Nyikolaj Jemeljanov Jerej orosz ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/
Vád éri az Egyházat, hogy bűnösnek ítél minden a két nem közti testi kapcsolatot.
/Ezzel szemben/, az ősi egyházi kánonok azt a viszonyulást nevezik bűnnek, hogyha a házastársak testi kapcsolatára, mint valami undorító, bűnös dologra tekintenek. „A férfi és a nő minden érintése tisztességtelen, ha nem áll a szeretet alapján; minden élvezet a szeretet nagy szárnyai alatt – tiszta. A szeretet számára nem létezik szenny, aljasság, szégyen. A szeretet – fény, amely mindent megvilágosít, melegség, amely képes felolvasztani a jeget; méz, amely megsemmisít minden keserűséget. A szeretet mindent megvilágosít, amelyhez, kézzel, tekintettel vagy gondolattal hozzáért az, akit szeretünk.” Ezeket a szavakat nem egy mai romantikus lélek írta, hanem az Egyház egyik legnagyobb teológusa, aszkétája és misztikusa – Nazianszi Szent Gergely, aki több mint másfél évezreddel ezelőtt élt, a IV. században.
Mi hát az, amit az Egyház nem fogad el? Mi iránt viszonyul abszolút mértékben kompromisszum nélkül és nevez bűnnek? Szent Gergely idézett szavaiban van egy nagyon világos utalás: „ha nem áll a szeretet alapján”. Valóban, az Evangéliumban nem találhatjuk meg a bűnök formális listáját vagy a bűnös cselekedetek tételes felsorolását. Azért nem, mert a bűnnek nem létezik és nem is létezhet formális meghatározása. A bűn az, ami akadályozza az embert, hogy szeresse Istent és a felebarátait. Ez az, ami megosztja az embereket, ami az embert végtelenül magányossá teszi. Ez a bűn egyetlen pontos meghatározása. Ebből teljesen nyilvánvalóan és elkerülhetetlenül következik az a kompromisszum nélkül álláspont, amelyet az Egyház foglal el minden rossz és bűn iránt. Az Egyház nem hagyhat jóvá és nem áldhat meg semmilyen olyan kapcsolatot az emberek között, amelyek megosztottsághoz, szakadáshoz vezetnek és ezeket bűnösnek nevezi. Feltétlenül meg kell érteni, hogy az Egyház az emberek közötti kapcsolatokat nem akkor nevezi bűnösnek, amikor azok valamilyen formális határozattal kerülnek ellentétbe, hanem amikor azok megosztottsághoz és elidegenedéshez, magányhoz vezetnek.
/Sajnálatos, ha valaki/: a bűnt a csúfsággal és a rossz viselkedéssel azonosítja és mintegy szembe állítja vele a fájdalmat. Csakhogy a valóságban a bűn egyáltalán nem mindig tűnik csúfnak, azonban mindig fájdalomhoz és magányhoz vezet. Emlékezni kell arra, hogy a bűn az, ami ellentétes a szeretettel és összeegyeztethetetlen vele. Ezért amikor megpróbáljuk értékelni az emberek közötti viszonyt és megérteni, hogy az „bűnös-e” vagy sem, akkor elsősorban nem külső jeleket kell keresnünk (az emberek viselkedésében vagy a kapcsolat formájában), hanem azt kell megértenünk: segítik-e ezek a kapcsolatok, hogy egymás szeretetét tanulják, vagy pedig szeretetlenséghez, szakadáshoz vezetnek?
/Az életet, a halált és a házasságot nem lehet 'csak úgy' próbálgatni! Próba-élet, próba-halál, próba-házasság nincs! (II. János Pál)/
Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Égi Királynőnk és Anyánk!
Uram irgalmazz nekünk!
Mélyen egyetértek Orbán Viktor intézkedéseivel, mert az Európát elárasztó migránsok nem menekültek, a gazdag arab országok küldik őket földrészünkre, hogy a kontinenst is mohamedán hitre térítsék – mondta lapunknak adott interjújában dr. Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője. Hozzátette: 
.jpg)
„És ezek után (...), támad egy kemény orczájú, ravaszságokhoz értő király. És nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét. És a maga eszén jár, és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg.” (Dán 8,23-25) .jpg)
A Szűzanya biztató szavai a Szeretetláng Lelki Napló-ban: „Kedves gyermekeim! Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábaitok alól a remény talaját. Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek. A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti (számára). Ó, gyerme-keim, imádkozzatok szünte-lenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben. (IV/30) A Föld most, mint vihar előtt a természet és olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. És Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot, mely által a lelkek éltető levegője fojtó és halált okozó. (...) a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább orkán, és pusztít, még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe Szeretetlángom kegyelmi hatása kiáradása által nyújtok. (II/100)
(Jézus:) A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha. (I/95) A nehéz idők elérkezése előtt készüljetek fel újra erős elhatározással arra a hivatásra, amelyre meghívtalak. Ne unott, közömbös tétlenségben éljetek. Mert most készül a nagy vihar, melynek sodra elviszi a tétlenségben elmerülő közömbösöket. Árral szemben csak az igazán elhivatott lelkek maradnak meg. A nagy veszély, melyet felétek indít a sátáni hatalom, az Én kezem felemelése által indul el. (III/159-160) Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá (Anyámhoz) az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.” (II/109) „És Anyám mosolya beragyogja a földet!” (magánfeljegyzés 1971. VII. 26) 
Feltűnő a Szent Szűz pontos időmeghatározása. Nem világos, miért 1864-ben kerül sor Lucifer kiszabadulására, azt azonban tudjuk, hogy 1864-ben volt az első Internacionálé (no comment!).
Itt persze a szbdkműves III. 
