Minden embernek a fogantatás pillanatától a haláláig egy angyal áll szolgálatára, aki Isten rendelkezése szerint nem minden bűnét akadályozza meg, különösen ha az ember ezt nem is kéri! Az őrangyal közvetít közte és a hozzá közel álló élők-, sőt esetenként a holtak közt (az édesanyai megérzések is ezzel magyarázhatók). A léleknek a testből való távozása után a halál beálltával az őrangyal, Isten színe elé kíséri a lelket külön ítéletre. Ám tudnivaló, hogy az ember csak a földi élet lezárása után kerül ítélet alá, s nem pedig a léleknek a testtől való elválása előtt, mivel akkor még többféle módon felindulhat benne a bűnbánat, az Isten felé fordulás vágya! „El van határozva, hogy az emberek egyszer meghaljanak, s utána következik az ítélet” (Zsid 9,27). Az nem kétséges, hogy a testtől elvált lélek, természetének megfelelően, azonnal látja az angyalokat és az ördögöket. A haldoklók olykor bizony a gonosz lelkekkel hadakoznak, és ez különösen azoknál tapasztalható, akiknél sekély volt a Mária-tisztelet és az imaélet!
Az ítéletet Isten hozza meg és a végrehajtása kizárólag a Szent Angyalok által történik. Mint említettem, sajnos számtalan haldoklónál hatalmas csata zajlik a lelkéért a gonosz lelkekkel, akik mindennel próbálkoznak, hogy magukkal hurcolhassák a pokolba. Ez esetben döntő az ember szabad-akarata, ám „sokat nyom a latban” az ember egész életében rögzült istenes-, vagy istentelen viselkedése! Így jó esetben valószínű, hogy hosszabb-rövidebb tisztulásra van szüksége az üdvösség elnyeréséhez! Márpedig az Irgalmasság helye a Purgatórium! A kárhozatot választó lelket a bukott angyalok ragadják el, s viszik magukkal a Pokolba, amiként utal erre Máté 18. fejezete: „Az úr haragjában átadta őt a kínzóknak, amíg csak meg nem adja egész tartozását.” (Mt 18,34) A méltó-, vagy a purgtóriumban már megtisztult lelket jó angyal vezeti a mennybe. Erre utal az evangélista: „Meghalt Lázár, s az angyalok Ábrahám ölébe vitték.” (Lk 16,22)
Szent Dénest „Philangelusnak”, azaz az angyalok barátjának is nevezték. Ő írta:
„Kössetek barátságot az őrangyalotokkal, tekintsétek őket égi-földi társatoknak. Később erős és győzedelmes sikereket érhetsz el vele a Gonosz elleni harcban! Angyalaitok szószólók az Atyánál, és amit soha el ne feledjetek: őrangyalotok az örökkévalóságig társatok!” Egyedül Jézus Krisztusnak nem volt őrangyala, ezzel szemben angyalok serege szolgált neki!
Az Egyház az őrangyalok ünnepét a XVI. századi Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában. Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére. Ünnepük: október 2.
Elmélkedés: „Arra gondolj, hogy micsoda nemességet kapott a lelked, hiszen létezésed kezdetétől fogva egy őrző lélek van melléd kijelölve!” (Szent Jeromos)
(folyt.) (Források az első részben!)
