7.1 §. Mária szegénysége Szerelmes Megváltónk, hogy minket a világi javak megvetésére tanítson, szegény akart lenni e földön. »Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok« (2Kor 8,9) – mondta Szent Pál. Azért buzdítja Jézus Krisztus az őt követni akarókat: »Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között…, aztán jöjj és kövess engem.« (Mt 19,21)
Lássuk most a legtökéletesebb tanítványt, Máriát, miként követte az ő példáját. P. Canisius mondja, hogy Mária igen kényelmesen élhetett volna a szüleitől rámaradt örökségből, de nagyra becsülve a szegénységet, magának csak keveset tartott meg, a többit pedig elalamizsnálkodta a templomban és a szegények között.
Sokan állítják, hogy Mária a szegénységre is fogadalmat tett; egyszer ugyanis kijelentette Szent Brigittának: »Kezdettől megfogadtam szívem-ben, hogy soha semmit nem birtokolok e világon.« A napkeleti bölcsek ajándékai bizonyosan értékesek voltak, de mind kiosztotta a szegények között, mint Szent Bernát mondja: »A mágusok által neki felajánlott nem csekély aranyat, mint királyi fenségükhöz illett, nem tartotta meg magának, hanem József útján a szegények közt kiosztotta.« (Ap.Par 1.e) És hogy mily hamarosan széjjel osztotta a szegények között Isten Szent Anyja a felajánlott adományokat, azt abból is következtethetjük, hogy a templomban nem bárányt mutatott be, miként azt a gazdagabbak tették: »A fiúért bárányt vi-gyen« (Lev 12,6), hanem két galambot vagy gerlét áldoztak, mit egyedül csak a szegények tettek: »az áldozatot is beakar-ták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.« (Lk 2,24) Mindent, amim csak volt a szegényeknek adtam, a ruhán és silány eledelen kívül mit sem tartottam meg magamnak – mondta maga Mária, Szent Brigittának.
Csupán a szegénység iránti szeretetéből nem restellette egy szegény mesteremberhez, Szent Józsefhez kötni az életét. Szent Bonaventura szerint életét, keze munká-jából, fonásból és varrásból tartotta fenn. Egy angyal Mária felől kijelen-tette Szent Brigittának: »A világi javakat csak sárnak tekintette.« Egyszóval mindig szegényesen élt és szegényesen is halt, mert nem tudjuk, hogy holta után mást hátrahagyott volna, mint két szegényes ruhát, melyeket Metafrastes és Niceforus szerint annak a két nőnek hagyott, akik életében szolgáltak neki. (179-180. oldal)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.