

A Szeretetláng Lelki Naplóból is kitűnik, hogy Erzsébet asszonyhoz őrangyala többször is szól az üzenetekben (vö. I/47.52.61; II/25.70; III/121.124.198.202.226), melyekben viszonylag kiegyensúlyozott képet kapunk az őrangyal szerepéről. Ezeket a szakaszokat még néhány angyalokra vonatkozó rész is kiegészíti (vö. I/36; II/76; IV/27). Az ördög kísértéseit nagyon hűen adják vissza az üzenetek. Erzsébet asszony nemcsak a sátán nyomasztó jelenlétét, gúnyos megjegyzéseit és kísértéseit érzékeli, hanem a megalázott („megvakított”) sátán magatehetetlen vergődését is (vö. III/161).Erzsébet asszony írja a Lelki Naplóban: »Az őrangyalom így szólt: „Nagy csodálkozással néznek rád az angyalok és a szentek” és arra kért, vagyis inkább figyelmeztetett, hogy minden erőmmel fokozzam magamban a mélységes hódolatot Isten szent fölsége iránt, mert ez a nagy kegyelem keveseknek jutott.« (II/25)
Az idézetekből a hívő ember láthatja, hogy az angyalok mekkora szeretettel és alázattal hidalják át a köztük és köztünk levő távolságot. Ha Isten megnyitná a szemünket, akkor látnánk, hogy mennyi szolgáló angyal vesz körül minket, és mint nagy testvérek, gondoskodnak rólunk, kis testvéreikről. Ők tehát mindig készen állnak, csak nekünk kellene felvenni velük a kapcsolatot, kérve segítségüket, Istenhez, vagy az Angyalok Királynőjéhez intézett imában!
Történelmi tény, hogy amikor a rómaiak elfoglalták Jeruzsálem városát, és háromszázan állták körül a Templomot, mind hallottak egy hangot: „Vonuljatok vissza innen!” Hányszor érezzük, hogy egy nyugodt halk hang sürget bennünket, ne mondjunk ki egy haragos szót, ne küldjünk el egy bántó üzenetet, vagy ne hallgassunk valakire. Őrangyalunk számtalanszor szeretne megvédeni bennünket a bűn, vagy egy hibás, rossz lépés elkövetésétől, sőt olykor még fizikailag is beavatkozik életünk védelmébe!
Ó bizony hányszor tapasztalhattuk őrangyalunk rendkívüli segítségét, amit esetleg sokáig csak „véletlennek” tartottunk, aztán hosszú évek múltán ismertük csak fel az eset természetfeletti voltát! Merthogy, ha merészebbek vagyunk a biztonságosnál, vagy vágyaink rossz döntésre sarkallnak, ő felébreszti lelkiismeret-furdalásunkat, beleülteti a szívünkbe az igazságérzetet, a tisztaság igényét, a szerénységet és az önzetlenséget is.
XI. Pius pápa így tanította a gyermekeket: „Minden nap kezdetén és végén forduljatok az őrangyalotokhoz. Hívjátok, hogy veletek legyen! Én ezt teszem kisgyermek korom óta. Máig is, ha nehezebb ügyeim támadnak, ismét hívom őt és észlelem, ahogy tisztázódnak a nehézségek. Valósággal érzem a jelenlétét, a közelségét, és nehogy azt higgyétek, hogy veletek nem pontosan így történne! Csak este ne felejtsétek el megköszönni áldott segítségét.”
„Az angyalok értünk imádkoznak. Nem mintha a jó Isten ne tudná, mire van szükségünk. Ó dehogy! Csak épp hamarabb kapjuk meg irgalmának ajándékát és kegyelmének áldását!” (Szent Augusztina)
(folyt.) (Források az első részben!)

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázionon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezések utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.
Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt.


