagy ügyet elnyomtak amennyire lehetett, esetenként meg is semmisítették.
A katolikus intézeteket feloszlatták, az iskolákban a vallásoktatást megtiltották, nagyon sok templomot bezártak, a szerzeteseket elűzték, csaknem minden egyházi kincset lefoglaltak, a legtöbb püspök kénytelen volt elhagyni az országot. Ezzel természetesen együtt járt az erkölcsök elvadulása, az ország gazdasági pusztulása, végül a teljes pénzügyi romlás, minek következtében egyre nagyobb és nagyobb lett a kivándorlás.
Oroszország
A bolsevizálódott Oroszországban az egyházüldözés 1918-tól kezdődően szakadatlan volt. 1922-ben kezdték elkobozni a kultuszhelyeket és sommás tárgyalásokon (koholt vádakkal) elítéltek papokat, híveket. Püspökök, papok, szerzetesek és világi hívek tömegét deportálták a Gulágra, lerombolták a monostorokat és templomokat.
1939-ben az orosz ortodox egyház gyakorlatilag elveszítette hierarchikus szerkezetét, hiszen 1919-1938 között 600 püspököt, 40 ezer papot gyilkoltak meg, vagyis az 1917-es forradalom idején létező papság 80-85 százalékát likvidálták, amiként az egyszerű emberek millióit küldték a halálba.
Hasonló üldöztetést szenvedett az oroszországi (Római) Katolikus Egyház is: 1926-ban már nem volt egyetlen katolikus püspök sem a Szovjetunióban, és 1941-re már csak két templom maradt nyitva az 1917-ben még létező 1200-ból, ezek is a volt Litvánia területén.
A szovjet-orosz kormány belülről is bomlasztotta az ortodox egyházat: támogatta a szektásodást, a belső megosztottságot, a kollaboráló papokat és híveket. És lám a „munkásosztály paradicsomában” az 1910-es népszámláláshoz képest, a természetes népszaporulathoz viszonyítva, 160 millió ember „köddé vált” 80 év alatt! (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Vajon igaz lehet mindez? 1
Akár elhisszük akár nem, a tisztítótűz valósága ugyanaz marad!
„A purgatórium túltesz mindenen, amit képesek vagyunk elgondolni vagy elképzelni!” – ezek Szent Ágoston szavai. Ezt nyomatékozza Szent Fausztina nővér is Naplójában: »Őrangyalom utasított, hogy kövessem őt. Hirtelen ködös, tűzzel teli helyiségben találtam magam, melyben sok szenvedő lélek volt. Ezek a lelkek szívből imádkoznak, de ez nem használ nekik. Csak mi tudunk rajtuk segíteni. Az őket égető lángok engem nem érintettek. Őrangyalom egy pillanatra sem hagyott el. Megkérdeztem a lelkeket, hogy mi az, ami a legnagyobb szenvedést okozza nekik. Egyöntetűen azt válaszolták, hogy legnagyobb szenvedés számukra az Isten utáni vágyódásuk. Láttam a Szűzanyát, amint meglátogatta ezeket a lelkeket a tisztítótűzben. A lelkek Tenger Csillagának nevezik Máriát. Enyhülést visz nekik. Még többet is szerettem volna velük beszélni, de őrangyalom jelezte, hogy mennünk kell. Kiléptünk ebből a szenvedésekkel teli börtönből. [Egy belső hangot hallottam], mely azt mondta: „Irgalmam nem akarja ezt, de az igazság megköveteli.” Ettől az időtől kezdve szorosabb kapcsolatba kerültem a szenvedő lelkekkel. (Napló 20) A lélek abban a pillanatban, melyben a világból kilép, belátja egész valóját, a tökéletlenségeit és rovásait. Félelmes fölségben emelkedik fel előtte az Isten végtelen szentsége, mellyel szemben a Szent Szűz tisztasága is csak árnyék. Érzi, hogy itt a végleges elszámolás órája s szívéből kitör a legideálisabb bánat. Lát akadályokat önmaga és Isten közt, melyeket csak a tisztítótűz elégtétele háríthat el, s önként magára veszi a fájdalmat. Szívesen szenvednek s azt az imát, a szentmiséket és jócselekedeteket, melyeket értük fölajánlunk, Isten kezei közé teszik. (vö. Prohászka 67) (Az elhunytak) érzik tökéletlenségüket s bűneik és gyarlóságaik nagy adósságát. Halálos bűn nélkül is egy gyönge, gyarló, bűnös élet elégtétele nyomja őket. S ők eleget akarnak tenni. Nemhogy készteti őket az Isten igazságossága, hanem ők maguk égnek a vágytól, hogy eleget tegyenek, hogy lelkükről a foltot, az árnyat letörüljék, hogy szívük nagy-nagy fájdalmát oltsák s a sokszor megvetett, ignorált és gyávaságukban meg nem követett Istent megengeszteljék. Amily mohó vággyal akarnak szenvedni, hogy Istennek elégtételt nyújtsanak, ép oly mohón kívánják, hogy az elégtételt értük mi is Istennek bemutassuk, hogy szenvedéseinkkel, böjtjeinkkel, imáinkkal segítségükre siessünk. Igen, segítsük őket!« (uo. 45-46)
Ne okoskodjunk földi elképzeléseink szerint, mert a túlvilág – másvilág!
Szólj hozzá!
12.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (32. rész) Egy érdemszerző élet műve
| Szólj hozzá!Egy érdemszerző élet műve
Amikor Bartolo Longo 1926. október 5-én Pompejiben meghalt, utolsó szavai ezek voltak: „Csak azt kívánom, hogy lássam Máriát, aki megmentett engem, és aki meg fog menteni a Sátán karmaiból.” Életműve által a romváros Pompei hamarosan világhírű kegyhely lett.
Tekintve, hogy a kegytemplom pápai Bazilika, nem plébános, hanem pápai legátus vezeti, akit egy igazgatótanács segít. A háromhajós, latin kereszt alaprajzú templom fölött 57 méter magas kupola emelkedik. A szentélyt kápolna-koszorú veszi körül.
Az itáliai hagyományoknak megfelelően a templomtól elkülönítve áll a négyszintes, 80 m magas harangtorony, amely 1912. májusától 1925. májusáig épült. Nyolc harangját első világháborús ágyúkból öntötték.
A bazilikát öt alkalommal bővítették, utoljára 1939-ben; az 1980-as földrengés után 1986-88-ban helyreállították és megerősítették.
A kegyhelyet évente 4 millió zarándok keresi fel. E sorok írója is ‒ Isten kegyelméből ‒ háromszor látogathatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát.
Imádság Boldog Bartolo Longo szenttéavatásáért
Istenünk, aki Boldog Bartolo Longo szolgádat a Rózsafüzér Királynője iránti különleges szeretettel ajándékoztad meg, eltöltötted apostoli buzgósággal és hősies felebaráti szeretettel, kérünk engedd a Te dicsőségedre és a mi segítségünkre őt oltárra emelni, és add meg a kegyelmet, amit közbenjárására Tőled kérünk. Amen
Egy Üdvözlégy a Pompejhez kapcsolódó hívőkért, és egy Üdvözlégy, Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére a bűnösök megtéréséért.
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Lelki szárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségében szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne.
Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!
(Montforti Grignon Szent Lajos)
Szólj hozzá!
Az „Istenanya” elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A „theotokosz” kifejezést az Efezusi Zsinaton (431) fogadták el. Ezzel, a nesztoriánus eretnekséggel szemben megerősítették Jézus isteni voltát, s ebből következőleg kinyilvánították Mária istenanyaságának dogmáját.
Nemcsak a katolikusok, hanem még a protestánsok is elfogadják az efezusi zsinat döntését. Karl Barth protestáns teológus egyenesen kijelenti: "ez a hittétel jelentős és szükséges mint a krisztológiai dogma kiegészítő kifejezése, mert tömören kimondja, hogy Krisztus, aki anyától születik, valóságos tagja az emberiségnek, de ugyanakkor valóságos Isten, mert ez a gyermek az Isten Fia; Mária tehát Isten anyja." Nyilvánvaló, hogy a protestánsok szerint ez nem azt jelenti, hogy Máriát különleges tisztelet illeti meg, hanem csak azt, hogy teológiailag elfogadható és helyes Máriát Isten anyjának (theotokosz) nevezni. Szerintük ez a dogma elsősorban nem Máriáról akar mondani valamit, hanem Krisztus istenfiúságának a megvallása. Szerintünk viszont Mária istenanyasága az első és legjelentősebb Mária-dogma, a legfontosabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg a Szűzanya méltósága és minden kiváltsága (szeplőtelen fogantatás, szűzi anyaság). A. Schmemann ortodox teológus szerint "ha a Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Istenembernek van egy édesanyja, és ezt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az egyház szeresse és tisztelje őt."
A legjelentősebb hittitkot hordozó Mária-ünnepről Isten Népe a legkülönfélébb dátumokon emlékezett meg, melynek még áttekintése is hosszú volna!
Sokáig nem látszott szükségesnek, hogy külön ünnepet kapjon ez a hittétel, hiszen burkoltan minden Mária-ünnep magában foglalja, s a karácsonyi ünnepkörnek is tárgya.
Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt Dél-Európában, s a karácsony előtti vasárnapra esett. Szűz Mária anyaságát Rómában csak a 7. század előtt kezdték január 1-jén ünnepelni.
A Mária anyaságának ünnepe helyére a 13–14. századtól egyes országokban a gyermek Jézus névadásának ünnepe került át, amely csak V. Piusz pápa 1570-ben kihirdetett, a Római Missaléja révén terjedt el az egész katolikus egyházban. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-i ünnepének helyét.
1931-ben XI. Piusz pápa az efezusi zsinat 1500. évfordulója alkalmából október 11-ét jelölte ki az egész katolikus egyház ünnepévé.
A II. Vatikáni Zsinatot követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus (névadásának) körülmetélésének ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült "az Istenanya, Mária ünnepe" január elsejére.
A tradicionalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést („Szűz Mária istenanyasága”) használva ünnepelnek. A kopt rítusban december 16, a bizánci és szír rítusban december 26.
A szentmisében elhangzó könyörgésből:
Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Amen.
Az alábbi források felhasználásával:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_istenanyas%C3%A1g%C3%A1nak_%C3%BCnnepe
http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria%20istenanyas%C3%A1ga.html
http://pecsgyarvarosplebania.hu/index.php/lelki-koezoessegi-elet/maria-uennepek
Szólj hozzá!
11.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (31. rész) a pápák látogatásai
| Szólj hozzá!Pápák imádkoztak a Pompei Mária-kegyhelyen
Szent II. János Pál kétszer kereste fel pompeji szentélyt, 1979-ben és 2003-ban. XVI. Benedek pápa 2008-ban, Ferenc pápa pedig 2015-ben. Mindhárom pápai látogatás a Rózsafüzér Királynője hónapjában, októberben történt.
A pompei kegykép előtt a pápák elimádkozták azt a rövid imádságot, melyet a szentély alapítója, Boldog Bartolo Longo hagyott ránk lelki örökség-ként:
„Rózsafüzér Szűzanya, a Megváltó Anyja, a mi földünk Édesanyja, az Úr alázatos szolgálóleánya, akit a világ királynőjének neveznek, nyomorúságaink mélyéből folyamodunk hozzád. A gyermekek bizalmával tekintünk a te édes arcodra.
Tizenkét csillagos koronáddal az Atya titkába viszel minket, Szentlélektől tündöklő, aki nekünk adod isteni Gyermekedet, a mi reménységünket, a világ egyetlen Üdvösségét. Te megnyitod nekünk az ő szívét, az örömnek és a fájdalomnak, a fénynek és a dicsőségnek, az érettünk emberré lett Isten Fia titkának a mélységét. A te lábaidnál, a szentek nyomain haladva, Isten családjának érezzük magunkat.
Az egyház Anyja és mintaképe, te vagy a mi vezetőnk és biztos támaszunk. Tégy bennünket egy szívvé és egy lélekké, a mennyei haza felé haladó erős néppé! Átadjuk neked nyomorúságainkat, a gyűlölet és a vér megannyi útját, ezernyi régi és új szegénységünket és főként a bűneinket. Rád hagyatkozunk, irgalmasság Anyja: esdd ki számunkra az Isten bocsánatát, segíts minket, hogy a szíved szerint való országot építsünk!
Ó, áldott szűzmáriás rózsafüzér, édes lánc, mely Istenbe fon bennünket, szeretet lánca, mely testvérré tesz bennünket, soha többé nem hagyunk el Téged! A kezükben Te leszel a béke és a megbocsátás fegyvere, útjaink csillaga. Utolsó leheletünk neked adott csókja belemerít minket egy fényhullámba, a szeretett Anya és az isteni Fia látomásába, aki a mi szívünk vágya és öröme, az Atyával és a Szentlélekkel együtt. Ámen”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatikáni Rádió, Famiglia Cristiana - Magyar Kurír
Szólj hozzá!
Hát nem tanultatok a történelemből?
Hangsúlyozni kívánom, hogy a kereszténység erőtlen a bensőséges Mária-tisztelet nélkül, viszont hatékony a harcban, ha „sátántipró Asszonnyal” (Ter 3,15) küzd az ateizmus ellen. Ez a küzdelem pedig a Fatimában kért felajánlással, rózsafüzérimával és az engesztelés megvalósításával éri el csúcspontját. Márpedig a Szűzanya nyomatékos kérése a Világfelajánlásra, Oroszország külön megemlítésével, legalább 60 évet késett, amiként a szintén kért egyéni felajánlások, rózsafüzér, elsőszombatok és a szervezett engesztelés, szintúgy nem váltak egyházilag szervezetté!
Ennél fogva, évszázadnyi áttekintésben a fatimai üzenet aktualitása nemhogy „lecsengőben” lenne, hanem egyre aggasztóbban szólítja lelkiismeretünket a maradéktalan teljesítésre, és az azonnali megtérésre! A fatimai jelenések ugyanis általánosan, igen súlyos történelmi eseményekkel estek egybe (az első világháború, a bolsevizmus megjelenése és később a nácizmus új-pogánysága), ennél fogva tehát a fatimai üzenetet értelmezhetjük sorsdöntő figyelmeztetésként, illetve történelmi jövendölésként.
Az akkori történelmi események tipikus részletei bizony, hiányoznak a történelemkönyvekből, pedig ezek ismerete magyarázattal szolgálna sok közömbös ember számára a fatimai kérések nagyon is igazolt aktualitásában.
(Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
A purgatórium különböző mélységei
Pazzi Szent Magdolna és mások kinyilatkoztatásaiból tudjuk, hogy a purgatórium nem egyetlenegy hely, hanem a bűnök súlyossága szerinti szintjei vannak. Hogy a büntetés ezen helyét jobban megismerhessük, Római Szent Franciska híres látomásához kell folyamodnunk, mely mintegy térképe a fájdalom ezen országának. (Bolland. Vie de Ste. Francoise)
Szent Franciska azt tanítja, hogy a tisztítóhely három szakaszra van felosztva: a legfelső részben vannak azon lelkek, akik istenes életet éltek ugyan, de Isten iránti vágyukban nem mélyedtek el eléggé, és itt az Isten látása után epedő vágyuk hevessége miatt és által gyötrődnek, enyhébb s rövidebb ideig. A közepén van az a hely, ahol nagy betűkkel e szó olvasható: «Purgatórium», itt szenvednek azon lelkek, akik kisebb vétkeket követtek el, de amelyek mégis – a jéghidegtől a tűzforróságig – érzéki büntetést igényelnek. A mélység legalján, a pokol szomszédságában van a harmadik rész, vagyis a tisztítóhely legalsó része. Ez lángolva világító, átható tűz, mely csak attól különbözik a pokoli tűztől, hogy nem világít hanem sötét. Ezen legalsó részben három elkülönített hely van. Az első a világi emberek számára, kiknek súlyos vétkeik várnak kiengesztelésre; a második a szerzetesek és szerzetesnők,valamint az egyházi tisztséget viselő világiak, számára. A harmadik, ahol a szenvedések a legelviselhetetlenebbek: a papok és főpapok számára.
Hogy a tisztítóhelynek van egy felső része is, ahol a lelkek semmi érzéki büntetést sem szenvednek, nem kételkedhetünk, mert Római Szent Franciskán kívül nagyszámú kinyilatkoztatás is megerősítik e tényt.
Maga a szent Szűz nyilatkoztatta ki Szent Brigittának, hogy van egy szellemi purgatórium, melyet a 'vágyódás purgatóriumának' neveznek.
