1227-ben Lajos keresztes hadjáratra indult és még abban az évben járványos betegségben meghalt. Így az ideális családi életük kettétört, Erzsébet számára szinte az egész világ meghalt! És mivel Erzsébet, férje oltalma nélkül nem folytathatta addigi életét, sőt megvetésnek volt kitéve, ezért gyermekeivel együtt elhagyta Wartburg várát és kétkezi munkával kereste meg kenyerét. Városról-városra járva, ott segített, ápolt, ahol szükség volt rá. Végül Marburgban telepedett le, ahol özvegyi jussának maradékából ispotályt építtetett, gyermekei mellé nevelőket fogadott és pénzét szétosztotta a szegények között.
Utolsó éveiben nagy szerepet játszott életében Marburgi Konrád ferences atya, akit maga a pápa jelölt ki lelkivezetőjének és hivatalos védelmezőjének. Lemondott minden földi kötődéséről, hátralévő éveit harmadrendi ferencesként a szegények, betegek ápolására szentelte.
1231 novemberében hirtelen megbetegedett. Élete végéig megőrizte magyaros életörömét és derűjét. Mindenét szétosztotta és érdemekkel telve, lelki élete magaslatán adta vissza életét Istennek Marburgban.
Halála után négy évvel, 1235-ben IX. Gergely pápa a szentek sorába emelte. (Legkisebb lányát, Gertrúdot boldogként tiszteljük.)
A magyar és a német nemzet is a magáénak vallja. Kultusza a 13. századtól kezdve egész Európában elterjedt. Az egész világon tisztelik, egyetemes szentünk, a legismertebb magyar.
Erzsébetet legtöbbször rózsával a kötényében vagy a kosarában ábrázolják (ez az attributuma). Egy alkalommal ugyanis, amikor télen kenyeret vitt a szegényeknek, sógorával találkozott. A kérdésére, hogy mit visz – Erzsébet tartva, hogy esetleg megtiltják neki a jótékonykodást – ezt válaszolta: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett valóban illatos rózsák voltak a kosárban. (Isten nem akarta, hogy szentje hazugságban maradjon!)
Szent Erzsébet Marburg-i sírja fölé a német lovagrend 1283-ban templomot emelt.
Magyarországon IV. Béla – Erzsébet testvére – építtette az első templomot tiszteletére Kápolnán.
Budapesten a VII. kerületben 1931-ben, Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a "Szegényház teret" – melyen Szent Erzsébet tiszteletére máig templom áll –, a „rózsa csoda” nyomán átnevezték Rózsák terének.
Legendáját Liszt Ferenc dolgozta fel Szent Erzsébet legendája c. óratóriumában.
A feleségek, a fiatal anyák, a betegek, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet, a Karitász védőszentje.
Névünnepe: november 19, temetésének napja.