Ja, hogy kihagytam Garabandált, melyet egyetlen magát valaminek tartó álpróféta sem hagyna ki, sőt önigazoló módon fotóztatja magát 
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egyetlen látnokon sem uralkodott el az "íráskényszer", 10-20 kötetet produkálva az üzenetekről, annak ellenére, hogy folyamatos érdeklődés volt irántuk, melyet egyetlen sztár-látnok sem hagyott volna ki (hosszú "memoárköteteket" adhattak volna ki bestseller íróként ünnepeltetve magukat)! Negyedsorban, a kis hegyi falucskában nem alakult ki a (gyilkos) "kegytárgy-biznisz" – mondjuk úgy –, mint pl. Medjugorjéban (a délszláv háború kapcsán "kegytárgyas" családok irtották ki egymást! Amiről persze nem hallunk!)
Garabandál, mintha maga lenne a várakozás..JPG)
1860. szept. 28. Melánia minden ellenzés dacára ott hagyta az angliai zárdát és Marseillesbe érkezett, hogy az Istenanya rendelkezésének eleget téve a titkot hirdesse. A grenoblei püspök gondoskodott, hogy Melániát Marseilles-ben egy karmelita zárdába rejtessék.
A hiszékeny ember bár soha nem ártatlan sorsának alakulásában, ám felelősség terheli a környezetet és a társadalmi közeget is. Általános tapasztalat az, hogy az emberi butaságot csak az emberi hiszékenység tudja túlszárnyalni! Ennek szomorú ténye, egészen különböző életsorsokon is kimutatható – és bizony megdöbbentő –, hogy szinte azonos megtévesztési sémák áldozatai. Ide sorolhatók a csábítás trükkjei – a másik birtoklására, a vallásalapítók győzködései "szenteskedő beszéddel és hízelgő szavakkal megtévesztik az ártatlanok szívét." (Róm 16,18), és a politikusok mindennapos ámításai – a világi hatalom birtoklása érdekében. Ám végnélkül sorolhatók a mai kor emberének értelmi-érzelmi megpróbáltatásai, hiszen lépten-nyomon találkoznak rendkívüli történetekről szóló híradásokkal, játékfilmekkel, okkult-ezoterikus műsorokkal, könyvekkel. Ezek kivitele és tartalma áltudományos, érzelmes-nyájas vagy brutális, de mindenképp lélekromboló, mert mondanivalójuk nem az Isteni parancsolatokon alapszik, hanem az ügyes sátáni praktika eredménye. A megtévesztő szellem (vö 1Tim 4,1) mindenkit lépre akar csalni, hogy népet gyűjtsön maga köré a kárhozatba.
A sátáni manipuláció alattomos megnyilvánu-lása az egyén, a közösség és a társadalom életében bár igen változatos, mégis felismerhető. Nagyon fontos lenne mindenkiben tudatosítani, hogy a bűn szerzője, a megtévesztő szellem "tévútra akarja vezetni az egész világot'' (vö Jel 12,9b), a bűnök és a hiszékenység révén igyekszik tönkretenni az ember testi-lelki jövőjét, konkrétabban, végleg eltávolítani a Teremtőjétől. A sátán legnagyobb bravúrja, hogy próbálja elhitetni, hogy nem is létezik. – És ez oly sokaknál sikeres, minek eredményeként azt hiszik, hogy személyes ördög nincs, miként a pokol sem létezik! Örök életük legnagyobb tévedése!
A hiszékeny ember földi életében, nem csak saját hóhérait képes ma-ga fölé megválasztani, de majdan az Antikrisztus egyházellenes "észérveit" is követendőnek talál-hatja! Sajnos okkal aggódik az evangélista: "amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" (Lk 18,8) A válasz: TALÁL! De milyet?! Mert nem a hitismeretek hiánya az elsődleges ok, hanem az a lelkületi eltorzulás, melyet a két évszázados "felvilágosodás" szellemisége sulykolt a lelkekbe! Ettől kezdve lényegi változás, már csak a szívében és lelkületében megváltozott embertől várható, nem véletlen tehát, ha az emberiségért (a gyermekeiért) aggódó Istenanya is ebben látja a megoldást.
A végső idők egyik legfontosabb jele egy teljesen istentelen antikrisztusi kormány felemelkedése, melyet egy démoni diktátor vezet majd. A nagy gazdasági válság megoldását, ettől a "szuperszakembertől" várják majd, aki jót, szépet és békét ígér, azt, hogy véget vet a vallási perpatvaroknak, véget vet a nukleáris katasztrófa veszélyének (Dán 8,23-25; 11,21-24; 2Tessz 2,3-4). Persze ő, aki az ördögtől való, "hazugságot szól, magától beszél, mert hazug, és a hazugság atyja. (Jn 8,44)
.jpg)
HELYSZÍN:
Vannak függőségek, amelyekre a mai világ határozottan erényként tekint, pedig az orthodox hit szempontjából nem kevésbé pusztítók és veszélyesek a lélek számára, mint a „durva” szenvedélyek. Éppen a látszólagos jóságuk miatt veszélyesek e szenvedélyek és függőségek. Veszélyességük abban áll, hogy megölik a lelket, ám nehezebben észlelhetően vonják el azt a szellemi-lelki élettől, szakítják el Istentől.
Előre kell bocsátani, hogy a két gyermek, külön-külön kapott titkot és a Maximin féle leirat, nem lett nyilvánosságra hozva soha! Pontosabban, a Szentszék betekintést engedett René Laurentinnek, aki könyvet is írt a La Salette-i titkok ügyéről. Egyik látnok sem tudott írni, így 1851-ben még más, illetékes személy jegyezte le az elmondottakat és továbbította IX. Piusz kezéhez. Az érdekesség az, hogy igen röviden foglalták össze a titkot (vagy csak annak lényegét közölték röviden?). Az tény, hogy mindkettejüké, a tartalmat tekintve hasonló. Alább látható a kísérő levél a Szentszék felé, majd idézzük az ebben közölt titok tartalmát..jpg)
Tekintve, hogy az 1879-ben Mélanie által közölt titok nem képezi az egyház által hivatalosan elfogadott üzenet részét, mindenkinek szíve joga, hogy hisz-e Mélanie leiratában. Mindazáltal, a Melanie-féle titkot, püspöki engedéllyel adták közzé, jóllehet ez még nem tekinthető hivatalos egyházi jóváhagyásnak (hiszen ennek égi eredetét és szöveghitelét nem állapították meg), csupán azt jelenti, hogy – mint "elmélkedésre alkalmas anyag" – nem tartalmaz semmit, ami a hit és erkölcs ellen szólna (nihil obstat).