Itt azok a lelkek vannak, akiknek nem kell érzéki szenvedést kiállaniok, de szenvednek az Isten utáni vágytól, mert halandó életük napjaiban nem vágyódtak eléggé a Teremtő után. A tisztítóhely középső része az a hely, melyet fentebb Római Szent Franciska leírásában láttunk, melyről Pazzi Szent Magdolna mondja, hogy abban azon lelkek vezekelnek, kik tudatlanságból vagy gyarlóságból vétkeztek.
Mindkét szent ugyanazon fajta vétkek miatti vezeklést, ugyanazon szenvedésekkel, a tűz és jég általi gyötrődéssel írják le.
Szent Fausztina írja: Midőn a kápolnába mentem, az Úr közölte velem, hogy a választott lelkek között különösen kiválasztottak is vannak, akiket nagyobb szentségre hívott meg és így rendkívüli közösségre jutnak Vele. Ezek szeráfi lelkek, akiktől Isten több szeretetet vár el, mint a többiektől, holott valamennyien kolostorban élnek. Az ilyen lélek megérti Isten hívását, mert Isten ezt bensőleg megérezteti vele. Követheti ezt a hívást, vagy sem. A lélektől függ, hűségesen követi-e a Szentlélek vonzását, vagy ellenáll neki. Láttam azt a helyet a tisztítótűzben, amely ezeknek a lelkeknek szolgál a mulasztásuk miatti bűnhődésre. Ez a legsúlyosabb kín minden szenvedés közül. Az Istentől különlegesen megjelölt lélek mindig az marad, akár az égben, akár a földön vagy a tisztítótűzben. Az égben más lélekhez viszonyítva nagyobb dicsőség, szentség, Isten mélyebb megismerése jellemzi. A tisztítótűzben viszont nagyobb fájdalom, mert Isten mélyebb megismerését s az Utána való vágyódást kapta osztályrészül. A pokolban is jobban fog szenvedni, mert jobban ismerte Őt, akit elhagyott. Az Isten szeretete által megjelölt lélek stigmája kitörölhetetlen. (Napló 1556)
Szólj hozzá!
10.
október
RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE EMLÉKNAPJÁN, EGYMILLIÓ GYERMEK IMÁDKOZZA A RÓZSAFÜZÉRT
| Szólj hozzá! Idén október 7-én huszadik alkalommal rendezik meg az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezést.
A kampány ötlete 2005-ben született Venezuela fővárosában, Caracasban. Miközben egy gyermekekből és fiatalokból álló csoport imádkozta a rózsafüzért egy kegyhelyen, az ott lévők közül néhányan mélyen megtapasztal-ták Szűz Mária jelenlétét. Azonnal Pio atya ígérete jutott eszükbe: „Ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, a világ megváltozik.” A kezdeményezés az elmúlt két évtizedben az ACN és sok elkötelezett ember segítségével világméretű mozgalommá nőtte ki magát.
A szervezők kérik azokat, akik részt szeretnének venni, hogy regisztrálják magukat a világesemény honlapján, így nyomon tudják követni, hol fognak elhangzani a gyermekek imái, illetve hányan csatlakoznak a kezdeményezéshez. Az imádsághoz egyének, családok, közösségek is csatlakozhatnak. Ezenkívül a weboldalról több hasznos segédanyag is letölthető különböző nyelveken, van, ami magyarul is. (Magyar Kurir)
Szólj hozzá!
Személyes tanúi voltunk, vagyunk és lehetünk!
Miért kérte Isten a világ felajánlását Mária Szeplőtelen Szívének, Oroszország külön megemlítésével? – Azért, mert az 1917-ben megalakult marxista-kommunista hatalom – a Szovjetunió – lett a világ első, kifejezetten ateista ideológiára alapozott államalakulata.
»Fatimában a Szűzanya figyelmeztetett, hogy az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély az ateizmus, illetve az, amikor úgy élünk, mintha Isten nem létezne. Tanúi vagyunk annak, amint tömegesen támadják a Katolikus Egyházat, és erkölcsi bomlasztással tervszerűen, következetesen igyekszenek elterjeszteni az ateizmust. Szent II. János Pál pápa azt írta, hogy e szervezett tevékenységben a bűnrészesség „nemzetközi intézményekre, alapítványokra és társaságokra is kiterjed. (...) Olyan ténnyel állunk szemben, amit a (...) 'bűn következménye'-ként határozhatunk meg” (Evangelium vitae, 59). A kereszténység elleni harc forgatókönyvének írásából a szbdkművesek is attraktívan kiveszik a részüket. E titkos szervezet céljául tűzte ki, hogy teljesen elpusztítsa a katolicizmust. Egyik vezetőjük ezt mondta: „Terjesszük széles körben a függőségeket és a korrupciót! Hadd szívják ezt magukba az emberek mind az öt érzékükkel, itassa át és telítse el őket! (...) Tömegeket kell lezülleszteni, és nem lesznek katolikusok, (...) Ahhoz, hogy elpusztítsuk az Egyházat, a nőket kell tönkretenni (...) demoralizáljuk őket az Egyházzal együtt! (...) Az, ami az Egyházat a legjobban szíven üti – a romlás.”« (Szeressétek Egymást) (Források az első részben!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
10.
október
A TISZTÍTÓTŰZ TITKAI 10. rész. Miért olyan kemények a purgatórium kínjai?
| Szólj hozzá!Miért olyan kemények a purgatórium kínjai?
A tisztítótűz nem Isten büntetése, hanem a bűnnel szennyezett lelkek tisztulási lehetősége! Kimondható, hogy a purgatórium az Isteni Irgalmasság helye, az utolsó utáni lehetőség az emberlélek megtisztítására, amely enélkül alkalmatlan lenne Isten színelátására! „Ha egy lélek tisztulás nélkül jutna Isten szemléletére, tízszer többet szenvedne, mert látná a nagy ellentétet önmaga s a ki nem elégített isteni igazság közt; a végtelen jóságot ily állapotban el nem viselné”(Prohászka). Ne feledjük, hogy a purgatóriumi vezeklés annak folyománya, hogy a földön nem vettük komolyan a Szentgyónást, a penitenciát és a jóvátételt! „A szenvedés nagy kegyelem. A szenvedés által válik a lélek az Üdvözítőhöz hasonlóvá, a szenvedésben kristályosodik ki a szeretet.” – írja Szent Fausztina naplójában (n 57). Itt a földön számtalan lehetőség kínálkozik, búcsúk elnyerésére a magunk és mások számára, ez pedig váltó és „kiváltó” a purgatóriumból!
Ezzel szemben sokak óhatatlanul kerülik a kereszteket, az engesztelés és önkéntes áldozatok próbáit „szenvedéseit”, melyek Istennek való felajánlása által mentesíthették volna magukat a tisztítótűz ezerszerte nagyobb kínjaitól! Vagyis, életükben nem gyűjtöttek érdemeket, búcsúkat, „váltókat”. Le kell szögeznünk, hogy sem vétlenül, nem kerülhetünk a purgatóriumba! Amiként az ottani tisztulási idő és a szenvedések intenzitása sem egyenlő mértékű a lelkek számára! Kinek-kinek a tisztulása szerint!
Alexandriai Kelemen szerint: bűnbánatra s tisztulásra annyira szükségünk van, hogy vagy itt, vagy ott kell átesnünk rajta. Szent Ciprián emlegeti, hogy vannak, akik egyszerre tisztulnak meg a vértanúságban; de vannak, akik hosszan és lassan tisztulnak meg bűneiktől a tisztítótűzben.
Néhány sarkalatos tudnivaló:
1) Az a tűz, amit itt a földön ismerünk, Isten teremtése, mely akár jólétünket, akár szenvedésünket okozhatja. A purgatórium ezzel szemben kifejezetten Isten igazságosságából a mi tisztulásunkat szolgálja!
2) Míg a földi tűz a porból vétetett testünket képes égetni, a purgatóriumi tűz (amely valójában nem anyagi tűz), a szellemi természetű lelkünkre hat, mely elmondhatatlanul érzékenyebb a fájdalomra. A földi tűz gyorsan elemészti áldozatát, s így a szenvedése megszűnik, a purgatóriumi tűz ezzel szemben intenzív fájdalmával a lelket nem pusztítja el.
3) A tisztító lángoknál jobban kínozza a lelket az Istentől való elszakítottság és elhagyatottság tudata. Nincs rá szó, mellyel leírható lenne e kielégítetlen égető vágy okozta gyötrelem.
Micsoda oktalanság ezért egy értelmes lény részéről, hogy elmulaszt minden óvintézkedést, amelyekkel megkímélhetné magát a tisztítótűz nagyintenzitású szenvedéseitől. Gyerekes dolog abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy velünk ez nem történhet meg, hiszen saját mértékeink szerint becsületesen éltünk. Ám a becsületes élethez a bensőséges lelki élet is hozzá tartozik, s ez feltételezi az elhunytakért való részvétet is! Jegyezzük meg, hogy
a Küzdő Egyház tagjai (a földön élők), imával, áldozattal és Szentmisével segíthetik a Szenvedő Egyház tagjait (a tisztítótűzbeli lelkeket), hogy mihamarabb a Megdicsőült Egyházba kerülhessenek (az üdvösség honába)!
A purgatóriumi lelkek általunk való mentése, a mi tisztítótűzbeli szenvedéseink lerövidítését is eredményezi!
Veszélyes dolog tehát azt gondolni, hogy talán nem is egészen úgy van a purgatóriumban, amiként olvashattuk, sőt felülni azon protestáns tanításoknak, miszerint minden átmenet nélkül a mennybe juthatunk! Jobb, ha nem próbálkozunk e kérdés valóságával!
Szólj hozzá!
10.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (30. rész) A Dicsőség Koronájának utolsó ékkövei
| Szólj hozzá!A Dicsőség Koronájának utolsó ékkövei
Bartolo Longo Egyetemes Rózsafüzér Társulatot alapított, mellyel elindította a rózsafüzér egész világon történő együtt-imádkozását. Az új pápa, Szent X. Piusz (1903-14) jóváhagyta a Társulatot, melybe maga is belépett.
1906-ban Bartolo Longo minden alapítását odaajándékozta a Szentszéknek és végre elültek a viharok.
Bartolo nemcsak összeállította a Tizenöt Szombati ájtatosságot, hanem könyvet írt a rózsafüzérről, a pompei templomépítés történetéről, Szent Domonkos és az inkvizícióról, a Szentek életéről, valamint kilencedet szerkesztett és egy imakönyvet.
A házaspár közösen folytatta jótékony munkáját a bárónő 1924-ben bekövetkezett haláláig. Bartolo Longo 1925. május 30-án a Szentsír Lovagrend tagja lett.
1926. május 8-án Msgr. Carlo Cremonesi lett a pápai delegátus és a prelatura nullius első prelátusa, azaz Pompei közvetlenül a Szentszék joghatósága alá került.
Bartolo Longo 1926. október 5-én elhunyt Pompeiben.
1948. augusztus 15-én lépett hivatalába az új pápai legátus, Msgr. Roberto Ronca. Az ő idejében új intézmények alakultak: a Rózsafüzér Háza, az új Árvaház és a Grafikai Intézet.
1958-tól 1978-ig épült egy szeminárium, a Marianna De Fusco Otthon és Kolostor, más épületeket pedig felújítottak. Az 1926-ban elhunyt Longót 1980-ban avatta boldoggá II. János Pál, aki először 1979-ben, majd a rózsafüzérnek szentelt év lezárásakor, 2003 októberében kereste fel a kegyhelyet. Sőt, 2002. október 16-án a Vatikánba vitetett pompei kegykép előtt írta alá a Rosarium Virginis Mariae apostoli levelet.
XVI. Benedek pápa 2008. október 19-én zarándokolt Pompeibe és aranyrózsát ajándékozott a Szűzanyának.
Ferenc pápánk 2015. május 21-én látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát. Ennek részleteit, lásd a holnapi, 31. posztban! (Az alsó képek a három pápai látogatásról készültek!)
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
A szentolvasó nem csupán a Miatyánkok és Üdvözlégyek élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára.
Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsúkat eredményezhet, melyeket az Istenanya és az Egyház ígér azoknak, akik egyénileg vagy közösségben elimádkozzák!
(Montforti Grignon Szent Lajos)
Szólj hozzá!
Aulich Lajos
(1793-1849)német
honvéd tábornok
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."
Damjanich János
(1804-1849)szerb
honvéd tábornok
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."
Dessewffy Arisztid
(1802-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."
Kiss Ernő
(1799-1849)örmény
honvéd altábornagy
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."
Knézics Károly
(1808-1849)horvát
honvéd tábornok
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."
Láhner György
(1795-1849)német
honvéd tábornok
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."
Lázár Vilmos
(1815-1849)örmény
honvéd ezredes
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
Leiningen-Westerburg Károly
(1819-1849)német
gróf, honvéd tábornok
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."
Nagysándor József
(1803-1849)magyar
honvéd tábornok
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Poeltenberg Ernő
(1808-1849)osztrák
lovag, honvéd tábornok
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."
Schweidel József
(1796-1849)magyar
honvéd tábornok
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
Török Ignác
(1795-1849)magyar
honvéd tábornok
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."
Vécsey Károly
(1803-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."
3 komment
Hogy is van ez?
Sok, kevésbé hívő embertársunk – látva a világ szörnyűségeit –, felteszi a kérdést: „miért engedi meg mindezt az Isten?” Pedig ha valóban figyelte volna a világ utóbbi száz-kétszáz éves történéseit, felismerné, hogy Isten, mint szerető Atya soha nem nézte közömbösen a bűn elhatalmasodását, az emberek vesztébe rohanását. Az elmúlt világtörténelmi események közepette ugyanis, újra és újra elküldte Fiának Édesanyját, Máriát figyelmeztetésül, hogy világossá tegye, ,,ha meg nem tértek, elvesztek mindnyájan” (vö. Lk 13,3). Az „elveszés” pedig nem azt jelenti, hogy „csupán” életek kerülnek krízisbe, hanem azt, hogy fennáll a tömeges elkárhozás veszélye!
A Fatimai Szűzanya 1917. július 13-án nem a mennyországot, hanem a poklot mutatta meg a három kis pásztornak, s ennek súlyos pedagógiai nyomatéka van!
Jósággal és szomorúsággal telve így szólt hozzájuk: ,,A poklot láttátok, ahova a szegény bűnösök lelkei zuhannak. Megmentésükre akarja megalapítani Isten a világban az én Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Ha megteszik, amit mondok nektek, sok lélek megmenekül és béke lesz. A háború a végére jár; de ha nem hagyják abba Isten bántását, XI. Pius pápasága alatt egy másik, még sokkal borzalmasabb háború fog kezdődni. Amikor látjátok, hogy egy ismeretlen fény világítja be az éjszakát, tudjátok meg, hogy ez lesz a jel, amely által Isten arra figyelmeztet, hogy háború, éhínség, az Egyház és a Szentatya elleni üldözések következnek. Azért, hogy ezt megakadályozzam, kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az első szombati engesztelő szentáldozásokat. Ha meghallgatják kérésemet, Oroszország meg fog térni és béke lesz. Ha nem, az egész világon elterjeszti tévtanait, háborúkat és üldözéseket provokál: a jókat megölik, a Szentatya sokat fog szenvedni és több nemzet megsemmisül. A végén Szeplőtelen Szívem fog diadalmaskodni. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, amely meg fog térni, s egy ideig béke lesz a földön.”
(folyt.)
Felhasznált források:
Wikipedia
Szeressétek Egymást, katolikus folyóirat 2018/28. szám
Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő, Kisboldogasszony pléb., Eger 2000.
Begyik Tibor: Fatima, a végső idők reménycsillaga (kézirat)
Szólj hozzá!
Páduai Szent Antal eucharisztikus csodája
A XIII. században Páduai Szent Antal, hogy a nép benső lelkiségét elmélyítse, rendszeres szentségimádást szervezett a templom előtti térre. Egy Bononillo nevű gazdálkodó, aki ismerten eretnek nézeteket vallott, gúnyolta Szent Antalt a „maradiságáért”. Ő azonban így válaszolt: „Olyan makacs vagy, mint az öszvéred. De ha elhoznád magaddal a szentségimádásra és öszvéred imádattal letérdelne az Oltáriszentségben jelen levő Teremtője előtt, akkor szakítanál-e tévhiteddel?”
Az eretneknek tetszett a kihívás, hogy végre az egész nép előtt bizonyíthatja a saját igazát! Azt ígérte, hogy harmadnap eljön az öszvérével, és ha az állat letérdel az Eucharisztia előtt, akkor ő megtér egész háza népével!
Az eretnek Bononillo ügyes fondorlattal nem adott enni az öszvérnek két napig. Harmadnap aztán egy nagy köteg friss szénát magával víve, megjelent a templom előtt a kiéhezett állattal, majd letéve a szénát, az öszvért elengedte, az azonban habozás nélkül Antalhoz ment, és két térde ereszkedve hódolt a Legszentebb Oltáriszentség előtt.
