Mélanie Calvat élete
Mélanie Calvat 1831. november 7-én született Corps-ban.
Édesapja Pierre Calvat, 1825-ben vette feleségül Julie Barnaud-t, de egyházi házasságot csak 1834-ben kötöttek. A család nagy szegénységben élt. Az apának nem volt állandó állása, kőművesként dolgozott, ezért sokszor hetekig távol volt a családtól és még így sem tudta mindig biztosítani a betevő falatot. Ezért kellett Mélanie-nak már 8-10 éves korában dolgozni. 
Tavasztól őszig a környező tanyákra küldték pásztorlánynak. Csak télen tartózkodott otthon, rövid ideig. Nem járt iskolába, nem tudott sem írni, sem olvasni, hittant sem tanult, s mivel a teheneket vasárnap is őrizni kellett, templomba is csak nagyon ritkán jutott el. (A képen Melanie főkötője)
A jelenés idején 15 éves volt, de termete miatt 11-12 évesnek nézett ki. Rendkívül zárkózott és hallgatag természetűvé vált, hiszen egész kicsi korától idegenek közt élt. A jelenés után két és fél hónappal, decemberben, beíratták a Gondviselésről nevezett nővérek Corps-i iskolájába. 1850-ig, mint bentlakó növendék élt itt. 1848-ban, 16 éves korában lett elsőáldozó .
Corence-ban, mely Grenoble-tól négy kilométerre fekszik. A Gondviselésről nevezett nővéreknél kezdte meg a noviciátust 1851. október 9-én. 1851 júliusában mindkét gyermek leírta a titkot, amely lezárt borítékban Rómába került IX. Pius pápa kezéhez.
Bár a nővérek meg voltak elégedve buzgóságával, a püspök egyelőre nem engedélyezte, hogy fogadalmat tegyen, azért, hogy még jobban ránevelődjék a keresztény élet egyszerűségére és alázatosságára.
(Egy időskori csoportképen lelkivezetője, a szentté avatott Hannibal Mary Di Francia atya, miként alább is Melanie-val.) 
Az vita tárgya, hogy kényszerítve (hogy eltüntessék), esetleg állhatatlansága miatt, de 1854. szeptemberében Angliába küldik egy angol pap kíséretében a Darlington-i, a kármeliták kolostorába. Kéri, hogy részt vehessen a nővérek életében, s később be is lép a rendbe. Fogadalmát 1856. február 24-én teszi le.