Ha a titok felől érdeklődtek, Melanie ezt válaszolta: ha a Szent Szűz el akart mondani egy titkot, azt nem tagadhatjuk le, a tartalma felett nem vitázhatunk. Különösen érvényes ez azokra, akik még azt sem voltak képesek megvalósítani – amit a Szűzanya nem titokként közölt –, és amit az Egyház hivatalosan és vitathatatlanul elfogadott. Miért vállalnák magukra felelőtlenül és érdemtelenül olyan tudás birtoklását, amelyért érdemlegesen – az emberi restség folytán –, úgyse tennének semmit!
Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Égi Királynőnk és Anyánk!
A szentmisét az új kilíkiai örmény katolikus pátriárkával, 
Ami a gyerekek későbbi zaklatott és néha meglepő fordulatokkal teli életét illeti, az nem befolyásolja a jelenés és az üzenet hitelességét. Nem csak hitük gyakorolták lelkiismeretesen, de a jelenések igaza mellett is kiálltak, holott állandóan ki voltak kitéve a kíváncsiskodók és a politika zaklatásainak is. A La Salette-i Mária-jelenés kiváló példa, a mai üzenetközlők számára! A mai látnokoknak ugyanis – a saját lelkiismeretükön kívül – nem kell megküzdeniük politikai zaklatással, esetenként még a nevüket is elrejthetik álnév alatt. Az is előfordulhat, hogy esetenként folytatják egy már név szerint is befutott magánkinyilatkoztatás üzenet-anyagát, vagy simán felteszik az internetre, álnéven. Meg sem fordul a fejükben, hogy a még jó szándék esetében is, a felelőtlenségükkel, elterelhetik a lelkek figyelmét az igaz és elismert üzenetek megvalósításáról, zavart keltenek, súlyosan megbántják az Istent és tévutakra vezethetik a bizonytalankodó lelkeket! 
Tekintve, hogy hiszékenységükben egyre kevesebben ismerik fel a sátáni pusztítás szervezett voltát, kevesen látják át a bűn szerzőjének taktikáját, sőt, nemegyszer tekintélyes tanítók az ördög puszta létét is tagadják. Emiatt, sokan tudatlanul esnek áldozatul a megtévesztő szellem mesterkedésének, hiszen nem tanították meg nekik azt, hogy az ördögnek csupán annyi hatalma van felettük, amennyit megengednek neki! Bizonytalan üzenetek és igazolatlan források követése soha nem ajánlott, mert óvatlanul a démoni erők kelepcéjébe eshetünk, ez pedig elhomályosítja még az addig tisztánlátást is! Elhangol az evangéliumi útról, beépül az akaratba a jóra való restség, miáltal az ember már nem képes tudatosan felvenni a keresztjét (Mt 16,24) és képtelenné válik az egymásért való áldozathozatalra! Ennek tudható be, hogy a bűn és a hiszékenység elburjánzik egy társadalomban, akkor megnövekszik a részvétlenség és az önzés, előrevetítve a tömeges elkárhozás veszélyét! Egyesek, hallván valamely „hajánál fogva előrángatott" hamis és ismeretlen hitelű üzenetet, nyomban terjesztik mondván, „nehogy az Úr számon kérje majd rajtam, hogy nem adtam tovább"! Nos, az Úr az Evangélium terjesztését fogja számon kérni majd mindenkitől (lásd 2Tim 4,2)!
Szerencsétlenkedő életvitele és a liberalisták által ellene folytatott rágalomkampányában az egészsége megroppant. Lelkivezetője Rev. Pere Berthier, azt írja könyvében (Les Merveilles de Notre-Dame de la Salette): "Maximin mindazon dolgokban, amelyekkel vádolták, nem volt annyira hibás, mint azok, akik rágalmazták őt."
Negyven éves korában, 1875. március 1-én délután 5 órakor halt meg. A Corps-i plébános, Fuzier abbé így írta le halálát: "Igaz keresztény módjára halt meg, mintegy öt perccel azután, hogy nagy hittel és tökéletes megnyugvással fogadta kezemből a szentségeket. Szentgyónása előtt nagy áhítattal vett magához néhány csepp La Salette-i forrásvizet, s ugyancsak ebből ivott, hogy a Szentostyát le tudja nyelni; ez volt az utolsó ital, amit magához vett, mintegy utolsó tanúságtétele a jelenésről." . 
1835. augusztus 26-án vagy 27-én született Corps-ban. Édesapja kerékgyártó, aki Anne-Marie Templier-vel kötött házasságot, melyből négy gyermek született. Közülük csak ketten érték meg a felnőtt kort: Angélique (sz.1829) és Maximin. Édesanyjuk 1837-ben meghalt, Maximin ekkor csupán 17 hónapos. 
1860-ban csatlakozik a Pápai Légióba (zouve), mely az ördöginek tartott Garibaldi pápaság és egyházellenes mozgalmát volt hívatbva ellensúlyozni. Az állandó politikai intrikáknak kitett és minden támasz nélküli Maximint a Jourdain házaspár örökbe fogadta és orvosnak taníttatta, ám néhány év után a tanulmányokat abbahagyta. Rómába ment, majd visszatért Párizsba és 1869-ben a Jourdain házaspárral együtt letelepedett Corps-ban. Adósságai miatt kellemetlen helyzetbe került. Corps-ban szerencsétlen vállalkozásba kezdett: likőrkereskedő lett, de ez sem sikerült. Végül, a püspök engedélyével, a La Salette-i atyák rendszeres anyagi támogatást nyújtottak Maximinnek és a Jourdain házaspárnak.