Mély megrendülésében az eretnek is térdre borult, és szakított tévhitével.
Szólj hozzá!
A szenvedés mértéke 4
Amit a tisztítóhely szigorúságáról eddig mondottam, azt a következő történettel fejezem be.
Spanyolország Leon nevű kerület Zamora városában egy domonkos szerzetest szent és benső barátság fűzött egy szent életű ferenceshez. Egy napon az örökkévalóságról beszélgettek és kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy amelyikük előbb hal meg, megjelenik majd a másiknak – ha Isten ezt megengedi – hogy értesítést adjon a túlvilági sorsáról. Előbb a ferences halt meg. Ígéretét megtartva egy napon, midőn Szent Domokos fia az ebédlőben terített, megjelent neki s szívélyesen üdvözölve elmondta barátjának, hogy az üdvösség reményében halt meg ugyan, de még sok szenvedés vár reá, azon végtelen nagy számú apróbb bűnök miatt, melyeket nem eléggé bánt meg életében. «Semmi sincs e földön – mondá – amiből e kínokról fogalmat szerezhetnétek magatoknak. Akarod-e ennek kézzel fogható bizonyítékát látni?» A megholt ekkor rátette jobb kezét az ebédlő asztalára s kezének nyoma oly mélyen beégett, mintha izzó vassal sütötték volna bele. Gondolhatjuk a domonkos lelki megindulását. Ezen asztal Zamorában fennmaradt évszázadokig, de a későbbi politikai forradalmak közt megsemmisült a vallási kegyelet sok más érdekes emlékeivel együtt.
De valaki tán azt mondhatja, hogy e rettenetes büntetések csak a nagy bűnösökre várnak, akik csak a halál óráján tértek meg s már nem volt idejük bűnhődni azokért. Sajnos ezen önámítás is eloszlik, ha meggondoljuk, hogy a fent idézett példából látható, hogy itt nem nagy bűnösökről van szó, ezek jó szerzetesek, buzgó keresztények voltak, akik e hatalmas bűnhődést elszenvedték. (Ferd. de Castille, hist. de saint Dominique. II. e. rész, I. k. XXIII. fej.) (LOU)
Avilai Szent Teréz a „Belső várkastély”-ban így beszél: „Isten nélkülözése, azaz a megfosztás Isten színelátásától, felülmúl minden gyötrelmes szenvedést, amelyet csak el tudunk képzelni. Isten igazságossága ugyanis állandóan visszataszítja a lelket, amely pedig, mint vágyainak középpontja felé, törekszik Istenhez.”
Aranyszájú Szent János: „Képzeld el a világ összes kínjait, és egyet sem fogsz találni, amely felérne az Isten boldogító színelátásának nélkülözésével.”
Jelen életünkben nem vagyunk képesek ezt megérteni, mert oly kevéssé ismerjük a Legfőbb Jót, akiért teremtettünk. A másvilágon azonban a kimondhatatlan Jóság olyannak tűnik a lélek számára, mint a kenyér az éhségtől gyötörtnek, vagy a friss víz a szomjhalál előtt állónak.
Szólj hozzá!
09.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (29. rész) A Világegyházat fenyegető veszély és a Magyar Szentkorona
| Szólj hozzá!A Világegyházat fenyegető veszély és a Magyar Szentkorona
1901-ben, az alapkő letételének 25. évfordulóján a templom bazilika rangot kapott. XIII. Leó pápa a Szentév meghirdetésénél, a következő kijelentést tette: "Menjetek el Pompeibe, menjetek és imádkozzatok a pápáért a kegytemplomban".
Az 1903-as esztendő nehéz időszak kezdete volt az Egyház életében, főleg a modernizmus miatt.
XIII. Leó halálával a szbdkmves Tindaro Rampolla bíborost választották pápává, ám beiktatását Ferencz József a Magyar Szentkorona privilégiumával sikeresen megvétózta. Így másodjára már Giuseppe Melechior Sartót választották meg X. Piusz néven, akit később a szentek sorába emelt az Egyház!
A kegyhely és az intézményeinek látványos fejlődése miatti féltékenység egyeseket, még szerzeteseket is téves és rosszindulatú értelmezésekre indította. Ezek a rágalmak X. Piusz pápáig is elhallatszottak. Ám ő, hogy kifejezze a Pompei Kegyhely iránti támogatását, 1903. november 24-én fogadta az alapítókat, akik meg is jelentek néhány nevelő és nevelt gyermek társaságában. (Lásd alsó kép!)
Bartolo Longo nagyon szenvedett a rágalmak miatt és így nyilatkozott: "A feleségem, De Fusco grófnő és az én 33 éves munkámnak egyetlen célja a saját lelkünk-, a felebarátaink üdvösségének elősegítése, miként a börtönben lévők gyermekeinek és a Pompei Szűzanya árva leányainak felkarolása és neveltetése volt, mindezt a Szent Rózsafüzér terjesztésével!"
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Kedves Olvasó! A Magyarok Nagyasszonya napjának megünneplése, nem csak szép népszokás, de tudatos kifejezése és megerősítése annak, hogy a Szent Szüzet Magyarország Királyasszonyként elismerjük és így hódolunk Neki!
A királynői tisztelet és elismerés nem annyira az országfelajánlás formai következménye – hiszen ezt más nemzetek is megtették –, hanem a Magyar Királyi Korona felajánlásáé, mi által Isten Anyja Mária egyedüli birtokosa az országnak, javainak, népeinek! Fontos tudnunk, hogy
a szentistváni felajánlással vált a Boldogasszony a Magyarok Nagyasszonyává és az országunk Regnum Marianum-má!
A Szent Korona egyedülálló státusza nemzetközileg elismert, hiszen például az összes nemzeti koronák közül – kánonjogilag és liturgikusan – az Istenanya csakis a Magyar Szent Koronával ábrázolható, koronázható meg. Tehát a Mária-képek és szobrok bárhol a világon csak szimbolikus koronával ékesíthetők!
Miért? Mert a Magyar Korona szent és angyali eredetű – amiként ezt a népi hagyomány és feljegyzések is említik, ezért nevezik misztikus koronának, és eredete épp olyan rejtély, mint a Turini Lepelé, a Guadalupei Képé, vagy a Manoppellói Kendőé! Ezért lehet a mindenkori magyar uralkodó apostoli király, ami nem pusztán egyházi privilégium, hanem ezt a magyar koronás Apostolok Királynője és az Apostoli Kettőskereszt teszi!
A Magyarok Nagyasszonya ezért tényleges uralkodója népünknek, ha beszélünk róla, ha nem! Mária hathatós Királynőként és anyaként oltalmaz minket, és mi Benne reménykedhetünk, amiként kér minket és mi is kérhetjük Őt!
Mindszenty bíboros mondta 1946-ban: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!”
A Szeretetláng Lelki Naplóban ezt olvashatjuk: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra." (I/37)
A fenti idézetekből következik a szükség, hogy
újra tudatosítani kell országunk népében
Mária királynői fenségét,
mely a nemzettudatunk és jövőnk alapja!
1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét és a Lorettói Litániába a Magyarok Nagyasszonya könyörgés beiktatását!
Magyarok Nagyasszonya ünnepét kezdetben október második vasárnapján tartották, majd Szent X. Piusz pápa áttette október 8-ra. Érdekesmód a II. Vatikáni Zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte, de 1984-től újra október 8-án üljük és magyarként Királynőnket magasztalva ünnepeljük!
Köszöntsük tehát népünk örökös Nagyasszonyát a Hozsannás könyv szövegével:
,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint. Eszközölj ki áldást Szent Fiadnál országunk vezetőire, hogy a népet bölcsességgel és igazsággal kormányozzák!" (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)
Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen
Szólj hozzá!
08.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (28. rész) A "szocializmus-mentes" szocializmus
| Szólj hozzá!A "szocializmus-mentes" szocializmus
1891. május 24-én Bartolo Longo felhívást tett közzé a Szűzanyát tisztelő hívők, és az egész világ jóakaratú emberei felé, hogy segítsék a Börtönben Lévők Fiainak Intézetének létrehozását. Sok-sok nehézség leküzdése után végül már egy évre rá, 1892-ben fogadhatta egy bebörtönzött fiát – aki mellesleg –, később pap lett. Az intézményt a Keresztény Iskolatestvérekre bízta.
Ezt követően Bartolo Longo és felesége a Pompei Rózsafüzér Domonkos Leányainak helyi kongregációját alapította meg, hogy a két intézetben dolgozó leányok számára nevelők legyenek.
Iskolákat és műhelyeket nyitott a szakoktatásra, hogy a felnövő fiataloknak, megélhetést adjon a kezükbe. Külön foglalkozott a szenvedélybetegekkel, valamint jelentős sikereket ért el a gyermek- és ifjúsági zenekarok szervezésében is.
A gyermekeken keresztül a szülőket is sikerült megtéríteni – ami persze nem mindenkinek volt ínyére –, ennek folytán különféle támadásokkal kellett szembesülnie. A kegyhelyet és az alapításokat is megtámadták a liberális hatóságok, merthogy "sértik" a plébánia és az egyházmegye illetékességét, mi több a pénzek kezelése tekintetében is igyekeztek gyanút kelteni! Ám a liberálisok és szocialisták, "mindent jobban tudnak és jobban csinálnának". Összeültek, hogy Bartolo Longo "kleriális, pénz-síboló ügyeskedéseinek" véget vessenek.
Az akkor divatos "Lombroso-elmélet" előítélete alapján, leginkább a Börtönben Lévők Fiainak Intézetének fenntartását tartották pénzkidobásnak – mivel úm. "a bűnözési hajlam öröklődik" –, ezért az efféle gyermekek nevelhetetlenek. Persze, a rágalmak eljutottak Rómáig, de az alapos kivizsgálásokat követően a pápák mindig Longo mellé álltak.
1894-ben a szegény parasztok által megkezdett templom egyetemes jelentőségű lett, mert XIII. Leó pápai templommá, a világ kegyhelyévé, Szent Péter tulajdonává nyilvánította mindörökre!
Szólj hozzá!
A szenvedés mértéke 3
Az emberek nem tudatosítják magukban, hogy valójában mi is a purgatórium. Elképzelésük sincs a fájdalom mértékéről, arról, hogy milyen lehet hosszú éveket eltölteni ilyen szörnyű állapotban. Ennek eredményeképpen semmit vagy keveset törődnek azzal, hogy ők maguk miként kerülhetnék el a purgatóriumot, és ami még rosszabb, kegyetlen módon megfeledkeznek azokról, akik már ott vannak és teljesen az ő segítségüktől függenek! (POS) A mi Mária Szíve Szeretetlángjára hivatkozó Üdvözlégyeink (rózsafüzérezésünk) könyörgésére a Szűzanya angyalokat küld a purgatóriumi lelkek szenvedésének enyhítésére, esetenként áldozataink jutalmaként a szabadulásukra! A kiszabadult (üdvözült) lelkek pedig örömmel viszont segítenek nekünk földi küzdelmeinkben kéréseink szerint!
Az egyházdoktorok egyöntetű tanítása, hogy a tisztítótűzben, egyetlen perc is akár évszázadoknak tűnhet.
Nagy Szent Gergely, Szent Ágoston és Szent Tamás szerint ez a tűz lényegileg ugyanaz, mint a pokolé, csak az időtartam teszi a különbséget. A vele való legkisebb érintkezés is sokkal borzasztóbb, mint az evilági legnagyobb szenvedés.
Ahhoz, hogy az elhunytak lelkei korábbi hibáiktól megtisztulva bekerülhessenek a mennybe, sokkal áthatóbb, szörnyűségesebb tüzek kínjait kell átélniük, mint amelyet a földi életben valaha is érezhettek, vagy el tudtak képzelni. Az viszont kétségbevonhatatlan, hogy bizalmuk és szeretetük megkönnyíti szenvedéseiket, tehát nem annyira a pokol tornácának, inkább a mennyország tornácának mondható a purgatórium.
Alexandriai Szent Cyrill egyenesen azt állítja, hogy elviselhetőbb lenne egészen az ítélet napjáig minden lehetséges gyötrelmet kiállni itt a földön, mint a purgatóriumban egyetlen napot is eltölteni!
Ami a szenvedések időtartamát illeti, csak annyit mondhatunk biztosnak, hogy a világ végén megszűnik a purgatórium. Egyes emberek tisztulásának idejéről azonban semmi biztosat nem mondhatunk (vö. ED).
A szentek szerint a testi fájdalmak különfélék lehetnek a tisztítóhelyen és a gyötrelmet főleg a tűz okozza, szenvednek azonban a hidegtől is, gyötrelmeket éreznek tagjaikban, vagy érzékszerveikben. És lehetséges, hogy úgy áll a dolog, hogy a különféle bűnök büntetéseként az azok természetének megfelelő gyötrelemben részesülnek „hogy megtudják, ki-ki azzal bűnhődik, ami által vétkezett”. (vö. Bölcs 11,17)
Szólj hozzá!
A rózsafüzér Királynőjének ünnepe
Október 7-e Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban, csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.
A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvözlégyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szemlélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.
A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.
A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.
Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emlékére. A pápa és az egész keresztény világ a lepantói győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péterváradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelmet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.
A rózsafüzér által a hívek Szűz Mária segítségét kérik, miközben Krisztus misztériumairól – a megtestesülésről, a szenvedésről és a feltámadásról – elmélkednek. Ezt az egyszerű, mégis mély imát számos szent becsülte, és a Tanítóhivatal is bátorította, így az szentség és a lelki vezetés erőteljes eszköze maradt, ahogy II. János Pál pápa a Rosarium Virginis Mariae enciklopédiában emlékeztet.
A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.
Magyar Kurír (2011) nyomán szerkesztve
Szólj hozzá!
Kedves Testvérek!
Minden hónap harmadik, vagy negyedik csütörtökén 20 órától közös imádságot tartunk a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál állott egykori Magna Domina Hungarorum, közismert nevén
Regnum Marianum-templom helyén.
Ezzel Regőczi István atya, Isten vándora lelki hagyatéka szerinti hagyományt folytatjuk, aki a Kútvölgyi Boldogasszony-kápolnából a virrasztás előtt minden csütörtökön elzarándokolt híveivel az 1951-ben az ateista önkényuralmi rendszer által lerombolt templom helyén állított emlék kereszthez és imádkozott Magyarország lelki megújulásáért, valamint a templom fennállásához köthető nevezetes eseményekről is megemlékezünk.
A következő időpont:
Március 27. csütörtök 20.00
Tövábbi tervezett időpontok:
Április 24. csütörtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Május 22. csütörtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Június 14. szombat 20.00 Megemlékezés a templom felszentelésének 94. évfordulóján
Július 16. csütürtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Július 29. kedd 19.00 Szentmise a Szent Család templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 74. évfordulóján
Augusztus 28. csütürtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Szeptember 18. csütörtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Október 10. péntek 12.00 Megemlékezés a templom alapkő szentelésének 100. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
November 20. csütörtök 20.00 Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
December 8. hétfő 12.00 Teljes rózsafűzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél, utána szentmise a Szent István Bazilikában
A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum-templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást: www.regnumtemplom.hu
Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!
Ez az értesítés szabadon továbbküldhető!
Szeretettel várunk mindenkit!
Szólj hozzá!
Franciaország, Bordeaux 1822 A bordeaux-i eucharisztikus csoda szorosan kötődik a Pierre Noailles atya által 1820-ban létrehozott közösséghez, amely a mai napig aktívan tevékenykedik, különösen Ázsiában és Afrikában. A csoda a közösség megalapítása után 20 hónappal történt a Bordeaux-i Mazarin utcában található Szent Eulália-templomban. Delort apát, aki ezen a napon helyettesítette Noailles atyát, éppen áldást adott az Oltáriszentséggel, amikor Jézus megjelent az ostyában. Rengeteg hívő volt jelen, akik több mint 20 percen keresztül elmélkedhettek a szentségimádására kitett Oltáriszentségben megjelent Jézus előtt. Néhányan arról tanúskodtak,
hogy hallották amint Jézust azt mondja: „Én az vagyok, aki van.”
Ezt az eseményt az egyházi hatóságok, és többek között D’Aviau bordeaux-i érsek is jóváhagyta, miután hallotta a csoda során jelenlévő egyik hívő tanúságtételét. Ma is látogatható az a kápolna, ahol a csoda történt, és hódolatunkat tehetjük a szent ereklye előtt.
(Balra az Úr jelenésének ábrázolását, jobbra a csodás monstranciát láthatjuk)
Szólj hozzá!
