4.2 §. Mária hitéről A Szentséges Szűzre vonatkoztatja Szent Leó az Írásnak ezt az igéit: „Éjnek idején sem alszik ki lámpája” (Péld 31,18), valamint Izajás e szavait: »Egyedül tapostam a sajtót, és a népek közül senki sem volt velem«. (Iz 63,3) Szent Tamás megjegyzi, hogy kifejezetten Mária kedvéért áll az ere-deti szövegben: »senki sincs velem«, mert Mária sose vesztette el hitét »ama súlyos időkben ‒ jegyzi meg Nagy Szent Albert ‒ midőn még maguk a tanítványok is kételkedtek, fényesen megmutatta Mária, mily erős hite volt«. Éppen ezért Máriát nagy hite miatt méltán az összes hívek világosságának mondjuk, mikor Szent Methoddal, a Hívek Fáklyájának ne-vezzük (Fidelium fax); Alexandriai Szt Cyrillel pedig az Igaz Hit Királynőjé-nek (Sceptrum Orethodoxae fidei).
Az Anyaszentegyház méltán tulajdonítja a Szentséges Szűznek az eret-nekségek vesztét, mert így imádkozik a papi zsolozsmákban: »Örülj Szűz Mária, mert te egymagad megsemmisítetted az összes eretnekségeket az egész világon« (Ant. I. Noct. offíc. B. M. V.)
Villanovai Szent Tamás azt állítja, hogy az Énekek énekének e soraiban: »Megsebezted szívemet, húgom, mátkám, szemed egyetlen tekintetével«. (Én 4,9) a szemen Mária hitét kell értenünk, melynél fogva olyannyira megtetszett Istennek. (174. oldal)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.