Valóban tapasztalati tény, hogy történelmi méretű küzdelem folyik külön-külön minden egyes lélekért a megtévesztés, a csábítás, a hazudozás és a technikai manipuláció minden eszközével! Ám ebből a harcból valamiképp mindenkinek részt kell vállalnia, hiszen a földi élet célja és tétje: bizalommal megvívni a ,,jó harcot” (1Tim 1,18), és így elérni önmaga és embertársainak örök boldogságát.
Ebben a szünet nélküli küzdelemben az Úr nem hagyott magunkra, és utolsó szavaival a Keresztről rábízott bennünket Édesanyjára ,,Íme a te fiad, íme a te anyád”! (Jn 19,26-27)
A Boldogságos Szűzanya evilági életét a Szentírásból ismerjük. Tudjuk, milyen odaadással teljesítette édesanyai hivatását Jézus Krisztussal szemben, sőt, ezen túlmenően részt vállalt és társa lett a Megváltónak a szenvedésben is.
Mária a világ végéig gyakorolja anyai hivatását (szolgálja az életet) mind az Egyház, mind pedig Fiának testvérei esetében. (LG 62) Márpedig ennek az anyai hivatásnak gyakorlása szüntelen harc az evangéliumi úton való tartásunkért! Harc, mégpedig kemény harc a bűn szerzőjével szemben, hiszen Égi Anyánk számára az az egyedüli fontos, hogy gyermekeinek élete az örök boldogságban váljék teljessé!
Mert miként a bevezető szavaimban mondtam harcban állunk! Melyet abszurd módon az örökéletű lelkünkkel múlandó anyagba zártan kell megvívnunk! Ez a földi küzdelem pedig az Úr által felkínált Szentségek vértezete nélkül, csupán bukdácsoló ,,zsákba-futás" lenne, az elesés végzetes veszélyével!
Kétségkívül sok a buktató, ámde van nekünk Anyánk az égben! Sőt, egy szívvel-lélekkel együtt imádkozik velünk Szent Fiához a rózsafüzérezésben!
Mondanom sem kell, hogy Isten segítsége nélkül meddő minden küzdelem a sötétség világának hatalmasságai ellen (Ef 6,12)! Ezzel pedig minden embernek nap mint nap számolnia kell, mert erőfeszítés nélkül senki nem üdvözülhet (Lk 16,16)!
(folyt.)