A szenvedés mértéke 2
Nincs az az éhség, nincs az a szomjúság, nyomor, fájdalom és szenvedés, mely összehasonlítható lenne azzal, amit a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek kell elszenvedniük. Ebből fakadóan nincs tehát az az áldozat, melyet ne lenne érdemes meghoznunk értük, legyen az saját szenvedéseink felajánlása, imádság, engesztelés vagy értük mondatott szentmise.
Sajnos, nagyon valószínű, hogy néhányan a mi legközelebbi hozzátartozóink közül is még mindig szenvedik a purgatórium kínjait, és szánalmat keltően esengenek felénk segítségért. Nem kell ettől megriadnunk, hanem az irgalmas igyekezettel kell megtennünk mindent, ami csak lehetséges! Minden katolikusnak csatlakoznia kellene valamely – a Szenvedő Egyházért – engesztelő és imádkozó imaközösséghez! (Szerk. megjegyzése: ilyen pl. a Szeretetláng Lelkiség!)
„Szánjatok meg, szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem!” (Jób 19,21) Ilyen megkapó könyörgéssel fordulnak felénk a purgatóriumi lelkek is földi hozzátartozóikhoz, barátaikhoz.
A legnagyobb kínok közepette kérlelnek bennünket és esedeznek segítségünkért. (Szerk. megj.: Nekünk itt a földi létben, még módunkban áll áldozatot hozni értük, ők ugyanis ezt már nem tehetik meg magukért!) Sajnálatos, sőt riasztó, hogy többségük hasztalan eseng felénk, mert süket fülekre talál. Elfogadhatatlan, hogy a katolikusok egy része – bár egyébként istenfélő és jámbor –, szégyellnivaló módon elhanyagolja a tisztítótűzben szenvedő társait, rokonait. Ebből következtethető, hogy nemigen hisznek a purgatórium létezésében, a szenvedés nagyságrendjében, amely általunk csökkenthető lenne.
Egyes – magukat hívőnek tartó – embereknél, hónapok és évek is eltelnek anélkül, hogy akár egyetlen szentmisét is mondatnának a szenvedő lelkekért, holott az a maguk majdani szenvedéseit is csökkentené!
Túlságosan ritkán ajánlják fel szenvedéseik enyhítésére az eucharisztikus áldozatot, ritkán imádkoznak és egyáltalán alig gondolnak rájuk. Mialatt ők élvezik az élet teljességét, örömeit, kényelmét, addig a szegény lelkek lángoktól övezve kimondhatatlan kínokat szenvednek el ott, ahol egyetlen perc is éveknek tűnhet.
Mi az oka ennek a vétkes közönynek? Tudatlanság? – Bizony, szégyenteljes tudatlanság!!!
Szólj hozzá!
Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 163 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.
Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül 23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május 24-én Petőcz Györgyöt, Pozsony Megye másodalispánját végezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.
1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét, Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án Erősben Szélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost. Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.
Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”
A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus 24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.
A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot, és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.
Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszláv, galiciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.
Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.
Szólj hozzá!
06.
október
RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE EMLÉKNAPJÁN, EGYMILLIÓ GYERMEK IMÁDKOZZA A RÓZSAFÜZÉRT
| Szólj hozzá! Idén október 7-én huszadik alkalommal rendezik meg az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezést.
A kampány ötlete 2005-ben született Venezuela fővárosában, Caracasban. Miközben egy gyermekekből és fiatalokból álló csoport imádkozta a rózsafüzért egy kegyhelyen, az ott lévők közül néhányan mélyen megtapasztal-ták Szűz Mária jelenlétét. Azonnal Pio atya ígérete jutott eszükbe: „Ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, a világ megváltozik.” A kezdeményezés az elmúlt két évtizedben az ACN és sok elkötelezett ember segítségével világméretű mozgalommá nőtte ki magát.
A szervezők kérik azokat, akik részt szeretnének venni, hogy regisztrálják magukat a világesemény honlapján, így nyomon tudják követni, hol fognak elhangzani a gyermekek imái, illetve hányan csatlakoznak a kezdeményezéshez. Az imádsághoz egyének, családok, közösségek is csatlakozhatnak. Ezenkívül a weboldalról több hasznos segédanyag is letölthető különböző nyelveken, van, ami magyarul is. (Magyar Kurír)
Szólj hozzá!
Franciaország, Avignon 1433
Az avignoni eucharisztikus csoda a „Pénitents Gris” („Szürke vezeklők”) ferences testvérületnek otthont adó Szent Kereszt-templomban történt. A vezeklő közösséget a kegyes VIII. Lajos király idejében alapították. A csoda idején Avignon számított a kereszténység központjának, mert pápai székhely volt, és a palota hét egymást követő pápának adott otthont. Egy néhány napos özönvízszerű esőzés következtében a Sorgue és a Rhône folyók szintje veszélyesen
megemelkedett, és végül 1433. november 30-án a víz elárasztotta Avignon utcáit. A szerzetestestvérek biztosra vették, hogy a Sorgue folyó partján álló kicsiny templomukat az áradó víz elpusztította. Mivel aggódtak az állandó szentségimádásra kihelyezett Oltáriszentség sorsa miatt, a rend vezetője egy másik testvérrel együtt csónakkal a templomhoz evezett. Elég küzdelmes volt megközelíteniük a templomot, ám érkezésükkor valódi csoda tanúi lehettek.
A templomot bár jó méteres víz vette körül, a bejárattól az oltárig vezető út a Vörös-tengerre emlékeztető Mózesi módon tökéletesen száraz volt, amiként az Oltáriszentség sértetlenül állt a helyén. Elámulva a látottakon, a testvérek elhívták rendjük tagjait is, hogy tanúi legyenek ennek a csodának. A csoda híre azonban gyorsan elterjedt, és számtalan hívő és hivatali személy jött a templomhoz hála- és dicsőítő énekeket énekelve az Úristennek. A csodának több száz tanúja volt, és ezek tanúságtételét, vésett márványtáblán megörökítették.
A vezeklő testvériség tagjai úgy döntöttek, hogy a csoda évfordulójáról, ami Szent András apostol ünnepnapjára esik, minden évben megemlékeznek. November 30-án a mai napig összegyűlnek a testvérek a „Pénitents Gris” testvériség kápolnájában, hogy megemlékezzenek a csodáról. Az Oltáriszentség megáldása előtt a szerzetesek szent énekeket énekelnek Mózes hálaadó énekéből, amelyet a Vörös-tenger szétválasztása után énekelt: „Magasztalom az Urat, mert dicsőség övezi..." (Kiv 15,1-18)
Szólj hozzá!
06.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (27. rész) Rózsákból füzér, az Úr Szent Oltárára
| Szólj hozzá!Rózsákból füzér az Úr Szent Oltárára
1887. május 8-án szentelték föl az új főoltárt és elhelyezték a Kegyképet. Ugyanezen a napon Bartolo megalapította a Leányárvaházat. Az első növendéke egy velencei kis árva volt, akit Máriának hívtak, de hamarosan öten, majd tizenöten lettek, végül alig lehetett őket megszámlálni.
1890-ben XIII. Leó pápa, Monaco La Valetta bíborost nevezte ki a kegy-hely protektorává.
1891 elején a készülő templomnak már világhíre volt, és a majdnem kész templom főoltára fölé elhelyezték az említett Rózsafüzér Királynője képet. Egy pápai legátus, Monaco La Valetta bíboros ünnepélyesen fölszentelte a templomot.
Még 1887-ben Bartolo Longo egy rózsakertet létesíttetett a templom mellé, hogy az oltáron mindig friss virág pompázhasson. Ezt az ország különféle kertészetei ajánlották fel adományként a Pompei Rózsafüzér Királynőjének. 1891-re már pompázott a virágoktól. A gyönyörű kertben aztán mi más valósulhatott meg Bartolo ötlete nyomán, mint az Élő Rózsafüzér elrendezése, mely formai párhuzama volt annak a világmozgalomnak, melyet Pauline Jaricot, a domonkosok harmadrendjének tagja alapított ugyanezen a néven.
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
A SOROZAT 8-án FOLYTATÓDIK!
Szólj hozzá!
A szenvedés mértéke 1
A tisztítótűzben szenvedő lelkek elsődleges kínjait egyfelől az önvád okozza, másfelől Isten közelségének a hiánya, mely szenvedések a tisztulási folyamatot is intenzívebbé teszik. A kárhozottakkal ellentétben azonban nem lázonganak az ítélőbíró ellen, sőt hála tölti el a szívüket, hogy az irgalom ítélete hangzott el fölöttük, hogy módjuk van a tisztulásra, és hogy az ideig tartó tisztulás után magához fogadja őket az örök és Végtelen Szeretet. A purgatórium lakói a cél biztos tudatában tekintenek vissza földi életükre, világosan felismerik abban a gondviselés útjait, az isteni kegyelem szüntelen munkálkodását, és csak magukat hibáztatva, megszégyenülten látják, hogy önakaratukra hallgatva mennyiszer hiúsult meg bennük Isten fel-felkínálkozó szeretete. Ez a felismerés azonban nemcsak mardosó önvádakat vált ki belőlük, hanem hálát is, hogy végül mégsem maradtak magukra, továbbá a jóvátétel heves vágyát, az elégtételre való készséget, és ezek által szeretetük tisztulását.
Nemcsak remélik, de biztosan tudják is, hogy mi következik a purgatórium után, és hogy annak örökké tartó boldogsága minden átmeneti szenvedést megér.
A néhai Prohászka püspök ,,szimpatikus” lelkeknek mondja a purgatórium lakóit, mert ők biztosak abban, ami rájuk vár, és ezért készséges örömmel vállalnak minden gyötrelmet, sőt talán minél nagyobb szenvedések után vágyódnak, hogy céljukat minél hamarabb elérjék. (ED)
Mindazáltal a tisztulás folyamata különféle mértékű és idejű, ámde nagy szenvedésekkel jár, melyek csak földi értelemben vett „tűzhöz” és „időhöz” köthető! „A lelkek oly kínokat szenvednek, hogy azokat a nyelv nem képes elbeszélni, sem az ész nem szerezhet arról a legkisebb fogalmat sem, hacsak Isten különös kegyelemből azt vele meg nem ismerteti.
Nyelv azt ki nem fejezheti; a lélek nem képes magának fogalmat alkotni arról, hogy mi a tisztítóhely. A szenvedés nagysága esetenként, egyenlő – a pokoléval.” (Genuai Szent Katalin: Traité du Prug. II. és VIII.)
Megjegyzendő, hogy a purgatóriumi és pokoli szenvedések közt két lényegi különbség van, egyfelől a pokol örökké tart és a kárhozottak átkozódnak, a tisztítótűzben való szenvedés viszont ideig tartó és e lelkek hálásak az eljövendő örök üdvösségért.
Szólj hozzá!
05.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (26. rész) A rendkívüli csodák egyike 2
| Szólj hozzá!A rendkívüli csodák egyike 2
(A Szent Szűz álmában szólította meg a halálán lévő beteget)‒ Marianna! Élni szeretnél vagy meghalni?
Én egyszerűen válaszoltam:
‒ Ahogy Önnek tetszik! ‒ válaszoltam. Ő pedig szólt hozzám:
‒ Én vagyok a Pompei Rózsafüzér Madonnája. Ha meg akarsz gyógyulni, el kell jönnöd a pompei templomba. Mielőtt belépsz, le kell venned a cipődet és négy lépéssel oltárom előtt le kell térdelned.
Én ezt válaszoltam Neki:
‒ Ezt képtelen vagyok megtenni, inkább mennék itt helyben a Domonkos-templomba, melynek Rózsafüzér a titulusa.
‒ Nem ‒ ismételte a Madonna ‒, tedd meg amit mondtam és bizonyosan meggyógyulsz! A 11. napról a 12-re virradóan megszűnik minden bajod, és a tizenötödik napra tökéletesen jól leszel. Orvosod fog tanúságot tenni erről. Így el tudsz majd jönni Pompeibe. A gyógyulásodtól számított egy hónapon belül tedd meg, ahogy mondtam neked.
Ezek után eltűnt, de a fényesség három napon át a szememben maradt a Szent Szűz képével együtt. Ezután ezt elmeséltem a testvéreimnek, anyámnak és az orvosomnak. Volt aki elhitte, volt aki erősen kételkedett a történetemben. És végre eljött az annyira várt szombat, a 11. nap. A kétkedők még jobban kételkedtek, az orvosom egyenesen a halálomat várta. Valóban rossz állapotban voltam, csak a rózsafüzért imádkozó édesanyám nem vesztette el a reményét.
És íme napnyugtakor úgy éreztem, hogy visszatér belém az élet, a baj, amely évek óta gyötört elszállt, ereimben újra lüktetett a vér, arcomról eltűnt minden folt és a betegség minden jele.
Az orvosért kiáltottam, aki az orvoslás minden szabályával ellenkező esemény miatt szinte magán kívül volt. Egész családom és minden jelenlévő leborult, hogy hálát adjon a Szűzanya irgalmasságáért.
Ezután hétfőn, 13-án a torkomon nyelőcsőgörcs következtében annyira elzáródott, hogy három napig nem tudtam lenyelni semmit. Aztán 15-én reggel az orvos már a nyelőcsőszondát várta, hogy valami ételt juttasson a gyomromba. Szerdai nap volt és a szobám megint megtelt fényességgel és megjelent a Madonna. Amint megláttam, azonnal felkiáltottam:
‒ Rosszabbul vagyok, mint valaha!
Ő azonban ezt válaszolta:
‒ Megígértem, hogy meggyógyulsz, bízzál! – és kinyújtotta kezét, a mellemre helyezte és ezt mondta:
‒ Kelj föl és egyél, amit kívánsz! Öltözz fel, mint régebben, de feltétlen tedd meg majd amit kértem tőled, azaz menj el Pompeibe! ‒ És eltűnt.
Tökéletesen meggyógyultam./A Tanúk aláírásai: Giuditta D'Electis (az anya), Nicola, Vincenzo, Giacinto, PasQuale és Giuseppe Martini a testvérei, Tomaso Corrado doktor (a család orvosa), Oronzo Biasi doktor (nápolyi lakos) Da Bono úr, az oriai missziós atyák elöljárója./
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Öt Sebről nevezett Szent Franciska
Nápolyban született Anna Mária Róza néven. Már hétévesen kérte lelkipásztorát, hogy szentáldozáshoz járulhasson, aki meggyőződött a leány átlagot felülmúló hitbeli tudásáról, meg is engedte. Napi áldozó lett. 16 évesen apja férjhez akarta adni, de Anna Krisztust választotta Jegyeséül, s ellenállt. Az apa dühöngve megverte, majd bezárta egy szobába s kenyéren és vízen tartotta. Apja végül engedett, hogy lánya a ferences III. rend ruháját öltse magára, s ekkor vette fel az Öt Sebről nevezett Mária Franciska nevet. A név előre jelezte szenvedéseit. Elragadtatásban gyakran végigszenvedte Jézus kínjait, haláltusáját. Elnyerte a Szent Sebek adományát (stigmákat), prófétai és csodatevő képességet. Életének utolsó éveiben ágyhoz kötötte a betegsége, ezért nem tudott részt venni a szentmiséken. Gyóntatója észrevette, hogy a konszekrált nagy Ostya egy kis darabja egy kevés borral együtt állandóan eltűnt a szentmise alatt. Mária Franciska őrangyala vitte el, hogy szentáldozásban részesíthesse a szentet. IX. Piusz pápa iktatta a szentek sorába 1869-ben.
Szólj hozzá!
A Katolikus Egyház tanítása szerint 2
Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, [vö. II. Lyoni Zsinat: DS 856.] hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház tehát ajánlja a Szentmisét, a búcsúkat, az alamizsnát és a vezeklést is az elhunytakért. (vö. KEK 1032)
Hogy az Egyház e (búcsúkról szóló) tanítását és gyakorlatát megérthessük, tudnunk kell, hogy a bűnnek kettős következménye van. A súlyos bűn megfoszt az Istennel fönnálló közösségtől és ezért alkalmatlanná tesz az örök életre, és az ettől való megfosztottság „az örök büntetés”(kárhozat). Másrészt minden bűn, még a legkisebb is, a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön (vállalt, vagy felajánlott szenvedés által), vagy a halál után, az úgynevezett purgatóriumban (tisztítótűzben). E megszabadító tisztulást, nevezzük „ideig tartó büntetésnek”. E kétféle büntetést nem szabad valamiféle bosszúnak tartani, mellyel Isten az embert sújtja, hanem nagyon is a bűn természetéből származó okszerű következményként kell fölfogni. Mindazáltal, egy lángoló szeretetből fakadó megtérés a bűnös teljes megtisztulását okozhatja, úgyhogy semmi büntetés nem marad fönn. [vö. Tridenti Zsinat, DS 1712, 1713; 1820.] (KEK 1472)
A bűn megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása, magával hozza a bűn örök büntetéseinek elengedését. Az ideigtartó büntetések azonban megmaradnak! A keresztény ember, ha földi szenvedéseit és megpróbáltatásait türelemmel fogadja, és a halállal derűsen megbékél, az esetleges ideigtartó büntetéseit is kegyelemnek tekinti.
