1375-ben (Svéd Szent) Katalin visszament Rómába, hogy hazája kívánságának megfelelően kérje édesanyja szentté avatását és a szabályzat jóváhagyását. A szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, azután Rómába került, ahol már VI. Orbán pápa (1378–1389) hagyta jóvá meglehetősen sok módosítással. Az átdolgozott szabályzat teljesen megfelelt az egyházi hagyományoknak.
Időközben meglehetősen sok birtokot adományoztak a kolostornak.
Brigitta azt akarta, hogy abból, ami a kolostorok birtokain terem, a fölösleget minden évben november 1-én adják oda a szegényeknek. Ezt úgy módosították, hogy csak azt kell a szegényeknek ezen a napon odaadni, ami a jövő biztosítása után marad fölöslegnek.
Egyetlen rendalapító sem akadályozhatja meg, hogy rendje tévútra ne térjen, és az emberi lét terhe alatt össze ne roppanjon. Brigitta sem lehetett kivétel. Mindazonáltal ha a hátterét is nézzük annak, ami Vadstenában végül mégis létrejött, föl kell ismernünk, hogy Brigittának a Szentlélek sugallta a kolostoralapítás gondolatát.
A Brigitta-rend más szerzetesi közösségekhez képest szokatlanul nagy megrázkódtatásokon ment keresztül, és többször is a megsemmisülés közelébe került. 1422-ben V. Márton pápa megtiltotta, hogy az alapító szerint, szerzetesek és szerzetesnők éljenek egymás mellett (bár külön épületekben); ezzel a kettős kolostorok eszméje is hosszú időre megszűnt. A rend központja fokozatosan Németalföldre tevődött át. A trentói zsinat után öt országban maradtak Brigitta-rendiek, és a reformáció is nagy csapást jelentett a közösségekre. A XVIII. század végére már csak néhány lengyel, itáliai és portugál kolostoruk maradt. Az eredeti elgondoláshoz való visszatérés a XX. században a svéd Maria-Elisabeth Hesselblad érdeme, aki protestáns családban született, felnőtt fejjel katolizált, és halálos betegen munkálkodott azon, hogy megújítsa Szent Brigitta rendjét, méghozzá olyan formában, hogy ökumenikus szabályzatát többségükben protestáns honfitársai is elfogadhassák. Munkássága nyomán új rendházak létesültek, és 1963-ban Vadstenában is újjáéledt Szent Brigitta rendje.
A Brigitta alapította első kolostorból mára csak részek maradtak fenn, de a templom a régi fényében áll, és tanúskodik építtetőjének, Svéd Szent Brigittának elgondolásairól. Itt nyugszanak hamvai is. Körülötte gyertyák égnek, és a virág sem hiányzik soha. Mert Szent Brigitta napjainkban is nagyon népszerű. Számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét. Sőt egy protestáns Societas St. Brigittae is ápolja a kultuszát és szellemi örökségét. Ő „Svédország legnagyobb asszonya”, egyike hazája legkedveltebb leányainak, egy protestáns nép nemzeti szentje.