A Szentírás angyal-jelenéseiben, minden esetben fehér ruhás férfiként mutatkoznak. (1Móz 19,10-12; Jel 7,2; 8,3; 10,7), kivéve Zakariás könyve 5,9-et, mely egy látomást ír le: „amint fölemeltem a tekintetem, látomást láttam:Két asszony jött elő. Szárnyukat szél lengette: olyan szárnyuk volt, mint a gólyának.”
Máshol viszont a „babiloni parázna asszony” (Jel 17,2), „Jézabel szelleme”, vagy „Jézabel asszony” (Jel 2,20), démon! Ez azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az angyalok akár nő-, akár hímneműek lennének. A Máté 22,30 inkább arra utal, hogy az angyaloknak nincs nemük: „Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.”
Az angyal tűzzé is válhat és megjelenhet pl. az égő csipkebokorban: „Ekkor megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből” (Kiv 3,2), ill. lángnyelvek alakjában száll fel az égbe, mint Manoah áldozatánál: „Amikor ugyanis a láng felcsapott az égnek, az Úr angyala is felszállt a lángban” (Bír 13,20).
Az angyalok szüntelenül úton vannak, tudnak mindenről, ami csak történik a földön, ezért a mindentudást is magukon hordozzák. Minden angyal Isten szeretetét hirdeti a számunkra.
A próféták írásai is sokszor említik a segítő angyalokat. Ezékiel angyala szent jellel jelöli meg az igazakat, hogy őket ne sújtsa az egész Jeruzsálemet fenyegető ítélet. Angyal fejti meg a prófétának a látomásokat, amelyekben része volt (Zak 1,8-14, 3,3-10, 4,l-9, 5,5-11). Az angyalok segítő tevékenysége ugyanaz az Újszövetségben. Már említettem Gábrielt, aki jó hírt hozott Zakariásnak és Máriának, amiként Józsefet is segítette, és angyal bátorítja Pált a hajótöréskor: „Ne félj!” (ApCsel 27,23).
Az Apostolok cselekedetei elmondja, hogy a főpap börtönbe záratta az apostolokat. „De az Úr angyala éjszaka kinyitotta a börtön ajtajait és kivezette őket...” (ApCsel 5,19). Ugyanez megismétlődött, amikor Péter apostolt Heródes láncra veretve, dupla őrséggel őriztette börtönében. „Egyszerre csak megjelent az Úr angyala, és a helyiséget pedig fény árasztotta el. (Az angyal) oldalba lökte Pétert, s fölébresztette... Erre a láncok lehullottak a kezéről. Átmentek az első őrségen, majd a másodikon is, aztán eljutottak a város felé nyíló vaskapuhoz és az magától kinyílt előttük.” (ApCsel 12,7-10).
Péter magára maradt az utcán és a Márknak nevezett János anyjának házához sietett, ahol tudomása szerint sok keresztény szokott együtt lenni. Zörgetett a kapun. A szolgáló megismerte ugyan Péter hangját, de izgalmában elfelejtette kinyitni a kaput. Beszaladt a terembe és újságolta, hogy Péter az. A jelenlévők ezt abszolút lehetetlennek tartották és azt válaszoltak neki: „Az angyala lesz az” (ApCseI 12,15). Erre emlékezve írta később az apostolfejedelem, hogy az angyalok messze felettünk állnak erőben és hatalomban! (2Pét 2,11).
(folyt.) (Források az első részben!)
