3.2 §. Mária közvetítő lsten és a bűnösök közt
Az Énekek énekében a Szentlélek Mária által így szól hozzánk: »Én fal vagyok, de mióta ékes lettem, kívá-natossá váltam a szemében«.(Én 8,10) Oltalma vagyok mindazoknak akik hozzám menekülnek és irgal-masságom számukra olyan, mint egy erős fal, amely mögött védelemre találnak. Ezért is tett engem Üdvözí-tőm békeközvetítővé Isten és a bűnö-sök között.
Hugo bíboros így tanít a Szentírás e helyéről: »Mária ama nagy béke-közvetítő, aki az Úr ellenségeinek békét, a megholtaknak üdvösséget, a bűnösöknek bocsánatot, a kétségbe-esés szélén állóknak irgalmat eszkö-zöl ki Istennél«. Ezért hívja őt isteni Vőlegénye szépnek, mint Salamon sátrai. (Én 1,4)
Dávid sátrai alatt csak háborúról tárgyaltak, Salamonéiban ellenben mindig a békéről volt szó. Ezzel tudtunkra akarta adni a Szentlélek, hogy az Irgalmasság Anyja nem a bosszúálló háborúra, hanem kizárólag a békére és vétkeink megbocsátására gondol.
Noénak a bárkából kibocsátott galambja, mely az isteni béke jelével, egy olajággal tért vissza, Mária előképe volt. Szent Bonaventura szavaival: »Te vagy ama hűséges galamb, aki közvetítése által visszanyerted az emberiség számára az elveszettnek hitt békét«.
Mária tehát ama mennyei galamb aki meghozta a bukott emberiségnek az olajágat, az Irgalmasság jelét. Ő ajándékozta ugyanis nekünk Jézus Krisztust, minden irgalom forrását, kinek érdemei által minden kegyelmet megnyerünk Istentől, ilyenképpen nyertek Szent Epifanius 
szerint, a bűnösök Mária révén újból békét Istennél. Ezért Nagy Szent Albert így szólaltatja meg a Boldogságos Szüzet: »Én vagyok Noé ama galambja, aki általános békét hozok az Egyháznak«. (In Bibl. Mar. lib. cant. n. 16.)
Az Isten trónját körülvevő szivárvány, melyet a Jelenések könyvében olvasható (4,3) szintén világos képe Máriának. Ezt Virális bíboros (Spec. c. Script.) következőképpen magyarázza: »Mária az, aki állandóan Isten ítélőszéke előtt tartózkodik, hogy enyhítse az ítélet és büntetés szigorát, amit a bűnösök méltán megérdemelnek«.
Szienai Szent Bernát (Serm. I. de Nom. 
Mar. art. I. c. 3) azt állítja, hogy Isten erre a szivár-ványra gondolt, midőn ígéretet tett Noénak, hogy kifeszíti az égen a béke ívét, hogy arra tekintve, a békére gondoljon, melyet az embe-rekkel kötött. (Ter 9,13) »Máriára célzott az örök béke eme szivárványíve« ‒ mondja Bernát ‒, mert ami-ként Isten e szivárvánnyal a békéről emlékezett meg, amelyet az emberiségnek ígért: úgy most Mária szószólására megbocsátja a bűnösnek a bántalmakat, miket az Őrajta ejtett és új békét köt vele«. (Serm. in Ap. c. 41.) (118-119. oldal)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr437876766
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.