Mivel azonban az Antikrisztus fő mentora a ,,hazugság atyja” (Jn 8,44) a sátán, nyilvánvalóan ő maga is hazudni fog, nagy csalódására a benne bízóknak!
Az Antikrisztus egy hét éves egyezményt vagy szerződést fog kötni, amit a hét év felénél csúnyán megszeg. Ezt követően a hamis próféta felállítja a „pusztító utálatosságot” a szent helyen, valószínűleg a hamarosan felépülő jeruzsálemi Templomban vagy annak környékén a Mória hegyen, melyet Dániel könyve így jellemez: „És seregek állnak fel az ő részéről, és megfertőzik a szent helyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító utálatosságot.” (Dán 11,31) Ez a „megszünteti a mindennapi áldozatot”, alighanem az Eucharisztikus Áldozatra vonatkozik, mert tudott, hogy eljön az az idő, amikor nem járulhatunk szabadon a Szentségekhez!
Az Apostolok ismerték Dániel próféta előbb említett próféciáit az Antikrisztusra, és Jézust meg is kérdezték tanítványai, hogy milyen jelei lesznek az Ő visszatérésének és a világ végének.
Jézus többek között, ezt az eseményt is ‒ mármint a pusztító utálatosság felállítását és az áldozatbemutatás megszüntetését is ‒ a visszajövetelét megelőző fejlemények közé sorolta. „Mikor látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólt, ott áll a szent helyen… Akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta és nem is lesz soha… Mindjárt ama napok nyomorúságai után… meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24,15;21;29-31)
Itt visszakanyarodtunk a Jelenések könyvéhez, amelyben a hamis próféta által bevezetésre kerülő gazdasági rendszerről olvashatunk, melyben a „fenevad bélyege” nélkül nem lehet majd sem venni sem eladni.
Elég egyértelműnek tűnik, hogy ezt csak a hét éves időszak felénél fogják mindenki számára kötelezően bevezetni, a „Nagy Nyomorúságként” emlegetett időszak elején.
Arra a kézenfekvő kérdésre, miként történhet, hogy az emberek ennyire hiszékenyek lesznek, már Szent Pál apostol megadta a választ: „Mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.” (2Tesz 2,10-12)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.