Következésképp, földi életében az irgalmasság és szeretet cselekedeteit, az imádság és a különböző vezeklési- és búcsúgyakorlatok által, azon kell igyekeznie, hogy levesse magáról a „régi embert” és magára öltse az „új embert”. [vö. Ef 4,24.] (KEK 1473)
(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
És, hogy egy 20. századi példát is hozzunk. Pietrelcinai Szent Pió atya mindig intenzív kapcsolatot tartott az őrangyalával és állítólag ezt nyilatkozta: „kevés nemzetnek van olyan nagy-hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak s bizony helyes lenne fokozottabban kérniük hathatós oltalmát országukra”! (Begyik Tibor OCDS: Az Üdvözítő Szeretet Megsebzettje ‒ Magánkiadás 2002. 126. oldal)
XI. Pius pápa így tanította a gyermekeket: „Minden nap kezdetén és végén forduljatok az őrangyalotokhoz. Hívjátok, hogy veletek legyen! Én ezt teszem kisgyermekkorom óta. Máig is ha nehezebb ügyeim támadnak, ismét hívom őt és észlelem, ahogy tisztázódnak a nehézségek. Valósággal érzem a jelenlétét, a közelségét, és nehogy azt higgyétek, hogy veletek nem pontosan így történne! Csak este ne felejtsétek el megköszönni áldott segítségét.” „Az angyalok értünk imádkoznak. Nem mintha a jó Isten ne tudná, mire van szükségünk. Ó dehogy! Csak épp hamarabb kapjuk meg irgalmának ajándékát és kegyelmének áldását!”
Felmerülhet az ellenvetés, hogy ha az egész emberiségnek lenne egy angyala aki tanácsot adna és vezetné valamennyiüket, akkor nem lenne tragédia a világon, hiszen senki sem tenne rosszat. Nos, ez a felvetés sajnos figyelmen kívül hagyja az Istentől kapott szabad akarat tényét, miáltal az ember szabadon dönthet. Az őrangyalok hatalma épp ezért korlátozott, mert nem láthatnak bele a gondolatainkba, és nem tudnak megakadályozni minket abban, hogy rosszat tegyünk.
Az őrangyalok ünnepét csak a XVII. században kezdték ünnepelni, akkor még szeptember első vasárnapján. Később X. Piusz pápa intézkedésére az őrangyalok ünnepe Szent Mihael arkangyal nyolcadába október 2-ra került.
Szent Őrzőangyalaink kérünk titeket, hogy mindenkor segítsétek életünket, családunkat, az Egyházat és hazánkat! Léptessetek minket szövetségre az összes Szent Angyallal, különösen azokkal, akiket a Szentírásból név szerint is ismerünk!
Tanítsatok meg erényeitekre a szeretetre, a szentségre és a tisztaságra, hogy helyt tudjuk állni az utolsó idők harcaiban!
Tanítsatok meg minket Isten helyes imádására, a bölcsességre, a hallgatásra, a fegyelemre, a bátorságra és a hűségre, hogy amikor szakadásokat tapasztalunk, akkor is hűségesek tudjunk maradni Jézushoz, ne veszítsük el hitünket, reményünket és kitarthassunk az Isten és az egymás iránti szeretetben! Amen.
(folyt.)
Szólj hozzá!
04.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (25. rész) A rendkívüli csodák egyike 1
| Szólj hozzá!A rendkívüli csodák egyike 1
Október 9-én, már halálára készült Marianna Martini kisasszony, akit hat hosszú esztendő alatt sem sikerült az orvosoknak sem meggyógyítani, sem a szenvedéseit enyhíteni. Ezen a napon csak azt ismételgette: "Érzem, hogy elfogy az életem!" A rendkívüli eseményről később a nolai püspökségen, eskü alatt tett vallomást, kezelőorvosa, a püspök és néhány családtagja jelenlétében. Az alábbiakban ebből idézünk:
"Amikor annak a napnak a hajnalán teljesen kimerülten, nyitott szemmel a hátamon feküdtem, mert egyik oldalamra sem tudtam már fordulni, egyszer csak láttam, hogy a szobámat fényesség önti el, és az ágyam jobb oldalán megjelenik egy szépséges Úrnő, akit azonnal felismertem, hogy a Madonna az. Elámultam a jelenésben.
Középmagas termetű volt, arca nemes és enyhén piros, két szeme úgy ragyogott, mint a csillagok. Kibontott sötét haja volt a fején fehér rózsakoszorú. A ruhája ragyogó fehér, kezei összekulcsolva, a jobb kezén tizenöttizedes rózsafüzér, mintha aranyból lett volna.
A szemeimmel élesen láttam, holott az utóbbi napokban sokat romlott a látásom. Láttam, hogy a Madonna tekintete fenséges, kedves és szeretetteljes, ugyanakkor kissé szomorú.
Mindjárt szólni kezdett hozzám, olyan kedves, édes hangon, hogy nincs az a hangszer, amelyhez hasonlítani tudnám.
/folytatódik!/ (A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
A Katolikus Egyház tanítása szerint 1
Még a jóindulatú emberek legtöbbje sem mentes az ösztönösség, önzés, hiúság, szeretetlenség gyarlóságaitól. A legbecsületesebb szándékból fakadó igazságkeresésünk, elvhűségünk, engedékenységünk vagy egyéb, önmagában dicséretes magatartás. De mögötte olykor bár önkéntelenül, de nem éppen tiszteletreméltó vágyak, benső indulatok is meghúzódnak. Az utóbbiakról nem tehetünk ugyan, ezekért tehát ítéletet nem érdemlünk, de amíg ilyenek tapadnak a lelkünkhöz, nem tudnánk teljesen beilleszkedni a tökéletes istenközelségbe. Annál inkább, mert minden tettünknek és viselkedésünknek nyoma marad a lelkünkben. Bűneink teljes bocsánata után is tovább gyűrűznek a világban a bűnök hatásai. Azzal, hogy valaki a halál kapuján kilép a világból, nem szűnnek meg életének áldó és ártó hatásai, hanem tovább élnek és működnek. Isten nem avatkozik bele kényszerítő erővel az emberi szabadságba, ezért szabad tetteink káros következményeit csak szabadon vállalt elégtétel formájában semlegesíthetjük. Ez az elv egyaránt vonatkozik arra a kárra, ami saját egyéniségünk tökéletessé érlelődését akadályozza, mind pedig azokra a károkra, amelyek szabad tetteink szociális következményeként tovább működnek a világban még halálunk után is. A Tridenti Zsinat tanítása szerint egész különleges kiváltság (privilégium) nélkül még a szentek sem tudnak mentesek maradni a bocsánatos bűnöktől (DS 1573). (vö. ED)
Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, de még nem tökéletesen tiszták, örök üdvösségük felől ugyan biztonságban vannak, de a halál után tisztuláson mennek át, hogy elnyerjék azt a szentséget, melyre szükségük van, hogy a mennyország örömébe beléphessenek. (KEK 1030)
Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei [vö. DS 1304.] és a Tridenti Zsinaton [vö. DS 1820; 1580.] fogalmazta meg. Az Egyház hagyománya bizonyos Szentírási helyekre hivatkozva, [Például 1Kor 3,15; 1Pét 1,7.] tisztítótűzről beszél:
„Hinnünk kell, hogy bizonyos kisebb bűnök számára az ítélet előtt van egy tisztító tűz, mert az örök Igazság mondja, hogyha valaki a Szentlélek ellen káromkodik, az »sem ebben, sem az eljövendő világban« (Mt 12,31) nem nyer bocsánatot. E kijelentésből következik, hogy egyes bűnök ebben a világban, mások az eljövendőben bocsáttatnak meg.” [Nagy Szent Gergely: Dialogi 4, 41, 3: SC 265, 148 (439: PL 77, 396).] (KEK 1031)
Ez a tanítás a halottakért való imádság gyakorlatára is támaszkodik, melyről már a Szentírás beszél: „Azért mutatott be (Makkabeus Júdás) engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől” (2Mak 12,46). Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, [vö. II. Lyoni Zsinat: DS 856.] hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház tehát ajánlja a Szentmisét, a búcsúkat, az alamizsnát és a vezeklést is az elhunytakért. (vö. KEK 1032)
(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Végtére is ki az, aki még nem tapasztalta meg őrangyala segítségét, még ha nem is kérte és melyet olykor a „véletlennek” tulajdonított!? Hányszor érezzük, hogy egy nyugodt halk hang sürget, óv bennünket, ne mondjunk ki egy haragos szót, ne tegyünk meg valamit, vagy ne hallgassunk valakire. Mert őrangyalunk számtalanszor igyekszik megvédeni bennünket a bűn, vagy egy hibás lépés elkövetésétől, sőt olykor még fizikailag is beavatkozik életünk védelmében! Ha belegondolunk, hogy hányszor tapasztalhattuk meg angyalunk rendkívüli segítségét, amit persze sokáig „véletlennek” tartottunk, mígnem csak évek múltán ismertük fel az eset természetfeletti voltát!
Egy alkalommal Lelli Szent Kamill atya ajtaján kopogtak. Amikor kinyitotta az ajtót, egy tizenéves fiút látott, aki könyörgött hozzá: „Padre, jöjjön gyorsan, mert a nagymamám haldoklik!” Szent Kamill vette a szent olajokat és követte a fiút egy nyomorúságos épületbe, ahol egy idős asszony haldoklott. Amint meglátta a belépő papot, felkiáltott: „Atyám, a menny küldte! Annyira féltem ugyanis szentségek nélkül meghalni!” Az atya erre azt mondta, hogy az unokájának köszönje meg! A haldokló fejét rázta így válaszolt: „Atyám! Nemhogy unokám, de senkim sincs, sőt a szomszédok sem vették észre, hogy beteg vagyok. Egyedül csak az őrangyalomtól kérhettem, hogy sürgősen keressen egy papot!”
Az angyalok tehát minden órában, minden helyzetben az ember mellett állnak. Igyekszenek sugalmazni – sőt –, próbálják felvenni a kapcsolatot a szabad akaratú emberrel, több-kevesebb sikerrel. Ha mi akarjuk megszólítani őrangyalunkat, ennek alapfeltétele a kegyelmi állapot, Máriának az Angyalok Királynőjének bensőséges tisztelete és a rendszeres ima. Így kifejezetten megtapasztalhatjuk az Őrangyal segítségét, ám ne feledjünk hálát adni neki!
A jó angyalokkal való kapcsolat feltételeként, öt szempontot kell szem előtt tartanunk:
1) Ne kövessünk idegen „isteneket”, a pénzimádatot, az ateista ideológiákat, a szexuális szabadosságot és a különféle okkult-, démonikus kultuszokat.
2) Segítsük a Katolikus Egyház hierarchiáját az Evangélium hirdetésében.
3) Támogassuk a Tízparancsolat szerinti erkölcsi nevelést, az emberi élet védelmét, és a hagyományok tiszteletét.
4) Éljünk szentségi életet (szentmise-látogatás, gyónás, szentáldozás és imaélet).
5) Legyünk bensőséges Mária-tisztelők, hiszen ő az Angyalok Királynője!
Ha ezen feltételek közül bármelyik hibádzik, akkor senki ne csodálkozzon, ha nincs áldás a munkáján, tervein, életén!
Szent Bernát ajánlása: „Tedd barátoddá az őrangyalodat, szerezz neki örömet azáltal, hogy hozzá folyamodsz, tiszteld meg imáddal, hiszen mindig veled van, követ mindenüvé, csak vedd észre törődését!” ‒ Idézet vége!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Három szent kiváltsága az Eucharisztiával 2
Régen a gyermekek nyolc éves korukban még nem járulhattak szentáldozáshoz, de Szent Gerard Majella ezzel nem tudott megbékélni, és olyan keservesen sírt, hogy megsajnálta őt az Úristen. Egyik éjjel Szent Mihály arkangyal a gyermek nyelvére helyezett egy Szentostyát, majd eltűnt. A következő reggelen Gerard boldogan és diadalittasan újságolta: „A tisztelendő atya nem engedte, hogy szentáldozásban részesüljek, de múlt éjjel Szent Mihály arkangyal maga hozta el nekem az Oltáriszentséget.” Olyan magaslatokat ért el az életszentségben, hogy olykor levitált!
Bicchieri Boldog Emília, aki megalapította a domonkos harmadrendet, mindig nagy szeretettel fordult az Oltáriszentség felé. Egy napon, amikor nagyon belefeledkezett egyik beteg nővértársának ápolásába, Emília csak a szentmise végére ért a templomba, így nem részesült szentáldozásban. Ezt felismerve az Úrhoz fordult bánatával, hogy nem vehette magához az Ő Szent Testét, mire csodálatos módon megjelent egy angyal, és megáldoztatta.
(A 3.szent holnap!)
Szólj hozzá!
03.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (24. rész) Veszteség a győzelmek közepette
| Szólj hozzá!Veszteség, a győzelmek közepette
Az 1885-ös esztendő igen rosszul kezdődött Bartolo számára. Január 6-án Istenhez költözött Alberto Radente domonkos rendi atya, aki lelki és dologi jótanácsaival mindig támogatta őt. Longo így ír lelkivezetőjéről: "Radente atyának van még egy nagy érdeme: a számomra nagyon nehéz pillanatban arra bátorított, hogy indítsam útjára az Il Rosario e la Nuova Pompei c. folyóiratunkat, mely gondviselésszerűen egyik leghatásosabb eszközünk lett arra, hogy terjeszteni tudjuk Mária, e kiválasztott földjének történéseit. A Gondviselés ennyit bízott reá, mert alig érte meg a folyóirat az első évet, az Úr megkoronázta hűséges szolgáját az örök boldogság koronájával."
Bartolo Longo a magára maradottság keserűségével küzdött, melyhez még hozzájárultak a rosszindulatú pletykák is, így teljesítette a Leó pápa ajánlatát és feleségül vette De Fusco grófnőt 1885. április 7-én, Bartolo cölibátusi fogadalmának megtartásával.
(Kép: a Rózsafüzér Királynője Bazilika építése 1877-ben)
Ekkor már kilenc éve folyt az építkezés. Eközben a Szent Szűz számtalan csodával bizonyította, hogy kitart szándéka mellett. Némely csodás gyógyulás – melyben halálos betegek gyógyultak egyik napról a másikra ‒, még a racionalista orvosi köröket is gondolkodóba ejtette. Egyet elmesélünk ezek közül, mely 1879-ben történt Oriában.
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Sorozatom célja legkevésbé sem az emberi kíváncsiság kiszolgálása, hanem egyfelől, a jövendő sorsunkért érzett felelősség – másfelől –, az elhunytaink túlvilági sorsa iránt érzett aggodalom felébresztése. Buzdítás, hogy segítsünk azokon, akik nem képesek enyhíteni vagy megrövidíteni szenvedéseiket, mert odaát már nincs érdemszerzési lehetőség!
A katolikus tanítás az, hogy a halállal az érdemszerzési lehetősége ugyan véget ér az egyén számára, de az Egyház tovább él (ez esetben a Küzdő és a Megdicsőült Egyház) és segítheti őt! E kérdésben soha ne méricskéljük, hogy kit tartunk bűnösnek vagy szentnek! Erre egy példa: A buzgó Massa Carrara egyházmegye püspöke, Giovanni Battista Marenco (†1921). Halála után a szalézi nővérek kolostorának udvarán látták szomorúan sétálni. Egy nővér megkérdezte tőle:
– Excellenciás uram, ön itt? – A püspök keserves hangon így válaszolt:
– Kérni jöttem! Ne hagyjatok a purgatóriumban szenvedni!
– A Purgatóriumba-a-an? De hiszen ön olyan szent volt egész életében!
– Ó leányom, nem csak az emberek előtt kell szentnek lenni, hanem az Isten előtt is! Könyörögve kérlek benneteket, imádkozzatok értem!
Az Úr így szólt Szent Fausztinához: „Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját s ajánld fel értük… Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságommal szemben.” (Napló 1226)
XII. Benedek pápa a Benedictus Deus (1336) kezdetű bullájában kijelentette, hogy „az elhunytak lelke az üdvösség, a tisztulás, vagy a kárhozat állapotába kerül, és csak a világ végén egyesül újra feltámasztott testével”. – És kedves Olvasó, „ez a nem mindegy”! Az pedig, hogy „honnan vettem a bátorságot egy ilyen fontos ismeretanyag összeállítására”? A válaszom: nem bátorság kellett hozzá, hanem indíttatás, melyet a legkevésbé sem nekem kellett volna „meghallanom”, hanem az erre hivatottaknak − ám ezt −, ez ideig nem tették! Munkám nem tudományos igényű, de útmutatás lehet az érdeklődő híveknek és a teológiában jártasoknak egyaránt!