A leírás ráillett az előttük álló romokra és a topográfiai elhelyezkedésére is:
Az alapfalak maradványai is megfeleltek a látnok által megadott Mária Házáról szóló leírásnak. A megmaradt alapfalak romjainak láttán a csodálkozók lelkében megelevenedtek Emmerich Katalin leírásai. Ekkor 1891. július 29-e volt.
(1891)



Az ikon értéke nem a művészeti kivitelezésében rejlik, hanem abban, hogy az Istenszülő rajta keresztül mutatta meg népe iránti szeretetét, amikor kitüntette csodájával. Mivel szakszerű művészettörténeti leírás csak a legújabb időkben készült az ikonról, Ivancsó István ebből a legújabb leírásból idéz: “Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez”. Az eredeti kép 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Mária bal karján tartja Jézust, jobbjával pedig rámutat: Ő az út. Fejük köré díszes dicsfényt festett a festő, s ott van a szokásos, rövidített formában szereplő felirat is: Jézus Krisztus és Isten Anyja. Mária egyik vállán és homlokán csillag látható (a harmadik csillagot eltakarja a Gyermek) az ő örök szüzességének szokásos ábrázolásaként. A kép felső részét félkörív zárja, a sarkokban pedig egy-egy kerub feje látszik.
Fatimában a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását és az öt elsőszombati ájtatosságot adta nekünk, mint hatékony lelki eszközt, amellyel különleges isteni kegyelmeket nyerhetünk. Ezért a Katolikus Egyházat jelenleg sújtó borzasztó válság megfékezésére Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által, Isten segítségét és beavatkozását kérjük. Ennek elősegítésére a Fatimai Miasszonyunk Testvérisége világméretű lelki keresztes hadjáratot indít a rózsafüzér napi imádkozásával és az öt elsőszombati ájtatosság elvégzésével, különösen a római Szentszékért.

irányította őket. Deĝirmendere-be érkezve, egy ortodox görög kolostorban megkérdezte


Világi vonatkozásban, a császári hadak bejövetelével a föld népének terhei megnőttek, a hadak téli ellátása ugyanis az ő dolguk volt. Így a fizetetlen szövetséges katonák tízezreinek anyagi és erkölcsi kicsapongásai, a törökök kegyetlenkedéseivel is felért. Emiatt szívbemarkoló fohász száll az Istenszülő felé: „Sírj Nagyasszony, sírj Te is velünk, vigasztald és mentsd meg nemzetünk!” És bekövetkezett a csoda, Mária-jelenések sora rázta fel az országot. Ezek közül a legfeltűnőbb a pócsi Mária-kegykép könnyezése volt.

Gouyet atya semmi kockázatot nem vállalt. Először is bejelentkezett
Elmúlt egy évtized és az izmiri francia kórházban a „Vincés Nővérek” főnöknője


Felhasznált források nyomán: 
Emmerich Anna Katalin 1824. február 9-én, a magára vállalt szenvedésektől teljesen legyengülten, az Úr nevével ajkán halt meg. II. János Pál pápa 2004. október 3-án IV. Károllyal - az utolsó magyar királlyal -, egy napon emelte a boldogok sorába.
Boldog Emmerich Katalin leírása szerint:
Amikor János idehozta a Szent Szüzet, akinek a házát előzőleg felépíttette, már több keresztény család és Szent asszony lakott ezen a vidéken, részben föld- és sziklabarlangokban, amelyeket könnyű famunkával lakásokká alakítottak, részben pedig törékeny sátorszerű kunyhókban. ‒ Ők már a heves üldözések előtt ideköltöztek. Mivel a barlangokat és a helyszínt úgy használták menedékül, ahogyan a természet nyújtotta, lakásaik remetelakszerűek voltak, többnyire negyedórányira egymástól, s ez az egész telep itt a környéken hasonlított amolyan szétszóródott parasztgazdasághoz. ‒ Egyedül Mária háza volt kőből. ‒ E ház mögött kis út vezetett föl a sziklás hegyre egészen a csúcsáig, ahonnan a dombok s fák fölött Efezusra és a sokszigetű tengerre lehetett látni. A hely közelebb fekszik a tengerhez, mint Efezushoz, csak néhány órányira van a tengertől. A vidék magányos és nem látogatott”. 

Még világosabban ír az angyalok erejéről Szent János a Jelenések könyvében. Tehát számos példa igazolja, hogy az angyalok valóban segítenek az embereknek, de ennek egyik feltétele, hogy az emberek kérjék őket!
A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:

A Szentírás angyal-jelenéseiben, minden esetben fehér ruhás férfiként mutatkoznak. (1Móz 19,10-12; Jel 7,2; 8,3; 10,7), kivéve Zakariás könyve 5,9-et, mely egy látomást ír le: „amint fölemeltem a tekintetem, látomást láttam:Két asszony jött elő. Szárnyukat szél lengette: olyan szárnyuk volt, mint a gólyának.”

