Visszatérve e rendkívüli asszony korára és a halálát követő vele kapcsolatos vitákra.
Bár Brigitta szenttéavatása már halálát követő 18 év múltán megtörtént, ez korántsem ment zavarmentesen! Sokaknak ellenszenves volt, hogy „nő létére” nemcsak prófétai szerepet töltött be, de egyházpolitikai kérdésekben is állást foglalt, nem is eredménytelenül.
Bírálói, akik kétségbe vonták látomásait, olykor boszorkánysággal vádolták. Azzal gyanúsították, hogy a látomásokat démonok idézték elő vagy csak színlelt képzelődésről van szó. Sőt ráfogták, hogy látomásai svéd gyóntatójának kitalálásai.
Buzgó hívei viszont – köztük teológusok – védelmezték a nők prófétálásának helytállóságát, valamint Brigittát mint a természetfeletti reveláció hiteles közvetítőjét. A teológus úgy érvel, hogy néha szükséges, hogy Isten nőkön keresztül közvetítse a revelációt. Néhány védelmezője szerint Brigitta „igazi teológus” (vera theologa) volt; a Revelációk kifejezik „minden teológia betetőzését”.
A 14. század végétől a 16. századig mind a hiteles, mind a hamis Brigitta-irodalmat széles körben nemzeti nyelven és latinul terjesztették. Brigitta látomásai jelentősen befolyásolták a nők lelki életét. Sok szerzetesi hivatásra gyakorolt hatást. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Voltak látomásai a tisztítótűzről is.
Ugyanakkor Brigitta és a revelációk hitelessége továbbra is a gyanakvás és a támadások kereszttűzében állt. Girolamo Savonarola (†1498), míg saját hírhedt prédikációját védte Firenzében, határozottan elutasította Brigittának vagy a többi „szeszélyes és nagyon gyenge” nőnek, nem kanonikus próféciái olvasását vagy prédikálását.
Luther Márton (†1546), akit kezdetben vonzottak Brigitta írásai, de a Genezis 30, 9-11-ről szóló előadásában indulatosan nyilatkozott azok démoni eredetéről. „Brigitta revelációi semmi más, mint illúzió, amellyel kis híján, amikor még szerzetes voltam, engemet is majdnem rabul ejtett. A szerzetesek és a pápisták elárasztották az egyházat Brigitta írásaival és más könyvekkel, amelyekkel sértegetik a hazai és a politikai köröket.”
