A Hajnal Szép Sugara

3) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

     VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
„Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, s ez ellentmond Jézus intelmének: 'amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszé-dűségükért találnak meghallgatást' (Mt 6,7). A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetet-ten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úr-hoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)

     II. János Pál:  2002-es Rosarium Virgi-nis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsa-füzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legne-hezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillana-tokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja ér-vényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39)
„A rózsafüzér imádkozása a keresz-tény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.” (vö uo /6/) Fogjátok tehát újra kézbe a rózsafüzért és fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között. 
     A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisz-tologikus. Alkotóelemei sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnifikátja, a megváltó megtestesü-lés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.
     Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.

    A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfé-kezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítsa Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7)
Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes könyvére – melyből kisirkánk forrá-sozott –, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8) Jóval szerényebb indíttatás maga e füzetke is!
Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a rózsafüzér iránti lelkesedés egyre lazul, mely nem utolsó sorban, az újabb és újabb látnoki „rózsafüzéreknek” róható fel (és itt nem az 'Irgalmasság rózsafüzérre' gondolunk, mely egyházilag messzemenően jóváhagyott)! A Domonkos Rózsafüzéren kívül, nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatároz-va üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.
Bizony, a megtévesztő szellem próbálkozásának és cselvetésének tulajdo-níthatjuk, hogy a hamis látnokok annyi szép lánc-imát ajánlanak, mi más-ért, minthogy ezt az egyet ne mondjuk! Márpedig ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésé-re, vajh' mi találhatunk-e szebbet, jobbat Isten ihletette érdemszerzőbbet?
Ördögűzők tapasztalatai szerint az gonoszok irtóznak a rózsafüzér jelenlététől is! Megvallották, hogy a rózsafüzér egyetlen Üdvözlégyétől megremeg az egész pokol és számukra a guillotine!"
"Nem tudjátok, nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok: Má - ri - a Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni a világot! (Vö. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014)

      Hova is jutott a keresztény Európa? Valamikor a reneszánsz idején elindult egy merész, gondolkodásra késztető folyamat, amely sajnos olyan szellemek révén realizálódott, mint Erasmus, Luther, Zwingli, Kálvin, majd beletorkolt abba a XVIII. századba, mely a legistentelenebb, legvéresebb forradalmat szülte meg, ennek ellenére “Nagynak” nevezik. Teljesen abszurd, hogy ezt a kort az ész és a felvilágosodás korának kell neveznünk, holott soha nem köszöntött akkora sötétség a világra, mint épp a “felvilágosodás” által! Józan ész ide, ráció oda, ettől kezdve a szavakat és meghatározásokat már másképp kellett értelmezni, annak szabadosságával, hogy nem lehet sem tabu, sem dogma a vizsgálódó értelem előtt. Ennek ellenére, mintha egyre több határozott tabuval, érinthetetlen dogmával találkoznánk, melyekről való más vélemény komoly retorziót vonhat maga után. Észre sem szabad venni a nyilvánvaló valótlanságokat, mert aki észreveszi, gyanússá és szélsőségessé válik. Odáig jutottunk, hogy a nyilvánvalóan logikus gondolkodás ellentmond a józan észnek! Mindezt a értelmi megtévesztést és lélekrombolást fejelte meg a Marxizmus-Leninizmus népírtó kommunizmusa!
      A szabadosságban tobzódó új világrend fiait egyetlen iránymutató közös szándék egyesíti, hogy bármi módon gyengítsék (lerombolják) a kereszténységet! (Mindazáltal ezen igyekezetüket sem illik észrevenni, pláne szóvá tenni!)

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

KILENCEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat! 

 Elismerés

   Bartholomew Cavanagh esperes-plébános,  látva az emberek buzgóságát, meghirdette a zarándokok közt, hogy mindenki vállaljon imát a tisztítótűzben szenvedő lelkek kisza-badításáért (ez máig érvényben van).
Valószínűleg ennek maga is hasznát vette, mert 1897. december 8-án elhunyt 76 éves korában. Knock-i plébániatemplomban helyezték örök nyugalomra. A sírján lévő emléktáblát a hívei állították, örök hálájuk-ról biztosítva a kegyhely mindig buzgó de szerény szolgáját.

   1936-ig 300 csodás (és hiteles) gyógyulás következett be a zarándokhelyen. Köztük, két vak nyerte vissza a látását.
1936. nevezetes dátum! Taum akkori érseke Dr. Thomas Gilmartin 57 évvel a jelenés után új vizsgálóbizottságot állított fel a még élő három tanú (Mrs. Mary O'Connell (Mary Beirne), Patrick Beirne és John Curry) új kihall-gatására. Ezt követően a knocki események hivatalos egyházi elismerést nyertek. A vizsgálat eredményét 1939-ben továbbították Rómába.
     57 év alatt, nem csak nemzet-közi hírű kegyhellyé vált Knock, de számos gyógyulást is, mint fentebb említettük!

     Négy pápa is megnyilatkozott Knock-kal kapcsolatban:      1945-ben XII. Piusz pápa Ró-mában megszentelte a Knock-i zászlót és egy érmét tűzött rá, Mindenszentek ünnepén.
     1954-ben XII. Piusz pápa személyes megbízottja, ünnepé-lyesen megkoronázta a knocki Miasszonyunk szobrát az ír nép adományaként készült koroná-val. A korona abroncs a pártával, a római "Salus populi Romani" (a római nép szabadulása) kép koronájának a másolata.
     1960. február 2-án XXIII. Já-nos pápa egy különleges gyertyát adományozott Knocknak;
     1974. június 6-án VI. Pál pápa áldotta meg az ötezer fő befoga-dására képes a Miasszonyunk, Írország Királynője Bazilika alapkövét. 
     1979. szeptember 30-i II. Já-nos Pál pápa a centenáriumi ünnepségekre Knockba zarán-dokolt, ahol félmillió zarándok jelenlétében felszentelte az újon-nan elkészült Bazilikát és arany rózsát ajándékozott Írország Királynőjének. 

   1993 júniusában Kalkuttai Teréz anya is meglátogatta a knocki kegyhelyet. (Alsó képünk, az új bazilika) (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

2) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak, a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten, a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. (!) Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek s az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22)
     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzér-ről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek orszá-gába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadsá-gát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés ere-jével lázadnak, s igyekszenek az társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjá-rása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet. Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igaz-ságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)  

  XII. Piusz: Imádkozzátok a szentol-vasót, mert az evangélium összefog-lalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű encikliká-jában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverek-kel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által el-nyert isteni segítséggel, a parittyá-val rendelkező erős Dávidhoz hason-lóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel". Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e sza-vakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

NYOLCADIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     A kivizsgálás, pozitív eredménnyel zá-rult, melyet alátámasztottak az események-kel egyidőben történt rendkívüli gyógyulá-sok is. Knock Mhuire zarándokhellyé vált.
A templom oromfalán (a jelenési falnál) egyre gyűltek a mankók és a hálaadó táb-lák, és hamarosan egy kis emlékoltárt eszkábált a nép.

     Tény, hogy az első szabadtéri Szentmisét már 1880-ban megtartották.
     Egy Knock-községi tanár országos pedagógus szerveződést hozott létre "Mária gyermeki" névvel, melynek egyik kötelme az évenkénti zarándok-lat, körmenettel Knockban.
     Ezzel ki is alakult a kegyhely melletti gyertyás körmenetek szokása, mely kifejezetten emlékeztetett Lourdes-ra.
Nem csoda, hogy a Daily Telegraph 1880. márciusában Knockot "új Lourdes"-nak nevezte. A Weekly News 1881. januárjában azt írta, hogy minden héten 6-8 csodát jegyeztek föl.
Knock, szinte hónapok alatt világ-kegyhellyé vált, melynek legdöbbe-netesebb tényezője, hogy még Amerikából is szerveződtek zarándok-latok!
     A kegyhelyen igen sajátos helyzet is kialakult. A zarándokok elkezdték kapargatni az oromfal habarcsát, melyet elfogyasztva gyógyulást reméltek. Nem is eredmény nélkül, ám ez a gyógyulásvágy ledőléssel fenyegette a jelenési falat. 1880. február 14-én egy interjúban Cavanagh esperes a következőket nyilatkozta: "A zarándokok már-már elhordják az oromfalat, ezért egy kerítéssel kell azt megvédenünk!" (folyt.) (Alsó képeink: az eredeti oromfal egy darabja, és egy korabeli újságillusztráció)

1) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

            Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a ró-zsafüzért 1568-ban. A 'Consueve-runt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társula-tokat, hogy ezzel kiharcolják a ke-resztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezet-te az „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. okt. 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.
     1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinu-mához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt aján-lotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikál-ja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

     XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedések-re, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesz-tésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kije-lentette, hogy ez egy szolid római hagyomány, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Kérdik tőlünk, hogy valóban Szent Domonkos volt-e az, aki bevezette a rózsafüzért? Nos, feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen Szent Do-monkost tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek és még sokan mások”.
     XIII. Leó hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon.   Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válasz-ként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő ren-delte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplo-mokban ezen hónapban, kihelyezett
     Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tisz-teletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szt Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisz-tushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés, úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megada-tott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafü-zért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
     „Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne? – mondta a pápa. – Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az em-bernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyano-lyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

Bevezető
       Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HETEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A tanúk kihallgatása

     Miss McLaughlin jelentette plébánosának a rendkívüliséget, melyben tizenötödmagával része volt. Cavanagh atya, bár a szemlélődő ima mestere volt, az effajta dolgok iránt erős fenntartásai voltak. Augusztus 22-én meg se nézte a jelenés helyét, sőt a házvezetőnőjétől is megkövetelte, hogy ki se lépjen a plébániáról. Ennek ellenére olyan nagy híre ment a dolognak, hogy a Taum érseke, Dr. John McHale magához rendelte Cavanagh plébánost. Ekkor kölcsönösen elrendelték az események kivizsgálását. (Képünkön Cavanagh esperes plébániája előtt, a jelenéseket követően.) 

     1879. október 8-án elkezdődött a 15+1 tanú egyenkénti kihallgatása (a legfiatalabb – John Curry ‒ aki a jelenéskor 6 éves volt). A tanúk egybehangzóan és hitelt érdemlően nyilatkoztak. Az egyházmegye érseke, erről (az egyházi szokásnak megfelelően) tartózkodóan nyilatkozott, de annyit azért mondott, hogy: "A tanúk vallomása egészében véve megbízható és kielégítő volt."
     Ezt követően 57 évig várt az egyház, figyelemmel kísérve, hogy felmerül-e valami pozitív vagy negatív esemény. Eközben azonban ‒ minden "üzenet" nélkül is ‒ világhírű kegyhellyé vált a kis írországi község. És miért? Azért, mert ez az egyetlen jelenés, nem a kíváncsi értelmet érintette meg, hanem a szíveket! Ma is, ez a sallangmentes tisztaság jellemzi a Knock-i szentélyt!
     Nos, az első meghallgatások során kiderült, hogy valamennyi résztvevő egyöntetűen csupán a három égi Személyt látta határozottan, többségük az oltáron álló Bárányt is, de az angyalokat és a csillagok ragyogását, csak igen kevesen észlelték.
Abban azonban szintén egybehangzó volt tanúságuk, hogy bár zuhogott az eső, a jelenés környezetében száraz maradt minden. Minderről pontos jegyzőkönyvet vettek föl. (Legalul láss, egy későbbi összesítést a kihallgatásokról!) (folyt.)

A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA

2) Amit a rózsafüzérről még tudni lehet

     A rózsafüzér elnevezés a XIII. szd-ra tehető. Egy ciszterci szerzetes – aki gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet –, látomásában úgy élte meg, hogy imái rózsaként hagyták el ajkát, koszorúként körülvéve Mária fejét. Más magyarázat szerint, imáink – melyek gyermeki hódolatunk megnyilatkozásai –, mint illatozó rózsák, oly kedvesek égi Anyánk Szívének. (A rózsát tartották a virágok királyának).
     Boldog Alán de Rupe, egy domonkos a XV. században (†1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első (szentírási) részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá „Jézus” nevét, és ez adhatott alkalmat a XV. században a Rajna-völgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Az Üdvözlégyek mai szövege egyébként VI. Sándor (1492-1503) pápának köszönhető, aki kiegészítésével lezárta az Ave Mariá-t: "asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál értettünk, most és halálunk óráján. Amen".

     1470-ben alapította meg az első Rózsafüzér Társulatot, a Boldog Alán de Rupe és ettől fogva a domonkosok terjesztették, élén Szent Domonkossal, akinek a Szent Szűz adott erre megbízást. A Rózsafüzér Társulat – mint ilyen –, egyedülálló!
Ehhez hasonló szerveződés még nem volt, amelynek egyenjogú tagja lehetett uraság, pap, polgár és jobbágy. Be nem jegyzett civil egyesületek voltak ezek, melyek megmaradhattak a privát-szféra intimitásában, rejtve a hatalom ártó szemei elől. És ebben rejlik ma is az önszervező ereje!
     Amikor a Szűzanya megjelent Lourdes-ban a kis Bernadettnek, így szólt: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: "szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked, szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad"!
     A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!
     Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egyazon szándékra, nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől!
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HATODIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

  Október 18-án Szent Lukács evangélistáról emlékezünk meg. Pál apostolt kísérte missziós útjain, mestere halálát követően pedig Egyiptom-ban és Görögországban prédikált. Evangéliumán kívül őt tartjuk az Aposto-lok Cselekedetei újszövet-ségi könyv szerzőjének is. Ő írt legtöbbet a Szent Szűz-ről, ezért a "Szűzanya titkárának" is nevezik. Kiváló festő lévén, neki tulajdonítanak néhány Mária-ábrázolást, köztük a Czenstochovai Madonna képét is! Polgári foglalkozására nézve orvos volt, Szent Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” (Kol 4,14). Így lett az orvosok, a kórházak, a fürdők és az ikonfestők védőszentje.

     A három mennyei személy balján egyszerű oltár állt tündöklő fényben, melyen egy Bárány állt, mögötte nagy kereszttel. A Bárány Szűz Máriára és a jelenlevőkre nézett.
Az oltár körül fénysugarak, arany színben ragyogó csillagok és lebegő angyalok (szeráfok) voltak, de a fény, csak a szárnyaikat világította meg. Mivel a jelenlevők nem ismerték Izaiás látomását a hatszárnyú szeráfokról, akik kettővel arcukat-, kettővel testüket fedték, kettővel pedig lebegtek. Így mindannyian arról beszéltek, hogy csak szárnyakat láttak (Iz 6,2-3).