A világ sorsával kapcsolatos szentírási helyek, miként a próféciák sora egybehangzóan súlyos próbatételeket jövendölnek, ez tény! Azt is ismernünk kell azonban, hogy már az első századok emberei is megvalósultnak hitték a „jeleket" és azóta is „megvalósulásukat" tapasztaljuk! A Szentírás egyes helyei kétség kívül arra utalnak, hogy a sátán az utolsó időkben igyekszik minden erejét bevetni az Isten ellen (1 Tim 4,1; 2 Tessz 2,3-4) és teljes hatalmával fog a lelkekben pusztítani. Kérdés azonban az, hogy mikortól számíthatjuk a végső időket, ill. annak kezdetét? 
Tavasztól őszig a környező tanyákra küldték pásztorlánynak. Csak télen tartózkodott otthon, rövid ideig. Nem járt iskolába, nem tudott sem írni, sem olvasni, hittant sem tanult, s mivel a teheneket vasárnap is őrizni kellett, templomba is csak nagyon ritkán jutott el. 
Az vita tárgya, hogy kényszerítve (hogy eltüntessék), esetleg állhatatlansága miatt, de 1854. szeptemberében Angliába küldik egy angol pap kíséretében a Darlington-i, a kármeliták kolostorába. Kéri, hogy részt vehessen a nővérek életében, s később be is lép a rendbe. Fogadalmát 1856. február 24-én teszi le. 
1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.
Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakimtól és Annától született szeptember 8-án. Születésének sem a helyét, sem az időpontját nem ismerjük, de régi hagyomány szerint Jézus születésekor még meg sem közelítette a 20. életévét. Későbbi hagyomány, hogy Keleten és nyugaton egyaránt már a VII. században megünnepelték az Egyházban. 
Az ortodox Egyházban mindmáig nagy ünnepélyességgel ülik meg Mária születését. A középkorban e jeles napnak nálunk, római katolikusoknál vigíliája és nyolcada is volt, azaz megkülönböztetett jelentőségű szertartásokkal és imádsággal ünnepelték Jézus édesanyjának születését. „Minden nemzet ünnepelje ezt a napot, minden fajta, minden nyelv, minden életkor, minden méltóság; örvendezéssel üljük meg a világ örömének születése napját" – mondja egy ősi Himnusz. 
%20(d.%20c.%20430).jpg)
A Sinai hegyen élő Szent Nílusnak (+430), aki Aranyszájú Szent János barátja volt, korunkról a következő próféciát mondta:
A Szeplőtelen szeme olyan volt, mint Isten kapuja, ahonnan látni lehet minden gyönyörűséget, ami csak megrészegítheti a lelket. Amikor tekintetem Isten Anyjának tekintetével találkozott – aki az én Anyám is –, úgy éreztem, hogy a szeretet boldog késztetése születik meg bennem; egy biztos- és erős szeretet, amely fel akar oldódni az ő szeretetében. 
Amikor egymásra néztünk, a tekintetünkkel beszéltünk és oly nagy szeretettel szerettem őt, hogy legszívesebben megcsókoltam volna a szemét, hiszen pillantása arra vonzott, hogy egyesüljek vele. Tekintete egész valómban édes remegést ébresztett, s óvakodtam attól, hogy akárcsak a legkisebb mozdulattal is kellemetlenséget okozzak neki. 
tökéletesen teljesíteni. Mindezt úgy, hogy bármi érje is a halandót életében; elegendő lett volna ahhoz, hogy az istendicséret, a hálaadás és az engesztelés állandó gyakorlására késztesse a lelket. 
(A képen látható szerpentin, a gyertyás körmenetek útvonala.)
Szeptember 7.
A végidő jele volt-e, amikor 1906-ban az amerikai imperializmus kegyetlen és kíméletlen háborút indított a Fülöp-szigetek bekebelezésére, melynek több mint egy millió helyi áldozata volt - egyes történészek genocídiumnak nyilvánították. A támadók a szigetlakókat "alig tartották többre, mint egy kutyát" (In 1908 Manuel Arellano Remondo, in General Geography of the Philippine Islands). A diadalittas katonák fotókat készítettek magukról, amint a hullahegyen állnak vadász pózban.
Az idők jeleit igazolják-e, hogy a sztálini dicshimnuszoktól zengő Szovjet-Ukrajnában 1932-33-ban 10 MILLIÓ ember halt éhen, miközben a nemzetközi piacon ár alatt kínálták a gabonát! De a hrucsovi Szovjetúnióban is 200 ezer papot és szerzetest kínoztak halálra és öltek meg? Jel-e az, hogy a demográfusok szerint a kommunista uralom alatti orosz népességből 1917-től 1987-ig 170 millió ember hiányzik a természetes népszaporulat statisztikai számítása alapján? Az ötvenes években Kínában meghirdetett "Nagy Ugrás" gazdaságpolitikája következtében 40 millióan haltak éhen. Ezt az adatot még tetézte a "Kulturális Forradalom"! A hazugság atyja (Jn 8,44) milyen sikeresen képes inspirálni a kommunistákat! 
A végidők jele-e, hogy a Japán elleni két amerikai atomtámadás 1945-ben, épp a két japán keresztény várost sújtotta, Hirosimát és Nagaszakit?
Az utolsó idők jeleként lehetett-e betudni, hogy a Szovjetúnióban 40 ezer (!) koncentrációs tábor (gulág) működött még a 80-as években is. (Rózsás János tanúsága szerint.) A mellékelt hullahalom a Szovjet Gulágon készült!!!