2)

Nemsokára orvosi és egyházi vizsgálatok „tárgya” lett. Szenvedéseinek jutalmául abban a kitüntető kegyelemben részesült, hogy kiszakadva teste kötelékéből, mintegy „időutazóként” lélekben áthelyeződött az Úr Jézus és a Szent Szűz földi életének idejébe. Szem- és fültanúként szemlélhette

A Szentírás számos példája szemlélteti, hogy mire képesek az angyalok. Egyetlen egy angyal elég volt ahhoz, hogy megsemmisítsen egy teljes hadsereget. A királyok második könyvében ez áll: „Azon az éjszakán történt, hogy az Úr angyala kivonult, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre.” (2Kir 19,35)



Amit a nagyanyám a Bibliából nekünk elmondott, azt előttünk élte is minden nap. Csendes, derűs, mindig barátságos volt és hűséges imádkozó. Egész élete csupa szeretet és kimondhatatlan nyomorúságok elhordozása volt. Olyan ember oldalán élt, aki ennek pontosan az ellenkezője volt. Kemény, hálátlan, önző, káromkodó, aki soha nem volt megelégedve. Ha "rossz napja" volt, mindnyájunknak sietve el kellett hagynunk a házat. Nagymama már az ajtónál felvilágosított minket erről, és azt mondta: "Gyermekek, gyorsan menjetek, fúj az északi szél. Imádkozzatok nagyapátokért, különben elkárhozik." Gyakran nem értettük meg nagyanyót és azt mondtuk: "Ha így van, ha ilyen a nagyapa, biztosan meg is érdemli." Mikor egyszer azt mondtam nagyanyónak: "Nagymama, hagyd abba a nagyapáért való imádkozást, semmi értelme nincs, hiszen egyre gonoszabb hozzád" – ekkor megfogta a kezemet, és kivitt a konyhába. Ott az asztalra felállított egy konyhamérleget és a következőket mondta: "Ennek a konyhamérlegnek két serpenyője van. Képzeld el, hogy Isten mindnyájunk számára elkészített egy-egy ilyen mérleget. Ezen méri meg mindazt, amit cselekszünk. És képzeld el, hogy az egyik serpenyőben ül a te súlyosan megkötözött, keményszívű nagyapád. Ő a maga kőszívével tekintélyes súlyt képvisel. A másik serpenyőben azonban vannak nagyanyádnak gyönge imádságai, és a ti gyermeki imáitok is. Ha egy-egy ilyen imádságot egy naptárlapnyi súlyúnak tekintesz, akkor nagyapádhoz képest jóformán semmit sem nyom!




Dr. Barsi Balázs OFM elmélkedése nyomán (részlet). (A teljes szöveg, megjelent: Tengernek Csillaga, 1998/4. számában . Lásd: 
A templomot azóta a „Fényességes Szent Szűz” nemzeti szentélyének nevezik. A csodálatos gyógyulások és megtérések a jelenések befejeződése után is folytatódtak. 
A jelenések évfordulóján VI. Pál pápa hivatalossá tette, hogy a kairói Zeitunban Szűz Mária jelenések történtek, melyek csendes üzenete csodával határos módon békét hozott a vallási konfliktusra Egyiptomban, és így nyilatkozott:
"Valami egészen különleges történt itt, valami mélyre ható, egy természetfeletti jelenés, ami a tudomány tudását meghaladja és erre fel kell készülnünk." ‒ mondta a római pápa.
ragyogásba öltözött Szent Szüzet. 



Példaként hozható fel
A 4. századból három apokrif irat, a

Istenanyát. Fényes volt, akár a Nap!”
De maga 



„Ázsia vidékén” és ott egy közösséget alapított.
Antiochia-i és római tartózkodásáról, ezek mégis megcáfolhatatlan tények!
az evangéliumát Efezusban írta.