     A jelenés tanúi, mély megrendültséggel álltak, többen térdelve imádkoztak a szün-telenül zuhogó esőben. Az egyik kamaszfiú Hill Patrick ‒ se szó, se beszéd ‒, megkerülve a jelenséget, közelről megnézte Szűz Máriát és akkor látta, hogy homlokán szép rózsa van. Ezután, belenézett Szent János nyitott könyvébe is, ahol vonalakat és betűket látott. Azt is észrevette, hogy míg a szemlélők csurom vizesek voltak, a jelenség alakjai és a környezetük teljesen száraz volt.
     A hetvenöt éves Trench Bridget, érkezése után térdre zuhanva, egész idő alatt a rózsa-füzért imádkozta és boldog volt. Elragadtatásában a Szűzanya lábát háromszor megcsókolta, miközben ezt mondta "Százezer köszönet Istennek és neked dicsőséges Szent Szűz, hogy mi ezt a megnyilatkozást kaptuk." Amikor azonban megpróbálta átölelni Mária lábait, nem érzékelt semmit a karjaival.
     A Knock-i jelenés hozzá-vetőlegesen jó két órán át tartott, anélkül, hogy meg-szólaltak volna az égi személyek. A jelenés, végül este 9 órakor eltűnt.
(Megjegyzendő, hogy addig néma jelenés, csak a franciaországi Pontmain-ben volt 1871-ben. Lásd e blog-ban 2015. január 16 és 20 között! Az első rész ITT! )
De volt egy 16. tanú is Walsh Patrick, aki szomszé-dos község 65 éves gazdálkodójaként, este 9 óra tájban kilépett házából, és Knock irányában olyan ragyogó fényességet látott, hogy efelől másnap, nem mulasztotta el megkérdezni a knockiakat. Ő, ekkor értesült a rendkívüliségről. (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA

1) Amit a rózsafüzérről még tudni lehet

     Előre kell bocsátanunk, hogy többféle imasor számolására használnak „olvasót” (melyek esetenként a gyöngyök számában is eltérőek), de mi kizárólag, az un. „Domonkos” öttizedes rózsafüzérről beszélünk!
A rózsafüzér (szentolvasó), 53 db Üdvözlégy és 6 db Miatyánk gyöngyből áll. E zárt-láncú füzért egy háromágú összekötőérme (vagy gyöngy 10) zár le, melyhez egy függeléklánc csatlakozik (öt gyönggyel és kereszttel 1). A nagy körben lévő Üdvözlégy-szemek tízesével sorakoznak (az un. tizedek 6) úgy, hogy a Miatyánkok egy-egy különálló (esetleg méretben, formában eltérő) gyöngye választja el őket. Ezeket a különállókat nagy-szemeknek 8, a tízes szakaszokban lévőket kis-szemeknek nevezzük 6.
     A rózsafüzér az ismétlő imádság legkedveltebb formája, mellyel az Úr tanácsát követjük: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1, vö. 21,36). Ezzel kapcsolatban lásd még Fatimáról beszél Lúcia nővér, IV. kiad. 2006., 91; 165; 170; 171; 230-231. (A továbbiakban: LN); vm. Szeretetláng Lelki Napló 2009. II/106; 109. (A továbbiakban: SZL).
     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód. (vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.)
     A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem – végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
     A rózsafüzér önmagában is „szent tárgy”, mivel kereszt van rajta! Ajánlatos az Egyház által megszenteltetni, s ezzel kegytárgynak minősül, ám ekként is kell vele bánni! Tehát nem dísztárgy vagy nyakék, különösen nem „a nagyitól örökölt kabala”, hanem a miatyánkok és ave-máriák számolására szolgáló füzér! Birtoklása, magunknál való hordása, illetve a vele való ima, külön kegyelmi ígéretekkel – az Egyház által megszabott – un. búcsúkkal jár, melyet ajánlott megáldott rózsafüzérrel végeznünk! Közösségben (de tévén és rádión keresztül is) a folyamatosan mondott 5 tizedes rózsafüzér (a végén pápa szándékára külön elmondott egy Hiszekegy, Üdvözlégy és Dicsőség föltétele mellett) teljes búcsúval, egyéb módozatai pedig részleges búcsúval járnak. A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő egy 5 tizedes rózsafüzér folyamatosan elmondása, elmélkedve a titkokról (plusz a fent említett feltétel, a pápa szándékára!)
     Közös imánál a titkokat a helyi hagyomány szerint kell mondani. (vö. Búcsúk kézikönyve, 17. pont)

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

ÖTÖDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A templom közelében Mary megszólalt:
– Ni csak, szobrok! Miért nem mondta, hogy a plébános úr új szobrokat vásárolt a templomnak?
A házvezetőnő bevallotta, hogy már jövetelekor is látta ezeket, és maga sem érti a dolgot. Ekkorra azonban közelebb érve a lány felkiáltott:
– Nézze! Ezek nem is szobrok, hiszen mozognak! Az ott a Legszentebb Szűz!"
Miss Mclaughlin dermedten megállt, Mary Beirne pedig hazafutott, hogy hívja anyját és testvéreit! Ez azonban csak hosszas győzködő rábeszélésre sikerült neki. Amint azonban a bátyja Dominick meglátta a jelenést, nyomban odahívta a szomszédokat is ‒ már aki hajlandó volt kíváncsiságának engedni a zuhog esőben.
Végül is pontosan tizenöten, felnőttek és gyermekek gyűltek össze, és mindnyájan tisztán látták a jelenést:
A Szűz alakja, fényes háttér előtt lebegett. Hófehér ruhája és köpenye a nyakánál volt összefogva, mely a válláról lazán omlott alá. Fején drágakövekkel díszített koronát viselt, a homloka fölött egy arany rózsa ragyogott. Karját úgy emelte föl, ahogy a papok mise közben. Tekintetét az ég felé irányította. Mezítláb volt.
Jobbján Szent József állt, szintén fehér ruhában. Fejét mély tisztelettel könnyedén hajtotta meg a Legszentebb Szűz felé, kezeit összekulcsolva tartotta.
A Szűzanya balján egy tiszteletreméltó püspök állt fehér főpapi díszruhában, fején mitrával, baljában nyitott könyvvel, jobbját pedig fölemelve tartotta, mintha prédikálna.
A jelenlevők közül többen Szent János evangélistát vélték fölismerni benne, mert ilyennek látták a Knocktól 60 km-re nyugatra lévő Lecanvy templomának Szent János szobrát, püspöki süveg nélkül. (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A RÓZSAFÜZÉR ELLENSÉGEI

     Lássuk most azokat a büntetéseket, amelyekkel Isten azokat sújtotta, akik a Rózsafüzér Társulatokat szét akarták zülleszteni.
Ámbár a szentolvasó égi eredetű és pápai bullák számtalanszor jóváhagyták, mégis akadnak úgynevezett „felvilágosultak” (protestálók), akik az alvilági befolyás folytán teljes erejükkel hadakoznak a rózsafüzér ellen. Támadásuk azonban nemcsak egy Mária-ájtatosság ellen irányul, hanem maga a jó Isten ellen, hiszen a rózsafüzér nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek rózsakoszorúja, márpedig ezek az imák égi eredetűek!
Isten egyik nagy büntetése számukra az, hogy ezek az emberek legtöbbször eltérnek az igazi jámborság útjától, eretnekségbe esnek és az Egyház átkát vonják magukra! Isten azért nem hallgatja meg imáikat, mert Ő csak azok között van, akik az Ő nevében, és az Ő imáival ajkukon gyülekeznek össze.
     Nem lehet jó katolikus az, aki a szentolvasó kegyelmeit megveti!
     Nem lehet jó katolikus az, aki a Rózsafüzér Társulatokat támadja!
A lélekmentés nagy ellensége az, aki bárkit is lebeszél arról, hogy naponként imádkozzák a szentolvasót, ami az igazi jámborság útjára térítené őket és megmentené lelküket a kárhozattól.
Ha igaza van Szent Bonaventúrának, aki állítja, hogy mindaz, aki nem tiszteli a Szűzanyát, bűnben fog meghalni és (könnyen) a kárhozatra juthat!
Mert, (– kérdi Szent Lajos) milyen büntetésben is részesülhetnek azok, akik másokat eltérítenek a Szűzanyától és az Ő kedves ájtatosságától?! /32/
     Elhiszem azt, hogy nem lehetünk hiszékenyek, sem kritikusak. A középúton kell haladnunk, hogy az Igazság magját könnyen megtalálhassuk, de azt is vallom, hogy a szeretet mindent elhisz, ami nem mond ellent a hitnek és az erkölcsnek, mert különben odajutnánk, hogy sok szolid dolgot tagadnunk kellene – csupán azért –, mert azok nincsenek benne a Szentírásban.
A sátán új fortélya ez, mellyel beárnyékolja a tévtanítók és a mai idők kritikusainak a szellemét, hogy ne higgyék azt, amit nem értenek és nincs ínyükre, tagadva mindezeket. Pedig erre egyetlen alapjuk a saját gőgjük és értelmük korlátoltsága csupán! /33-34/
     Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!” (TMT 254.)

Dicsőség Jézusnak Szűz Máriában!
Dicsőség Máriának Jézus Krisztusban!
Dicsőség egyedül Istennek most és mindörökké!
(Montforti Grignon Szent Lajos fohásza)

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

NEGYEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     Knock (Cnoc Mhuire) Írország nyugati részén, a Taum-i érsekség, Muigheo grófság (angolul County Mayo) területén található. A 19. században még csak néhány házból álló falucska volt. 
     Amikor 1879-ben a csodás események elkezdődtek, a katolikus hitéhez ragaszkodó Knockban sem volt ritka az éhség.
A jelenés szereplői közül, a falu temploma mellett lakott a plébános Bartholomew Cavanagh esperes, és a hozzá közeli országút mellett lakó Beirne nevű özvegyasszony a négy gyermekével (Mary Beirne 26, Dominick 20, Patrick 16 és Margaret 15 évesek). Augusztus 21-én este 7 órakor Margaret Beirne zárta be a templomot.   A templom déli oldalán világosságot vett észre, de ügyet sem vetett rá, mert az erősen megeredő esőben gyorsan hazaszaladt.  (Képen a Beirne család háza) Hamarosan beugrott hozzájuk látogatóba a plébánia házvezetőnője Mary Mclaughlin, aki jövetele közben látott ugyan három hófehér szobrot a templom kórusi oldalán, Bierne asszonynak nem szólt róla, mert azt hitte, hogy ez egyenlőre a templom belügye, melyet meglepetésnek szán a plébános úr. Ennek ellenére, egyre csak az járt a fejében, hogy Cavanagh atya miért nem szólt a vásár-lásról ‒ különös tekintettel ‒, hogy a plébánia épülete teljesen romos, és a templomi költségvetés meg sem engedett volna ilyen vásárlásokat. De ha mégis ‒ akkor meg miért hagyatta kinn azokat a zuhogó esőben? ‒ forogtak fejében a gondolatok.Tele volt kérdőjelekkel és így dolgát gyor-san elintézve a családdal, máris visszaindult a plébániára, ezúttal azonban egy ernyővel elkísérte Beirne asszony Mary nevű lánya is. Ekkor, a temp-lomi óra szerint fél nyolc volt. (folyt.) (Korabeli képek 1879-ből. A templom és alább a plébánia az esperes úrral)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Anyánkat!
Ne hagyd elveszni meggyötört hazánkat.
Fordítsd felénk könnyes tekinteted,
mutasd meg számunkra Szeplőtelen Szíved!
Hevítse át szívünket Szeretetlángod,
hogy megtérjen nemzeted, kövessen Országod!
Amen.

2) IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT!

     A rosszak gyakran rendez-nek összejöveteleket, hogy ármánykodjanak és gonosz-kodjanak; sőt az ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztít-hassanak bennünket. Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus joga-inak és az Isten országának hathatós védelmében!? /100/ (Kép: a Molotov-Ribbentrop Paktum)
     Ezért tömörüljünk a Rózsafüzér Társu-latokba! Mindenütt, ahol templomok és kápolnák állnak, gyűljünk össze imára esténként, s közösben felváltva dicsérjük Istent! S ha nem volna a közelben temp-lom, akkor a magánház is megfelel e célra.
Mielőtt nem tartottam missziót (– írja Szent Lajos), voltak városok és falvak, ahol csak tánc, kicsapongás, erkölcstelen-ség, átkozódás, civakodás és széthúzás hódított. Nem hallottunk úton-útfélen mást, mint sikamlós dalokat és kétértelmű beszédet. Most pedig egyházi énekek diva-tosak ugyanott és közösben zsoltározzák a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Húsz, száz, vagy még több tagú társulatok, mint a szer-zetesek, a napnak adott órájában, imával dicsőítik Istent. Ó micsoda áldása ez az égnek, a rózsafüzér nagy kegyelme és az irgalmas szívű Isten kézzelfogható jósága! Tartsatok tehát ki rózsafüzéresek! A go-nosz emberek nyelvöltögető gúnyolódása ne aggasszon, hanem imádkozzatok értük is és a javíthatatlanokat ne engedjétek tár-sulataitokba! Nézzetek el istentelenségük felett és imádkozzatok értük! /111/
     Ha betegségből, szükségből, pl. állapotbeli kötelesség teljesítése miatt, vagy akár nem szándékos feledékenységből nem imádkozod a rózsafüzért, akkor a következő nap két szentolvasóval pótold mulasztásod! /112/
     Ne kívánkozzunk különleges kegyelmek után, amiket az Úr egyes szent imádkozóknak olykor megadott, hanem átfogó és mély hitre tegyünk szert. Az ilyen hit üdvözít!
Lelkiszárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségé-ben szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne. Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!
Szeresd és imádkozd a szentolvasót!
Amikor az Úrra ráborult a szenvedések csillagtalan éjszakája, még kitartóbban imádkozott. Te is tégy így! /113/
     Isten az Élővizek Forrása, mely a szüntelenül imádkozó szívekbe szökell! A Mennyei Atyának leghőbb vágya, hogy kegyelmének és irgalmasságának üdvhozó vizét közölje velünk, ezért szólít fel bennünket: Omnes sitientes venite ad aquas! – Jöjjetek, az ima által igyatok Élővizemből!
Ha mindez ideig nem kértetek semmit, kérjetek hát és kapni fogtok, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek! Csak az, aki állhatatosan kitart az imában, keresésben és a kopogtatásban, az kap, talál és nyer bebocsátást! /114/
     Testvérem! Tarts tehát ki szentolvasód mellett, kérj az Úrtól sokat, földi és örökké tartó javakat; főleg imádkozz lelki bölcsességért, az a leg-drágább kincs, s előbb-utóbb a nagy ajándék is osztályré-szed lesz, feltéve, ha állhata-tosan kitartasz a szentolvasó imában! Tehát kitartani! Lehet, hogy hosszú még az út a meghallgattatásig, de sebaj: Ne csüggedj! Hittel küzdj! Az állandóan megújuló nehézségek közt is vigasztalja meg szívedet a tudat, hogy minden Miatyánkod és Üdvözlé-gyed az Örök Életet vásárolja meg részedre…! (– írja, Grignon Szt Lajos) /115/

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Szent Terézia, könyörögj népünk megtéréséért és fiataljaink hivatásáért!