Vallási tiltást hirdetett ki a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ellen a Magyar Iszlám Közösség, a haramról a pénteki tanácskozáson döntöttek – mondta el a 
A Szent Szűznek sárga köténye volt. Eh, mint mondok, sárga? A kötény tündöklőbb volt, mint több Nap együtt. Nem földi anyagból készült, hanem fényből szőtték és elragadó szépséggel csillogott. A Szent Szűzben minden igen erősen arra indított engem, hogy Jézusomat földi életének minden mozzanatában imádjam és szeressem. 
A Szent Szűz hangja édes volt, elragadó, kedves, szívet melengető, megnyugtató és lecsendesítő, mely minden vágyat kielégített. Szinte ittam a hangját, szívem táncolt örömében, s vele egyesülve fel akart oldódni benne. 
.jpg)
Az „utolsó idők” jeleinek tekinthetők-e azok a 19. századvégi Kongóban történt borzalmak, melyeket II Lipót belga király Kongói „szabadállamában” vitetett véghez egy "kultúrnemzet", elképesztő kegyetlen és kizsákmányoló népírtás formájában? A falvak férfi lakosságát a gumitermelésre kihajtották az erdőkbe ahol azok felkészületlenek voltak a dzsungeléletre és a vadállatok martalékává válhattak, miközben asszonyaik, gyermekeik kényre-kedvre kiszolgáltatottak voltak, vagy éhenhaltak az elhagyatott falvakban. Általános, és gyakran használt fegyelmező eszköz volt a chicotte, a napon szárított vízilóbőrből font korbács. Ez maradandó sebeket okozott, húsz ütés eszméletvesztéssel járt, száz ütés pedig halálos volt. Gyakran élő emberek, (felnőttek és gyermekek egyaránt) kezeit vágták le. A belga király közvetlen uralma idején őfelsége mohósága áldozatainak száma 5 – 7 millió főre (egyesek szerint 10 - 15 millió főre) tehető. Másfél évtized telt el, amíg a világ tudomást szerezhetett ezekről a borzalmakról. 
A csonkítások gyakran nem csak a megtorlást szolgálták, hanem a rendszer működéséből, szabályaiból következtek. A keresztény Belgium „rendfenntartóinak”, szigorúan el kellett számolniuk a töltényekkel. Minden felhasznált töltényért egy jobb kezet kellett beszolgáltatniuk. Ha erdei vadakra lövöldöztek, vagy nem találták el a kiszemelt áldozatot, akkor egy-egy élő ember kezét vágták le. (Most akkor ki a primitív "európaidegen nép"?)
Az 1919-es „dicsőséges” Tanácsköztársaság 133 napja valójában nemzetvesztő gyilkos diktatúra volt! Kun Béla és a lenin-fiúk, új társadalmat ígértek, s ennek jegyében kilóra akarták eladni a Szent Koronát. 
Ezreket csukattak börtönbe ártatlanul, megnyomorították az egész társadalmat, miközben alattomosan és tudatosan előkészítették Magyarország teljes megsemmisítését: Trianont! 
Mély együttérzés ébredt bennem, szerettem volna az egész világnak beszélni erről az ismeretlen szeretetről, és minden halandó lelkébe belopni a legnagyobb együttérzést és hálát az Isten iránt, akinek nincs szüksége ránk, hogy az legyen, aki volt, aki van és aki mindörökké lesz; mégis milyen érthetetlen ez a szeretet az ember számára! Az Isten emberré lett, meg akart halni, igen, meghalni, hogy jobban belevésse lelkünkbe és értelmünkbe irántunk való "őrült" szeretetét! Ó, milyen szerencsétlen vagyok, hogy nincsenek szavaim annak a szeretetnek kifejezésére, mellyel a mi jó Megváltónk szeret bennünket. Másrészt milyen boldogság ennyire érezni azt, amit nem tudunk kifejezni! 
A modern kor jelenései között bizonyos értelemben Fatima a leginkább prófétai. A három részre osztott fatimai titok, egyfelől elsősorban a pokol rettenetes látomásáról, Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletéről, a második világháborúról és azokról az előre látható, mérhetetlen károkról szólnak, melyeket Oroszország okoz az emberiségnek azzal, hogy elpártol a keresztény hittől és pusztító, totalitárius, kommunista rendszert építi ki, megfertőzve vele az egész világot!
»A Szűzanya egy hatalmas tűztengert mutatott, melyről úgy tűnt, a föld alatt van. A tűzben elmerült ördögöket és lelkeket úgy láttuk, mintha átlátszó fekete vagy barna izzó szénparázs lettek volna emberi alakban, s hányódtak a lángok között, melyek mint hullámok vitték őket. Magukból az ördögökből és lelkekből is lángok, füstfelhő és szikrák csaptak ki. Minden irányba hullottak, mint a szikrák hatalmas tűzvészben: súlytalanul és egyensúlyt vesztve. Közben reszketve jajgattak iszonyatukban és félelmükben, s kétségbeesetten kiáltoztak fájdalmukban. Az ördögök szörny és fölismerhetetlen állatok iszonyatos és visszataszító formájában mutatkoztak, átlátszóak voltak és 
feketék. Ez a látomás csak egy pillanatig tartott. És hála a mi jóságos Mennyei Anyánknak, aki korábban (az első jelenéskor) megígérte nekünk, hogy az Égbe visz, különben meghaltunk volna az iszonyattól és a félelemtől. Akkor tekintetünket a Szűzanyára emeltük, aki jósággal és szomorúsággal telve ezeket mondta: 'Láttátok a poklot, ahova a szegény bűnösök lelkei zuhantak. Megmentésükre akarja megalapítani Isten a világban az én Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Ha megteszik, amit mondok, sok lélek megmenekül és békéjük lesz. A háború a vége felé jár; de ha nem hagyják abba Isten bántását, XI. Pius pápasága alatt egy másik, még rosszabb háború fog kezdődni. Amikor egy éjszaka majd látjátok, hogy ismeretlen fény támad, tudjátok meg, hogy ez a nagy jel, amit Isten ad nektek arra, hogy megbüntetni készül a világot bűneiért a háború, az éhínség, s az Egyház és a Szentatya ellen irányuló üldözések által«. 