A kísértés mibenlétét ismerjük, és tudjuk: állandó kísérője az emberi életnek. Az ördögi zaklatás is gyakori. Ennek sajátos formája a békétlenség keltése. A sátán az egység megbontásával kezdi munkáját.
Ügyesen gyökeret eresztett a szűk repedésben és hamarosan két kicsi levele ágaskodott, hogy felfogja az áldott Nap sugarait.

Efezusba vitte a közben ott már megépített kőházába. Szent Irenaeus ( † 203?) és Szent Eusebius (265-340) is említést tesz arról, hogy János ebben az időben Ázsiába ment – ám az „Ázsia” kifejezés a római terminológia szerint akkoriban Efezust jelentette!

A bukott angyalok vezére a sátán, a Nagy Kísértő, gőgösségében szüntelenül munkálkodik Isten és a teremtés ellen. Az a célja, hogy az embert elállatiasítsa, akár nemi identitásának megzavarásával is! Időnként szinte emberfölötti gonoszság tombolásának lehetünk tanúi az egyének, népek és az egész emberiség történetében. Az öncélúnak tűnő vérlázító kegyetlenkedések, állami szintű hazudozások, erkölcstelenségek és a gonoszság misztériumának egyéb megnyilvánulásai sokak szerint nem magyarázhatók meg maradéktalanul az emberben lévő „rosszra hajló természettel”, hanem természetfölötti okokra utalnak (vö. 2Tesz 2,3-4).







A keresztény Efezus más okok miatt vált híressé. Az Apostolok cselekedete szerint egy virágzó evangelizáló közösség alakult meg itt, akik az ázsiai provincia lakosságát ismertették meg Krisztus tanaival.
A keresztény időkben „Hagios Theologos” névvel is illették - Szent János evangélista emlékére. (Üres sírja a neki szentelt bazilikában található, bár maradványainak hollétét mindmáig homály fedi!) A kereszténység anatóliai virágzására már az 1. századból vannak emlékek. A Jelenések könyve is említést tesz hét Kis-Ázsiai gyülekezetről, ezek név szerint: Epheszosz, Magnézia, Thiatíra, Szmirna, Philadélphia, Pergamon és Laodícea.
Ezt igazolandó az ifjabb Plinius leírja „Epistulae” című művében, hogy a bithüniai kormányzó Traianus római császárnak 112-ben írt levelében megemlíti, hogy különféle népek csatlakoznak a kereszténységhez, és egyre inkább kiürülnek a római templomok.
431-ben a III. Egyetemes Zsinat is e városban ült össze az efezusi Panhagia templomban, ami az első, Szűz Máriának szentelt templom a világon, jóval azelőtt, hogy a Zsinat kinyilvánította volna a „Theotokosz” Istenszülő dogmát.
Szűz Mária Házának török neve Meryem Ana, mely egyszerre jelenti „Mária Anya”, „Szűz Mária”, miként „Mária-szentély” kifejezéseket. Ez a hely Törökország Nyugat-anatóliai részén, a régi Efezustól délre, a Bülbül-Dagh (Fülemüle hegy) hegy-völgyeinek erdős részén található, melynek hírneve, jelentősége állandóan növekszik, annál is inkább, mert Szűz Mária háza nem csak a keresztények kegyhelye, hanem a muzulmánok számára is Szent hely!


véleménye: „Kétségen felül áll, hogy a jelenés hiteles.” 


A sanyarú évtizedek után Kr.e 27-ben Augustus császár Epheszoszt "Asia provincia" fővárosává tette, és virágkorát élte. Kr.u. 17-ben súlyos földrengés pusztította el a várost, és Augustus építette újjá, Tiberius pedig további segélyekkel támogatta, ami gazdasági fejlődést hozott magával. Szent Pál Efezusba érkezve újra egy gazdag és fényűző várost ismerhetett meg. A Római Birodalom második legnagyobb városaként a lakossága meghaladta az 500 ezer főt. Számos fürdőt, középületet építettek, vízvezetékrendszere is a legmodernebb volt az ókori világban. Emellett Kis-Ázsia fontos kereskedelmi és pénzügyi központja is volt. A legjelentősebb fennmaradt épületek ebből a korból valók.
A város a kereszténység történetének is kiemelkedő helyszíne, hiszen még a Jelenések könyvében is említést nyert (Jel 2,1-11). Szent Pál 2. és 3. missziós útján hirdette itt az evangéliumot. A második alkalommal, több mint két évi apostoli munka után, Demeter ezüstműves lázadása késztette arra, hogy elhagyja a várost (vö. ApCsel 18,19-21; 19,1-20,1).