Bevezető
         Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HARMADIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     1841-ben Írország lakosainak száma 8 millió 175 ezer volt.
1845-ben a burgonyavész (Phytophthora infestans) sújtotta az íreket, még lábon elrohasztva a termést. Mivel a burgonya volt az ír parasztság fő tápláléka és takar-mányként is használták, élelem nélkül maradtak.
     Annak ellenére, hogy katolikusok csak 5%-át birtokolták a földnek Írországban, az angol és a protestantizálódott ír földesurak kihasználva a szegénységet, elűzték a fizetni képtelen családokat földjeikről, házaikat leromboltatták, hogy ezáltal nagyobb legelőkhöz jussanak.
     1846-tól kezdődően több mint egymillió ember éhen halt, további félmillió pedig legyengültsége miatt valamilyen betegség áldozata lett.
     Több millióan az Újvilágba, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájai-ra emigráltak az éhínség elől, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le.
     A "dicső angol kultúr-múlthoz" tartozik ez is, hogy míg az angliai rabszolgatartás is csak a 19. század közepén, az egész Brit Birodalomban viszont csak 1928-ban szűnt meg! Mindezt nem árt tudnia azoknak, akik valamiféle "bűnös magyar múltról" beszélnek!
     Jelenleg Írországban kb. 3 920 000 ember él. A legtöbben úgy gondolják, Anglia tehetett volna az éhínség és a kivándorlások ellen, ám szándékosan nem cselekedett. (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme) (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

1) IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT!

     A rózsafüzér valamennyi mondásformái közül, egyik sem szolgál Isten nagyobb dicsőségére, a lelkek fokozottabb javára és az ördög félelmetesebb ijesztésére, mint a nyilvános, kétkórusú imádság!
Isten szereti az összefogást. Az égben az angyalok, a földön pedig az igazak, közös erővel dicsérik Istent. Az Úr Jézus jutalomként ígérte meg: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, köztük vagyok.” Mily kitüntetés! Jézus velünk van, ha össze gyülekezünk a szentolvasó imádságra.
     Az első keresztények a katakombák mélyén gyűltek egybe imára, bár a császárok dühétől tartaniok kellett. Mégis egy nyájba terelte őket a közös ima szeretete, és az ebből fakadó kegyelmi erő! /108-109/
A következő okok miatt mondjuk közösen a szentolvasót:
1). Mivel a közös imánál éberebb a szellem, mint a magán imánál.
2). Ha közösen rózsafüzérezünk, akkor az egyesek imái beleolvadnak a közösség imájába, s az egészből egyetlen ima képződik. Ebből kifolyólag, az erős segíti a gyengét, a buzgó tüze felgyullasztja a lanyhát, s a rossz is eltűnik a jók között. A dudva is elvész a virágok körében, a gaz a búzában.
3). Az, aki egyedül imádkozza a szentolvasót, az csak egyetlen rózsafüzér érdemeiben részesül, de ha (pl.) harminc személy mondja közösen azt, akkor 30 rózsafüzér érdemében részesülünk. Mily nagyok is a közös imádság előnyei!
4). Amikor VIII. Orbán pápa hallotta, hogy a szent rózsafüzért Róma különböző helyein két kórusba osztottan, felváltva imádkozzák, 100 napi búcsút engedélyezett minden egyes alkalomra. Ez szerepel Apostoli Körlevelében: „boldogan kell hinnünk azt, hogy a Rózsafüzér Társulatok tagjainak nyilvános imái és körmenetei döntő szerepet játszottak abban, hogy a keresztény fegyverek 1571 októberének első szombatján Lepantónál megsemmisítették a törökök büszke flottáját.” S hány más példát hozhatnánk még a közösen végzett szentolvasó diadaláról!
5). Végül, a közösen végzett rózsafüzér könnyűszerrel sarokba szoríthatja az ördögöt, hisz’ az imaközösség jól szervezett hadsereget alkot, mert egységben az erő!
Az ördög sokszor győz az egyesek imája felett, de nem bír a közösséggel. Egyetlen venyigét könnyű széttörni, de ha botocskákból köteget kötünk, akkor már nagyon nehéz azt eltörni!

Bevezető
         Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

MÁSODIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes tabernákulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság megtisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     Az írországi Knock-i jelenést szeret-ném bemutatni. Szokásomhoz híven, némi történelmi háttér bemutatásával. A sorozathoz felhasznált irodalmak: forrás 1; forrás 2; forrás 3; forrás 4; forrás 5; forrás 6; forrás 7; forrás 8

     Írországban a kereszténység a 400-as években kezdett elterjedni. Az első keresztény misszionárius talán egy Palladius nevű szerzetes volt, aki 431-ben érkezett a szigetre. Egy évvel később megérkezett Szent Patrik is, Írország védőszentje (lásd a blog 2015 március 17-i posztját ITT ). Ő volt a legsikeresebb terjesztője a keresztény hitnek, alakjához okkal számtalan legenda fűződik. Szent Patrik vezette be a latin ábécét, amely igen fontos lépés volt, hiszen ezzel írott formában rögzíthették az igen gazdag ír, szájhagyomány útján terjedő kultúrát. Patrik és társai több száz templomot és kolostort alapítottak. A kolostorok lassan kulturális, sőt hatalmi központokká váltak.
     A 17. század elején skót és angol (protestáns) telepesek érkeztek Írország északi területeire. Bevezettek egy sor diszkriminatív törvényt, melyek elsősorban az ír katolikusokat sújtotta. Az ezt követő évszázadok alatt az angol dominanciára törekvés, több tömegmészárlást hajtott végre Írországban (pl. a Drogheda-i és a Vinegar-dombi válogatás nélküli mészárlások.) (Lásd még e blogon, a győri könnyező kegykép történetét, 2014. november 23-26 között! Az első poszt ITT ) (folyt.)

HARCOLJUNK A SZÓRAKOZOTTSÁG ELLEN!

     Nincs a lélek számára érdemszerzőbb ima, a jól végzett rózsafüzérnél! De az is igaz, hogy nem könnyű kitartóan és jól imádkozni, különösen az elszórakozás veszélyében, ami magától adódó az imaegységek ismételgetése miatt. (Sajnos, a megfertőzött gondolatokból könnyen merítő) fantázia az, ami nagyon megnehezíti a rózsafüzér jó imádkozását, s az ördög ezt használja ki leginkább. Sőt, még mielőtt imánkba belekezdenénk, máris kedvetlenséget és unott fáradtságot támaszt bennünk, és érezteti levertségünket. /102/
Mialatt imádkozunk, minden oldalról nehezíti lelkünk szárnyalását, s mire nagy fáradtság és elszórakozás közepette a végére jutunk, azt súgja felénk: amit imádkoztunk az értéktelen, a rózsafüzérezés semmit sem ér és jobban tettem volna, ha morzsolgatása helyett a munkám, vagy üzleti dolgaim ügyében jártam volna el! Pocsékolom a drága időt a sok áhítat nélküli szóbeli imával ahelyett, hogy valami lelki könyvet olvastam volna stb. Ilyen és hasonló cselek által az ördög gyakran eléri, hogy egyesek részben vagy egészben elhanyagolják a rózsafüzérezést.
     Testvér! Te mégis tarts ki! Miért? Mert a szentolvasó annál jobb, minél érdemdúsabb az; s annál érdemszerzőbb, minél nehezebb; s annál nehezebb, minél hangosabban zümmögnek – akaratunk ellenére is – fantáziánkban az elszórakozás apró „bogarai”!
     Harcolj bátran a szórakozottság ellen! Szentolvasód pajzs legyen a kezedben, melyet előre tartasz! És ha nem is érzel „lelki mézet”, érzelmi vigaszt, küzdj (fáradhatatlan) lendülettel és érdemdússá válik számodra a küzdelem! Ha pajzsodat leengeded kezedből, vagyis felhagysz a rózsafüzérimával, akkor a sátán győzedelmeskedett feletted, aki pillanatnyilag nyugton hagy ugyan, hogy majd az ítélet napján olvassa fejedre kishitűségedet és hűtlenségedet! Aki a kicsiben hű, az hű a nagyban is! – mondja a latin.
Rajta testvérek! Tartsatok ki ígéretetek mellett, hogy naponként elmondjátok a szentolvasót! A szórakozottság „apró bogarait”, gondolatait pedig száműzzétek lelketekből! /103/

„Ha fáj az, hogy nem tudsz imádkozni, már ez is imádság.” (Szent Ágoston)

A szinódus alatt, naponta imádkozzuk a rózsafüzért, a Szeretetláng könyörgéssel: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! 

Óriási szellemi harc zajlik jelenleg a világban és az egyházban.

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!
     Az imák minden napra azonosak.
     A Kilenced befejezéseként kért Üdvözlégybe kérem mondják bele a Szeretetláng egyetemes könyörgését (az alábbi módon), mellyel az egész emberiség lelki átalakulását kérjük Isten Szent Anyjától!
     Kérem, hogy erejükhöz mérten – és az országunkban kialakult helyzetet figyelembe véve – vegyék ki részüket ezen Engesztelő Kilencedből, melyet minden hónap 13-val kezdődően megismételnénk!
     Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!
     Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek
     gyümölcse Jézus!
     Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,
     imádkozzál érettünk bűnösökért,
     áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az
     egész emberiségre, most és halálunk óráján, amen!

ELSŐ NAP

     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes tabernákulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

     Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság megtisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 3

     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. (...) Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22)
     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.
Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért..." (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)
     XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: „Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel”.
     VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért. (Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)
     II. János Pál: 2002-ben irt apostoli levelet Rosarium Virginis Mariae címmel. (Forráshivatkozások a II. részben!)

A RÓZSAFÜZÉRT ÁHÍTATTAL KELL MONDANUNK!

     A helyes imádsághoz nem elégséges csupán az, hogy kéréseinket – az imamódok egyik legkitűnőbbje – a szentolvasó által terjesszük Istenhez, hanem, nagy áhítattal kell ezt tennünk, mert Isten sokkal inkább a szív, mint a száj hangjára figyel!
     Amikor Isten Végtelen Fölségét imádjuk, közben nem kergethetünk pillangót, vagyis elszórakoztató gondolatainkat száműzni kell. Maledictus, qui facit opus Dei negligenter – átkozott az, aki hanyagul végzi az istentiszteleti cselekményeket –, vagyis az imát is! (Jóllehet) nagyon nehéz az, hogy valamely akaratlan szórakozottság nélkül mondd végig rózsafüzéredet! Még az sem könnyű, hogy egy Ave Mariát elimádkozz anélkül, hogy a folyton mozgékony képzeleted ne rabolna el valamit figyelmességedből; mégis meg kell ragadnod minden eszközt, hogy a nem szándékos elszórakozást csökkentsd és fantáziád bilincsbe verd.
     Gondolj Isten jelenlétére!
     Vedd fontolóra, hogy jó őrzőangyalod jobbodon áll, és az Úr elé viszi könyörgésedet. /101/
     Boldog Hermann premontrei kanonok életében olvassuk a következőket: amikor figyelmesen és áhítatosan imádkozta a rózsafüzért, a szent titkok szemlélete közben, megjelent neki az Istenanya ragyogó fénytől övezve, szépségben és fenségben. Egy idő elteltével, midőn áhítata lassan lanyhult, újra megjelent a Szent Szűz, de most fénytelen, viseltes ruhában, tekintete tele szomorúsággal. Amikor Hermann elcsodálkozott ezen a változáson Mária így szólt hozzá: „Íme, úgy jelentem meg most szemed előtt, ahogy a lelkedben vagyok, mert te figyelemre sem méltó, megvetett személyként kezelsz engem! Hol van már az az idő, amikor áhítatos tisztelettel és figyelmességgel voltál Irántam és szívből szeretve köszöntöttél, titkaim szemléletével?!” /103/

---------------------------------------------------------

     Szent Pio atya egyszer ezt mondta: „A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni neki, mert ez az ima minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog”.

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 2

     XIII. Leó. Hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés, úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque). (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

2) HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT?

     Egy rendszeresen rózsafüzért imádkozó erkölcstelen embernek megjelent a Szűzanya és szép virágokat mutatott neki egy sárral piszkolt edényben. Amikor a bűnös csodálkozott, Mária így szólt hozzá: „Íme, így szolgálsz te Nekem, piszkos és mocskos edényben nyújtod rózsáidat. Ítéld meg önmagad: kedvemre valók-e imáid és örömmel fogadom-e ajándékodat?” /101/
     A Szentlélek segítségül hívása után, tehát helyezd lelkedet Isten jelenlétébe! Minden tized előtt egy pillanatra nézz a lelkedbe. Ébreszd fel a titkot, amit a következő tized alatt tisztelsz, s a Kegyelmek Anyjától kérj lelked számára egy erényt, mely a szent titokból különösen kiviláglik és számodra a legszükségesebb.
     Különösen óvd magad attól a két fő hibától, ami a legtöbb rózsafüzér-imádkozónak a sajátja. Az első fő hiba az, hogy nem kapcsolnak imájukhoz határozott szándékot és célt; s ha kérdezzük őket, hogy miért imádkoznak, nem tudnak választ adni. A te imádnak mindig legyen célja! Lebegjen szemed előtt az a kegyelem, melyet el akarsz érni, azon erény, amit utánozni szeretnél, vagy az a bűn, melyet lelkedből kitépni vágyol! A második fő hiba az, amit a rózsafüzér imánál általában elkövetünk, hogy megkezdésénél nincs más vágyunk, minthogy „minél hamarabb túl legyünk rajta”. A szentolvasót csak tehernek érezzük, melyet így nem imádkozunk hittel, lélekkel és nagyot akaró szívvel!
     Sajnálatos az, ahogyan sokan imádkozzák: hanyagul, hadarva és sok szót elharapva! Még a legalacsonyabb sorsú embertársunkat sem köszöntenénk ily nevetségesen, ilyen udvariatlan módon! S mi azt gondoljuk, hogy Jézusnak és Máriának kedve telik benne?! Íme, (–T. Olvasóm) ezért marad gyümölcstelen az imánk! S ezért nem leszünk szentebbek százezernyi elmondott rózsafüzér után sem! /104/ Tehát lassan, figyelmesen és tagoltan imádkozd a Miatyánkot és az Üdvözlégyet! /105/
     (Végezetül) Testvérem, ha kész vagy Jézus és Mária naponkénti rózsafüzéres szolgálatára, akkor övezd fel magad a kísértések ellen is. Hiszen ellened támadnak majd a tévtanítók, a szabadszellemek, a nyárspolgárok, a világfiak, a félig jámborok, az álpróféták, de még saját romlott természeted és az egész pokol is (mindezt azért), hogy erőnek erejével elszakítsanak ettől az ájtatosságtól! /116/

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 1

     Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.
     Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban, a 'Consueve-runt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Boldog Alan de Rupe alapította Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette az „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.
     1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinu-mához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.
     XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedésekre, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesztésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kijelentette, hogy „feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen Szent Domonkost tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, és még sokan mások”. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1) HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT?