Az általános pusztulás megakadályozására újra jövök és kérem, ajánlják föl Oroszországot az én Szeplőtelen Szívemnek, s vezessék be az engesztelő szentáldozást elsőszombatonként. Ha teljesítik kéréseimet, Oroszország meg fog térni és béke lesz; ha nem, tévedéseit a világra fogja szórni háborúk gerjesztésével és az Egyház üldözésével. A jók vértanúk lesznek, a Szentatyának sokat kell szenvednie, nemzetek fognak elpusztulni. Végül az én Szeplőtelen Szívem győzni fog. A Szentatya föl fogja ajánlani nekem Oroszországot, mely meg fog térni, és a világra egy békés korszak virrad.
A Szent Szűz nagyon magas és arányos testalkatú volt; olyan könnyednek látszott, hogy egy kis szellő meglebbenthette volna, mégis mozdulatlanul és szilárdan állt. Megjelenése magasztos és fenséges volt, de nem úgy, mint a földi hatalmasoké. Méltósága szeretettel vegyes tiszteletet ébresztett, ugyanakkor mégis vonzott. Tekintete szelíd és átható; mintha a szemével beszélt volna hozzám. Szívem szinte elolvadt ebben a szavak nélküli párbeszédben, mely nem volt más, mint a szeretet erős fellángolása elbűvölő szépsége láttán. Tekintetének szelídsége, arckifejezésének kimondhatatlan jósága megértette velem, hogy engem önmagának akar és önmagát akarja nekem adni. Ekkora és ilyen szeretetet lehetetlen földi szavakkal visszaadni. 
A kereszt aranyozottnak látszott – azért mondom, hogy aranyozott és nem színarany, mert láttam már különböző aranyozott tárgyakat, melyek számomra sokkal szebbnek tűntek, mint egy egyszerű aranytárgy. A ragyogó fényességű kereszten kitárt karokkal függött a mi Urunk, Krisztus. A kereszt vízszintes ágának majdnem a szélén jobb- és baloldalon kalapácsot, illetve harapófogót láttam. Krisztus alakja természetes testszínű volt, de nagy fénnyel ragyogott. Az egész testből áradó fénysugarak, mint ragyogó dárdák a szívemig hatolva vágyat ébresztettek, hogy egyesüljek vele. Krisztus néha halottnak látszott: feje lehanyatlott, élettelen teste lezuhant volna a keresztről, ha a szegek nem tartják. (folyt.)
És íme az Isteni Szeretet elküldte Anyját, hogy a bűn pusztításával szemben rendkívüli módon és rendkívüli eszközökkel is segítségünkre legyen, hogy győzelmes harcra, nagy megtisztulásra készítse elő a világot.
Az 1846-os La Salettei üzenet - melynek titkait csak 12 évre rá (1858-ban) engedélyezte a Szent Szűz nyilvánosságra hozni - talán a legmegrázóbb és legrészletesebb prófécia: „Azon a ponton áll az Isten, hogy hallatlan módon fenyítsen. Jaj a föld lakóinak, Isten ki fogja meríteni haragját... A társadalom a legborzasztóbb ostorcsapások és a legnagyobb események előestéjén áll...” A Szent Szűz ezt követően a sátán pusztító munkájáról beszél, s arról a mérhetetlen szenvedésről, ami a világra vár azért, mert enged a kísértőnek, a sátán elkötelezettjeinek stb. Egészen meglepően ezt mondja az Üzenet: ,,1864-ben Lucifer nagyszámú ördöggel kiszabadul; azon lesznek minden áron, hogy lassanként (‘lépésről-lépésre') kiirtsák a hitet...” A Szent Szűz így jellemzi az elkövetkező korszakot: ,,ez lesz a sötétség ideje...”
Mária felsorolja a sátán eszközeit is. Ezek a lelki vakság, a viszálykodás, a rossz könyvek, a hamis szellem terjesztése, az igazságtalanság, a gyűlölködés, a gyilkosság, a háborúskodás stb. ,,Minthogy az Istenben való hit feledésbe megy, azért ki-ki önnönmagát fogja igazgatni és mások fölötti uralkodásra törekedni; a polgári és egyházi hatalom el lesz törölve; minden rendet és igazságot lábbal fognak tiporni; nem lesz egyéb látható, mint gyilkosság, gyűlölség, féltékenység, hazugság, egyenetlenség a haza és a család szeretete nélkül... Európa országai háború színhelyei lesznek...” – folytatja a Szűz. A jelenés asszonya néhány városnak és országnak is megjövendöli pusztulását vagy szomorú sorsát. ,,Az igazak szenvedni fognak nagyon, imáik, bűnbánati cselekményeik és könnyeik fel fognak hatni az égbe, és az Isten egész népe bocsánatért és irgalomért fog esedezni... akkor Krisztus igazságosságának és az igazak iránti nagy irgalmasságának egy ténye által megparancsolja angyalainak, hogy öljék meg minden ellenségét. És azonnal megsemmisülnek Jézus Krisztus ellenségei és minden (bűnbánat nélküli) bűnös ember és a föld pusztasággá változik. Aztán béke áll be, és az emberek kiengesztelik az Istent... Mindenütt felvirágzik a szeretet...”
