3.3 §. Mária közvetítő lsten és a bűnösök közt
De a holddal is összehasonlítják Máriát: »Ki az, aki úgy ragyog, mint a hajnal pírja, szép, mint a hold« (Én 6,10) »Miként a hold az ég és föld között foglal helyet ‒ mondja Szent Bonaventura ‒, úgy Mária is folyton Isten és a bűnös közt áll, hogy Isten haragját lecsillapítsa, a bűnöst pedig megvilágosítsa és Teremtőjéhez visszavezérelje«.(Ser. 14. de Nat. D.)
Mária azért jött a világra, hogy a bűnösöket, kik Isten malasztját elvesztették, felsegítse és Istennel ismét kiengesztelje: »Legeltesd juhaidat« (Én 1,8) szólt hozzá az Úr, midőn őt teremtette. Tudjuk, hogy a Szentírás a bűnösöket a bakokkal, míg a bárányokat (juhokat) kiválasztottakhoz hasonlítja, melyek a Jozafát völgyében egykoron jobbról, míg a bakok balról fognak állani. »Csakhogy e bakok ‒ szól Párizsi Vilmos ‒ a te gondjaidra vannak bízva, ó hatalmas Anya, juhokká kell őket szelídítened, hogy így azok, akik különben bűneik miatt a baloldalt érdemelnék, közbenjárásod által a jobb oldalra kerüljenek«. 
Isten kijelentette Szienai Szent Katalinnak, hogy szeretett Anyját édes vonzerőnek teremtette, hogy kedvességével lebilincselje az embereket, éspedig mindenekelőtt a bűnösöket vezesse vissza hozzá.
Igen fontos az a megjegyzés, melyet Párizsi Vilmos tesz az Énekek éneke fentebb idézett helyére. Azt mondja ugyanis, hogy Mária csak a saját bakjait ajánlja Istennek, mert a Boldogságos Szűz nem az összes bűnöst, hanem csak azokat menti meg, akik kérik őt, tisztelettel vannak Iránta és neki szolgálnak. Mert azok, akik bűnös állapotukhoz makacsul ragaszkodva, Máriát egyáltalán semmiféle áhítatgyakorlattal nem tisztelik és bűneiktől való szabadulásukhoz, nem ajánlják magukat kegyeibe, az ilyenek nem számíthatók Mária bakjai közé. Ezek legnagyobb szerencsétlenségükre az utolsó ítélet napján a helyüket baloldalon a kárhozottak közt fogják találni.
Íme egy gyönyörű példa: Egy fiatal nemes bűneinek nagysága miatt már közel volt ahhoz, hogy üdvössége felől kétségbeessék. Ekkor egy szerzetes felbátorította, hogy csak keressen segítséget a Boldogságos Szűz Máriánál, s e célból meghagyta neki, hogy egy általa kijelölt templomban lévő Mária-szobrot látogasson meg. A nemes követte a tanácsot, és midőn megpillantotta a jelzett szobrot, úgy vélte látni, mintha hívná őt, hogy vesse magát térdre és merítsen imájával új bátorságot. A nemes letérdelt és megcsókolta a szobor lábait; egyszerre csak a szobor csókra nyújtotta neki a kezét is. A kézen azonban e szavakat olvasta: »Megszabadítlak téged a leggonoszabbak kezéből«, mintha Mária ezt mondta volna neki: »Ne essél kétségbe édes fiam, meg foglak szabadítani bűneidtől és a félelemtől, amely gyötör!«
Írják erről a történetről, hogy ez a szegény bűnös, amikor e vigasztaló szavakat elolvasta, oly nagy bánatot érzett bűnei fölött, és oly lángoló szeretetre gyulladt Isten iránt, hogy ott helyben meghalt Mária lábainál. (119-120. oldal)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr697881984
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.