     Imáink értékét nem mérhetjük mérlegen. Az ima tüze és bensősége nyeri meg az Úr Szívét. Egyetlen jól elmondott Üdvözlégy nagyobb érdemű, mint 150, amit rosszul imádkozunk!
     Ha a keresztények jó része imádkozza is a rózsafüzért – legalábbis tizedeit –, akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy végül is csak kevesen képesek teljesen hátat fordítani a bűnnek? E tény magyarázata csak egy lehet; az, hogy nem megfelelő módon és nem helyes lelkülettel imádkoznak!
Vegyük tehát szemügyre (– írja szentünk), hogyan kell helyes lelkülettel imádkoznunk a szentolvasót.
     Aki a rózsafüzért imádkozza, annak a kegyelem állapotában kell élnie – vagy legalábbis eltökélnie –, hogy a bűnből szabadulni akar! A hittudomány ugyanis egyértelműen tanította, hogy: azok az imák és jócselekedetek, melyeket a halálos bűn állapotában végzünk, csak halott cselekedetek, nem tetszenek Istennek, s az örök élet számára is érdemtelenek.
     Az előbb azt mondtam: a bűnösnél legalább az eltökélt szándék legyen meg, hogy a bűn állapotából ki is akarjon emelkedni. (– És ez a lényeg!)
     Mert ha feltétlenül szükséges volna a kegyelem állapota ahhoz, hogy Istennek tetsszen imánk – akkor ebből az következnék –, hogy akik a halálos bűn állapotában vannak, egyáltalán ne is imádkozzanak, márpedig nekik az ima még szükségesebb, mint az igazaknak. Az Anyaszentegyház is felülbírálta ezt a túlzást, úgyhogy a bűnösöknek is nyugodtan ajánlhatjuk a rózsafüzérimát, mert lelkük hasznot meríthet belőle!
     Tehát mindenkinek melegen ajánljuk: Imádkozzák a rózsafüzért! Pörgessék az igazak, hogy Isten kegyelmében kitartsanak s gyarapodjanak, és imádkozzák a bűnösök, hogy bűneikből szabaduljanak! De az Isten óvjon bennünket, hogy a rosszakaratú bűnözőket arra buzdítsuk; hogy az Istenanya védőpalástjából az örök romlás gúnyköpenyét szabják ki, és a rózsafüzért – ami minden gonosz ellen az üdv eszköze –, átkozott és halálos méreggé torzítsák. (Miként a latin mondja:) Corruptio optimi pessima, a legjobb megromlása a legrosszabb!
     Angyal tiszta embereknek kell lennünk – mondta egy tudós bíboros –, hogy az Istenanyához közeledhessünk és az Angyali Üdvözletet imádkozhassuk. /100-101/
     (Mindenképp) imádkozzuk tehát a rózsafüzért, az majd elűzi az ördögöt, aki az evangélium terjedésének a legádázabb ellensége, s kiről írva van: Jönni fog az ördög, kigyomlálni az Isten Szavát a szívekből, hogy ne higgyen az ember és így boldogtalan legyen. /130/

A Rózsafüzér Társulatok megalakulása 2

     Ez az univerzális imalánc (mármint a Rózsafüzér Társulatbani közös ima) jelentős sikert ért el a keresztény népnél, akik nagy buzgalommal vettek részt benne. Ezen ájtatossági forma iránti lelkesedés oda vezetett, hogy egyesek elkezdték a zsolozsmát naponta imádkozni, és így rövid időn belül szoros hálóként fonta össze a keresztény közösségeket és államokat, hogy pajzsként védelmezze őket.
     „A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette:
     Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!
     Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!
     Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 48-49. o)
     Boldog Alan de Rupe, első társulatának alapítását öt évvel élte túl. 1473-ban visszatért Rostockba, hogy teológiai kurzust tartson az egyetemen, ám hamarosan megbetegedett. Talán a betegség által felszabadult idejének köszönhetően, elkezdte megírni emlékiratait, melyet teljesen nem tudott már befejezni. Gyógyítására a hollandiai Zwolle városába vitték, ahol azonban 47. születésnapjának előestéjén 1475. szeptember 7-ről 8-ra virradó éjjel halt meg a szentség hírében. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

2) A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI

     Egy dániai pap: „A legfontosabb és a legtermékenyebb vallási igazságokról prédikáltam, de eredmény nélkül. Végül is elhatároztam magamban, hogy ezentúl a rózsafüzérről beszélek… Fél év leforgása alatt, nyilvánvaló javulást tapasztaltam híveim körében. Mert valóban igaz az, hogy ez a fennkölt ima egészen isteni hatással rendelkezik, a szíveket megérinti, ellenszenvet teremt a bűn iránt és az erények szeretetét önti beléjük.” /92/
     Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideigtartó büntetését, melyeket még világias életében követett el.
A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. /32/ 
    A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!
     „Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!
     Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!
     Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” /48-49/
     A tévtanítók, akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát. Nekünk ellenben a szentolvasó azaz imánk, melynek minden Ave Mariá-ja isteni harmat, ami a kiválasztottak lelkére hull s ott csodálatos termékenységet idéz elő. Minden Üdvözlégy éles és tüzes nyíl, mely Isten Igéjének szolgálatában a prédikátornak oly erőt kölcsönöz, hogy szavaik a legkeményebb szíveken is áthatolnak, azokat felrázzák és megtérítik akkor is, ha a prédikátornak kevés szónoki tehetsége van.
Ezért oly üdvös a prédikáció előtt egy Üdvözlégyet mondani, miként Szent Antonin is felhívja erre figyelmünket! /49/

A toleranciát követelő média intoleranciája

     Az Egyesült Államokban a politikai baloldal évek óta kemény háborút folytat a kereszténység ellen a fősodrású média lelkes támogatásával. Ez a háború a popkultúrában is megjelenik, hiszen a hollywoodi és tévéfilmekben, illetve egyéb televíziós programokban napi szinten fordulnak elő a keresztényekkel szembeni gyűlölködő vagy gúnyos megnyilvánulások.
     Mindennapossá váltak továbbá a halálos fenyegetések azok felé, akik felszólaltak az abortusz vagy a melegek házassága ellen (lásd még itt is!). (Fontos megemlíteni, hogy ezek a felszólalások nem az egyes embereket, hanem az irányvonalat, illetve annak intézményesítését támadták.)
Sajnos egy hete a retorikát tettekre váltották, amikor az Oregon állambeli Roseburgban található Umpqua Közösségi Főiskolán a 26 éves Chris Harper Mercer kilenc embert megölt.
     A mészárlást túlélő egyik diáklány, Stacy Boylan apja a CNN-nek elmondta, hogy az elkövető egyenként kérdezte meg az általa elfoglalt tanteremben az emberektől, hogy milyen vallásúak.
“Keresztény vagy? Ha keresztény vagy, akkor állj fel. Jól van. Mert ha keresztény vagy, akkor alig egy másodperc múlva meg fogod látni Istent” – idézte Boylan az elkövetőt, aki ilyen kérdések után egyenként lőtte le az embereket.
     Ugyanaz a média, amelyik toleranciát követel a melegek és a LMBT közösség tagjai számára, egyre militánsabban lép fel azok ellen, akiknek hitelveit nem kedveli.
     A keresztények, illetve a fővonalas irányvonallal szemben úszók, például az oltáskritikusok, klímaszkeptikusok vagy az alternatív oktatás híveinek földbe döngölése mindennapossá vált.
Amennyiben az intolerancia megnyilvánulásai helytelenek a melegekkel vagy bizonyos etnikumokkal szemben, miért nem azok a keresztényekkel vagy az abortuszt ellenzőkkel szemben?
James Woods, a szókimondásáról ismert színész a Twitteren fejtette ki véleményét az oregoni mészárlással kapcsolatban. Rövid bejegyzéseiben leírta, hogy „amint kiderül az áldozatokról, hogy keresztények voltak, többet nem hallunk majd az ügyről a fősodrású médiában.” Lásd: New York Times cikkét!
     Egy másik Tweetben pedig azt emeli ki, hogy a New York Times képes volt úgy megírni a lap főoldalán megjelenő cikket, hogy a „keresztény” szó egyetlen egyszer sem szerepel benne.
    A Facebookot és más közösségi oldalakat azóta bejárta Armando Hall elgondolkodtató megjegyzése a tragédiáról:„Amerika legbátrabb személye a második diák, aki az első lelövése után elismerte, hogy keresztény.”
„Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt” (Mt 10,32)
A cikkhez használt források: naturalnews.com, cnsnews.com, twitter.com

A Rózsafüzér Társulatok megalakulása 1

     A Domonkos Rózsafüzéren kívül, nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatározva üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.
     Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.
     Boldog Alan de Rupe legnagyobb műve vitathatatlanul a Boldogságos Szűz rózsafüzérének, egyéni- és szervezetten való imádkozásának visszaállítása volt, mind amellett, hogy Szent Domonkos óta léteztek már olyan hívő közösségek, akik a rózsafüzért együtt imádkozták. Ezért is tekintik Szent Domonkost a rózsafüzér-közösségek megalapítójának.
     Felmerül a kérdés, hogy akkor miben állt ez a visszaállítás Alan de Rupe részéről? Nos, hozzájárulása két újdonságot hozott:
1) A rózsafüzért a Boldogságos Szűz Mária zsolozsmájának tekintette, így a laikusok breviáriuma lett.
2) A híveket a céhek mintájára csoportokba szervezte. Alan de Rupe elképzelése szerint a rózsafüzér-közösségek az ima céhei voltak, melyek az egész világra kiterjedtek, és ezáltal a kereszténység összes közösségét összekötötte. (A társulati szerveződés érdemeit, lásd alább!)
     1470-ban alakult meg Douai-ban az első Alan de Rupe alapította Rózsafüzér Társulat. Zsenialitásának legfőbb vonatkozása az volt, hogy aki beiratkozott egy rózsafüzér rendbe, az részesedett a világ összes rendtagjának imájában. Vagyis, aki bár egyedül imádkozta az Üdvözlégyeket, ezt a közösségek összes többi társával és mindenkiért tette, részesedve a rend minden tagja ájtatosságának minden érdemében, mégpedig a vezeklő elégtétel szokása szerint.
     A rendi szabályzat második fejezetében Alan de Rupe ezt írja: „Ezen rend fő tárgya az, hogy minden egyes tag minden műve és minden érdeme a rend összes tagjának közös javára szolgál”.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el ÜDVÖZLÉGYET, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1) A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI

     Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”
     Én magam is (Grignon), aki ezeket a sorokat írom, élményként tapasztaltam ezen imádság erejét az eldurvult szívű emberek megtérítésében. Találtam olyanokat, akikre nem gyakoroltak hatást a legfélelmetesebb igazságok sem, melyekről misszióim alkalmával prédikáltam. Ha azonban tanácsomra a rózsafüzér napi imádkozását elfogadták, megtértek és egész szívükkel szolgálták az Urat. Utazásaim során saját szememmel győződhettem meg a különböző plébániák közti eltérésekről az erkölcsök tekintetében; mert voltak egyházközségek, ahol elkezdték ugyan a rózsafüzérezést, de később abbahagyták és visszaestek bűneikbe. Mások viszont, akik hűségesen kitartottak a szentolvasó imában, az Isten kegyelmében is állhatatosnak mutatkoztak, és napról-napra gyarapodtak az erényekben. /93/
     Egy spanyol grófnő, akit maga Szt. Domonkos tanított meg a szentolvasó imádkozására, annyira megszerette ezt az ájtatosságot, hogy naponként imádkozta és az erényes életben csodálatosan haladt előre. Egy tudós és híres szónok püspök érdeklődött áhítatgyakorlatai iránt. A grófnő elmondta, hogy lelke főájtatossága a rózsafüzérima, melyet naponta elmond, miközben Jézus életének örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkairól elmélkedik.
A püspököt egészen megihlette a rózsafüzér mondás gondolata és ezt a kijelentést tette: „Már húsz éve, hogy a teológia doktora vagyok, egész sereg kitűnő áhítatgyakorlatról olvastam, de még egyet sem találtam, mely gyümölcsözőbb lett volna a szentolvasónál, és nagyobb hasznára lenne a keresztényeknek. Én magam is gyakorolni akarom, s mától kezdve a rózsafüzérről prédikálok!”
Ezt oly hatékonysággal tette, hogy egyházmegyéjében rövid idő alatt az erkölcsök nagyfokú javulása, megtérések, visszatérések és általános megbékélés volt tapasztalható. Megszűnt az erkölcsi szabadosság, a fényűzés és a hangoskodó szórakozás.
     A családokba szeretet s béke költözött. A jámborság és az embertárs szeretete újra kivirágzott. S mindez annál szembeötlőbb volt, mivel a püspök a rózsafüzérezés gyakorlatának elkezdése előtt is – a maga módján –, egyházmegyéje megreformálásán fáradozott, ám csekélyke eredménnyel! A szentolvasó-ájtatosság hatékonyabb elterjesztésére, oldalán egy szép rózsafüzért hordott és hallgatóit így lelkesítette: „Testvéreim! Tudjátok meg, hogy a Szent Szűz Olvasója oly kitűnő eszköz, mely által én, mint püspök, és mint a kettős jog és teológia doktora nagy-nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy róla, mint püspöki méltóságom és doktorátusaim legkiválóbb jeléről prédikáljak.” /92/
     Amikor Szent Domonkos Carcassoneban prédikált, egy eretnek gúnyolódott a szentolvasón és nevetségesnek mondta a hozzá fűződő csodákat. Botránykeltésével hátráltatta a megtéréseket, (ám) utol is érte istentelenségének következménye. Mivel a szentolvasó 15 titkát gúnyolta, tizenötezer ördög szállta meg. Szülei kétségbeesve a szent elé vezették. Domonkos és hallgatósága együttesen elmondta érte a szent rózsafüzért, s minden egyes Üdvözlégyre száz ördög távozott belőle, izzó parázs alakban. Felgyógyulása után visszavonta tévtanait, beiratkozott a Rózsafüzér Társulatba és sokan megtértek azok közül is, akik tanúi voltak a szentolvasó csodálatos erejének. /33/

A rózsafüzér méltóságáról

     Meg kell jegyezni, hogy Alanus nem csak Krisztus életének örömteli, fájdalmas és dicsőséges titkait tárgyalta, hanem felszólította hallgatóságát elmélkedésére minden egyes személy szükségletének és ájtatosságának megfelelően, mindenekelőtt a hitet érintő kérdésekben: a Hét Szentségről, a mennyei udvar glóriájáról, vagy hasonló témákról.
     Ez az ájtatosság kétségkívül nagy szabadsággal bírt, és a rózsafüzérhez kötött elmélkedésre még ma is megengedett ez a szabadság. (Hangsúlyozzuk azonban, hogy az Egyház által felkínált búcsút csak a mi Urunk életének, szenvedésének és feltámadásának szemléletével lehet elnyerni! Vagyis a szokásos titkokkal!)
     „A szent rózsafüzért, ha imádkozva végig elmélkedjünk annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradtságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?! Az ilyen emberek, Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 63.o)
Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Bold. Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” (Uo. 71.o)
     Alan de Rupe „A rózsafüzér méltóságáról” szóló könyvében ezt olvassuk a Szűzanya szavaiként: „Tudd meg Fiam, és mondd meg mindenkinek, hogy nagyon valószínű jele az elvetettségnek, ha valaki az Angyali Üdvözletet, mely az egész világot helyreállította, megveti, unja és elhanyagolja.” Nagyon vigasztaló, de egyszersmind félelmetes szavak ezek és alig lennének elhihetők, ha nem kezeskedne mellette a szent férfiú, előtte pedig Szent Domonkos, és őket követően sok nagy egyéniség. (TMT 250) (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

     A millennium alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 2-ra engedélyezte az ünnepet és csak X. Pius tette át október 8-ra. Ma főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna felszentelésének (1980) évfordulója.