Ezeket a próféciákat csaknem százötven évvel ezelőtt kapta meg az emberiség az Egyház Anyjától. Elegendő csupán visszapillantani a közel másfél évszázad történetére, s megláthatjuk, miként valósulnak meg pontról pontra a jövendölések. Meg kell jegyeznünk, hogy a La Salette-i próféciák (a ,,titok”) hitelessége körül még ma is viták folynak. Amint elmondtuk, a Szent Szűz csak 1858 után engedélyezte nyilvánosságra hozatalát. 1851-ben a két látnok leírta ezeket, s a dokumentum lezárt borítékban IX. Piusz pápa kezébe került. Ő és utódja XIII. Leo pártfogásába vette a La salettei üzeneteket! A titok először 1879-ben jelent meg Mons. Zola, Lecce püspökének kiadásában egyházmegyei jóváhagyással. A kiadványt több francia püspök abban az időben tiltakozással fogadta s visszavonását kérte, de a tiltakozást nem lehetett komolyan megalapozni, és a visszavonás nem történt meg. Úgy tűnik, maga a történelem igazolja La Salette jövendöléseit pontról-pontra! (vö Antalóczi: Jelenések, üzenetek és a jövő, EGER 2000. 73-77) (Folyt!) 
Szeptember 20-án, a jelenés másnapján kora hajnalban elindultunk Maximinnal. A plébániára érve kopogtattam. A plébános úr házvezetőnője nyitott ajtót és megkérdezte, mit akarunk. Franciául válaszoltam (én, aki ezt a nyelvet eddig soha nem beszéltem): A plébános úrral szeretnénk beszélni! – "És mit szeretnétek neki mondani?" – kérdezte. Azt akarjuk neki elmondani kisasszony, hogy tegnap felmentünk a Baisses-i hegyekbe legeltetni a teheneket, s amikor megebédeltünk stb. Elmeséltünk neki jó sokat abból, amit a Szent Szűz mondott. Ekkor megszólalt a templom harangja, ez volt az utolsó beharangozás a misére. Perrin abbé, La Salette plébánosa aki mindent hallott amit elbeszéltünk, nagy robajjal kinyitotta az ajtót, sírt! A mellét verve így szólt: 
A 17. század második felében, az Úr Jézus felkínálta Szentséges Szívét, hogy tisztelete által bűnbánatra és megtérésre késztesse az emberiséget. Mint alább láthatjuk – akkor és most is – a vonakodás és elutasítás a gonoszság erőinek kedvez!
1789-ben kitört a “Nagynak” nevezett Francia Forradalom, mely legfeljebb istentelségében, véres kegyetlenségében és erkölcsi pusztításában érdemelheti ki ezt a jelzőt – mindazáltal –, a felkínált isteni kegyelem iránt való kicsinyke igyekezettel, elkerülhető lett volna az istentelenséget dicsőítő liberalizmus hatalomra jutása!
Szeptember 19-én este a szokottnál kicsit korábban mentünk haza. Megérkezve gazdáimhoz azzal foglalkoztam, hogy a teheneket bekössem az istállóba és rendet rakjak. Még nem fejeztem be, amikor gazdasszonyom sopánkodva jött hozzám: "Gyermekem, miért nem jössz már be és meséled el nekem, hogy mi történt a hegyen?" (Maximin ugyanis átjött hozzánk, miután nem találta otthon gazdáit, akik még nem tértek haza munkájukból és mindent, amit látott és hallott elmesélt gazdasszonyomnak.) Így válaszoltam: 
Elkezdtem, de amikor már majdnem a felénél tartottam, a férfiak megérkeztek a mezőről. Gazdasszonyom sírt amikor meghallotta a mi szelíd Anyánk panaszát és így szólt hozzájuk: "Ah, maguk holnap ki akarnak menni begyűjteni a gabonát; vigyázzanak, jöjjenek és hallgassák meg, mi történt ma ezzel a gyermekkel és a Selme-ék pásztorával!" Majd felém fordult: "Kezdd újra, amit már nekem elmondtál!" Újrakezdtem és amikor befejeztem, a gazdám megszólalt: "A Szent Szűz volt, vagy egy nagy szent, aki az Istentől jött, de végeredményben ez ugyanolyan, mintha maga a Jóisten jött volna el. Mindent meg kell tenni, amit ez a Szent mondott. Hogyan fogjátok ezt az egész nép tudomására hozni?" Így válaszoltam: "Maga megmondja nekem, mit tegyek és én megteszem." Ő anyjára, feleségére és testvérére nézett: "Ezen még gondolkodni kell!" Ezután mindenki elment a maga dolgára. 
Az Ige Megtestesülésével elérkezett az Idők Teljessége, melyet követően az emberiség egyfolytában számolhatott a végidőkkel. A Bibliában van néhány nagy prófécia, főként Dániel- és a Jelenések könyvében, amelyek megadják “az idők és időszakok” rendjét Pál apostol kifejezése szerint (1Tessz 5,1; vö.: 2Tessz 2,1-3). Ezek arra mutatnak, hogy az emberiség jelenleg már az un. végidő korszakában, vagyis a Jézus visszajövetele előtti időben él.
A végidők biztos jelei voltak-e az Újvilágban garázdálkodó aranyra éhes konkvisztádorok rémtettei? A dél- és középameriakai indiánokat ugyanis még rühes kutyának sem tekintették, és bizony kis hiján elpusztították volna valamennyit, ha 1531 decemberében nem lép közbe az Istenanya, Guadalupe néven ismert jelenésében! Aztán, kellően végidős volt-e az északameriai indiánok elleni totális genocídium? Amiként a végidők jeleinek olvasható-e a Nyugat-Afrikából elhurcolt 11 millió rabszolga (egyharmaduk már a szállítás közben kiszenvedett és mint a dögöt lökték a tengerbe, többnyire a "Bermuda háromszög" tájékán! Ezek lelki üdvéért máig sem mondattak engesztelő szentmiséket a rabszolgakereskedők! (Lehetséges-e, hogy a körzetben emiatt történnek rendkívüli jelenségek?) A fekete rabszolgák állati sorban tartása – érdekes –, hogy épp a nagy ,,kultúrállamokban” (pl Angliában), egészen a XIX. század közepéig élő gyakorlat volt? A szovjet marxisták feltalálták a "nagyüzemi emberírtást" ami ott a gulág volt, aztán a náci németeknél a koncentrációs tábor! A Fatimai Szűzanya ezért kérte Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívének, persze hiába! És lám, ez lett az előre megmondott következmény! Na de nagyon előrementem a "végidőkben"!
