Regula és kiváltság
A Sarutlan Kármeliták Konstitúciója (1986) négy pontban foglalja össze, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy a liturgiában is érvényesüljön a Rend máriás jellege:
a) a Boldogságos Szűz Mária ünnepeit méltósággal, az ünnepi alkalomnak megfelelően kell megtartanunk. Terjeszteni kell tiszteletét a templomainkban, s az Istenanya képe legyen kitüntetett helyen;
b) a Kármelhegyi Boldogasszony, Anyánk és Királynőnk ünnepének a legfontosabbnak kell lennie a Rend összes ünnepei között;
c) az évközi idő szombatjain, amikor engedélyezett egy ad libitum (tetszés szerinti) megemlékezés, az eucharisztia ünneplésében és az imaórák liturgiájában rendszeresen tartsunk megemlékezést Szűz Máriáról;
d) szombaton, valamint a Boldogságos Szűz Mária ünnepein és főünnepeinek vigíliáin a Salve Regina antifonát énekeljük.
(Szerkesztői kérdés: a Magyarországi Sarutlan Kármeliták valóban legfőbb ünnepüknek tekintik-e július 16-át? Különösen annak keserű tapasztalatával, hogy 2019-ben nemhogy nem értesítették Isten Népét az ünnepi Szentmise hol létéről, de végül egy sarus kármelita templomban tartották meg (időben történő meghirdetés nélkül), ráadásul délelőtt! Vajon idén 2020-ban hol tartják meg az ünnepet, hiszen 20 nappal előbb ez még nem ismert (pl. https://www.karmelitarend.hu/)! Az "évközi szombatok" kiemelt ünneplésébe vajon beletartozik-e a Fatimában kért ELSŐ SZOMBATOK megtartása??)
Ami a Sarutlan Kármelita Nővérek Konstitúcióját illeti (1991), az 56. pontban ez áll: „...a liturgiában az Egyház úgy tiszteli Máriát, mint akit elszakíthatatlan kötelék fűz Fiának üdvösségszerző művéhez, és úgy tekint rá, mint annak a lelki magatartásnak a modelljére, amely az isteni titkok ünneplésének és megélésének mintája.”
Ha betekintünk a Kármelita Rend misekönyvének a szövegeibe, megláthatjuk, milyen is az a mintakép, melynek követésére meghívást kaptunk: „Istenünk, te a Kármelita Rendet a Boldogságos és mindenkor Szűz Mária, Fiad Édesanyja dicső nevével ékesítetted. Engedd kegyesen, hogy akinek emlékét ma ünnepélyesen megüljük, annak példájával és oltalmával megerősítve eljussunk a tökéletesség hegyének csúcsára, mely maga Krisztus!” Minél közelebb kerülünk Szűz Máriához, ő annál közelebb visz Szent Fiához, Jézus Krisztushoz.
Egyébiránt, a skapuláré több, mint egy máriás jelvény. A valóságos és hatékony oltalom jele, amely nem elégszik meg azzal, hogy Máriára emlékeztessen minket, hanem egyúttal az összes kegyelemre is emlékeztet, melyet az Isten Anyja kieszközölt számunkra, és amiért hálát adhatunk a napi rózsafüzérezésben!
(Források az első részben!) (folyt.)