     Manapság az emberek alig hallanak valamit a magyarok Mária-tiszteletéről, Szűz Mária örökös Királynői mivoltáról, vagy a Szent Szűz Fatimai kéréseiről, ígéreteiről. 
Sajnos a Medjugorje-jelenség teljesen háttérbe szorította az egyházilag elismert Mária-jelenéseket kéréseivel együtt, vagyis, máig sem lettek maradéktalanul teljesítve (pl. az első-szombatok)! De van egy másik súlyos mulasztásunk is, hazánk ugyanis a Szűzanyának, mint Magyarország Királynőjének van felajánlva, ám erről, mintha megfeledkeznénk. 
     Ezúttal arra szólítok fel mindenkit, hogy aki tiszteli Istennek Szent Anyját, a Boldogasszonyt, és Máriát Magyarország Királynőjének tartja, az mindennapjaiban adja is ennek kimutatható jelét. Imáiban és fohászaiban, úgy emlékezzen meg a Szűzanyáról, mint a magyarok jog szerinti Királynőjéről. Szűz Mária ugyanis egyedül nekünk, magyaroknak államjogi királynőnk már itt a földön. Nem csak patrónánk, vagy pártfogónk mint más népeknek, hanem Királynőnk, vagyis országunk birtokosa is.
Szűz Mária, tehát jogosan tart igényt arra, hogy királynőként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte. Fatimában a Szűzanya világosan kinyilvánította, hogy az utolsó időkben az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen, csak az ő Szeplőtelen Szíve lesz a menedékünk. Ezt pedig folyvást kérnünk kell, mégpedig a Neki ajánlott rózsafüzér imádságainkkal! 
     Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a hatékony engesztelésre való kiváltságot és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközét ránk bízta! »Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (Natália nővér feljegyzése) »Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37) 
Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)
     És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi – az Ő Népe –, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról! (Ne feledjük annak tényét, hogy az exorcisták szerint az ördögi megszállottak gyalázatosan káromolnak minden szentet, Jézust is, de a Szűzanyát soha egyikőjük sem meri szidalmazni. Isten nemcsak a bűntől, a haláltól, de az ördög nyelvétől is megvédi Édesanyját, ezzel is kiemelve tiszteletreméltóságát.)
     Illő és üdvös lenne a magyar állam részéről, ha legalább az egyik Mária-ünnepet augusztus 15-ét vagy október 8-át munkaszüneti nappá nyilvánítaná! Erre a szándékra is és egyáltalán Édes Magyar Hazánk lelki és gazdasági fellendüléséért mondjuk a Rózsafüzért az alábbi könyörgéssel:
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

A RÓZSAFÜZÉR, MINT JÉZUS KRISZTUS ÉLETÉNEK ÉS HALÁLÁNAK AZ EMLÉKE

     Az Isten Fia joggal kívánhatja meg tőlünk, hogy életének, szenvedésének és dicsőségének titkait szívünkbe véssük, és folyton szem előtt tartsuk azokat, mert ezek isteni szeretetének állomásai.
„Ó ti mindnyájan – mondja az Úr –, kik járjátok életutatok, tekintsetek körül és lássátok, hasonlít-e bármi fájdalmatok az Én fájdalmamhoz, amit szeretetből viseltem el irántatok! Gondoljatok a szegénységre, megaláztatásaimra, az ecetre és az epére, amit szenvedésemben megízleltem értetek!” /62/
     Folignói Szent Angéla egyszer arra kérte az isteni Üdvözítőt, hogy tanítsa meg, milyen ájtatossággal tisztelhetné Őt leginkább. Erre Ő megjelent neki keresztre szegezetten és így szólt: „Leányom! Szemléld Sebeimet!” Ebből megértette, hogy nincs hasznosabb dolog, mint a Jézus szenvedéseiről való elmélkedés. S ekkor mutatta meg Krisztus Szent Fejsebét és felhívta (Szent Angéla) figyelmét kínhalálának több (ismeretlen) körülményére s így szólt újból hozzá: „Mindezt a te Üdvösségedért szenvedtem el!”
     A szentmise, Jézus Krisztus szenvedését jeleníti meg s általa engedelmességének, kínszenvedésének és Vérének érdemeit ajánljuk fel Istennek. A szent rózsafüzér is, ha imádkozva végig elmélkedjük annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradtságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?!
Az ilyen emberek, Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” /63/
     Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Bold. Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” /71/ 

A rózsafüzér Királynőjének ünnepe

     Október 7-e Rózsafüzér Király-nője, más néven Olvasós Boldogasz-szony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai for-máját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzel-mes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
     A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
     A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban, csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.
     A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvöz-légyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szem-lélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.
     A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
     Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megala-pította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.
     A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.
     Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
     1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emléké-re. A pápa a lepantói győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz, a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
     XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péter-váradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelemet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.
     A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.

Magyar Kurír (2011) nyomán szerkesztve

A Szent Rózsafüzér formálódása

     „Azt akarom – mondotta a Legszen-tebb Szűz Boldog Alánnak –, hogy rózsa-füzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembő-séget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne?”(Részletek: Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 73-95.o)
     Szent Domonkos idejében a 13. században még az Üdvözlégyet sem úgy imádkozták, ahogy ma! Akkor még csak az első részét mondták, vagyis az Angyali Üdvözlet szavait – Jézus nevének említése nélkül –, melyet 1261-ben IV. Orbán pápa illesztett hozzá. A Miatyánk és a Dicsőség még nem volt a rózsafüzér része, melynek 150 szemes formáját és az elmélkedési titkokat Boldog Alan De Rupe dolgozta ki.
     Az Üdvözlégy második részét – Erzsébet Szentlélek ihlette köszöntését – azonban csak VI. Sándor (1492-1503) illesztette Jézus neve után. A záró – most és halálunk óráján – mondat csak 1525-ben jelent meg egy feren-ces imakönyvben. A többféle szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette breviáriumba (ez a mai formája)! De még ekkor sem volt rajta a kereszt az öt gyönggyel, melyet ma az imasor bevezetésére használunk. Maga a „rózsafüzér” kifejezés (melyet Szent Domonkos adott), a „rosarium” (rózsakert), vagy Máriának átnyújtott rózsacsokor kifejezést és szándékot takarja.
     Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944)
     Abban az időben, amikor a fenti soro-kat leírták, akkor született Luther, aki körülbelül 10 éves lehetett, amikor mindez nyomdába került. A Lille-i konvent szerzetese, Bold. Alan de Rupe feladatául tűzte ki, hogy prédikációi-ban megtanítsa, hogyan forduljanak Szűz Máriához segítségért, az Üdvözlégy Mária recitálása és a hit titkairól való elmélkedés által. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

A TITKOK SZEMLÉLETE, A TÖKÉLETESSÉG ELÉRÉSÉNEK KITŰNŐ ESZKÖZE

     A szentek, Jézus Krisztus életét választják elmélkedéseik fő tárgyául. Átélik Jézus erényeit és szenvedéseit, s ezáltal nagy keresztényi tökéletességre tesznek szert. A szent Vértanúk is hasonlóképp cselekedtek. Szent Bernát szerint Jézus Sebei tették Őket sebezhetetlenekké. Ők is követték a Szűzanyát, aki egész életében nem tett mást, mint szerelmetes Fia erényei és szenvedései felett elmélkedett, s kereszthalála halála után újra és újra végigjárta Szent Fia szenvedésének helyeit.

     A Legszentebb Szűz egy napon így szólt Szent Brigittához: Amikor Fiam szépségét, szerénységét és bölcsességét szemléltem, lelkem csordultig telt örömmel, ha pedig (kis) kezeit és lábait néztem, melyeket majd szegek fúrnak át, akkor könnyek öntötték el szememet, s szívem majd szét szakadt a fájdalomtól és szomorúságtól”. /64/
     Nagy tévedés, ha valaki azt gondolja, hogy a vallás igazságainak és Jézus Krisz-tus élettitkainak (folytonos) szemlélete csak a papok, a szerzetesek és a világ zajától visszavonultak kötelessége. (Aligha, ugyanis) az egyházi személyeknek azért kell elmélkedniük, hogy hivatásuknak méltóképpen megfeleljenek; a híveknek pedig azért életszükséglet az elmélkedés, mert állandó veszély-ben forognak és félő, hogy (észrevétlen) elmerülnek a világ hullámaiban, ha nem erősítik lelküket, Jézus szenvedéseire való gondolatokkal!
Az Üdvözítő életére, erényeire és szenvedéseire való gyakori rágondolás-sal fel kell vérteznünk lelkünket, s e szent titkok a rózsafüzér tizenöt misztériumában peregnek le szemünk előtt. /65/
     Követhetjük (bűnbánó) Mária Magdolnát, aki megtérése után harminc éven át a Marseille mellett fekvő Sainte Baume barlangban, csak az Üdvö-zítő szenvedései felett elmélkedett. /64-65/ Naponta 7x ragadtatott az égbe egy angyal által, s aki Jézus Krisztus és az Ő Legszentebb Anyjának az iskolájában nevelkedett. És mégis, amikor egy napon különleges eszközt kért Istentől, miként is növekedhetne az istenszeretetben, a lehető legnagyobb tökéletességre, az Úr elküldte hozzá Szent Mihály arkangyalt. Ő felhívta figyelmét, hogy nem tud biztosabb eszközt találni, mely az örök üdvösségre vezetné, minthogy állandóan elmélkedjen a barlangja előtt álló keresztnél a Fájdalmas Titkokról, melyeknek kimenetelét egykor saját szemével látta. /69/ (Kép: Mária Magdolna)

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Égi-földi próbatételek és ígéretek 2

     Rendtársai, nem nézték jó szemmel szentünk buzgolkodását, és hirtelen gyógyulását is szimulációjának abbahagyásában látták. Így szerzetesi élete valóságos kálváriává változott. 1464-ben, kénytelen volt elhagyni a konventet és Szent Domonkos atyjához hasonlóan vándorprédikátorként kezdte járni a városokat.
Bátran tarthatjuk Boldog Alan de Rupét a katolikus sajtómisszió első apostolának, mert nemcsak (vésett) rézkarc alapú ősnyomatokat adatott ki, hanem a Guttenberg-féle nyomdákat is elsőként kezdte használni az evangelizációs munkájához.
Kinyomtatott kommentárjaival és prédikációival nagyszámú prédikátort képzett, akiket szétküldött a szerzetesrendekbe és a nép közé.
     Több városban működött teológia tanárként, még a párizsi Sorbonon is katedrát kínáltak neki. Képzettsége, ráhatókészsége és bensőséges Mária-tisztelete arra indította elöljáróit, hogy több kolostori közösségbe is elküldték a meglazult fegyelem helyreállítására. Sajnos a 15. században fellépő eretnekségek, súlyosan veszélyeztették a hívek, a papság éa a szerzetesi közösségek egyházhűségét. Ehhez hozzájárult az emberek imaéletének – különösen a rózsafüzér imádság iránti – lanyhulása!
     Alan de Rupe legnagyobb érdeme a rózsafüzér-imádság újbóli népszerűsítése volt, mely Szent Domokos halálát követően ellanyhult a századok során.
Nem kétséges, hogy Szent Domonkos atyánk kapta a rózsafüzért, de Boldog Alan de Rupe volt az aki a feledés homályából újra felélesztette, megújította és elterjesztette!
„Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog Alánnak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése, (jóllehet össze nem hasonlítható módon!)”
Végül is Boldog Alánnal csak annyit mondok ‒ írja Grignon Szent Lajos ‒, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.
1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.
2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.
3). A leláncoltakhoz elhozza a szabadulást.
4). A kísértésben vergődőknek józanságot sugároz.
5). A szomorkodókat örömre deríti.
6). A szegényektől elűzi a szükséget.
7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.
8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.
9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.
10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Aulich Lajos

(1793-1849)német
honvéd tábornok
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."

 Damjanich János

(1804-1849)szerb
honvéd tábornok
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."

 Dessewffy Arisztid

(1802-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."

 Kiss Ernő

(1799-1849)örmény
honvéd altábornagy
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

 Knézics Károly

(1808-1849)horvát
honvéd tábornok
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

 Láhner György

(1795-1849)német
honvéd tábornok
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."

 Lázár Vilmos

(1815-1849)örmény
honvéd ezredes
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

Leiningen-Westerburg Károly

(1819-1849)német
gróf, honvéd tábornok
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József

(1803-1849)magyar
honvéd tábornok
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

Poeltenberg Ernő

(1808-1849)osztrák
lovag, honvéd tábornok
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."

Schweidel József

(1796-1849)magyar
honvéd tábornok
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot." *

 Török Ignác

(1795-1849)magyar
honvéd tábornok
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam." *

Vécsey Károly

(1803-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE

     Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog Alan de Rupe-nak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése (jóllehet össze nem hasonlítható módon!) /73/
     Végülis Boldog Alánnal csak annyit mondok, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.
  1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.
  2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.
  3). A leláncoltakhoz elhozza a szabadulást.
  4). A kísértésben vergődőknek józanságot
sugároz.
  5). A szomorkodókat örömre deríti.
  6). A szegényektől elűzi a szükséget.
  7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.
  8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.
  9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.
10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.

    „Azt akarom – mondotta a Legszentebb Szűz B. Alánnak –, hogy rózsafüzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembőséget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” /95/

     Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne? Ugye nincs!
Ezért ez a két imádság virágozzék mindig ajkunkon és ezzel tiszteljük a Szentháromságot, Üdvözítőnket: Jézus Krisztust és az Ő drága Édesanyját!
Üdvös szokás, ha minden tized végén hozzáfűzzük: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen. (– írja Szent Lajos).

„Imádság az alapja minden erénynek!” (Avilai Szent Teréz)

     Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 163 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

     Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánjátvégezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

     1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét,  Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án ErősbenSzélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén  Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost.  Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.

     Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án  Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án  Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”

     A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag  Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus  24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én  Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.

     A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet,  Pöltenberg Ernőt, Schweidel  Józsefet, Török Ignácot,  és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel  Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.

     Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszláv, galiciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.

     Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el AVE MARIÁ-t, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Égi-földi próbatételek és ígéretek 1

     Amikor a misztikus megpróbáltatások hét éve letelt, 1464-ben Boldog Alán olyan súlyosan megbetegedett, hogy rendtestvérei feladták neki az utolsó kenetet. Egy este azonban, amikor nagy szenvedések közt feküdt cellájában, megjelent neki Istennek Szent Anyja. Ez volt a második alkalom, hogy meglátogatta őt. A Boldogságos Szűz ragyogó fényben, méltóságteljesen köszöntötte őt, és mint egy igazi anya, gyengéd szeretettel lehajolt, hogy meggyógyítsa betegségéből. Amint Alan felé hajolt, hozzáért a Szűzanya nyakából lógó százötven drágakövel ékes nyaklánc. Ebből megértette Alan de Rupe, hogy ez a három rózsafüzért jelképezi, mely a lelkek számára láthatatlan, de elszakíthatatlan kötelék Máriával, Isten Anyjával.
     Ekkor a Boldogságos Szűz Mária azzal jutalmazta apostolának kitartó hűségét és erényeit, hogy ‒ a férfi szentek közt egyedülálló módon ‒, átadott Alánnak egy gyűrűt, misztikus eljegyzése jeléül.
Boldog Alán, ezt tanácsolja a kísértésben szenvedőknek: „Ha a keresztények kísértéseikben bizalommal segítségül hívnák Mária nevét, bizonyára sose esnének el! Ha az ördögök csak meghallják e szent nevet (akár az Üdvözlégyet), már menekülnek és beleremeg az egész pokol”. (Liguori Szent Alfonz, Szűz Mária dicsősége 83.o) „Mária neve meggyógyítja a bűnösöket, örömmel tölti el a szíveket és Isten szeretetére gyullasztja őket”. (In Cant. loc. Citat.) (Uo. 144.o)
     A Szűzanyával való fentebbi bensőséges látomása során kapta Boldog Alan a szentolvasó 15 ígéretét:
1) Különleges védelmet és nagy áldásokat ígérek azoknak, akik rózsafüzéremet áhítattal mondják.
2) A rózsafüzér hatékony védőpajzs a pokol ellen, elpusztítja a bűnt és akadályozza az eretnekséget.
3) Felvirágoztatja az erényeket, elnyeri Isten irgalmát, a világ hívságai helyett az Isten iránti szeretet és a menny iránti vágyakozást ülteti a szívekbe.
4) Aki imádság által rám hagyatkozik, nem vész el.
5) Aki elmélkedve elmélyül a szentolvasó titkaiban, nem hal meg bűnbánat nélkül: a bűnösök megtérnek, az igazak megmaradnak a kegyelemben.
6) Akik odaadón ragaszkodnak rózsafüzéremhez, nem halnak meg Szentségek nélkül.
7) Ígérem, hogy mindenki, aki szentolvasómat mondja, életében és halálában rátalál kegyelmeim teljességére és részesül a szentek érdemeiben.
8) A tisztítótűzből megszabadítom azokat, akik odaadón hűek rózsafüzéremhez.
9) Rózsafüzérem igaz gyermekei az égben, különleges dicsőséget fognak élvezni.
10) Amit a rózsafüzérrel kérnek, mindent elérnek.
11) Rózsafüzérem terjesztőit. minden szükségükben megsegítem.
12) Szent Fiamnál kiesdtem, hogy a rózsafüzér Társulatok tagjai életükben és halálukban testvérül kapják az égi szenteket.
13) Rózsafüzérem szeretete, nem csak az életben, de a halálban és az ítéletkor is külön érdemként segítő kegyelem – Fiam a mi Urunk által!
14) A rózsafüzérezők az én szeretett gyermekeim, és így Jézus testvérei.
15) A szent rózsafüzér tisztelete a kiválasztottság nyilvánvaló jele.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

AZ ANGYALI ÜDVÜZLET
     Az Üdvözlégy a legnagyobb tömörséggel foglalja össze a Máriáról szóló egész hittudományt. Dicséretet és felszólítást. A dicséret magába foglalja mindazt, ami Szűz Máriát naggyá teszi. A felszólítás viszont azt tartalmazza, amit Tőle kell kérnünk – és amiként remélhetjük –, jósága meg is ad.
     Az első részt maga a Szentháromság nyilatkoztatta ki, és Erzsébet a Szentlélektől ihletve tovább szőtte az első mondatokat. Miután az Anyaszentegyház 431-ben az I. Efezusi Zsinaton elítélte Nestorius tévtanait, elővételezte az angyal üdvözlet második részét, leszögezve végérvényesen, hogy a Szent Szűz valóban Istenanya, és így kell tisztelnünk Krisztus édesanyját. A tényleges kiegészítést azonban csak VI. Sándor pápa (1492-1503) eszközölte, teljessé téve az Üdvözlégyet: Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján!
     Az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, s egy Szűz, Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.
     Az Üdvözlégy által betegek meggyógyultak, halottak feltámadtak, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget.
     Végezetül, az Üdvözlégy, szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott. /45-46/
     Az új dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket! /47/
     Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/
     „Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya).
     Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai, arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot”! /47/
     Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”
     Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!
    Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!” /129/

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!   

Boldog Alan de Rupe a rózsafüzér apostolának élete

     Boldog Alan de Rupe breton származású domonkos prédikátor 1428. szeptember 8-án született Bretagne-ban és 1475. szeptember 8-án halt meg a hollandiai Zwille városában. Három nemzet is saját szülöttének tekinti a francia, a német és a holland.
     Korán belépett a Dinan-i domonkosokhoz (a franciaországi Saint-Malo egyházmegyében). Ettől kezdve szinte egész életében egyfolytában filozófiát és a teológiát tanult. Először a St. Jacques egyetemen, Párizsban (1453-1459), majd Lille-ben (1464), Douai-ban (1464) és Gent-ben (1468), míg végül 1473-ban Rostockban tette le a teológia mestere vizsgát.
     Talán misztikus elhivatottságának eseményeként említhetjük, hogy 1457-től hét évig kisebb megszakításokkal, rendkívüli ördögi zaklatásokban és kegyetlen csatákban volt része, olyannyira, hogy az ördög kemény korbácsütésekkel is bántalmazta. Ám lelkének sötétségeitől függetlenül, ezen időszak alatt is minden nap hűségesen elmondta mindhárom rózsafüzért és Mária nevét hívta segítségül. Egy alkalommal hatalmas vigasztalást kapott a Boldogságos Szűzanyától és máskor pedig a szentektől. Alan de Rupe életének hét évében, még a prédikátori hívatása közben is folytonosan, a lelki-szárazság mélységeit és a misztika magaslatait tapasztalhatta meg.
1460-ban, megrendítő látomása volt. Az Oltáriszentségből felszólította az Úr, hogy hirdesse a népeknek Anyja Szent Rózsafüzérét, mert ennek imádkozásával az emberek elkerülhetik azokat a súlyos bűnöket, amelyekkel Őt újból és újból keresztre feszítik. A rózsafüzér imádkozás szükségességét szüntelenül hirdesse és prédikáljon róla! Szentünk, mélységes megrendülésében megígérte a Szentségi Jézusnak, hogy mindent megtesz, a rózsafüzér megismertetésére a világban. Alan de Rupe ekkor ismerte fel, hogy az Egyház egységét, egyedül az Egyház Anyjának segítségével lehet megerősíteni! Ez indította őt, hogy kommentárokat és elmélkedéseket írjon a szentolvasóról. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

AZ ÚR IMÁJA

     A Miatyánk az Úrtól kapta a nevét. Nem ember, nem is angyal a szerzője ennek a fönséges imának, hanem az emberek és az angyalok királya: Jézus Krisztus. Isten fia tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított bennünket a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője.
Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította! /43/
     Szükséges volt – mondja Szent Cyprián –, hogy aki megváltónkul a kegyelem életével akarja felruházni lelkünket, mint égi tanítómester rávezessen bennünket a helyes és üdvös imára is. Az isteni Tanító bölcsessége sugárzik ki a Miatyánk szépségéből, szeretettől átitatott mondataiból és rendezett szerkezetéből, melyből erőteljesség árad! Rövid és egyszerű az egész – a tudatlanok és az okosok számára egyaránt –, a szent titkok (könnyen) érthető foglalata.
     Tertulliánus szerint a Miatyánk az evangélium rövid kivonata.
     Kempis Tamás annyira csodálja, hogy azt állítja: a Miatyánk kívánságai túlszárnyalják a szentek legmerészebb vágyait is.
     Aranyszájú Szent János viszont arra figyelmeztet; aki nem úgy imádkozik, ahogy az Úr tanított bennünket, az nem az Úr Jézus tanítványa.
     Végül Szent Ágoston arról biztosít mindnyájunkat, hogy a szívből végzett Miatyánk kiírtja a bocsánatos bűnöket is. /38-39/
     Amikor ezt az isteni imádságot áhítattal mondjuk, akkor a legkiválóbb erényeket indíthatjuk fel magunkban; mivel a Miatyánk minden egyes fohásza egy-egy erénynek felel meg. /44/
Ha szentolvasónk tizedei előtt a Miatyánkot mondjuk, akkor emlékezzünk a fenti gondolatokra! Akkor rózsafüzérezésünk közben nagy erőkkel töltekezhetünk, s lelkünket friss forrásvízzel üdíthetjük. A rózsafüzér kezünkben olyan hatalom, amelyen nem vehet erőt az alvilág minden incselkedése sem. /39/
     „...A tapasztalat azt mutatja, hogy azok akik (…) a kiválasztottságnak jeleit viselik lelkükön, szeretik, ízlelik és imádkozzák az Üdvözlégy Máriát, s annál jobban szeretik ezt az imát, minél inkább egyesülve vannak Istennel! (TMT 250)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy ÜDVÖZLÉGYET, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Boldog Alan de Rupe a rózsafüzér apostola létezett, vagy sem?

     A kérdés, hogy példaként követhe-tünk-e valakit, akinek a puszta létezését is megkérdőjelezik, a válaszunk: igen! A róla írt példaszerű élet és a neki tulajdonított tanítás, nagyon is követésre méltó, minden üdvösségre törekvő számára!
     Tán nem kérdőjelezik-e meg a kereszténység számtalan történelmi személyiségét, vagy közismert a szenteket (Szent Kristóf, Szent György, Szent Filoména, stb.), sőt egy időben még Jézus Krisztust is tagadta a racionalista tudomány! De miután beigazolódott az Üdvözítő történelmi léte, most meg nős embernek titulálják, sőt megtalálni vélik a csontjait!?
     De végül is melyek a tények Boldog Alánnal kapcsolatban? Például az, hogy maga írta egy látomásáról, hogy a Szűzanya Szent Domonkosnak adta a rózsafüzért! Ezen kívül, e posztok szerkesztője nem talált sehol olyan adatot, miszerint az Egyház nyilatkozott volna Boldog Alan de Rupe létével kapcsolatos kétségeiről! Ugyanakkor az kétségtelen, hogy Szent Domonkosnak e nagy követője, Boldog Alan de Rupe OP nem került bele a szombathelyi Domonkos Rendtartomány által, a domonkos szentekről kiadott könyvébe (Szombathely, 2012). El kell ismernünk azt a hiányosságot is, hogy Boldog Alan de Rupe sírhelye nem ismert! A hollandiai Zwolle városka domonkos kolostortemplomában temették el anno, ám a várost az évszázadok alatt többször lerombolták és újjáépítették, közben az exponált terület gazdát is cserélt, így mára két helyen is feltételezik a sírját. Az egyik helyen ma egy zeneiskola működik, a másik feltételezett helyen pedig egy 17. századi templom áll. (Lásd a képet!)
     A lényeg a lényeg: A Szent Szűz, minden egyházilag kivizsgált jelenésében esengve kéri a rózsafüzér imádságot (bizonyára nem véletlenül)! A pápák egész sora Guzman Szent Domonkostól (1170-1221) eredezteti a Rózsafüzért, és melegen ajánlják Isten Népének naponta imádkozni, lehetőleg a családokban! A rózsafüzér egyéni és közösségi imádkozásához páratlanul nagy kegyelmekkel bíró búcsúkat rendelt az Egyház! (A Pápák megnyilatkozásait lásd e sorozat XI., XII. és XIII. posztjában!)
Felhasznált irodalom:
Forrás 1. Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944.
Forrás 2. LIGUORI SZENT ALFONZ püspök, Szűz Mária dicsősége. KALOCSA, 1924
Forrás 3. A SZENTOLVASÓ ‒ Amit a rózsafüzérről tudni kell ‒ szerk. Begyik Tibor OCDS kiadatlan kézirat
Forrás 4. Forrás 5. Forrás 6. Forrás 7. Forrás 8. Forrás 9. 
Forrás 10. Forrás 11. Forrás 12. Forrás 13. Forrás 14. 
(folyt.) (Alsó kép: Szent Domonkos)

MI A RÓZSAFÜZÉR

     Kedves Olvasóm! – írja, Montforti Grignon Szent Lajos. Ha gyakorlod ezt az ájtatosságot s prédikálsz róla, akkor nem a könyvekből, de saját tapasztalatodból győződhetsz meg a szentolvasó csodáiról. Örömmel látod majd azon ígéretek valóra váltását, melyeket Szűz Mária Szent Domonkosnak és Boldog Alánnak tett és tesz mindazoknak, akik terjesztik ezt az oly kedves ájtatosságot, ami a népet megtanítja Szent Fia erényeire, az elmélkedő imára, Krisztus követésére, a szentségekhez való gyakori járulásra és mindenfajta jótétemény keresztül vitelére. /94/
     A rózsafüzér, kétféle imamódot foglal magába: a szóbeli és az elmélkedő imát. /19/
Szent Domonkos Jézus és Mária életét tizenöt titok köré csoportosította, hogy mintegy – képekben – szemléljük erényeiket és életük jelentősebb eseményeit. A szentolvasó titkai, élet alakításunk zsinórmértéke lehet. Fáklyák, hogy megvilágítsák lépteinket. Sőt, több ez a titoksorozat: (határozott számú) gyújtótükör, melyek Jézus és Mária egyéniségét tükrözve, képesek szeretetük forró tüzével szívünket felgyullasztani. /59/5
     A szentolvasó nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek, élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária életének, szenvedésének, halálának és megdicsőülésének felelevenítése, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára. /12/ Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsút eredményezhet – melyek sajnos, a nép számára sokszor ismeretlenek maradnak –, mert ezen ájtatosság prédikátorai csak ritkán beszélnek róla és megelégszenek azzal, hogy nagyhangú rózsafüzérbeszédet vágjanak ki, ami talán csodálatot ébreszt ugyan, de nem ad mélyreható (indíttatást és) tanítást. /94/
     Ma csak olyan külsőséges dolgokat látunk szívesen, melyek könnyen forrásba hozzák érzelemvilágunkat. De mondjátok, van-e fennköltebb gondolatokat fakasztó és mélyebben megrázó bármi is, mint Üdvözítőnk csodálatos története?
     A rózsafüzér elmélkedő képei a Megtestesüléstől a Kereszthalálon át a Megdicsőülésig, oly szemléletes, megérintő és változatos módon irányítják gondolatainkat, hogy ki kell zárnunk minden szórakozottságot! A tudósok megtalálják ebben az imamódban a legmélyebb tartalmat, a kicsinyek pedig a legegyszerűbb oktatást.
     A szentolvasó titkainak szemlélete a legkitűnőbb út arra, hogy a szemlélődés legfelső fokaira jussunk. Ez Aquinói Szent Tamás gondolata és tanácsa is, mikor azt mondja; hogy harcosok módjára először meg kell szereznünk az összes erényt, melyeknek tökéletes példaképe a rózsafüzér titkaiban szemlélhető, s ott – mondja a tudós Cajetán – elnyerjük az Istennel való bensőséges egyesülést, mely nélkül a szemlélődés csupán önámítás lenne. Ha napjaink hamis misztikusai és a protestálók ezt a tanácsot követték volna (– írja Szent Lajos), akkor nem tévedtek volna olyan csúnyán! (Bizony) az ördög ámítása az a hiedelem, miszerint mondhatnánk fenségesebb imát a Miatyánknál és az Üdvözlégynél, a szentolvasó e két alkotóeleménél! / 66/

     „Amit Lucifer csupa gőgből elveszített, azt Szűz Mária alázatossággal megnyerte. Amit Éva engedetlenséggel romlásba és kárhozatba döntött, azt Szűz Mária engedelmességgel megmentette (…), mivel hű volt Istenhez, minden gyermekét és minden szolgáját magával együtt megmentette és az isteni Fölségnek szentelte.”
(Tökéletes Mária-tisztelet 53. A továbbiakban TMT)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Boldog Alan de Rupe a rózsafüzér apostola létezett, vagy sem?

     De miként jelenhettek meg hitbuzgalmi könyvek „Alanus de Rupe név” alatt, ha „nem létezett”? Talán valakik álnév alatt publikáltak? ‒ Ugyan bizony kik?
Hiszen a rózsafüzér-ima történeti kibontakozását, Guzman Szent Domonkoshoz képest 250 évvel későbbre helyezni, a legkevésbé sem állt a domonkos rend érdekében. Az Alan de Rupe és a neki tulajdonított Rózsafüzér Társulatok megalapítása, helyenként „párhuzamba hoz” vagy „rivalizál” Szent Domonkosnak a rózsafüzérhez kötődő privilégiumával! Ugyanakkor, maga Boldog Alan írja könyvében, hogy egy látomásában tanúja volt, amikor a Szent Szűz átadta a Rózsafüzért Szent Domonkosnak!
Viszont, ha a karthauziak írták volna a szentolvasó „Alan de Rupe-féle” kibontakoztatását, nyil-ván „saját Domonkosu-kat” helyezték volna előtérbe a saját rendi nevével (akinek az érde-mei szintén jelentősek)! De ha még mindezek így történtek is volna, az semmiképp nem magya-rázható, hogy egy „álnév” mellé miért kreáltak egy részletes életrajzot, egyetemi végzettséggel, katedrákkal és komoly publikációkkal! Nos, az egyetlen helyes válasz, hogy Alan de Rupe domonkos szerzetes, prédikátor és író valós személy volt, vagyis Guzman Szent Domon-kos kapta a Rózsafüzért a 13. században és Boldog Alan de Rupe frissítette azt fel a 15 században! Miként az elvitathatatlan, hogy máig sikeres pasztorációs könyvek léteznek Alan de Rupe neve alatt ‒ elsősorban a rózsafüzérről és a Mária-tiszteletről, mint a lélekmentés biztos lelkiségéről.
     A németországi Kiel Egyetemi könyvtárában, több kéziratot és ősnyomtatványt is őriznek Alan de Rupétól! (ld. az alsó képet, mely Alan de Rupe kézírása!) Sok enciklopédia is cikket szentelt Boldog Alan de Rupenak, mint a rózsafüzér 15. századi megújítójának. Az pedig valószínűsíthető ‒ hogy a századok alatt számtalan ‒, a karthauziakhoz köthető vagy Szent Domonkos féle eseményt és kinyilatkoztatást ‒ utólagosan ‒ Alan de Rupénak tulajdonítottak. (És ez az a „gyanúsnak” mondható körülmény ‒ vagyis a neki tulajdonított túlont-túl sok misztikus esemény és magánreveláció ‒, amely Boldog Alan de Rupe létét és munkásságát, valamelyest megkérdőjelezheti!)
Mert bizony meglehet, hogy a rózsafüzérrel kapcsolatos különféle kinyilatkoztatások – melyek még Szent Domonkostól is eredeztethetők ‒, Boldog Alan neve alatt mintegy újra aktuálizálódtak, összegződtek ‒ minden manipulatív szándékos nélkül! (Például azt sem lehet tudni, hogy pontosan kitől származik a „Rózsafüzér 15 Ígérete” ‒ jóllehet ‒ „égi hitelessége”, de főleg az igazsága nem kétséges). Ám azt leszögezhetjük, hogy amit Alan de Rupe írt le, az vele történhetett meg, márpedig ő rendkívül ihletett megfogalmazásokkal terjesztette a bensőséges Mária-tiszteletet és a Szentolvasó-ima üdvös érdemeit!
Szentek sokasága hivatkozott munkáira, köztük Liguori Szent Alfonz és Montforti Grignon Szent Lajos is, akik munkáiból alább idézni fogok! (folyt.)

ELŐSZÓ

     Korunk, természetfeletti létre teremtett embere szinte ellenállás nélkül hagyja magát elmerülni a zajos világ káprázatában – észre sem véve –, hogy közben elveszíti élő kapcsolatát az Élet forrásával. A világ halálos betegségének oka, hogy nem imádkozik. Az emberek ahelyett, hogy levonnák a tanulságokat és Teremtőjük felé fordulnának segítségért, végül annyiban szólítják meg sértődötten, hogy vádaskodnak; „miért engedi meg mindezt?” Fel kellene ismerniük, hogy a bűnök és mulasztások, mint feldobott kövek zuhannak vissza rá és csakis az Isten iránti bűnbánatban és a szeretet-párbeszéd felújításával remélhet békét és megújulást!
     Az Istennel való párbeszéd az imádság, melyet a mai ember mind formáját, mind lelkületét és célját illetően feledni látszik, valójában azonban csak gőgjében szégyenli! A gőg ugyanis az imádság legfőbb ellensége! Jóllehet, még a 'hitetlen' (de jószándékú) ember is imádkozhat: „Istenem ha vagy, segítsd, hogy megismerjelek!” Ez volna a minimum! Az imádság, szeretetből indíttatott beszélgetés Istennel. Ehhez azonban újra meg kell határoznunk helyünket és célunkat a világban, tudatosítva, hogy ki beszél kivel, ki vagyok én és „ki Isten”? Fel kell és el kell ismernünk a Megváltás végtelen szeretetértékét, és hálatelt szívvel, gyermekien, újra meg kell tanulnunk megszólítani Mennyei Atyánkat! 

     A szóbeli imák legszebbike a Rózsafüzér, melyről Grignon Szent Lajos a 17-18. század fordulóján remek értekezést írt. Gondolatai, úgy a keresőknek, mint a haladóknak egyaránt segítséget nyújthatnak. Némileg még azoknak is, akik csupán egyféle 'hagyományból' csillogtatják rózsafüzérüket, jóllehet a lélekmentés-, a család- vagy a haza segítése szempontjából majdhogynem eredménytelenül!
     Szándékunk, hogy a lelkiirodalom eme remekét – ha töredékesen is –, de ne engedjük át a feledésnek, sőt leporoljuk róla az évszázados port.
     Szent Lajos buzdításait kivonatolva és némileg „átfésülve” ugyan, de a leglényeget nem sértve préseltük bele „Kisirka” sorozatunkba, hogy remek érvei újra közkinccsé válhassanak az evangelizáció, a lélekmentés és az általános megjobbulás segítésére! (A szerkesztő)

Boldog Alan de Rupe a rózsafüzér apostola létezett, vagy sem?

    Egy olyan nagyhatású szentről olvashatunk, akit Európában a rózsafüzér apostolaként tisztelnek: latinul, angolul, németül, svédül Alanus de Rupe; franciául Alain de La Roche; hollandul Alan van der Clip; katalánul Alà de la Roca; lengyelül Alan z La Roche; olaszul Alano della Rupe; spanyolul Alano de la Roca néven ismernek. Pl. Németországban templomi szobrok tanúsítják tiszteletét, ennek ellenére vannak álláspontok, melyek szerint valójában nem is létezett!
     Egy nagyhatású szent, akit bár boldogként tisztelünk, ennek pontos adata valóban ismeretlen ‒ amellett ‒, hogy feljegyzés van, miszerint a boldoggá avatása során 300 tanút hallgattak ki azok közül, akik a rózsafüzérezést Alan de Rupe prédikációja révén tették magukévá. Ugyane feljegyzés még szükségesnek tartotta hozzá tenni, hogy valójában nem mindegyikük tett külön vallomást, többségük csupán aláírta a boldoggáavatási kérelmet! (Ennek ellenére azt, hogy melyik Pápa avatta boldoggá, arra az irat nem tér ki!)
     Alan de Rupe OP létét tagadó tanulmányírók, pl. A. Bollandists, H. Thurston SJ, G. Roschini OSM, Joannes de Monte és Thomas de Templo hitelét kétségessé teszi, hogy nemcsak Alanus de Rupe munkásságát, de még a rózsafüzér Szent Domonkostól való származtatását is kétségbe vonják azt állítva, hogy „gyöngysoron” már a karthauziak is imádkoztak a 12. században, ráadásul a „titkokkal”.
     A helyzetet csak kavarja, hogy egyesek összekeverik Alan de Rupét egy Rajna-völgyi karthauzi kortársával (1384-1460) ‒ akinek ráadásul Domonkos volt a neve ‒ és aki 1410-ben, minden egyes Ave Mariá-hoz írt egy elmélkedési titkot Jézus életéből, melyet Adolf von Essen († 1439) kinyomatott „ezer példányban”.

                       »KISIRKA«

Nyisd bárhol, olvasd bárhol!

Amit a rózsafüzérről tudni kell

A SZENTOLVASÓ

Montforti Grignon Szent Lajos művéből vett idézetek és más méltató szemelvények felhasználásával
szerkesztette: Begyik Tibor OCDS

Harmadik, javított és jelentősen bővített kiadás

A szerkesztő kiadása

„Az Egyház imádságát Mária imádsága hordozza.” (KEK 2679)

„Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!”
(Grignon: Tökéletes Mária-tisztelet, 254)

A szerkesztmény alapjául,
Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, (Stephaneum,1944) kiadványa szolgált,
az ebből idézetteket tovább bővítettünk a rózsafüzért méltató más írásokból.

A szakaszvégi számok a fenti „Szentolvasó” könyv forrásoldalaira utalnak!
A más forrásokból származó szövegrészeket természetszerűleg külön jelöltük.
E füzet megrendelhető az alábbi Email címen: begyiktibor@gmail.com

Bármerre jársz, bárhol is hajózol, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

KILENCEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29)

     A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek.

     Az imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.

     „Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!

     Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami: szóbeszéd, amit megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
     Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán. Felhívom kedves Olvasóim figyelmét, hogy e hónap 1-12-e közt 12 részben foglalkoztam az Égi Seregek Vezérével! (A első poszt itt!)

Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben! A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten! Te pedig mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen. 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Nyikolaj Jemeljanov Jerej orosz ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/

Isten nélkül, istentelenség van!

     Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy súlyos tévedés azt hinni, miszerint a „szabad szerelem” olyan kapcsolat, amely „senkinek nem okoz rosszat”. Ez nincs így! Először is, a bűn nem valami ártatlan dolog. Ha az ember megszokja, hogy ne bízzon meg abban, akit megpróbál szeretni, akkor ez a bizalmatlanság, ez a szeretetlenség növekedni fog benne és nem csak a szeretett személyre fog kiterjedni, de más emberekre is. A legrettenetesebb esetben kiterjed a gyermekekre is: az abortuszban. És akkor az úgynevezett „szeretet” következménye gyilkosság lesz.
Nem véletlen, hogy idézőjelbe rakom a „szabad szeretetet” szókapcsolatot. Mert szabad csak az igazi szeretet lehet, a bűn pedig mindig rendkívül agresszív /és megkötöző rabság/.
     Úgy tűnik azok, akik a „szabad szerelem” mellett kardoskodnak, elvetik az igazi szeretetet, méghozzá nem csak személyesen saját maguk számára, de más emberek jogát is a normális családi életre. Minden sokgyermekes anya tudja, hogy milyen dühöt, vagyis gyűlöletet vált ki azokban az emberekben, akik a bűn „szabadsága” mellett kardoskodnak. („Mi? Te mindenkinél jobbnak tartod magad? Elítélsz azért, hogy én abortuszt végeztem, te pedig gyermekeket szülsz?”). Elég megnézni a mai filmeket, a női lapokat és bulvár újságokat és láthatjuk, hogy azok nem hagyják meg az ember választási szabadságát. Agresszív módon csak egy utat propagálnak. Lelkipásztori szolgálata során minden pap a gyakorlatban találkozik azzal, hogy az emberek a „szabad szerelmet” választják minden belső ellenállásuk és undoruk ellenére, mert másképpen úgy érzik, nem viselkednek normálisan. Minden pap tudja, hogy sok fiatal fiú és lány, kortársaik társaságában kénytelenek romlott magatartásmintákat felvenni, hogy ne tűnjenek „fehér hollóknak”. Eközben el sem gondolkodnak azon, hogy társaiknak legalább a fele szintén kényszerből veszi fel ezeket a magatartásmintákat. Az emberek félnek önmaguk lenni, elveszítik belső szabadságukat.
Ezért amikor halljuk a gőgös kijelentéseket, hogy a „szabad szerelem” normális és természetes, és a társadalom „elfogadóan” viszonyul ehhez, az ember szívét összeszorítja a gyermekek miatt érzett félelem és fájdalom. Önkéntelenül arra gondolsz, hogy milyen sors vár rájuk, az ilyen „szerelem” hirdetőitől.

/A házasság mint szentség megadja a hívőknek azt a természetfölötti erőt, amely szükséges ahhoz, hogy 'jó harcot harcoljanak' (1Tim 6,12)/

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

NYOLCADIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Nyikolaj Jemeljanov Jerej ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/

Bűnbánat és jószándék, Szentségek nélkül?

     Ha azt várjuk, hogy a házassággal a viszonyok egyik napról a másikra /pozitíve/ megváltoznak, természetesen kevés eséllyel valósul meg! Sokak /inkább/ kényelmetlenséget fognak érezni, ugyanis már „megszokták a bűnt”, vagyis a hamis, /laza/ viszonyulást /a házas viszony pedig őszinte odaadást igényel/.
     Annak idején ezzel a kérdéssel kapcsolatban, publikáltak szociológiai vizsgálatokat. Azok a házasságok, amelyeket előbb „kipróbáltak”, majd utána kötöttek házasságot, minden jószándék ellenére is kétszer olyan gyakran esnek szét, mint amelyeket előzőleg „nem próbáltak ki”. Tehát: „kipróbálni” – valójában annyit jelent –, hogy tudatosan tesszük ki magunkat a rizikónak.

     Végül a harmadik variáns: a bűnbánat. Ha a bűn az, ami akadályozza a szeretetet, akkor a bűnbánat, a legáltalánosabb értelemben a szeretet keresése, amelyhez feltétlenül szükség van a kapcsolat megváltoztatására, a különféle bélyegek és saját sztereotípiáink elhagyására.
Tehát a „próbálkozások” útja – mindig negatív irányba vezet, nem ad reménységet a sikerre. Ebben az esetben a siker, vagyis az igazi szeretet és a bizalom csak a bűnbánaton keresztül jöhet létre: elvetvén a kapcsolatok „próbálgatásának” módszerét.
     A hívő ember számára nyilvánvaló egy másik mód: ismervén saját gyengeségét, Isten segítségét kéri /olvasd el Tób 8,4-8/! Ezért létezik a Házasság Szentsége, amikor a két egymást kereső ember kétségeit és félelmeit, kölcsönös törekvésüket a szép és abszolút szeretet Isten elé viszik és kérik, hogy Ő segítsen nekik mindig megtalálni az egymáshoz vezető igazi utat. /A harmonikus házasság egyszerű, de emberileg lehetetlen! Isten azért emelte a házasságot szentséggé, hogy az megélhető legyen./ A Szentség természetesen egyáltalán nem mágikus eszköze a boldog házaséletnek. Ez Egyházban nincs semmi mágikus. A mágia az rabság! 