Végidősnek tűnhetett-e a 
A nagyon szép Hölgy átkelt a vízmosáson, majd két lépésnyi távolságra anélkül, hogy megfordult volna, még egyszer így szólt hozzánk, akik követtük (mert sugárzó alakja, de még inkább jósága elbűvölt, miközben úgy éreztem, hogy egészen magával ragadja a szívemet): - Jól van, gyermekeim, tudassátok ezt egész népemmel! 
Alapálláspont: Így vagy úgy, de mindannyian ki vagyunk téve kísértéseknek. Ezen belül súlyos kísérés lehet, ha valaki azt hiszi, hogy égi üzenetet kapott, míg más abban a hiszemben gyötrődhet, hogy az abszolut igazság birtokában van. 
A „privát" kinyilatkoztatásáért mindenki adjon hálát az Istennek, mert ezek az ő lelki üdvét kell, hogy szolgálják! Esetlegesen próbatételt is jelenthet a számára, melyben helyesen kell döntenie, és ez lehet a valóban érdemszerző számára. Tehát nagyon vigyázni kell, hogy senki tévedésbe ne essen önmaga képességeit, „kiváltságait" illetően, mert nem szabad feledni, „ha az ördög nem tud rávenni a rosszra, akkor a jót viteti túlzásba"! Ez pedig factum! Ezért, mindenkor, mindenkinek kérnie kell a megvilágosító Szentlélek útmutatását! És ha valóban Isten szándéka szerint való valamely üzenet, akkor arról Ő gondoskodni is fog, hogy eljusson azokhoz, akiket illet! Kétség nélkül nincs bizonyosság, és megpróbáltatás nélkül nincs üdvösség! 
A Szent Szűz ezután megadta nekem – franciául is – egy új szerzetesrend szabályzatát. 
- Ó nem, Asszonyom – válaszoltuk mindketten. 
Súlyos ismerethiányra vall az a feltevés, hogy Jézus majdan felróhatja nekünk, amiért nem hallgattunk a legújabb „prófétáinak” (mai látnokainak) figyelmeztető szavára! De hogy is van ez? Lássuk az evangéliumi választ: „Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk...” (Zsid 1,1-2) Az utolsó próféta Keresztelő Szent János volt! Persze, nem kevesebbet állítanak az üzenetközlők, minthogy az Úr szavát közvetítik. Nos, maga az Úr figyelmeztet: „Sokan fognak jönni az én nevemben és azt mondják: 'Én vagyok a Krisztus', és sokakat félre fognak vezetni.” (Mt 24,5) Tehát az Újszövetség emberének CSAKIS AZ EVANGÉLIUM követendő, és ennek elhanyagolása a súlyos bűn, nem pedig az épp aktuális látnok szózatainak figyelmen kívül hagyása! Az természetesen nem zárható ki hogy az Úr ma is szóljon, de kérdés, hogy minek alapján dönthető el, hogy valóban Ő szólt-e? Ám, ha adatik ilyen kiváltságolt személy, akkor az ilyen üzenet teljesítése kizárólag a kiváltságolt személyre nézve kötelező, gyóntatója beleegyezése mellett, és önhatalmúlag NEM HIRDETHETI! Még az egyházilag jóváhagyott magánkinyilatkoztatások is csupán ajánlottak, de követésük nem kötelező (!), még akkor sem, ha megvalósításuk (pl. Fatima) a széleskörű bensőséges lelki élet kialakításában komoly szerepet játszhatnak!.jpg)
A fenti fejtegetés minden érve ellenére hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Szentmise lényegi része az Egy és Örök Áldozat bemutatása, melyet bármely felszentelt pap mutat is be, akkor 
Csupán közvetve tartozik témánkhoz, de a nagy érdeklő-dés miatt megemlítjük 
zusról nev. Paui Mária nővér (†1878), 
Az itt elmondottakhoz újra idézzük Szent Faustyna Ko-walska Naplójából Jézus sza-vait: „Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani. A büntetést csak akkor alkal-mazom, ha ők maguk kény-szerítenek erre. Nem szívesen nyúlok az igazságszolgálta-tás kardjához. Az igazság napja előtt az irgalmasság napját küldöm'' (N. 1588). Az Isteni Irgalmasság „a végső idők jele, utána eljön az igazság napja. Amíg van idő, meneküljenek irgalmam forrásához, használják fel az értük kifolyt vért és vizet” (Napló 848). Az Isteni Irgalmasság üzenete utolsó esély (Napló 998), a végső idők jele (Napló 848), biztos lehetőség, de utolsó mentőöv (Napló 687), ami a világnak adatik. Sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától (Napló 639). Boldog Faustyna Kowalska Naplójának tanítása szerint az Isteni Irgalmasság üzenete „új fény lesz az Egyház számára'' (Napló 378).
„Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárányok képében jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok. (Mt 7,15) Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: 'Én vagyok', és: 'Elérkezett az idő'; de ti ne menjetek utánuk. Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek előbb meg kell történniük; de ez még nem a vég. Azután ezt mondta nekik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek. (Lk 21,8-11) Vigyázzatok, legyetek állhatatosak a hitben, cselekedjetek férfiasan és legyetek erősek (Kor 16,13) miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat. (2Pét 3,17) Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el.” (1Pét 5,8)