Labouré Szent Katalin meghívása
1830. július 18-ról 19-re virradó éjszaka, mindössze nyolc nappal a "júliusi monarchiának" nevezett újabb véres forradalom kitörése előtt Párizsban csodálatos esemény történt. Labouré Katalin, a Rue du Bac 140. szám alatt álló vincés kolostor növendékét a Szent Szűz találkozóra hívatta az intézet kápolnájába. Néhány hónappal később, november 27-én este fél hatkor pedig egy újabb látomásban megkapta a Csodásérem tervét, s azt a felszólítást, hogy legyen hűséges terjesztője a Csodáséremnek. (Alább a falu és a szülői ház)
Labouré Szent Katalin 1806. május 2-án született a Közép-Franciaországi Fain-les-Moutiers nevű faluban. Szülei Pierre Labouré és Madeleine Gontartd házasságából húsz év alatt 17 gyermek született, de csak 10 élte meg a felnőtt kort. Katalin a nyolcadik gyermek volt. A család szíve, az édesanya 46 éves korában, hirtelen meghalt 1815. október 9-én, 10 árvát hagyva maga után. A kis Katalin fájó szívvel karolta át a Szent Szűz szobrát, kérve: „Ezután Te légy anyám!” – az elárvult családnak ő lett kis gazdasszonya, munkájához az imádságból merített erőt. Bár egészen húsz éves koráig analfabéta volt, mégis pontosan számon tartotta az éves szükséglet és a gazdaság terményadatait. (Kép: Katalin kemény munkához szokott)
18 éves korában érezte Isten hívását. Álmában Szent Vincét látta, aki a betegek ápolására buzdította. Sok nehézség után 1830 áprilisában követte nővérét, Lujzát a Szent Vince Szeretet Leányai Társulatba. Jelöltidejét Châtillon-sur-Seine-ben kezdte, de hamarosan felkerült a Társulat párizsi anyaházába. Ekkor kezdődtek a látomásai. 1830. július 18-án éjjel fél 12-kor egy 4-5 évesnek látszó, fehér ruhába öltözött fiúcska költötte fel álmából. ,,Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár reád!'' – szólt hozzá. Katalin a döbbenettől szólni sem tudott. Gyorsan felöltözött, s a fiúcska kíséretében a kápolnába sietett. Őrzőangyala volt.
Katalin nővér nem meri követni a hívást, félt a csalódástól. A gyermek azonban sürgeti:
- Légy nyugodt, mindenki mélyen alszik. Öltözz csak fel!
Gyorsan öltözködni kezdett. A gyermek az ágya fejénél várta. Szívdobogva elindultak. A gyermek baloldalt haladt. A folyosó gyertyái maguktól felgyulladtak. A kápolna ajtaja is kinyílt. Bent, úgy égtek a gyertyák, mintha éjféli szentmisére készülnének.
(folyt.)