Látványos tény, hogy a gonosz lelkek jelenléte és működése a világban sokkal nagyobb valószínűséggel megtapasztalható, mint a jó angyaloké. És épp ez hívja fel a figyelmünket, hogy a természetfeletti ártó erőkkel szemben, csak természetfeletti segítséggel – a jó angyalokkal és a napi imával – védekezhetünk eredményesen! A következő, amit a Szentírás figyelmünkbe ajánl: „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni, sőt ez a félrevezetési mód igen hatékony. Jézust is megkísérti (vö. Lk 4,1-13), sőt hamis csodákra képes (vö. 2Tessz 2,9).
Különös figyelmet kell szentelni az Efezusi levél 4,27-nek, már csak azért is, mert egyes magyar fordítások eltérő módon közlik. A helyes fordítás így szól: „Ne adjatok teret a sátánnak” (Ef 4,27). (Egyik-másik kiadásból hiányzik a „teret” szó, s az idézetet megcsonkítva így fordítják: „ne engedjetek a sátánnak.” Ez pedig egészen mást jelent.) A „ne adjatok teret a sátánnak” kijelentés felszólít: ne adjatok működési (terepet) lehetőséget a sátánnak önmagatokban, családotokban, a társadalomban, és a világban. A Szentírás arra tanít, hogy erősen ellene kell állni az ördögnek (vö. 1Pét 5,8), sőt szembe kell vele szállni és meg kell futamítani (vö. Ef 6,12). Ezek a szentírási helyek világossá teszik, hogy a sátáni erő oly mértékben képes az ember életét, sorsát és történelmét befolyásolni, amilyen mértékben azt megengedi neki. Amikor az ember nem tartja be Isten parancsait és a bűn útját járja, lelkében, egész sorsának alakításában teret enged az erőszakos sátáni tevékenységnek. Az emberi akarat az ördög hatalma alá kerül, s mint egy eszköz egyre jobban kiszolgálja őt istenellenes művének építésében. Ez a tevékenysége pedig tetten érhető a magánszférától a világpolitika alakításáig az élet minden területén.
Testvéreim az Úrban! Az életünk nem csupán események sorozata, hanem az üdvösségre készülődés reményteli küzdelme Krisztus a mi Urunk által! Ebben pedig hatékonyan segíthetnek, az Isten örök tervei szerint mellénk rendel Szent Angyalok!
A következő, amit a Szentírás figyelmünkbe ajánl: „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni, sőt ez a félrevezetési mód igen hatékony. Jézust is megkísérti, olvassuk a Bibliában (vö. Lk 4,1-13), sőt hamis csodákra képes (vö. 2Tessz 2,9). Szent Péter apostol pedig így figyelmeztet: „Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségtek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben...” (1Pét 5,8-9).
A IV. Lateráni Zsinat kétségbevonhatatlannak határozta meg a jó és a rossz angyalok szellemi természetét, de nem állapítja meg, hogy ez mit jelent és milyen következményekkel jár. A bukott angyalok a Szentírásban, különösen a királyok korától fogva, mint szellemi lények szerepelnek, és nemegyszer ellentétbe vannak állítva az emberekkel (Lk 20,36; 11,24; Ef 6,12; Tób 12,19).
(folyt.) (Források az első részben!)