Chronicon Pascale VII. században: „a szkítaizmus a Vízözön utáni, s a hellenizmus előtti”.
Epheszosz tipikus ión várossá vált. Templomot emeltek Athéné, Apolló
és az anyaistennő

láttam a jelenést.”


Csak megjegyzem, hogy a fényképek tanúsága szerint, nem feltétlen galambok voltak a jelenés kísérői, hanem a keresztény ikonográfiából ismert "szárnyas angyalfejek"! És ezt a feltevésemet a kairói állatkert igazgatója is megerősíti miszerint, azok a madarak nem lehettek galambok, mert azok nem repülnek éjszaka. A látott madarak túl gyorsan repültek a szárnyuk mozgatása nélkül. Volt úgy, hogy csak egy galamb jött, de feltűntek kettesével és csoportosan is. Előfordult, hogy kereszt formájában mozogtak, közülük tizenketten két sorban. Ezek a fehér jelenségek fényt árasztottak magukból, mintha belsejükben lett volna a fényforrás.
Tény, hogy nagy feltűnést okoztak a jelenségek, melyek felkeltették a diplomáciai testületek érdeklődését is!

Felhasznált irodalom:







Ma a Szűz Mária és Szent József eljegyzési gyűrűjét, mely egy mikrokristályos kalcedonból van, a Perugia-i San Lorenzo bazilikában őrzik, réz-ezüst ereklyetartóban. Ezt egy nyolc méter magasan lévő széfben tartják.


Márpedig a Loretói Ház az a hely, ahol üdvösségünk kezdetét vette!
Kezdettől fogva a Casa Santa oltárának közepén tabernákulum állt, a Legméltóságosabb Oltáriszentséggel, a második Isteni Személlyel, aki magát a világ üdvösségéért feláldozta, és Akit az eucharisztikus Kenyér és Bor színe alatt imádunk.
Ami Loretóban korábban fontos és az áhítat meghatározója volt, az a Legméltóságosabb Oltáriszentség és az Istenanya szobra. E „Két Lakónak” helyük volt gyermekkori házukban, ám most az Anyát elválasztották a Fiától. És ezzel a Loretó-i Ház lényegében múzeumi funkciót kapott, mely ugyan ébreszthet megrendülést, dokumentálhatja a múltat, de az Úr gyermekkori házában már „nincs otthon”!
A második triászt alkotják az Uralmak, Erősségek és Fejedelemségek, a harmadikat a Hatalmasságok, Arkangyalok és Angyalok. Ez utóbbi kör áll legközelebb az emberek világához. Fontos tényező, hogy a szellemi kozmosz második és harmadik gyűrűje csak az elsőnek a közvetítésével juthat hozzá az isteni kisugárzáshoz, mely természetesen egyre gyengül, ahogy a középponttól távolodunk.
szentségeiket, továbbra is elismeri és érvényesnek tartja a Római Katolikus Egyház.
Csaknem 200 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
A hagyomány szerint Isten Anyja mielőtt elszenderült (mennybe vétetett) Efezusban, a gyűrűt átadta Szent János apostolnak. Ezt követően a Szent Gyűrű holléte évszázadokig nyomonkövethetetlen.