Már az apostolok idejében is szokás volt, hogy a szentmisében megemlékeztek a holtakról, és erre a hagyományra Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston is hivatkozik. Mindenképpen indokolt tehát, hogy a hívek a tisztítótűzben szenvedő testvéreikért könyörögjenek, megemlékezve róluk a Szentmisében.
Bizony, illő és üdvös lenne, ha a papság részéről is rendszeresen elhangzana a tanítás a tisztítótűz valóságáról, és a kegyelmi eszközökről, melyekkel élhetünk szeretteink és leendő önmagunk érdekében! Földi életünkben ugyanis, nem csak a magunk és mások üdvösségéért tartozunk felelősséggel, hanem a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is! Szent Ágoston szavaival élve: jobb még életünkben elmélkedni a titkos mélységeken, mint kitenni magunkat annak, hogy majd halálunk után kelljen fájdalmasan megismernünk!
Fogadják tehát szeretettel ezt a kis sorozatot, és okuljanak belőle!
A szerkesztő
(A forrásokat és a hivatkozások rövidítését lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Egy alkalommal Szent Gertrúd elragadtatásba esett a szentmisén, s ebben az állapotában megjelent előtte az őrangyala. Azt látta, hogy az imát, amit az imént mondott, Isten szent felsége elé viszi, és kéri az ima meghallgatását. Gertrúd érezte az áldás erejét, ami a fejére érkezett, magához tért és boldogan mondott hálát.
Szent Dénest „Philangelusnak”, azaz az angyalok barátjának is nevezték, ezt írja:
„Kössetek barátságot az őrangyalotokkal, tekintsétek őket égi-földi társatoknak. Később erős és győzedelmes sikereket érhetsz el vele a Gonosz elleni harcban! Angyalaitok szószólók az Atyánál, és amit soha el ne feledjetek: őrangyalotok az örökkévalóságig társatok!”
Az égi angyalokkal, főleg az őrangyalunkkal való együttműködés, nagyban segítheti valamennyiünk földi életét. E természetfeletti segítséget nem igénybe venni, balgaság, hiszen védtelenné és kiszolgáltatottá tesszük magunkat a negatív természetfeletti erőkkel szemben, miközben azt hisszük, hogy üldöz a balszerencse! Mi meg csak csodálkozunk, rossz esetben Istent vádoljuk, holott mi nem tettünk meg semmit a magunk, embertársaink és nemzetünk biztonságáért! Nem éltünk az Úr által felkínált Szentségekkel, nem kértük őrangyalainkat és nem imádkoztuk a rózsafüzért!
Az élet utolsó óráiban bizony a haldoklók olykor a gonosz lelkekkel hadakoznak, akik mindennel próbálkoznak, hogy magukkal hurcolhassák pokolba. Ez a riasztó küzdelem különösen azoknál tapasztalható, akiknél sekélyes volt a Mária-tisztelet, az őrangyallal való kapcsolat és az imaélet! A harc kimenetelére döntő befolyással van az ember egész életében rögzült hitélete, vagy istentelen viselkedése! A halál beálltával a testtől elvált lélek azonnal látja az angyalokat és az ördögöket, miközben a lélek saját magát ítéli meg, egész életének állásfoglalása szerint. Jó esetben valószínű, hogy a léleknek hosszabb-rövidebb tisztulásra van szüksége az üdvösség elnyeréséhez a purgatóriumban, mely az Irgalmasság helye! A kárhozatot választó lelket a bukott angyalok ragadják el, s viszik magukkal a pokolba, amiként utal erre Máté 18. fejezete: „Az úr haragjában átadta őt a kínzóknak.” (Mt 18,34.) A méltó-, vagy a tisztítótűzben már megtisztult lelket jó angyal vezeti a mennybe. Erre utal az evangélista: „Meghalt Lázár, s az angyalok Ábrahám ölébe vitték.” (Lk 16,22.)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Assisi Szent Ferenc 1182. július 5-én született Assisi-ben, gazdag posztókereskedő fiaként.
A ferences rend megalapítója; az állatok, a kereskedők, a természet és Itália védőszentje.
Minden idők egyik legnépszerűbb szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos képzőművészt, zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. Szent Ferenc misztikus volt, zarándok és nagy engesztelő, aki egyszerűen és csodálatos összhangban élt Istennel, másokkal, a természettel és önmagával.
1208-ig remeteként élt, majd egyre többen csatlakoztak hozzá. Ő azonban nem mert a saját elgondolása szerint életszabályt adni társainak, ezért valamennyien bementek egy templomba, ahol az oltáron ki volt téve az evangéliumos könyv. Ferenc találomra felütötte és ezt olvastatta föl: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között!” (Mt 19,21). Ekkor felkiáltott: „Testvérek! Ez a mi életünk! Ez a mi regulánk! Menjetek hát, és tegyétek meg, amit hallottatok!” Mindez 1209. április 15-én történt. Ez a nap a ferences rend születésnapja.
Néhány év alatt a testvérek száma elérte az ötezret. Ferenc ezért Rómába ment, és III. Ince pápa jóváhagyását kérte életformájukra. A pápa érezte, hogy ezt az egyszerű csuhást az Isten világosította meg és indította el útján.
Ferenc elvonult Verna hegyére, ahol Szent Kereszt felmagasztalásának napján megjelent előtte egy angyal, és utána Ferenc testén láthatóvá váltak Krisztus sebei, a stigmák. Testben megtörten érkezett vissza Assisi-be. Súlyos gyomor és májbántalmaktól szenvedett, a lábai megdagadtak, a szeme is felmondta a szolgálatot. Minden szenvedését felajánlotta Istennek, kiegészítendő Krisztus szenvedését.
Jöttek az orvosok, de ahelyett, hogy meggyógyították volna, csak növelték a kínjait: izzó vassal égették a halántékát, fölszúrták a fülét. Éjszaka álmatlanul feküdt sárkunyhójában, vak volt, vérzett, és láztól reszkető testén patkányok szaladgáltak. Ám a következő reggelen vidám lélekkel énekelte az Istent és a teremtést dicsérő Naphimnuszt. Mikor megtudta, hogy az orvosok véleménye szerint október elején meg fog halni, így kiáltott: ,,Isten hozott, halál testvér!''
1226. október 3-án megáldotta testvéreit, felolvastatta Jézus búcsúbeszédét, és még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat kenyeret. Majd megkérte őket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a puszta földre; azt akarta, hogy a végső szegénység legyen a halotti ruhája. Énekelve adta vissza lelkét az Úrnak.
Az Egyház és a világ együtt térdelt a ravatala mellett. 1228. július 16-án Hugó bíboros, aki közben IX. Gergely néven pápa lett, Ferenc halálát követően két éven belül szentté avatta nagy barátját. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal.
II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánította.
XVI. Benedek pápa az „életszentség óriásá”-nak nevezte.
A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.
Assisi Szent Ferenc könyörögj érettünk!
Források:
1) http://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-ferenc-64448
2) https://hu.wikipedia.org/wiki/Assisi_Szent_Ferenc
3) http://www.katolikus.hu/szentek/szent156.html
Szólj hozzá!
02.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (23. rész) A Nagy Lelkek közös küzdelme
| Szólj hozzá!A Nagy Lelkek közös küzdelme
XIII. Leó pápa megválasztásával (1878), újabb segítséget kapott a rózsafüzér ájtatosság, miként a Rózsafüzér Királynője Templom építése is Pompei-ben. Hosszú pontifikátusa ( † 1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként a rózsafüzér-ima összes erejét mozgósítani akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen.
Bartolo Longo, mint aki ráérzett a pápa szándékára a Rózsafüzér Királynőjéhez 1883-ban megfogalmazott egy könyörgést, amelyet évente kétszer, májusban és októberben ünnepélyesen imádkoztak. Ezzel XIII. Leó pápa fölhívásának tett eleget, mellyel a pápa a rózsafüzérről szóló enciklikájában (Supremi apostolatus 1883) fordult a katolikusokhoz, hogy hatékony spirituális segítséget nyújtsanak a társadalom bajaira. Az enciklika Szent Domonkosra utal, aki „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon."
XIII. Leó pápa azzal fejezte ki tetszését Bartolo Longo apostolkodása iránt, hogy 1884-ben magánkihallgatáson fogadta őt és De Fusco grófnőt. A Szentatya elragadtatással hallgatta a Rózsafüzér Királynője tiszteletének hathatós terjesztését és támogatásáról biztosította a templomépítést. Gondjaik elbeszélésekor a ‒ mit tehetnének a rossz nyelvek ellen ‒ kérdésre a Pápa a következőt válaszolta: "Jogász, te szabad vagy, bárónő, te özvegy vagy, házasodjatok össze, és senki nem szólhat egy szót sem ellenetek."
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Az Őrzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.
A katekizmus a következőket tanítja: a gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítása szerint tiszteletet kell adnunk az őrangyalok jelenlétéért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre.
Majdnem hittétel, hogy minden hívőnek (és bizonyos, hogy egyáltalán) minden embernek van őrzőangyala. Az Egyháznak erre vonatkozó hite elég világosan kifejezésre jut az őrzőangyalokhoz intézett imádságokban, a nekik szentelt oltárokban és ünnepekben.
Az Üdvözítő azt mondja: «Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kicsinyek közül; mert mondom nektek, hogy azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, ki mennyekben vagyon».
Szent Jeromos: „Az ember ritka nagy méltóságára mutat, hogy születéstől fogva mindegyiknek angyal van az őrizetére rendelve.”
Az állandó angyali őrzés és vezetés tapasztalással általában nem igazolható, ám nem homályosítja el magát a tényt. Az őrzőangyal működése az Isten gondviselésének egy tényezője.
Egyetemes nézet, hogy az egyes népek és egyházmegyék élén egy vagy több angyal áll. (Ld. alul!)
„Isten, ki irántunk való kimondhatatlan gondoskodásodból
szent angyalaidat méltóztatol őrizetünkre küldeni,
add meg a hozzád folyamodóknak,
hogy azoknak pártfogása szüntelen oltalmazza őket
és egykor örökké tartó társaságuknak örvendhessenek.”
MAGYARORSZÁG ŐRZŐANGYALA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
Források: 1) Schütz Antal: DOGMATIKA Bp. Szent István Társ 1937. 502-503. old
2) Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orangyalok-liturgikus-emleknapja/#lightbox/0/
Szólj hozzá!
Bevezető 1
Számtalan irodalomba ástam bele magam, hogy a tisztítótűzről (vagy purgatóriumról) anyagot gyűjthessek e sorozathoz, melyet most posztként, de nyomtatásban is kínálok az érdeklődők számára. Ezen összeállításomban kénytelen voltam vegyíteni a tudományos (teologikus) fejtegetéseket a szentek tanúságtételével és a hiteles magánkinyilatkoztatásokkal – ügyelve –, hogy az Egyház tanításával megegyező, vagy legalább is nem ellenkező állításokról írjak. Emiatt posztjaim elég „vegyesnek” tűnhetnek, ám bízom benne, hogy az egészet végigolvasva, mégis egységes, tiszta kép alakul ki az kedves Olvasóban! Csatlakozva Paul O'Sullivan atya könyvének előszavához „Összességében alkalmazkodni akarván a pápák által bölcsen megállapított rendszabályokhoz, kijelentem, hogy pusztán emberi hitet kell tulajdonítani a különböző itt olvasott állításnak, mivel a Szentegyház nem nyilatkozott a források egy részének hitelességéről, melyekből ezek véve vannak” (vö. POS).
A bűn – elsősorban a halált okozó bűn – mindig Isten elleni lázadás! Ennek során az ember visszaél a neki juttatott szabadsággal és a szellemi autonómiával (vö. Ter 3,4k), szembekerül Teremtőjével, vagyis szakít Istenével, eltérve a helyes irányról, és saját utat választ (vö. Jer 3,13).
Isten irgalmas Isten, és a botladozó embernek, aki az Ő akaratával ellentétesen dönt, megbocsáthat Krisztus megváltó érdemeire tekintettel, helyreállítva az Isten és ember közötti kapcsolatot. Ám a lelki szennyeződésektől, melytől a lélek a földi életében meg nem tisztult a Bűnbocsánat Szentsége és a felajánlott szenvedések által, alkalmatlanná teszi őt, az Istennel való találkozásra. A tisztítótűz az irgalmasság helye. Sohasem hittem – írja egy tanúságtevő lélek –, hogy Isten ily végtelenül jóságos a mi szegény lelkünkhöz. Amint a lélek Isten elé kerül, nyomban a felismerés sugara hatja át, s átérzi Isten végtelen, szerető jóságát, azt, hogy életünkben untalan igyekezett a helyes úton tartani bennünket! Ez a felismerés a szívünkig hatol, és ez a tisztítótűz!
Tehát a bűnelkövetés nemcsak az Isten és az ember kegyelmi kapcsolatát rombolja szét, hanem következményei maradnak az elkövető lelkében, s ezen lelki szennyeződések eltávolítását szolgálja Isten Irgalmasságából: a Tisztítótűz, a „Purgatórium”, de fogalmazhatunk enyhébben is: a „mennyország előszobája”!
(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Az őrangyalokban való hitről a Szentírás világosan tanúskodik, „elküldi angyalait hozzád, hogy őrizzenek minden utadon. A kezükön hordoznak majd téged, nehogy kőbe botoljék a lábad” ‒ olvashatjuk a Zsoltárok Könyvében (91,11-12.). És ez a hit már megtalálható a 2. század egyházatyáinál, Origenész például így ír: „Az Egyház tanítói kijelentéseinek részét képezi, hogy Isten angyalai és jó szellemek léteznek, akik Neki szolgálnak, hogy az emberek üdvét tökéletesítsék.”
Nagy Szent Vazul a 4. században mondta: „Hogy minden hívő mellett egy angyal áll, mint nevelő és pásztor, aki életünket vezeti.” És ezt senki sem vitathatja, aki Urunk szavára emlékszik: „Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.” (Mt 18,10.) Sajnos azonban a katolikus hittanban az őrangyaloknak csak „puszta létezését” említik meg, a velük való együttműködés lehetőségeit és szükségességét már nem! Pedig a reformáció előtt bizony az egyház hétköznapi tanítását képezte az angyalismeret, és ez jó darabig még fennmaradt a hitéletben! Ne feledjük, hogy Lisieux-i Szent Teréz már 6 évesen szövetséget kötött az őrangyalával és ez akkor még természetes volt a Katolikus Egyházban!
Ahol a jó angyalok, őrangyalok tevékenykednek a jóra való készség elősegítésében, ott sajnos a gonosz angyalok is jelen vannak, és nem csak az emberek mellett, de az egyes vidékeknek, városoknak, települések mellett is próbálnak istentelenségre és pusztításra késztetni mindenkit. Márpedig a harc a démon és az angyal között az emberben folyik és a szabad akarattal dönthetünk egy életnyi idő alatt az Isten Országa, vagy a kárhozat között. Tehát vigyáznunk kell magunkra, családunkra és környezetünkre – a kegyelmi élet gyakorlásával – a szentségi élettel, a bensőséges Mária-tisztelettel és őrangyalunk segítségül hívásával, hiszen rendkívül esendőek vagyunk! „Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségtek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben...” (1Pét 5,8-9.). Imádkozzunk tehát az őrangyalunk segítségét kérve! (Folyt.)
Szólj hozzá!
Négy szent kiváltsága az Eucharisztiával 1
Montepulcianói Szent Ágnes domonkos nővér gyakran kiment a viterbói kolostor kertjébe, hogy egyedül imádkozzon egy olajfa tövében. Egy vasárnap reggel már hajnalhasadtától imádkozott elmélyülten, és csak órákkal később eszmélt fel, hogy ünnepnap van, és részt kell – azaz kellett volna – vennie a kolostor ünnepi szentmiséjén. Az Úr angyala azonban eljött hozzá, és hozott neki egy Szentostyát, hogy szentáldozásban részesüljön. Ez az eset többször is megismétlődött.
Montefalcói Szent Klára életrajzírója a szentté-avatási iratok között a következő történetet idézi fel: „Egy napon Klára a liturgián használt kórusruhája nélkül járult szentáldozáshoz. Giovanna nővér erre gorombán ráripakodott, mondván: »Menj el innen, nem akarom, hogy szentáldozásban részesülj.« E szavak hallatán Klára ráébredt, hogy nincs rajta a kórusruhája, és annyira elkeseredett, hogy szobájába visszatérvén keserves sírásra fakadt. Amint könnyei közt imádkozott, megjelent előtte Krisztus, átölelte őt, szentáldozásban részesítette és megvigasztalta.”
