A Két Szív együtt munkálkodása
Az Irgalmasság Naplóból: ,,Égetnek az irgalom lángjai. Szeretném kiárasztani őket az emberekre (N 1074). Urunknak kimondhatatlan irgalmassága a könyörület és minden öröm forrása, mert ő a végtelen Szeretet Élő Lángja. (N 1748) Átéltem Isten szeretetlángját, s megértettem, hogy Isten szava élő (N 1104). Teremtményi szeretetemnek tüze egyesült az Ő örök szeretetével, mely felülmúl minden más kegyelmet! (N 1056) Legédesebb Jézus! Gyújtsd lángra szeretetemet Irántad! Formálj magadhoz hasonlóvá, isteníts meg, hogy cselekedeteim kedvesek legyenek előtted!” (1289)!
A Két Szív együtt munkálkodása ‒ az Isteni Irgalmasság- és a Szeretetláng üzenete ‒, mintegy teljessé teszik (talán le is zárják) a Mária-korszakot, amiként tartalmilag is összecsengenek.
A Mária-korszak nagy üzenetei nélkül kevésbé értenénk az Isteni Irgalmasság üzenetét, de ugyanez fordítva is igaz.
Nagy eséllyel az Isteni Irgalmasság üzenete fogja megvalósítani az Istenanya azon vágyát, hogy minden ember szívében fellángoljon az Isten- és emberszeretet Tüze. Sőt! Titokzatos módon egyike, vagy másika teheti alkalmassá a bűntől fagyos lelkeket, egyik vagy másik kegyelem befogadására! A két üzenet tehát annyiban különbözik és annyiban egy, amennyiben a Két Szentséges Szív egy!
A Két Szív együtt munkálkodását példázza a fatimai angyal kérése: „Imádkozzatok, imádkozzatok sokat! Jézus és Mária Legszentebb Szíve irgalmasságot akar veletek gyakorolni. Ajánljátok fel állandóan imáitokat és áldozataitokat a Mindenhatónak!” (Fatimáról beszél Lúcia nővér 77.o.)
Megváltásunk óta ‒ mivel Krisztus Titokzatos Testének tagjai vagyunk ‒, a szenvedés felajánlása, részt vállalás az Üdvözítő szenvedéseiben és a megváltásunk érvényre juttatásában!
A szenvedés nem teremtett valami, hanem az ősbűn következménye, de Krisztus keresztáldozatával a bűn e „gyümölcsét” a szenvedést, az üdvösség eszközévé alakította át. A szenvedéseink felajánlása tehát üdvös részvállalás az Üdvözítő szenvedéseiben! Sőt, ,,Aki igazi alázatot akar tanulni, az elmélkedjen Jézus szenvedésein!'' (Fausztina Napló 267)
Források a 2. részben! (folyt.)