Mellesleg ugyanekkor törölték el sok neves szenttel együtt Szent Filoména és Szent György ünnepét is. A hivatalos megokolás így hangzik: „Nem a kultuszt, vagy a szent történetben való hitet törölték el, hanem csak az ünnepeket.” – Ez volt a megfontolt jó szándék!
Az Angyali Karok egymás fölött hétszeres hatalommal bírnak és három gyűrűben foglaltan más-más feladatkörben teljesítik szolgálatukat a vízszintes és függőleges körökben is az alattuk állók felé. Bár itt egymás alá soroltam a „köröket” (gyűrűket, triászokat) valójában vízszintesen kell értelmeznünk!
Ekkor történt az angyali közbeavatkozás, és elrepítették az épületet – szintén alapok nélkül – a mai helyére, Andocsra.
Az angyalok számára a dolgok, vagy a jövő megismerése korlátozott, de az emberét messze felülmúló tisztánlátásuk okán az viselkedésünkből, kimondott szavainkból tudnak következtetni a jövő lehetőségeiret! Sem Isten titkaiba, sem az emberek legbelsőbb gondolataiba nem képesek belelátni, ha csak Isten, ritka esetben – egy döntésnyi kérdésben – fel nem hatalmazza őket. Mint Isten teremtményei, teljesen Tőle függnek, Őt dicsőítik és egyesülve Isten Szent Akaratával, azt teszik, ami Isten örök terve. Az angyalok, ezek a „szolgáló lelkek” ugyanis „mindenkor látják” az Atyát, Caesariai Szent Baszileiosz szerint az angyalok seregei nem is lehetnének boldogok, „ha nem látnák szüntelenül a mennyei Atya arcát”!
Nyilvánvaló tehát, hogy minél bensőségesebben fogadjuk be Mária Szíve Szeretetlángját, annál gyorsabban, hatékonyabban érvényesül a Szentlélek megszentelő kegyelme ‒ a Szeretetláng aktivizáló kegyelmi hatása ‒ bennünk, a társadalomban és az egész emberiségben! 

Ház, a Domus Lauretana mását. Ettől az példától ösztönözve a birodalom magyar, cseh, osztrák főnemessége szinte versengve építtette a „Loretói” kápolnákat.
Az angyalok rendkívüli képességük megnyilvánul gyorsaságukban is, hiszen egy pillanat alatt ott vannak, ahová az Isten akarata rendeli őket és „szárnysebesen”, tűpontosan hajtják végre a kapott feladatot! Emberileg, ezért ábrázolják őket a szárnyakkal, mindazáltal egyszerre csak egy helyen képesek lenni „a gyors szelek a te angyalaid, tüzes villámok szolganépeid.” (Zsid 1,7.) Puszta szellemként a dolgokat egyszerre, egyetlen aktusban, tökéletes módon ismerik fel és épp ezért később nem tudnak valamit másként, tökéletesebben felismerni. Így a döntésük e teljes felismerés alapján egyúttal végleges és visszavonhatatlan is.
nővért kis unokahúgára, Jácintára való emlékezésében:

megsemmisítő győzelmet aratott a török felett. Miután a győzelmet október első vasárnapján vívták ki, az Olvasós Boldogasszonyt örök emlékezetül ezen a napon ünnepli az Egyház. A visszatérő katonák ajkán Loretóban született meg Auxilium christianorum (keresztények segítsége, 




IV. Béla király és Laszkarisz Mária gyermeke a tatárjárás alatt született 1242-ben. Legrégibb legendájának tanúsága szerint szülei még születése előtt felajánlották születendő gyermeküket Istennek, hogy az ország megszabaduljon a tatárvésztől. Fogadalmukat beváltva, Margitot már négyéves korában beadták a veszprémi kolostorba, mely a Domonkos Rend felügyelete alatt állt. Apja a Nyulak szigetén építtetett számára új kolostort, ahová Margit tízéves korában költözött át több társával együtt. Itt tett 1254-ben fogadalmat Humbertus de Romanisnak, a Rend mesterének kezébe.
Nem akasztották meg a magyarországi zarándoklatokat sem a török háborúk, sem a hódoltsági viszonyok, sőt erős törökellenes jelentése is volt, amely a loretói Szent Szűz kultuszában is kifejezésre jutott.

Mindezek után újra kérdés: mit kell tennünk, ha meg akarunk felelni az égi kéréseknek? A válasz: a jó szándék, a nyitott szív, a kérések megismerése és teljesítése, amiként az Úr mondta a Szeretetláng Naplóban: „Áldozat, imádság, ez a ti eszközötök”! (II/106)



Az 1953-as, szeretettől lángoló Szívére mutató Szűzanya Szirakuza-i néma könnyezése rendkívüli figyelmeztetés számunkra, mert ha egy édesanya már csak sírni tud, akkor ez azért van, mert veszélyhelyzetben lévő gyermekei már nem hallgatnak kimondott szavára! Pedig az ő Szeplőtelen anyai Szíve az emberiség menedéke, melyre felhívta figyelmünket Fatimában!