Folignói Szent Angéla a következőkről számolt be: „Egy alkalommal láttam Krisztust gyermek képében, aki ugyanakkor hatalmasnak és felségesnek látszott. Úgy láttam, mintha a trónján ülve valamit tartana a kezében, ami a hatalom jelképének tűnt. [...] Azután, amikor a többiek letérdeltek én nem tettem. Már nem tudom, hogy odafutottam-e az oltárhoz, vagy mozdulni sem tudtam az elragadtatástól és csodálattól, de nagyon sajnáltam, hogy a pap olyan hamar visszatette az Ostyákat az oltárra.”
Montieri Boldog Jakab hosszú időn keresztül élt úgy, hogy csak az Eucharisztia táplálta őt. Az is előfordult, hogy Jézus maga részesítette őt szentáldozásban. A 16. század elején egy festő meg is örökítette a jelenetet, ahogy Jézus szentáldozásban részesíti Boldog Jakabot.
Szólj hozzá!
01.
október
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (22. rész) A kudarcok, próbatételek és sikerek
| Szólj hozzá!A kudarcok, próbatételek és sikerek
A mai következetes ember rákérdezhet, hogy "mi értelme volt ennek az egy éves kitérőnek"? Nos, nagyon is sok! Mégpedig a hit, a bizalom és a hiszékenység próbája volt, és nem csak a felszínes hívők-, de az egyházi személyek számára is! Egyféle "nagy figyelmeztetés" azoknak, akik könnyen "bedőltek", sokaknak, akik könnyen elbizonytalanodtak a Szent Szűz Pompei terveiben, sokaknak, akik egykönnyen rossz ügyért áldozták a pénzüket, vagy azoknak, akik aggódva féltették azt a pompei Szent Ügytől!
És lám-lám megmagyarázhatatlan, hogy az Ostoros Madonna "kultuszhelyének" bezárásával, mintha egy derűs nap hajnala virradt volna fel. Egymást követték a Rózsafüzér Tizenöt Szombatjához kötődő csodák, a hit és az áhítat fellendülése a Szűzanya rózsafüzére iránt. A helyi püspök nem csak teljes tekintélyével állt az építkezés folytatása mellé, hanem több ezres példányban kiadatta ajánló körlevelét a pompei kegyhely támogatására! Ezért az 1878-as esztendő második felének eseményei, mint a hajnal szép sugara, úgy ragyogták be a Pompei Rózsafüzér Királynője templom építésének további történetét! A Tizenöt Szombati ájtatosság füzete ‒ az ennek kapcsán tapasztalt csodák ‒, olyan népszerűvé tették a kiadványt, hogy külföldi kiadók sorra kérték a fordítás és kiadás engedélyét.
Olyan nagyságrendű pénz gyűlt össze, hogy Bartolo Longo és De Fusco grófnő gyermekmenhelyek és iskola építését is beütemezték, erre azonban csak 1890-től kerülhetett sor.
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
Jobb még életünkben elmélkedni a purgatórium titkos mélységein, mint kitenni magunkat annak, hogy majd halálunk után kelljen fájdalmasan megismernünk! (Szent Ágoston)
Források az esetleges rövidítésekkel: (képek az internetről!)
SCHÜTZ: DOGMATIKA – Bp. SZIT Bp. 1937. /= röv: SCH/
XVI. BENEDEK pápa ENCIKLIKÁJA A KERESZTÉNY REMÉNYRŐL (Spe Salvi) – SZIT 2008. Bp.
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA – SZIT Bp 2000. /= röv: KEK /
JELENÉSEK, ÜZENETEK ÉS A JÖVŐ – Dr Antalóczi Lajos, Kisboldogasszony Plébánia Eger 2000. /= röv: JÜ/
AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜZENETE Szent Fausztina Kowalska, Kisboldogasszony Pléb – Főegyházmegyei könyvtár, Eger 2000 /=röv: Napló/
SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ – SZIT 2010 Bp. 430-431. NIHIL OBSTAT budapestini die 5 Iunii 2009 Dr. Zoltán Kovács censor deputatus Nro. 494-4/2009. IMPRIMATUR Dr. Péter Card. Erdő Primas Hungariae, Archiepiscopus Strigoniensis-Budapestinensis. /= röv: római/arab szám/
PURGATÓRIUM A szentek kinyilatkoztatása szerint. – Imprim. 1870/1904 sz. Nagyvárad, Szmrecsányi Pál püspök 1904. július 7. /= röv: PUR /
A PURGATÓRIUM és elkerülésének lehetősége – Írta: Mária Gyermekéről nevezett PAUL O'SULLIVAN atya, kiadó ismeretlen – A füzetben leírtak szerinti egyházi jóváhagyás: A lisszaboni bíboros 1936. március 4 /= röv: POS /
ÉLMÉNYEIM A SZENVEDŐ LELKEKKEL – Maria Simma, MARANA THA 2011 Budapest. /= röv: MS /
EMMANUEL NŐVÉR INTERJÚJA MARIA SIMMÁVAL – (Sonntag. Vorarlberg. Kb. 1988) http://www.freeweb.hu/jelenesek/maria_simma.html /= röv: EM /
INTERNET: – http://www.naplom.com/naplo/akv/naplo/2009-08-29*12-08-elott /= röv: NET/
A TISZTÍTÓHELY – M. Louvet, Szent László Nyomda Nagyvárad 1904 /= röv: LOU/
AKIT VILLÁMCSAPÁS ÉRT Beszámoló a túlvilágról, – Dr Gloria Polo Ortiz, Marana Tha 2011. Új kiadás. /= röv: GPO/
A TÚLVILÁG TITKAIBÓL – A tisztítóhely. Kaszap István Lapja kiadványok. Egyházi jóváhagyással, a 4300/1942 M.E. Rendelet 2§.2 alapján
Szólj hozzá!
A katolikus tanítás szerint „a jó angyalok gondját viselik az embernek” hittétel, amely megfogalmazás alatt az őrangyalokat, vagy őrző angyalokat érthetjük! Eszerint minden embernek születésétől haláláig egy angyal áll szolgálatára, aki földi életében soha egészen el nem hagyja, bár Isten rendelkezése értelmében nem minden bűnét akadályozza meg. (Vö. Schütz Dogmatika és Kai. 433.) Az embert segítő jó angyalok, vagy őrangyalok léte az isteni szeretet, a Gondviselés megnyilvánulása. Az őrangyalok első említése a Teremtés könyvében (48,16), amiként az Apostolok Cselekedeteiben is (12,14-16)! Létezésük bepillantást enged számunkra a Mindenható „titkaiba”, hogy mi-módon kormányozza Isten a világot. Sok hittudósnak az a véleménye, hogy az angyalok meghatározott feladatot kaptak a világegyetem irányításában.használja Isten neveként a „Seregek Ura” (Zsolt 24,10.) kifejezést, mely az angyalok megszámlálhatatlanságára utal. Ebből következően, minden egyes megkeresztelt embereknek, közösségnek (egyházközségnek), városoknak, nemzetek és természeti erőnek őrangyala van. A pogányoknak csoportos angyaluk van, ám figyelmet érdemel, hogy a hivatásukban és felelős helyzetben lévők mellé Isten két őrangyalt is rendelt. Az országoknak és nemzeteknek rendeltetésük szerint különbözők az őrangyalaik, mert Isten terveiben minden népnek más és más a küldetése! E hatalmas szellemi seregben egyéni vonásokkal bíró angyalok vannak, saját személyiséggel, arccal és névvel – még akkor is –, ha a Bibliából csak három nevét ismerjük: Micháel, Gábriel és Ráfáel.
Mivel az angyalok (a bukott angyalok is!) tisztán szellemi lények, nem kötődnek a tér dimenzióihoz és egyetlen pillanat alatt bárhol lehetnek, jóllehet egyszerre csak egy helyen. Az angyalok és őrangyalok fényévnyi magasan felettünk állnak, mégis készségesen támogatnak minket. Hatalmas méltóságukat nem hangoztatják, hanem csak azt próbálják tudtunkra adni, hogy hozzánk tartoznak és szívesen segítenek. Szent Ágoston szerint „A szent angyalok kiválóságban felülmúlnak minden más élőlényt, melyet Isten teremtett”, kivéve az Istenszülő Szűz Máriát, akit különös tisztelet övez, hiszen ő – az isteni Ige megtestesülésére mondott igenje miatt –, messze felette áll az angyaloknak, tiszteltebb, a szeráfoknál és a keruboknál is hasonlíthatatlanul dicsőbb. Ezért a Katolikus Egyház az Angyalok Királynőjeként is tiszteli! Ez azonban semmiképpen sem csökkenti az angyalok szerepét, hanem új szempontot ad az emberek és az angyalok kapcsolatához. Egyedül Jézus Krisztusnak nem volt őrangyala, ezzel szemben angyalok serege szolgált neki életének egyes állomásainál (Lk 1,26; 2,9; Mk16,5; ApCsel 1,10).
(folyt.)
Szólj hozzá!
A gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Szent Teréz (1873-1897) kármelita szerzetesnő eredeti neve: Marie-Françoise-Thérèse Martin. Magyar nyelvterületen Kis Szent Teréznek is nevezik, megkülönböztetve őt a Kármelita Rend 16. századi nagy alakjától, Avilai (Nagy) Szent Teréztől.
X. Piusz pápa „a modern idők legnagyobb szentje” névvel illette.
XI. Pius pápa 1923. április 29-én boldoggá, majd 1925. május 17-én szentté avatta.
XII. Pius pápa 1944-ben, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette Terézt.
Kis Szent Teréz 24 évet élt, de a hit és a Krisztus-követés olyan "kis útját" élte és írta meg, hogy II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit rajta kívül három nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz és Edith Stein Szent Benedicta.
1956-ban adták ki Teréz írásának fotokópiáját.
Rövid film: https://www.youtube.com/watch?
Szólj hozzá!
30.
szeptember
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (21. rész) A tiszta igyekezetek és a megtévesztő szellem igazi céljai
| Szólj hozzá!A tiszta igyekezetek és a megtévesztő szellem igazi céljai
A Szűzanya nem késett a gondoskodásával és többet tett, mint ami emberileg remélhető lett volna. Itália másik végében egy torinói, országosan elterjedt újság a L'Unitá Cattolica jelentetett meg cikksorozatot a pompeji Rózsafüzér Királynője templom építkezéséről! Így már nem csak Nápoly és környékén terjedt el a híre a Szent Helynek, hanem országosan is, és bizony ez megmutatkozott az adományok halmozódásaiban is!
A pompeji kegyhely építésével kapcsolatos elpártolás időszaka 1877. május 8-án kezdődött és 1878. május 8-ig tartott. Ekkor ugyanis Msgr. Formisano nolai püspök, az Ostoros Madonna kápolnájával kapcsolatban, néhány "sajátos" rendetlenségre, engedetlenségre és manipulációra lett figyelmes és attól félve, hogy már a határozatát sem hajtják végre, a kápolnát hatósági segítséggel záratta be!
És íme megmutatkozott, hogy a Megtévesztő Szellem keze volt az Ostoros Madonna kultuszának fellendítésében!
Nem a Mária-tisztelet vagy a népek ájtatossága volt hamis, hanem azon anyagi érdekeltségű hamiskodások, melyekkel kegyhellyé tettek egy fészert, és majdnem nagy faluvá tettek egy tanyát. A megtévesztő szellem nem más céllal "imádkoztatta" szebbnél-szebb új imádságokkal a népet, minthogy elterelje a figyelmet a Szűzanya igazi és fontosnak tartott terveiről ‒ na meg a szent rózsafüzérről! (Sajnos, ez napjaink tipikus tünete is! És sokak, mennyire nem veszik észre!)
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE és ÍGÉRETEI Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog Alánnak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése, (jóllehet össze nem hasonlítható módon)!
Végül is Boldog Alánnal együtt csak annyit mondok, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.
1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.
2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.
3). A leláncoltakhoz elhozza a szabadulást.
4). A kísértésben vergődőknek józanságot sugároz.
5). A szomorkodókat örömre deríti.
6). A szegényektől elűzi a szükséget.
7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.
8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.
9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.
10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.
(Montforti Grignon Szent Lajos)
A Rózsafüzér ígéretei:
1. Aki a rózsafüzér imádkozásával hűségesen szolgál, jelentős kegyelmekben fog részesülni.
2. Különleges védelmem és legnagyobb kegyelmeket ígérem azoknak, akik a rózsafüzért imádkozzák.
3. A rózsafüzér erőteljes védelem lesz a pokollal szemben. Felőrli az erkölcstelenséget, csökkenti a bűnt és legyőzi az eretnekséget.
4. Erényességet és jó munkát nyújt a gyarapodáshoz; a lélek bőséges isteni irgalomban fog részesülni; az emberek szívét visszahúzza a világ hiúságainak szeretetétől, és örökkévaló dolgok iránti vágyakozásra emeli. A lelkek ezáltal megtisztulnak.
5. Az a lélek, amelyik a rózsafüzér imádkozásával rám bízza magát, nem fog elveszni.
6. Aki őszintén imádkozza a rózsafüzért, fontolóra veszi és alkalmazza magára a szent hittitkokat, azt sosem győzi le a szerencsétlenség. Isten nem fogja büntetni az igazságszolgáltatásakor, nem fognak elveszni egy felkészületlen halállal; ha igazságosak, akkor Isten kegyelmében maradnak és méltók lesznek az örök életre.
7. Aki igaz áhítattal imádkozza a rózsafüzért, nem fog az Egyház oltáriszentsége nélkül meghalni.
8. Akik hűen imádkozzák a rózsafüzért, azok életükben és halálukban Isten világosságában és bőséges kegyelmében lesznek; haláluk pillanatában pedig a paradicsomban a szentek érdemében részesülnek.
9. A tisztítótűztől megszabadítom azokat, akik hűek voltak a rózsafüzérhez.
10. A rózsafüzér hűséges gyermekei nagy dicsőségben fognak részesülni a mennyben.
11. Mindent meg fogsz kapni, amit a rózsafüzér imádkozásakor kérsz tőlem.
12. Akik terjesztik a szent rózsafüzért, azokat szükségükben segíteni fogom.
13. Isteni fiamnál elértem, hogy a rózsafüzér pártolóinak életükben és haláluk órájában közbenjárójuk lesz a teljes égi törvényszéken.
14. Akik imádkozzák a rózsafüzért, azok gyermekeim és egyetlen fiamnak, Jézus Krisztusnak testvérei.
15. A rózsafüzér imádkozása a kiválasztottság csalhatatlan jele.
A rosszak gyakran rendeznek összejöveteleket, hogy ármánykodjanak és gonoszkodjanak; sőt az ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztíthassanak bennünket.
Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus jogainak és az Isten országának hathatós védelmében!? Ezért tömörüljünk a Rózsafüzér Társulatokba!
(Montforti Grignon Szent Lajos)
Szólj hozzá!
A koronavírus járvány megfékezésére, különféle indíttatások és weboldalak kínálnak egyéni és szervezett imákat. Mindegyikkel Isten segítségét kérik, mert magunktól tehetetlenek vagyunk! Abban a kérdésben viszont tisztában lehetnénk – és meg is tehetnénk –, hogy azt az imát és imamódot válasszuk, mely bizonyítottan a legeredményesebb volt üdvtörténetünkben! Mert lehet-e szebb, igazabb és érdemszerzőbb az Üdvözlégynél? Ezen ima ugyanis nem fogalmazvány, hanem a Szentlélek szavai, az Angyal, Szent Erzsébet és az Egyház által kifejezve.
Természetesen minden ima-indíttatásnak az a célja, hogy a legszélesebb kört nyerje meg hozzá, ezért úm. igyekszik megfelelni az "ökumenikus" elvárásoknak! Ennek pedig három kritériuma van: ne essen szó az Egyházról, a Szentségekről és az Istenanyáról!
Vajon mekkora világjárványnak (pandémiának) kell ahhoz bekövetkeznie, hogy csüggedtségükben sokan belássák, hogy rászolgáltunk az Úr haragjára, és megkérjék Édesanyját, hogy ő járjon közbe érettünk Szent Fiánál? Mert beláthatnák, hogy miután Üdvözítőnket is anya szülte, s ez az Anya nem csak "áldott az asszonyok között", de egyedülálló édesanyai kiváltságánál fogva szószólónk is lehet nehéz ügyeinkben!
És hogyan szólíthatjuk meg Máriát szebb szavakkal az angyalénál? (Szebbel és hatékonyabbal aligha!) Mondjuk tehát mi is Gábriel szavait: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes!
