A kegykép és a könnyezés története 1
A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török fogságból történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért. Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. (A képen az eredeti ikon látható, amely ma Bécsben van!)
Az ikon értéke nem a művészeti kivitelezésében rejlik, hanem abban, hogy az Istenszülő rajta keresztül mutatta meg népe iránti szeretetét, amikor kitüntette csodájával. Mivel szakszerű művészettörténeti leírás csak a legújabb időkben készült az ikonról, Ivancsó István ebből a legújabb leírásból idéz: “Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez”. Az eredeti kép 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Mária bal karján tartja Jézust, jobbjával pedig rámutat: Ő az út. Fejük köré díszes dicsfényt festett a festő, s ott van a szokásos, rövidített formában szereplő felirat is: Jézus Krisztus és Isten Anyja. Mária egyik vállán és homlokán csillag látható (a harmadik csillagot eltakarja a Gyermek) az ő örök szüzességének szokásos ábrázolásaként. A kép felső részét félkörív zárja, a sarkokban pedig egy-egy kerub feje látszik.
A második világháború után történt restaurálás folyamán derült ki, hogy az ikon anyaga egy kopott ősi bizánci ikon fatáblája.
A kép alján ószláv nyelvű felirat olvasható, amit valószínűleg a kép megvásárlója és a templomnak adományozója, Hurta Lőrinc íratott oda ószláv nyelven: „Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára.”
/Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.)
A NEMZETI KEGYHELY KÉRÉSE: http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=3360
