2.3 §. Mily hatalmasan védelmezi meg Mária azokat, kiket a sátán megkísért »Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem«. (Sír 24,23) Amiként a mérges kigyók menekülnek a szőlőtő illatától ‒ mondja Szent Bernát (Serm. 60. in Cant.) ‒, úgy futnak a gonosz lelkek azoktól lelkektől, kikben megérzik a Mária iránti áhítatot. »Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon«.(Sír 24,17) Máriát nem csupán azért hasonlítják cédrusfához, mert ez mentes a rothadástól, hanem azért is, mert Hugó bíboros szerint amiként a cédrus elűzi a kígyókat illatával, úgy kergeti el magától Mária is szentségével a gonosz szellemeket.
A zsidók az ígéret földjére történt bevonulásukkor a Frigyszekrény segítségével győztek. Mikor felemelték a Frigyszekrényt, Mózes e szavakat mondá: »Kelj fel Uram, hadd széledjenek szét ellenségeid, s hadd futamodjanak meg színed elől«. (Szám 10,35.) Tudjuk azonban, hogy a Frigyszekrény Mária előképe volt (Corn. a Lap.), mert amiként e szekrény magában foglalta a mannát, úgy hordta Mária is Krisztus Urunkat, akit a manna jelképez, s aki Mária ‒ mint Szent Frigyszekrény révén ‒ akarja biztosítani számunkra a győzelmet, földi és pokolbeli ellenségeinkkel szemben. »Igenis ‒ mondja Szienai Szent Bernát ‒ a pokol hatalma az emberek fölött azon pillanatban megtört, amidőn Mária az Újszövetség Frigyszekrénye, az Egek Királynéjának méltóságára emeltetett«. (Serm. II. de B. V.) Az ördögök a pokolban remegnek Máriától és szent nevétől ‒ mondja Szent Bonaventura (Spec. Virg. c. 3.) ‒, s ezen ellenségünket azokkal hasonlítja össze, kikről Jób beszél, midőn így szól: »Betörnek a sötétben a házakba, és nem akarnak napvilágról tudni. Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik«. (Jób 24,16-17) A sötétségben igyekeznek a tolvajok a házat meglopni, ha azonban feltűnik a hajnal világossága, elmenekülnek, mintha a halál képe rajzolódott volna szemeik elé. Hasonló módon lopódzik be ősi ellenségünk is szívünkbe, ha lelkünket a tudatlanság sötétje borítja ‒ mondja Szent Bonaventura, de hozzá teszi ‒, mihelyt Mária irgalmassága és kegyelme megjelenik a lélekben, e szép hajnalpír tüstént elűzi a sötétséget és menekülésre kényszeriti a pokolbeli ellenséget. (Ibid) Mily boldog ezért az az ember, aki a pokollal vívott harcában Mária nevét hívja segítségül!
Hogy tényleg így áll a dolog, Szent Brigitta feljegyzése is alátámasztja (Serm. angel. c. 20.), miszerint Isten oly nagy hatalmat adott a gonosz lelkek felett Máriának, hogy amint ezek valamely Mária-tisztelőt támadnak, és ez a Szűzanyához fohászkodik, a Boldogságos Szűz csekély intése is elegendő, hogy az ördögök hanyatt-homlok elmeneküljenek. Ők, szívesebben tűrnének el Istentől a kétszeres gyötrelmeket is, mint azt a szégyent, hogy Mária hatalmának kelljen engedelmeskedniük. (81-82. oldal) (Képen: Frigynek Szent Szekrénye)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.