"Tudjátok meg, hogy az Üdvözlégy a Miatyánk után a legszebb imádság. Ez a legtökéletesebb hódoló köszöntés, melyet az Isten Anyjának mondhattok, mert a Magasságbeli is ezzel az üdvözlettel köszöntötte az Arkangyal által, hogy megnyerje a szívét. E titokzatos bájjal telt köszöntés annyira megnyerte Mária szívét, hogy mélységes alázatossága ellenére is beleegyezett az Ige Megtestesülésébe. És ezzel a hódoló köszöntéssel ti is feltétlenül megnyerhetitek szívét, ha azt méltóképpen mondjátok!" (TMT 252)
A Rózsafüzér pedig az említett két legszentebb imádságból áll.
Mondjuk tehát, ugyan bizony mire várunk?
Szólj hozzá!
Magyarország, SZERETETLÁNG kb. 1975
A Szeretetláng kiváltságoltja, Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony nagyon beteg volt, és nem tudott elmenni naponta a Szentmisére. Annyira vágyakozott az Úr Szent Testének vételére, hogy lelke mélyén megszólalt Jézus, és ezt mondta: Kislányom! Hogy csillapítsam éhségedet utánam a Szentáldozásban, betegséged napjaiban minden első falat kenyér, amit aznap magadhoz veszel, az Én Szent Testemként veheted magadhoz! Mert „az átlényegülés egyszer s mindenkori jogát Istenségem fenntartja (...) én az első falat kenyérben, melyet elfogyasztasz, átlényegülve benne vagyok” (IV/23–26) A kiadott Lelki Naplóban ez nincs benne, a hiánya […] van jelölve!
Erzsébet asszony ettől a szeretettől annyira megrendült, hogy méltatlansága tudatában nem volt hajlandó kenyeret enni, helyette kekszet, vagy pogácsát evett! Egy nővér ismerőse, mikor ezt tőle meghallotta, ezt válaszolta kis mosollyal: „Ó Erzsébet, mit gondolsz? Amikor a börtönben meglátogattuk az ártatlanokat, ugyan bizony hogyan vittük be az Oltáriszentséget? Mint búzalisztből készült keksz-, vagy pogácsa formájában!”
Erzsébet asszony elszégyellte magát, és azontúl minden első falat búzakészítménynél bensőségesen keresztet vetett. (Titkári emlékezés)
Szólj hozzá!
Az Isten pénze
Angliában egy postai alkalmazott feladata az volt, hogy a pontatlanul, vagy olvashatatlanul címzett leveleket kezelje. Egy napon különös boríték került a kezébe, melyen bár a feladó pontosan fel volt tüntetve, de címzésként csak annyi: "Istennek."
Felbontotta tehát, hátha valami további információt kap a címről!
A kézzel írt levél így szólt: Drága Istenem! 90 éves kisnyugdíjas vagyok, és a minap ellopták a pénztárcámat, benne az egész havi nyugdíjammal, 100 fonttal. Azt terveztem, hogy a barátaimat meghívom egy születésnapi vacsorára, de pénz nélkül nem tudok bevásárolni, és nincs senkim, akihez fordulhatnék!
Istenem! Te vagy minden reményem, kérlek segíts!
Imával és szeretettel: Kathrin
A levél, megérintette a postahivatal dolgozóinak a szívét, és valamennyien a zsebükhöz nyúltak. Össze is gyűlt 96 font. Felcímzett borítékban elküldték a néninek.
Néhány nap múltán, újabb levél érkezett, Istennek címezve! A dolgozók izgatottan körülállták azt, aki felolvasta a levelet: Édes Istenem! Nem is tudom hogyan háláljam meg a segítségedet! Nagyszerűen sikerült megvendégelni a barátaimat, akik virágokkal és tortával köszöntöttek fel engem.
Csupán megjegyzem, hogy a borítékban négy fonttal kevesebb érkezett meg, biztosan azok a zsivány postások lopták ki belőle!
Hálás imával: Kathrin
Szólj hozzá!
Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona
Keresztvetéssel kezdünk!
Szent István király felajánlása:
„Mennyek Királynője, nagy könyörgéssel a Te oltalmadba ajánlom a Szent Egyházat a püspökökkel és a papokkal, az Országot az előkelőkkel és a néppel együtt, s amikor tőlük végbúcsút veszek, lelkemet a Te kezedre bízom.” Ámen. (1038. augusztus 14.)
Dicsőséges rózsafüzér:
A rózsafüzért keresztvetéssel kezdjük, majd elmondjuk az Apostoli hitvallást. Az első szemekre elmondjuk a bevezető imákat: Mi Atyánk…, három Üdvözlégy Mária a megfelelő titkokkal és a Szeretettláng betéttel és Dicsőség. Ezt követően kezdjük az első tizedet a Miatyánkkal és a tíz Üdvözléggyel és a Szeretettláng betéttel. A tizedek végén a Dicsőséget imádkozzuk és a Fatimai fohászt:
A bevezető három Üdvözlégy titkai:
1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza,
A tizedek Üdvözlégy titkai:
1. aki a halálból feltámadt,
2. aki a mennybe felment,
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott,
Záró ima a rózsafüzér végén:
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk! Urunk, Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával
megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos
Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, higgyük, amit magukban
foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
ISTENI IRGALMASSÁG RÓZSAFÜZÉRE
Bevezetés:
Miatyánk
Üdvözlégy
Hiszekegy
Tized ( 5-ször) Örök Atya…. Jézus fájdalmas ( 10-szer )……
Nagy szemre: Örökatya ! Felajánljuk Neked, szeretett Fiadnak a mi
Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét,
engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.
Kis szemekre: Jézus fájdalmas szenvedéséért, irgalmazz nekünk és
az egész világnak !
Befejezés 3-szor: Szent Isten, Szent erős Isten, Szent halhatatlan
Isten irgalmazz nekünk és az egész világnak !
Szent Mihály ima
Szentháromság egy Isten, alázattal kérlek, hogy Szűz Mária, Szent Mihály
arkangyal, az összes angyalok és szentek közbenjárására add meg azt a nagy
kegyelmet, hogy a sötétség erőit legyőzhessük Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon, a mi Urunk, Jézus Krisztus
keresztútja érdemeiért, drága Szent Vérének kiontásáért érettünk, Szent
Sebeiért, a kereszten való szenvedéseiért és minden szenvedéséért, melyet
Passiója és egész földi élete folyamán a mi Urunk és Megváltónk elszenvedett.
Könyörgünk Urunk, Jézus Krisztus, küldd el szent angyalaidat, hogy a gonosz
erőit letaszítsák a pokolba, a kárhozatba, hogy Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon eljöhessen Isten uralma, és
Isten kegyelme áradjon minden szívbe; hogy ezáltal Magyarország,
Lengyelország, Európa és minden ország a te békéddel teljen el. Mi
Nagyasszonyunk és Királynőnk! Tiszta szívből könyörgünk Hozzád, küldd el
szent angyalaidat, hogy a pokolba taszítsanak minden gonosz szellemet. Szent Mihály arkangyal, a mennyei
seregek vezére, az Úr téged küldött e nagy mű megvalósítására, hogy az Úr
kegyelme örökösen velünk lehessen.
Vezesd mennyei seregedet, hogy a sötétség erői véglegesen a pokolba, a
kárhozat helyére kerüljenek. Egyesítsd mind erőidet, hogy legyőzd Lucifert és
bukott angyalait, kik Isten akarata ellen fellázadtak, és most a lelkek vesztére
törnek. Győzedelmeskedj, mert hatalmad van és tekintélyed, kérd Istentől
számunkra békéje és szeretete kegyelmét, hogy mindig követhessük a mi
Urunkat, Isten Országa felé. Ámen.
Jézus Krisztus, kérünk Téged, helyezd hazánkat a Te Szent Sebeidbe, hogy a Te
Szent Sebeidben nyerjen gyógyulást, a Te Szent Véred által tisztulást, és a Te
szerető Szent Szíved által békességet Isten dicsőségére és a mi lelkünk üdvére.
Ámen.
Magyar Szentjeink könyörögjetek érettünk!
Szólj hozzá!
Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)
A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Mindenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni!
A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.
„Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!
Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vat. Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán.
Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben! A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen.
Szólj hozzá!
A koronavírus járvány megfékezésére, különféle indíttatások és weboldalak kínálnak egyéni és szervezett imákat. Mindegyikkel Isten segítségét kérik, mert magunktól tehetetlenek vagyunk! Abban a kérdésben viszont tisztában lehetnénk – és meg is tehetnénk –, hogy azt az imát és imamódot válasszuk, mely bizonyítottan a legeredményesebb volt üdvtörténetünkben! Mert lehet-e szebb, igazabb és érdemszerzőbb az Üdvözlégynél? Ezen ima ugyanis nem fogalmazvány, hanem a Szentlélek szavai, az Angyal, Szent Erzsébet és az Egyház által kifejezve.
Mert bizony "az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, egy Szűz, Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk. Az Üdvözlégy által betegek gyógyultak meg, halottak támadtak fel, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget. Végezetül az Üdvözlégy, szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott." (Grignon-Müller: Szentolvasó 45-46)
És ha belegondolunk, hogy a Miatyánk szerzője sem ember, nem is angyal, hanem maga Jézus Krisztus, aki tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője. Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította! (Vö. uo. 43)
Bizony az ördög ámítása az a hiedelem, miszerint mondhatnánk fenségesebb imát a Miatyánknál és az Üdvözlégynél, a Rózsafüzér e két alkotóeleménél! (uo. 66)
Mondjuk tehát! – ugyan bizony mire várunk?!
Szólj hozzá!
29.
szeptember
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (20. rész) Léteznek szent álmok is
| Szólj hozzá!Léteznek szent álmok is
Súlyos és nehéz hónapok teltek el kemény megpróbáltatásokban, nem utolsó sorban a hit és bizalom próbájaként. Egy neves asszony azt ajánlotta, hogy folytasson nagyobb propagandát a pompeji templom építése ügyében és forduljon a nápolyi katolikus újságokhoz! Az ötlet jónak tűnt, ám elkeserítő volt a főszerkesztő hozzáállása, aki végighallgatva a szándékot, a cikk megjelenéséért 100 lírát kért. Bartolo Longót hidegzuhanyként érte ez a "készséges" hozzáállás!
Ezt követően még ez évben (1877) kinyomatta A Rózsafüzér Tizenöt Szombatja c. könyvet, mely augusztus 15-én jelent meg.
"Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg!"‒ ebben az ima-mondatban bízott, és harmadnapra a dolgok visszájára fordultak egy grófnő álomlátása által!
"Történt, hogy Mária Mennybevétele ünnepének másnapján (augusztus 16), az említett úrnő elzarándokolt az Ostoros Madonna kis kápolnájához. Miután félig kíváncsian, félig áhítattal kegyelmet kért önmaga és gyermekei számára. Adományokat adott, szentmisét fizetett be és nem mulasztotta el, hogy a Szűzanyának ajánlja a születőben lévő pompeji mű gondjait.
És íme, a rákövetkező éjszakán a következő szépséges álmot látta:Úgy tűnt neki, hogy már nem az Ostoros kápolnában van, ahol előző nap imádkozott, hanem az új és teljesen elkészült pompeji templomban, amely hatalmas volt és szép, s kívülről meg volt világítva, mintha nagy ünnepre készülnének. Belül domonkos harmadrendi férfiak és nők sokaságát látta, miközben leereszkedett közéjük a Mennyország Királynője, de nem az Ostoros Madonna képben, hanem emberfeletti sugárzó szépségben. Oldalánál egy szépséges ifjú állt, kezében egy nagyon szép kötésű könyvvel, amelybe bele volt írva mindazon adományozók neve, akik rózsafüzéres Anyjuk templomának építéséhez hozzájárultak. Amikor ámulattal meglátta a saját nevét is, bátorságot merített, hogy elébe tárja minden gondját. A Madonna pedig szeretetteljes tekintettel ezt mondta:
‒ Végezzétek el a Tizenöt Szombatot és kegyelmet nyertek!
És amikor a grófnő változatlanul tovább sürgette a Szűzanyát, sorolva a félelmeit és szorongásait, Mária anyai tekintettel oldalra fordult, s megmutatta neki a pokol nyitott kapuját, megismételve szelíd intelmét:
‒ Látod ezt? Végezd el tehát a Tizenöt Szombatot és elegendő kegyelmet fogsz nyerni!"
Ezzel az álombéli látomás véget ért.
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
28.
szeptember
BOLDOG BARTOLO LONGO, A RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK VILÁGI APOSTOLA (19. rész) Az ál-próféták, hamis jelenései
| Szólj hozzá!Az ál-próféták hamis jelenései
Az építkezés kezdetét követő egy év múlva azonban soha nem várt zavar bontakozott ki. Erről Bartolo így ír: "Miközben a szent művel haladtunk előre, telve azzal a bizalommal, hogy isteni támogatást kapunk, 1877 májusában történt valami, ami feldúlta lelkem nyugalmát és olyan bizonytalanságba taszított, amit korábban nem tapasztaltam.
Pontosan május 8-án a pompeji templom alapkőletételének első évfordulóján, híre jött egy csodának, amely Pompejitől 4 km-re lévő, Boscoreale faluban történt. A csodát egy Madonna dei Flagelli (Ostoros Madonna) nevet viselő képnek tulajdonították, mely egy elhagyatott tanya karámjában volt. A csoda híre bejárta a környéket, a szomszédos városokat, s egyre csak az Ostoros Madonna újabb és újabb csodáiról beszéltek, olyannyira, hogy mindenki ezt a képet akarta látni és imáival tisztelni. Láttuk, amint százak vonultak el énekelve a Rózsafüzér Királynője szentélyének építkezése mellett úgy, hogy egy pillantást sem vetettek feléje.
Ez a jó nép, amikor odaért a boscorealei tanyán emelt kis kápolnához, letették a Szűzanya képe elé a legértékesebb dolgaikat, az asszonyok a fülbevalóikat, a férfiak a náluk levő pénzt, úgyhogy rövid idő alatt valóságos kincstár halmozódott fel. Nem értettük a dolgot!Az első évben a Szűzanya annyi kegyelmet adott az égből, hogy templom épüljön Pompejiben, és most 4 km-re innen más csodákat kezdene művelni, hogy odahívja a hívek sokaságát?
Oda akar templomot vagy Pompejibe?"
Ezek a kérdések kavarodtak Bartolo fejében és bizony meg kellett tapasztalnia az adományok csökkenését, de még a nolai püspök elpártolását is! Sajnos azonban, az addigi Rózsafüzér Királynőjéhez kapcsolódó csodák elmaradását is meg kellett tapasztalnia! Szinte elviselhetetlenül nagy megpróbáltatás volt ez Bartolo Longónak, ő azonban cseppet sem lanyhult a rózsafüzér napi elimádkozásában!
(A források felsorolását, lásd az első részben!)
Szólj hozzá!
A Fogolykiváltó Rend (mercediáriusok majd a trinitáriusok) rövid története
Eredetét 1218-ra vezethetjük vissza, amikor augusztus 1-jén, a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Péter és Pennaforti Szent Rajmund a fogolykiváltó rend megalapítására. Mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá, és az egész Egyház számára 1696-ban írta elő.
Magyarországon a török idők óta ünneplik. A története szerint Bécs török uralom alóli felszabadítása után szeptember 24-én, a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon szabadultak meg.
A középkorban a muzulmán fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. A mercediáriusok, majd a trinitáriusok (A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett rendjének tagjai) pedig magukat adták cserébe - életüket is áldozva - a foglyok szabadságáért.
Ez a nagyhatású Mária-ünnep érdekesmód 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban (állami nyomásra, talán a politikai foglyok fogalma miatt). Mindazáltal a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, a különböző függőségekben "megkötözöttségben" szenvedők szabadulásának kérésével.
Fogolykiváltó ünnepe szeptember 24-e, vagy szeptember utolsó vasárnapja!
Jelenleg a rend 158 házában 790 mercediárius fáradozik a modern kor "rabszolgáinak" fölszabadításáért. A rendnek női ága is van 1265-től.
Magyarországon különösen a Budakeszi-Makkosmária búcsújáróhelyen tisztelik a Fogolykiváltó Boldogasszonyt, és ez idő szerint is Hozzá imádkoznak a "foglyokért és a megkötözöttekért". Az alkohol-, a kábítószer, a dohányzás, a testiség, a pénz és a szerencsejáték rabjaiért. Azokért is, akik szenvednek miattuk (családjaik), akik felszabadításukért fáradoznak, hogy kikerüljenek a szenvedélyek és megkötözöttségek rabságából!
Szólj hozzá!
Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!
Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa,
akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége,
drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom,
Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem
magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.
Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesem szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed,
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!
Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!
Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem,
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!
Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen