Epizódok az Istenanya efezusi életéből (Boldog Emmerich Katalin írása nyomán) 1
A Szűzanya imafülkéjében volt egy feszület fából, melyet a magaslatba erősítettek, mint Krisztus keresztjét a Kálvária sziklájába. A lábánál pergamencédula volt, amire írva volt valami, azt hiszem, Krisztus szavai. A keresztbe az Úr alakja egyszerűen, tetszetősség nélkül volt bevésve, s ezeket a vonalakat sötét festékkel dörzsölték be, hogy az alak jól látható legyen.
Azt is láttam, hogy kis kendő fekszik a kereszt mellett, s az volt az érzésem, hogy ez ugyanaz a kendő volt, mint amivel a Szent Szűz a keresztről történt levétel után a Szent Test összes sebét megtisztította a vértől.Azért volt ez az érzésem, mert ennek a kis kendőnek a megpillantásakor láthattam a szent anyai szeretetnek ugyanazt a mozdulatát.
Egyben azt éreztem, hogy ez az a kis kendő, amivel a papok, miután a Szent Vért magukhoz vették, megtisztítják a kelyhet és úgy tűnt, hogy Mária annak idején az Úr sebeit tisztítva ugyanígy tett. A Szent Szűz ezt a fehér kendőt tartotta a kezén, amikor Szent János, vagy valamelyik Apostol megáldoztatta. (Megj.: Így áldoztak "kézbe" az őskeresztény nők!)
Az imahelyiségtől jobbra egy fülkében, amely a falhoz támaszkodott, volt a Szent Szűz hálócellája, s ezzel szemközt az imahelyiség bal oldalán az a cella, ahol a ruháit és eszközeit őrizték. – E cellák egyikétől a másikig függöny függött le, és lezárta a közöttük levő imahelyiséget. – E függöny előtt középen szokott Mária ülni, ha dolgozott vagy olvasott.
A Szent Szűz hálócellájának hátsó oldala fonott szőnyeggel borított falnak támaszkodott, Mária fekhelyének egyik oldala a falat érte, másfél cipőnyi magas, keskeny ágy szélességű és hosszúságú üres fiók volt. A ráterített takaró sarkai négy gombbal voltak megerősítve. A fiók oldalait is le a földig bojtokkal s rojtokkal díszített szőnyegek borították. A fejpárna ezen az ágyon kerek volt, a takaró barnás, kockás mintájú szőnyeg. A kis ház az erdő közelében sima törzsű, piramis alakú fák közelében feküdt. Nagy volt itt a csend és a magány. A többi család mind szétszórva, bizonyos távolságra lakott. Az egész település olyan volt, mint valami tanyavilág. És itt élt a Szent Szűz egyedül a szolgálójával, egy fiatalabb nővel, aki gondoskodott arról a kevés élelemről, amire szükségük volt a táplálkozáshoz. ‒ Nagyon csendesen és mélységes békében éltek. ‒ A házban férfi nem volt, bár néha meglátogatta őket valamelyik utazó apostol vagy tanítvány.
A legtöbbször azt a férfit láttam bemenni hozzá vagy elmenni tőle, akit én mindig Jánosnak tartottam, de sem Jeruzsálemben, sem itt nem volt folyamatosan a közelében. Most más ruhát hordott, mint Jézus életében. A ruhája nagyon hosszú és redős volt, szürkésfehér, vékony anyagból készült. Nagyon karcsú és mozgékony volt, az arca hosszú, keskeny és szép, fedetlen fején a hosszú szőke haja elválasztva simult a füle mögé. Gyöngéd megjelenése a többi apostollal szemben nőies, szűzies hatást keltett.
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)






1715. augusztus 1-én Papp Mihály fiatal parókus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus 1-én, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát. Így a püspök már szeptember 29-én engedélyezte a kép tiszteletét. A község is ekkor vette fel a Mária előnevet, a második könnyezés óta tehát Máriapócsnak hívják a kegyhelyet.

Az augusztusi ünnepeken a környező helyek mohamedán lakói is részt vettek, mint zarándokok. A romokat a maguk szentélyének is tekintették. A Korán szerint ‒ amely 72 esetben említi Szűz Máriát ‒ egyetlen ember bűntelen: a próféta Jézus Szűz Édesanyja. A mennybevételét is vallja a Korán. Oktatja a híveket, hogy tisztelettel és dicsérettel vegyék körül Szűz Máriát, így a mohamedánok is szívesen veszik igénybe Szűz Mária anyai segítségét.
P. Eugene Poulin (1843-1928), aki hosszú ideig az izmiri lazaristák házfőnöke volt, annyira meggyőződött a felfedezés valódiságáról, hogy később Gabrielovich álnévvel tanulmány sorozatban ismertette meg a világgal Panaya Kapulut és megvédelmezte az ellentétes véleményekkel szemben. Számtalan zarándoklatot szervezett a Vincés nővérekkel!



A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen. Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről, nem is tudni hány darab. Hazánkban – többek között – Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egyet-egyet, de Németországban és Svájcban is van néhány másolat.
Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócsra is, melyet a császár készíttetett el az egri püspökön keresztül. A kegykép másolata tehát 


Szűz Mária házának megtalálása egész sor kutatás, vizsgálat, irodalmi tevékenység eredménye. Hamarosan további expedíciókat szerveztek papok, tudósok, régészek és építészek vezetésével. Ők is bizonyítottnak találták a látnok adatait. Legeredményesebbek a Szűz Mária házában és annak közvetlen közelében végzett ásatások voltak, amelyek korábbi keresztény település létezését bizonyítják Szűz Mária háza körül. Többek között megállapították azt is, hogy az épületmaradványok alapjai még az első századból valók, míg az alapoknak megfelelő felépítmények már bizánci eredetűek és jellegűek. Rendkívül jelentős volt Szűz Mária házában a tűzhely megtalálása. Ezt a helyet fekete kövek és hamu maradvány jelezte.




A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A pócsiak mindenképpen meg akarták akadályozni a kép elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit sem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-én 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról. Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe, körmenetekkel vitték egyik virágdíszbe öltözött templomból a másikba.
Közben Európa keresztény népeinek hadserege .jpg)

Marie de Mandat Grancey és nővérei, az Isteni Szeretet Leányai Szent Vince kongregációhoz tartoztak – vagyis a Csodásérem kiváltságában részesült rendhez –, akik ezúttal sem mulasztották el az Érem terjesztését. A mintegy 75 km-es úton minden kereszténynek adtak egy-egy érmecskét, akik rendkívüli értékként fogadták. Így baráti segítségben és vendéglátásban nem volt hiányuk.
Szerény eszközökkel kezdték el a romok szépítését. P. Joung naponta Szentmisét mutatott be, melyre a környék lakói közül is eljöttek.
1896-ban bronz szobrot készítettek és állítottak a szentély oltárasztalára, mely a Csodásérem Szűzanyát ábrázolja.


1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázionon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezések utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.
Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt.

A leírás ráillett az előttük álló romokra és a topográfiai elhelyezkedésére is:
Az alapfalak maradványai is megfeleltek a látnok által megadott Mária Házáról szóló leírásnak. A megmaradt alapfalak romjainak láttán a csodálkozók lelkében megelevenedtek Emmerich Katalin leírásai. Ekkor 1891. július 29-e volt.
(1891)



Az ikon értéke nem a művészeti kivitelezésében rejlik, hanem abban, hogy az Istenszülő rajta keresztül mutatta meg népe iránti szeretetét, amikor kitüntette csodájával. Mivel szakszerű művészettörténeti leírás csak a legújabb időkben készült az ikonról, Ivancsó István ebből a legújabb leírásból idéz: “Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez”. Az eredeti kép 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Mária bal karján tartja Jézust, jobbjával pedig rámutat: Ő az út. Fejük köré díszes dicsfényt festett a festő, s ott van a szokásos, rövidített formában szereplő felirat is: Jézus Krisztus és Isten Anyja. Mária egyik vállán és homlokán csillag látható (a harmadik csillagot eltakarja a Gyermek) az ő örök szüzességének szokásos ábrázolásaként. A kép felső részét félkörív zárja, a sarkokban pedig egy-egy kerub feje látszik.
Fatimában a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását és az öt elsőszombati ájtatosságot adta nekünk, mint hatékony lelki eszközt, amellyel különleges isteni kegyelmeket nyerhetünk. Ezért a Katolikus Egyházat jelenleg sújtó borzasztó válság megfékezésére Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által, Isten segítségét és beavatkozását kérjük. Ennek elősegítésére a Fatimai Miasszonyunk Testvérisége világméretű lelki keresztes hadjáratot indít a rózsafüzér napi imádkozásával és az öt elsőszombati ájtatosság elvégzésével, különösen a római Szentszékért.

irányította őket. Deĝirmendere-be érkezve, egy ortodox görög kolostorban megkérdezte


Világi vonatkozásban, a császári hadak bejövetelével a föld népének terhei megnőttek, a hadak téli ellátása ugyanis az ő dolguk volt. Így a fizetetlen szövetséges katonák tízezreinek anyagi és erkölcsi kicsapongásai, a törökök kegyetlenkedéseivel is felért. Emiatt szívbemarkoló fohász száll az Istenszülő felé: „Sírj Nagyasszony, sírj Te is velünk, vigasztald és mentsd meg nemzetünk!” És bekövetkezett a csoda, Mária-jelenések sora rázta fel az országot. Ezek közül a legfeltűnőbb a pócsi Mária-kegykép könnyezése volt.

Gouyet atya semmi kockázatot nem vállalt. Először is bejelentkezett
Elmúlt egy évtized és az izmiri francia kórházban a „Vincés Nővérek” főnöknője


Felhasznált források nyomán: 
Emmerich Anna Katalin 1824. február 9-én, a magára vállalt szenvedésektől teljesen legyengülten, az Úr nevével ajkán halt meg. II. János Pál pápa 2004. október 3-án IV. Károllyal - az utolsó magyar királlyal -, egy napon emelte a boldogok sorába.
Boldog Emmerich Katalin leírása szerint:
Amikor János idehozta a Szent Szüzet, akinek a házát előzőleg felépíttette, már több keresztény család és Szent asszony lakott ezen a vidéken, részben föld- és sziklabarlangokban, amelyeket könnyű famunkával lakásokká alakítottak, részben pedig törékeny sátorszerű kunyhókban. ‒ Ők már a heves üldözések előtt ideköltöztek. Mivel a barlangokat és a helyszínt úgy használták menedékül, ahogyan a természet nyújtotta, lakásaik remetelakszerűek voltak, többnyire negyedórányira egymástól, s ez az egész telep itt a környéken hasonlított amolyan szétszóródott parasztgazdasághoz. ‒ Egyedül Mária háza volt kőből. ‒ E ház mögött kis út vezetett föl a sziklás hegyre egészen a csúcsáig, ahonnan a dombok s fák fölött Efezusra és a sokszigetű tengerre lehetett látni. A hely közelebb fekszik a tengerhez, mint Efezushoz, csak néhány órányira van a tengertől. A vidék magányos és nem látogatott”. 

Még világosabban ír az angyalok erejéről Szent János a Jelenések könyvében. Tehát számos példa igazolja, hogy az angyalok valóban segítenek az embereknek, de ennek egyik feltétele, hogy az emberek kérjék őket!
A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:

A Szentírás angyal-jelenéseiben, minden esetben fehér ruhás férfiként mutatkoznak. (1Móz 19,10-12; Jel 7,2; 8,3; 10,7), kivéve Zakariás könyve 5,9-et, mely egy látomást ír le: „amint fölemeltem a tekintetem, látomást láttam:Két asszony jött elő. Szárnyukat szél lengette: olyan szárnyuk volt, mint a gólyának.”

2)

Nemsokára orvosi és egyházi vizsgálatok „tárgya” lett. Szenvedéseinek jutalmául abban a kitüntető kegyelemben részesült, hogy kiszakadva teste kötelékéből, mintegy „időutazóként” lélekben áthelyeződött az Úr Jézus és a Szent Szűz földi életének idejébe. Szem- és fültanúként szemlélhette

A Szentírás számos példája szemlélteti, hogy mire képesek az angyalok. Egyetlen egy angyal elég volt ahhoz, hogy megsemmisítsen egy teljes hadsereget. A királyok második könyvében ez áll: „Azon az éjszakán történt, hogy az Úr angyala kivonult, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre.” (2Kir 19,35)



Amit a nagyanyám a Bibliából nekünk elmondott, azt előttünk élte is minden nap. Csendes, derűs, mindig barátságos volt és hűséges imádkozó. Egész élete csupa szeretet és kimondhatatlan nyomorúságok elhordozása volt. Olyan ember oldalán élt, aki ennek pontosan az ellenkezője volt. Kemény, hálátlan, önző, káromkodó, aki soha nem volt megelégedve. Ha "rossz napja" volt, mindnyájunknak sietve el kellett hagynunk a házat. Nagymama már az ajtónál felvilágosított minket erről, és azt mondta: "Gyermekek, gyorsan menjetek, fúj az északi szél. Imádkozzatok nagyapátokért, különben elkárhozik." Gyakran nem értettük meg nagyanyót és azt mondtuk: "Ha így van, ha ilyen a nagyapa, biztosan meg is érdemli." Mikor egyszer azt mondtam nagyanyónak: "Nagymama, hagyd abba a nagyapáért való imádkozást, semmi értelme nincs, hiszen egyre gonoszabb hozzád" – ekkor megfogta a kezemet, és kivitt a konyhába. Ott az asztalra felállított egy konyhamérleget és a következőket mondta: "Ennek a konyhamérlegnek két serpenyője van. Képzeld el, hogy Isten mindnyájunk számára elkészített egy-egy ilyen mérleget. Ezen méri meg mindazt, amit cselekszünk. És képzeld el, hogy az egyik serpenyőben ül a te súlyosan megkötözött, keményszívű nagyapád. Ő a maga kőszívével tekintélyes súlyt képvisel. A másik serpenyőben azonban vannak nagyanyádnak gyönge imádságai, és a ti gyermeki imáitok is. Ha egy-egy ilyen imádságot egy naptárlapnyi súlyúnak tekintesz, akkor nagyapádhoz képest jóformán semmit sem nyom!




Dr. Barsi Balázs OFM elmélkedése nyomán (részlet). (A teljes szöveg, megjelent: Tengernek Csillaga, 1998/4. számában . Lásd: 
A templomot azóta a „Fényességes Szent Szűz” nemzeti szentélyének nevezik. A csodálatos gyógyulások és megtérések a jelenések befejeződése után is folytatódtak. 
A jelenések évfordulóján VI. Pál pápa hivatalossá tette, hogy a kairói Zeitunban Szűz Mária jelenések történtek, melyek csendes üzenete csodával határos módon békét hozott a vallási konfliktusra Egyiptomban, és így nyilatkozott:
"Valami egészen különleges történt itt, valami mélyre ható, egy természetfeletti jelenés, ami a tudomány tudását meghaladja és erre fel kell készülnünk." ‒ mondta a római pápa.
ragyogásba öltözött Szent Szüzet. 



Példaként hozható fel
A 4. századból három apokrif irat, a

Istenanyát. Fényes volt, akár a Nap!”
De maga 



„Ázsia vidékén” és ott egy közösséget alapított.
Antiochia-i és római tartózkodásáról, ezek mégis megcáfolhatatlan tények!
az evangéliumát Efezusban írta.

A kísértés mibenlétét ismerjük, és tudjuk: állandó kísérője az emberi életnek. Az ördögi zaklatás is gyakori. Ennek sajátos formája a békétlenség keltése. A sátán az egység megbontásával kezdi munkáját.
Ügyesen gyökeret eresztett a szűk repedésben és hamarosan két kicsi levele ágaskodott, hogy felfogja az áldott Nap sugarait.

Efezusba vitte a közben ott már megépített kőházába. Szent Irenaeus ( † 203?) és Szent Eusebius (265-340) is említést tesz arról, hogy János ebben az időben Ázsiába ment – ám az „Ázsia” kifejezés a római terminológia szerint akkoriban Efezust jelentette!

A bukott angyalok vezére a sátán, a Nagy Kísértő, gőgösségében szüntelenül munkálkodik Isten és a teremtés ellen. Az a célja, hogy az embert elállatiasítsa, akár nemi identitásának megzavarásával is! Időnként szinte emberfölötti gonoszság tombolásának lehetünk tanúi az egyének, népek és az egész emberiség történetében. Az öncélúnak tűnő vérlázító kegyetlenkedések, állami szintű hazudozások, erkölcstelenségek és a gonoszság misztériumának egyéb megnyilvánulásai sokak szerint nem magyarázhatók meg maradéktalanul az emberben lévő „rosszra hajló természettel”, hanem természetfölötti okokra utalnak (vö. 2Tesz 2,3-4).







A keresztény Efezus más okok miatt vált híressé. Az Apostolok cselekedete szerint egy virágzó evangelizáló közösség alakult meg itt, akik az ázsiai provincia lakosságát ismertették meg Krisztus tanaival.
A keresztény időkben „Hagios Theologos” névvel is illették - Szent János evangélista emlékére. (Üres sírja a neki szentelt bazilikában található, bár maradványainak hollétét mindmáig homály fedi!) A kereszténység anatóliai virágzására már az 1. századból vannak emlékek. A Jelenések könyve is említést tesz hét Kis-Ázsiai gyülekezetről, ezek név szerint: Epheszosz, Magnézia, Thiatíra, Szmirna, Philadélphia, Pergamon és Laodícea.
Ezt igazolandó az ifjabb Plinius leírja „Epistulae” című művében, hogy a bithüniai kormányzó Traianus római császárnak 112-ben írt levelében megemlíti, hogy különféle népek csatlakoznak a kereszténységhez, és egyre inkább kiürülnek a római templomok.
431-ben a III. Egyetemes Zsinat is e városban ült össze az efezusi Panhagia templomban, ami az első, Szűz Máriának szentelt templom a világon, jóval azelőtt, hogy a Zsinat kinyilvánította volna a „Theotokosz” Istenszülő dogmát.
Szűz Mária Házának török neve Meryem Ana, mely egyszerre jelenti „Mária Anya”, „Szűz Mária”, miként „Mária-szentély” kifejezéseket. Ez a hely Törökország Nyugat-anatóliai részén, a régi Efezustól délre, a Bülbül-Dagh (Fülemüle hegy) hegy-völgyeinek erdős részén található, melynek hírneve, jelentősége állandóan növekszik, annál is inkább, mert Szűz Mária háza nem csak a keresztények kegyhelye, hanem a muzulmánok számára is Szent hely!


véleménye: „Kétségen felül áll, hogy a jelenés hiteles.” 


A sanyarú évtizedek után Kr.e 27-ben Augustus császár Epheszoszt "Asia provincia" fővárosává tette, és virágkorát élte. Kr.u. 17-ben súlyos földrengés pusztította el a várost, és Augustus építette újjá, Tiberius pedig további segélyekkel támogatta, ami gazdasági fejlődést hozott magával. Szent Pál Efezusba érkezve újra egy gazdag és fényűző várost ismerhetett meg. A Római Birodalom második legnagyobb városaként a lakossága meghaladta az 500 ezer főt. Számos fürdőt, középületet építettek, vízvezetékrendszere is a legmodernebb volt az ókori világban. Emellett Kis-Ázsia fontos kereskedelmi és pénzügyi központja is volt. A legjelentősebb fennmaradt épületek ebből a korból valók.
A város a kereszténység történetének is kiemelkedő helyszíne, hiszen még a Jelenések könyvében is említést nyert (Jel 2,1-11). Szent Pál 2. és 3. missziós útján hirdette itt az evangéliumot. A második alkalommal, több mint két évi apostoli munka után, Demeter ezüstműves lázadása késztette arra, hogy elhagyja a várost (vö. ApCsel 18,19-21; 19,1-20,1).





Chronicon Pascale VII. században: „a szkítaizmus a Vízözön utáni, s a hellenizmus előtti”.
Epheszosz tipikus ión várossá vált. Templomot emeltek Athéné, Apolló
és az anyaistennő

láttam a jelenést.”


Csak megjegyzem, hogy a fényképek tanúsága szerint, nem feltétlen galambok voltak a jelenés kísérői, hanem a keresztény ikonográfiából ismert "szárnyas angyalfejek"! És ezt a feltevésemet a kairói állatkert igazgatója is megerősíti miszerint, azok a madarak nem lehettek galambok, mert azok nem repülnek éjszaka. A látott madarak túl gyorsan repültek a szárnyuk mozgatása nélkül. Volt úgy, hogy csak egy galamb jött, de feltűntek kettesével és csoportosan is. Előfordult, hogy kereszt formájában mozogtak, közülük tizenketten két sorban. Ezek a fehér jelenségek fényt árasztottak magukból, mintha belsejükben lett volna a fényforrás.
Tény, hogy nagy feltűnést okoztak a jelenségek, melyek felkeltették a diplomáciai testületek érdeklődését is!