Isten és az Egyház az embert mindig meghagyja a szabadságában. A Házasság Szentsége – kegyelmi segítség a két egymást szerető ember örök és örömteli útján az Abszolút Szeretet felé. Akkor egymás megtalálása örök és abszolút perspektívát nyer.
     Ha az ember elhatározza, hogy szeretete abszolút, egyedi és örök lehet, akkor nem csak a „személyi igazolványba történt bejegyzés” iránt fog áhítattal és szent félelemmel viszonyulni, de igyekezni fog, hogy elkerülje még a legkisebb bökkenőt is, ami megalázhatná viszonyulását azon személy iránt, akit szeret.
Hiszen a házasság, nagyon sokrétű és összetett fogalom. A házasság szellemi közösség, mert az – aki szeret és valóságosan szeretni akar –, az megházasodik. De a házasság nem csak a házastársak közötti viszonyt jelenti. Az igazi szeretet mindig törekszik a „túlcsordulásra”. A Házasság Szentségének szertartásában van egy gyönyörű ima arról, hogy a házasságra lépők szeretetüket „osszák meg az azt kérőkkel is”, vagyis azokkal, akiknek szükségük van rájuk: szüleikkel, rokonaikkal, barátaikkal és ismerőseikkel és később: gyermekeikkel is. Ezért az, aki szeret, megosztja az esküvői örömöt is a hozzá közel állókkal. Végül a házasság jelent társadalmi és anyagi és testi kapcsolatot is, mert az, aki valóságosan akar szeretni, nem tartja semmisnek a polgári házasságot sem, vagyis a polgári törvény előtti rendezést, sem a közös családi élet elrendezését, még a menyasszony fehér ruháját és a vőlegény fekete öltönyét sem.

/A házasság szövetségének meglazulása, nem a Szentség 'hatástalanságának', hanem az életszentségre való törekvés ellanyhulásának vagy hiányának róható fel!/

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

HETEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el ÜDVÖZLÉGYET, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Nyikolaj Jemeljanov Jerej orosz ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/

Bizalom és bizalmatlanság

     Most pedig a bizalomról. Ez a kérdés két formában merült fel. Először is, hogy meg lehet-e követelni az odaadó bizalmat a szeretett személytől? /Sajnos sokak szerint/, elijesztő lehet azt mondani, hogy „vagy házasság, vagy semmi” és a vélemény szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető felelőtlen és aljas ember, egyszerűen ma az a szokás, hogy elfogadhatók a szabadabb kapcsolatok. Mellékesen megjegyzem, hogy /aziránt/ aki nőként, „nagylelkűen” megbocsát az „elfogadó” férfiaknak, nem tudok ilyen nyugodtan viszonyulni az ilyen „elfogadás” iránt. Pontosan tudom, hogy legalábbis a férfi részéről az ilyen „elfogadás” – egyszerű aljasság. Méghozzá amikor közvetlen hazugságról van szó: „később el foglak venni!” 

     A bizalom kérdésének másik formája így hangzik: „Lehetek-e biztos saját magamban?”
Ez valóban nagyon fontos kérdés. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy készek vagyunk a teljes egységre, hűségre és türelemre? Ellenkezőleg, minden normális ember nagyon erőteljesen érzi, hogy nem kész és nem méltó erre. Csak a korlátolt és gőgös ember képes kimondani magáról, hogy már felkészült arra, hogy úgy szeresse a feleségét, ahogy azt az Egyház elvárja, vagyis hogy kész érte feláldozni az életét.
     E kérdésnek megoldására két megközelítés létezik. A „szabad szerelem” képviselői azt tanácsolják, hogy meg kell próbálni. Ebben az esetben a kapcsolatok fejlődésének három útja lehetséges. Az első és a legelterjedtebb, amikor a két ember két ellenkező irányba rohan el egymástól és elégedetten azt gondolja: „Jó, hogy nem házasodtunk meg, hiba lett volna”. Ez minden esetben rossz. Ha valóban hiba volt, akkor az ember egész életében elfelejthetetlen tapasztalatot szerez a hamis kapcsolatról, amely egész életében akadályozni fogja, hogy valóban képes legyen szeretni. /A 'nem véglegessel' elhált első szexus a tudatalattiban, maradandó negatív kódot indukál. Ez dezinformálhatja az önbizalmat, a személyiséget s kihatással lehet a majdani házaséletre is!/
     De még rettenetesebb a másik lehetőség, vagyis hogy nem volt semmi hiba. Az Úr küldött egy embert, hogy te örök és szép szeretettel szeresd őt, te pedig saját kezeddel, bizalmatlanságoddal és „próbáiddal” szentségtörően /lealjasítottad és/ megsemmisítettél mindent. Eltékozoltad az egyetlen boldog lehetőségedet és lehet, hogy több ilyen már nem lesz az életedben.
     A kapcsolatok fejlődésének másik variánsa: „Előtte jó volt, a házasság megkötése után pedig rossz lett”. Ez az /előéletesek számára/ az események legtermészetesebb kifejlődése. Az emberek megszokják, hogy egymás iránt bizalmatlanságban éljenek (legyen az a legrejtettebb és legfinomabb bizalmatlanság, mint például az olyan, hogy „hátha találkozom jobbal”), /vagyis a kilépés, a váltás lehetőségének biztonsága, melynek megszűntével benső szorongás, "rabság-érzet" léphet fel/. (folyt)

/A házasságra alaposan készülni kell, de legkevésbé a 'próbaházasságokkal', mely a szentség gyalázása!/

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

HATODIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Nyikolaj Jemeljanov Jerej ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/

Miért bűn a házasság előtti szexuális kapcsolat?

     Amikor egy kapcsolat még épphogy csak elkezdődik, akkor nagyon nagy a veszélye, hogy abban valamit komolyan elrontanak. Ugyanúgy, ahogyan a terhesség ideje alatt felmerülő betegség oka lehet egy beteg gyermek születésének, a férfi és a nő ismerkedése, udvarlás idején elkövetett súlyos hibáinak is következményei lehetnek. /A vele vagy mással elhamarkodott kapcsolatok/, az egymás közötti szeretet hiányosságai, „betegségei” okozhatják aztán a „nyomorék” családi életet. Az Egyház jól tudja ezt és ezért figyelmeztet olyan erővel és fájón ezekre a hibákra és ezért hív arra, hogy szigorúan őrizzük a tisztaságot a házasságig.
     De miért jelent mindig hibát a házasság előtti testi kapcsolat? Hát nem segíti a két embert abban, hogy jobban megismerjék és megszeressék egymást? Miért ellentétesek a szeretettel és miért semmisítik meg azt?
Az emberi kapcsolatok két szélső példáján szemlélhetjük ezt. Minden normális ember egyetért abban, hogy az erőszakosan létrehozott kapcsolat (nemi erőszak) – mindig rettenetes bűn és a másik ember elleni bűntettet jelenti. Valóban, ez a másik ember iránti szeretetlenség legrettenetesebb formában történő kifejeződése, amikor iránta, mint valamilyen tárgyhoz viszonyulnak, vagyis ez a kapcsolat meg van fosztva minden szellemi és lelki összetevőtől. Ez az egoizmus legszélsőségesebb formáinak egyike, amelyről az Egyház mint halálos bűnről beszél, mert ez arról tanúskodik, hogy az ember lelke halott és képtelenné vált arra, hogy a másik ember iránt szeretettel viszonyuljon.
     A másik szélső példa: a férj és a feleség testi kapcsolata, amelyben szellemi egységük és egymás iránti bizalmuk fejeződik ki és gazdagodik, vagyis ebben a viszonyban mindig a szellemi összetevő a legmeghatározóbb. A normális házaspárokban soha nem alakul ki törekvés arra, hogy különváljanak, még akkor sem, ha a kapcsolatuk fizikai összetevője eltűnik (ideiglenesen, amikor gyermek születik, vagy teljesen, ha egyikük megbetegszik, vagy amikor megöregednek). Ez a szeretet és önfeláldozás legfontosabb megnyilvánulása, amikor mindegyik házastárs kész arra, hogy önmagát teljesen, testestül-lelkestül ajándékba adja a másiknak.
     A „szabad szerelem” pártolói azt mondják: „Mi valahol középen vagyunk”. De itt az Egyház teljes határozottsággal állítja: „Nincs középút: vagy mindent, vagy semmit”! (Amiként próba halál nincs, úgy próba házasság sincs!)
Valóban, ha a férfi és a nő között létezik valamilyen – akár a legkisebb árnyalata is az erőszakos –, egoista rábeszélés, bűnös /mert szentségtelen/ viszonyulásnak, akkor szívükben nem a szeretet fog élni, az többé-kevésbé gyorsan (az árnyalat mélységétől függően), de szüntelenül rombolódni fog. Ez elkerülhetetlenül a szakadáshoz fog vezetni. Mert a kapcsolatuk kezdettől fogva nem arra irányul, hogy egymással (lelki egységben és végleg) találkozzanak, hanem saját magukra, vagyis végső soron a szakadásra. Ezért ez – bűn. /Egy szó, mint száz!  A szentségtelen szexus veszélye, hogy „ketten eggyé válnak” (Mt 19,6) a megszállottságban is!/
     Ez a hozzáállás /egyébként is/ nagyon durva: „Nem akarok megnősülni veled és nem akarok rólad gondoskodni”. Az ilyen szavak valamilyen bizonytalanságot, az egymás iránti teljes és abszolút bizalom hiányát fejezik ki. Tehát, a következő kérdés: a kötelesség és a bizalom kérdése. Egyesek azt mondják, hogy a 'kötelesség' feltétlenül megterheli és megnehezíti a családi kapcsolatokat, um. „kínozza” az embert. Ezzel szemben mások úgy vélik, hogy a kötelesség /lehet/ súlyos, de elengedhetetlen része a szeretetnek.
     Minél többet adok, annál annál gazdagabb vagyok. Van a kötelességnek egy olyan fajtája, amely mindig örömteli, könnyű és szép: ez a szeretet kötelessége! A szeretet legfőbb csodája az, hogy minél többet adsz belőle, annál gazdagabbá válsz saját magad. Sőt, a szeretet megköveteli a kötelességérzetet, és ha ez nincs meg, akkor elhal. 

     (A TELEGÓNIA-i kutatások állítása szerint, a fogamzást nem eredményezett (első) aktus, meghatározó örökítő jeleket hagy az anyában a későbbi utódra nézve. Az elnevezés is ebből ered: tele = távoli, messzi, goneia = születés, keletkezés. Vagyis, az utód örökölheti a (tényleges nemzést) megelőző szexuális partnerek tulajdonságait is, ám legerősebben az első szexuális partner „fantomkódja” hat, ami jelentős mértékben alapozza meg az utód tulajdonságait! Első olvasásra ez sokaknak hihetetlennek tűnhet és csupán az „erkölcs-csőszök” (mi több az Egyház) újabb kitalációjának tartják. Nos, humán vonatkozásban valóban ijesztő, és komoly lelkiismereti gondot keltő ez a felfedezés, melynek szakirodalmát, csak a 19. század elejétől felismert állattenyésztési tapasztalatok képezik. A telegóniát, elsősorban az állatnemesítő gyakorlat nevezi csírafertőzésnek vagy fantom DNS-elméletnek, melyet bizony az ember esetében is igen komolyan kellene vennünk! Forrás)

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

ÖTÖDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Bármerre jársz, bármerre sétálsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Nyikolaj Jemeljanov Jerej orosz ortodox atya, a Szent Tyihon Orthodox Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese írása nyomán a szerkesztő kivonata. Az eredeti forrás megtalálható a www.karizmatikus.hu-n. /Az egyenes zárójelbe tett beszúrások és az alcímek, a szerkesztőtől valók!/

Vád éri az Egyházat, hogy bűnösnek ítél minden a két nem közti testi kapcsolatot. 

    /Ezzel szemben/, az ősi egyházi kánonok azt a viszonyulást nevezik bűnnek, hogyha a házastársak testi kapcsolatára, mint valami undorító, bűnös dologra tekintenek. „A férfi és a nő minden érintése tisztességtelen, ha nem áll a szeretet alapján; minden élvezet a szeretet nagy szárnyai alatt – tiszta. A szeretet számára nem létezik szenny, aljasság, szégyen. A szeretet – fény, amely mindent megvilágosít, melegség, amely képes felolvasztani a jeget; méz, amely megsemmisít minden keserűséget. A szeretet mindent megvilágosít, amelyhez, kézzel, tekintettel vagy gondolattal hozzáért az, akit szeretünk.” Ezeket a szavakat nem egy mai romantikus lélek írta, hanem az Egyház egyik legnagyobb teológusa, aszkétája és misztikusa – Nazianszi Szent Gergely, aki több mint másfél évezreddel ezelőtt élt, a IV. században.

     Mi hát az, amit az Egyház nem fogad el? Mi iránt viszonyul abszolút mértékben kompromisszum nélkül és nevez bűnnek? Szent Gergely idézett szavaiban van egy nagyon világos utalás: „ha nem áll a szeretet alapján”. Valóban, az Evangéliumban nem találhatjuk meg a bűnök formális listáját vagy a bűnös cselekedetek tételes felsorolását. Azért nem, mert a bűnnek nem létezik és nem is létezhet formális meghatározása. A bűn az, ami akadályozza az embert, hogy szeresse Istent és a felebarátait. Ez az, ami megosztja az embereket, ami az embert végtelenül magányossá teszi. Ez a bűn egyetlen pontos meghatározása. Ebből teljesen nyilvánvalóan és elkerülhetetlenül következik az a kompromisszum nélkül álláspont, amelyet az Egyház foglal el minden rossz és bűn iránt. Az Egyház nem hagyhat jóvá és nem áldhat meg semmilyen olyan kapcsolatot az emberek között, amelyek megosztottsághoz, szakadáshoz vezetnek és ezeket bűnösnek nevezi. Feltétlenül meg kell érteni, hogy az Egyház az emberek közötti kapcsolatokat nem akkor nevezi bűnösnek, amikor azok valamilyen formális határozattal kerülnek ellentétbe, hanem amikor azok megosztottsághoz és elidegenedéshez, magányhoz vezetnek.
     /Sajnálatos, ha valaki/: a bűnt a csúfsággal és a rossz viselkedéssel azonosítja és mintegy szembe állítja vele a fájdalmat. Csakhogy a valóságban a bűn egyáltalán nem mindig tűnik csúfnak, azonban mindig fájdalomhoz és magányhoz vezet. Emlékezni kell arra, hogy a bűn az, ami ellentétes a szeretettel és összeegyeztethetetlen vele. Ezért amikor megpróbáljuk értékelni az emberek közötti viszonyt és megérteni, hogy az „bűnös-e” vagy sem, akkor elsősorban nem külső jeleket kell keresnünk (az emberek viselkedésében vagy a kapcsolat formájában), hanem azt kell megértenünk: segítik-e ezek a kapcsolatok, hogy egymás szeretetét tanulják, vagy pedig szeretetlenséghez, szakadáshoz vezetnek?

/Az életet, a halált és a házasságot nem lehet 'csak úgy' próbálgatni! Próba-élet, próba-halál, próba-házasság nincs! (II. János Pál)/

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

NEGYEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Budapest-Rákospalota - Magyarok Nagyasszonya főplébánia
Cím: 1153 Budapest, Bácska u. 3.
Telefon: 06-1 - 307-6315

   Nem azért vagyok Én szerető Édesanyátok, hogy kételyekben hagyjalak benneteket. Csak fogjatok össze minden erőtökkel, és készítsétek elő a lelkeket a szent Láng befogadására. (I/58)