Felhasznált irodalom:







Ma a Szűz Mária és Szent József eljegyzési gyűrűjét, mely egy mikrokristályos kalcedonból van, a Perugia-i San Lorenzo bazilikában őrzik, réz-ezüst ereklyetartóban. Ezt egy nyolc méter magasan lévő széfben tartják.


Márpedig a Loretói Ház az a hely, ahol üdvösségünk kezdetét vette!
Kezdettől fogva a Casa Santa oltárának közepén tabernákulum állt, a Legméltóságosabb Oltáriszentséggel, a második Isteni Személlyel, aki magát a világ üdvösségéért feláldozta, és Akit az eucharisztikus Kenyér és Bor színe alatt imádunk.
Ami Loretóban korábban fontos és az áhítat meghatározója volt, az a Legméltóságosabb Oltáriszentség és az Istenanya szobra. E „Két Lakónak” helyük volt gyermekkori házukban, ám most az Anyát elválasztották a Fiától. És ezzel a Loretó-i Ház lényegében múzeumi funkciót kapott, mely ugyan ébreszthet megrendülést, dokumentálhatja a múltat, de az Úr gyermekkori házában már „nincs otthon”!
A második triászt alkotják az Uralmak, Erősségek és Fejedelemségek, a harmadikat a Hatalmasságok, Arkangyalok és Angyalok. Ez utóbbi kör áll legközelebb az emberek világához. Fontos tényező, hogy a szellemi kozmosz második és harmadik gyűrűje csak az elsőnek a közvetítésével juthat hozzá az isteni kisugárzáshoz, mely természetesen egyre gyengül, ahogy a középponttól távolodunk.
szentségeiket, továbbra is elismeri és érvényesnek tartja a Római Katolikus Egyház.
Csaknem 200 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
A hagyomány szerint Isten Anyja mielőtt elszenderült (mennybe vétetett) Efezusban, a gyűrűt átadta Szent János apostolnak. Ezt követően a Szent Gyűrű holléte évszázadokig nyomonkövethetetlen.

Mellesleg ugyanekkor törölték el sok neves szenttel együtt Szent Filoména és Szent György ünnepét is. A hivatalos megokolás így hangzik: „Nem a kultuszt, vagy a szent történetben való hitet törölték el, hanem csak az ünnepeket.” – Ez volt a megfontolt jó szándék!
Az Angyali Karok egymás fölött hétszeres hatalommal bírnak és három gyűrűben foglaltan más-más feladatkörben teljesítik szolgálatukat a vízszintes és függőleges körökben is az alattuk állók felé. Bár itt egymás alá soroltam a „köröket” (gyűrűket, triászokat) valójában vízszintesen kell értelmeznünk!
Ekkor történt az angyali közbeavatkozás, és elrepítették az épületet – szintén alapok nélkül – a mai helyére, Andocsra.
Az angyalok számára a dolgok, vagy a jövő megismerése korlátozott, de az emberét messze felülmúló tisztánlátásuk okán az viselkedésünkből, kimondott szavainkból tudnak következtetni a jövő lehetőségeiret! Sem Isten titkaiba, sem az emberek legbelsőbb gondolataiba nem képesek belelátni, ha csak Isten, ritka esetben – egy döntésnyi kérdésben – fel nem hatalmazza őket. Mint Isten teremtményei, teljesen Tőle függnek, Őt dicsőítik és egyesülve Isten Szent Akaratával, azt teszik, ami Isten örök terve. Az angyalok, ezek a „szolgáló lelkek” ugyanis „mindenkor látják” az Atyát, Caesariai Szent Baszileiosz szerint az angyalok seregei nem is lehetnének boldogok, „ha nem látnák szüntelenül a mennyei Atya arcát”!
Nyilvánvaló tehát, hogy minél bensőségesebben fogadjuk be Mária Szíve Szeretetlángját, annál gyorsabban, hatékonyabban érvényesül a Szentlélek megszentelő kegyelme ‒ a Szeretetláng aktivizáló kegyelmi hatása ‒ bennünk, a társadalomban és az egész emberiségben! 

Ház, a Domus Lauretana mását. Ettől az példától ösztönözve a birodalom magyar, cseh, osztrák főnemessége szinte versengve építtette a „Loretói” kápolnákat.