https://youtu.be/L5Ahvx_OAM8

+!

Tisztelt Olvasóim!

     Jelzést kaptam afelől, hogy Krisztus Király ünnepe nem a Mindenszeneteket megelőző vasárnap (idén október 29-én) van, hanem Advent első vasárnapját megelőző vasárnap (ezúttal november 26-án)! 

     Nos, az észrevétel helyes és igaz, ámde én a forrást XI. Piusz Quas Primas kezdetű apostoli körleveléből merítettem, melyben elrendelte az Ünnepnek a Mindenszentek előtt vasárnapra helyezését! Két kiragadott részletet betű szerint idézek: " Azért apostoli hatalmunknál fogva az Úr Jézus Krisztusnak mint Királynak ünnepét elrendeljük, amely évenként október hó utolsóvasárnapján, tehát a Mindenszentek ünnepét megelőző vasárnapon az egész világon megülendő. Ugyancsak megparancsoljuk, hogy azon a napon évenként megújíttassék az emberi nem fölajánlása Jézus Szentséges Szívének, amint azt szentemlékű elődünk, X. Pius pápa már elrendelte. (...)
Azonfelül október utolsó vasárnapja minden más napnál azért is alkalmasabbnak mutatkozott, mert vele az egyházi év úgyszólván bezárul, s így az egyházi év folyamán megünnepelt titkok az Úr Jézus életéből a Krisztuskirály ünnepével nyernek hatásos befejezést. S mielőtt a mindenszentek dicsőségét ünnepeljük, annak dicsőségét hirdetjük és magasztaljuk, aki szentjeiben és választottaiban üli diadalát." 
     Elnézést kérek tehát, hogyha megtévesztettem Önöket, ám arra való tekintettel nézzék el nekem hogy nem csak a "változások korában" élünk, hanem a változtatások korában is, mely legyen akár egy szó, akár egy ünnep! Sajnos olykor lemaradok!

Isten áldja Önöket! Maradok imával és tisztelettel a blog szerkesztője: Begyik Tibor

A szépség mulandó, mert a halálra vár!

Ha abban a vakmerő hiszemben élsz, hogy még egy jó darabig nem halsz meg, bíz' rosszul teszed! Mert bármely órában megeshet úgy, hogy észre sem veszed!  (Útravaló Húzó 317. A szerk. kiadása)

     Banneux-ban egyetlen 12 éves kislány részesült a kiváltságban nyolc alkalommal. De hallgassák meg a Banneux-i történetet is!
     1933. január 15-e vasárnap, igen hideg volt. Banneux környékén az emberek behúzódtak otthonaikba. A hét gyermekes Beco család Marietta nevű 12 éves kislánya, ki-kitekintgetett az ablakon, mert türelmetlenül várta haza 10 éves húgát, akit még reggel átvittek a szomszédok magukhoz.
     A kékesen-hideg mozdulatlan téli vidéken egyszerre csak egy villanásra lett figyelmes. Először a szobában világító lámpa tükröződésének gondolta, de rájött, hogy a kinti ragyogás egy hölgyforma. Kiáltott is anyjának:
‒ Édesanyám! Egy szépséges Hölgyet látok a fénysugárban. Az anya is kitekintett és látva a különös fényalakot, ijedten így válaszolt:
‒ Biztosan egy boszorkány!
     Marietta úgy látta, hogy a szépséges hölgy kedvesen, szívélyesen integet neki és hívja. Ki is akart menni a kertbe, de édesanyja bezárta előtte az ajtót. Ekkor imádkozni kezdett.
     Az első jelenés, 1933. január 18-án, szerda 19 órakor volt, amikor is Marietta este a havas kertben imádkozott, s egyre csak a szépséges hölgy megjelenésére gondolt, szinte várta. Édesapja közben izgatottan járt-kelt, ezért a kislány benső indíttatásra elhagyta a kertet, kiment az útra. Ott letérdelt a fagyos talajra és imádkozva várakozott.   Az út melletti árokban egy kis tócsa volt, melyet egy parányi vízforrás táplált. Amint a lány ezt szemlélte, egyszerre ott állott a "Bájos Hölgy"! Kedvesen köszöntötte Mariettát, majd így szólt:
‒ Mártsd kezedet a vízbe!
     A kislány készségesen megtette. Ekkor a Bájos Hölgy szólt hozzá:
‒ Ez a forrás neked van fenntartva! ‒ majd jó éjt kívánva eltűnt.
     Marietta tovább imádkozott és örömmel szívében tért vissza, szegényes otthonukba!
A második jelenés január 19-én,csütörtök este 19 órakor volt.
Ezen és az ezt követő alkalmak hideg téli estéjén is volt, hogy már hatan is elkísérték a találkozás helyére. Imádkozva várták a "Bájos Hölgyet"! Ő pedig valóban jött és mosolygott.
Marietta azonnal megszólította.
‒ Ki Ön, szépséges Úrnőm? ‒ kérdezte Marietta.
‒ A szegények Szüze vagyok!
‒ Szépséges úrnő! Tegnap azt mondotta, hogy e forrás nekem van fönntartva. Mit jelent ez?
‒ Ez a forrás minden nemzeté. A betegek enyhítésére! ‒ válaszolta a Jelenés.
     Marietta pedig csodálkozó hangon ismételgette magában "minden nemzeté, a betegek enyhítésére", majd hirtelen megszólalt:
‒ Köszönöm. Köszönöm!
     Az Úrnő pedig ezeket mondotta:
‒ Imádkozni fogok érted! Isten veled! ‒ és eltűnt.
     Marietta pedig tovább nézett a "Szépséges Úrnő" felé és sírva ismételgette az elhangzottakat. De Marietta nem értette, mit jelent valójában a "minden nemzeté" és a "betegek enyhítésére" kifejezés.
Otthon édesapjától tudakozódott, aki levetve korábbi fenntartásait, megnyugtatóan elmagyarázta a szavak értelmét. Marietta pedig tele volt örömmel. Beszélt a találkozásról!
     A másnapi jelenéskor bár Marietta ágyban fekvő beteg volt, mégis kiment a forráshoz és ekkor megkérdezte a Szépséges Úrnőt, hogy mit óhajt?
‒ Egy kis kápolnát szeretnék! ‒ s kitárta kezét, jobbjával megáldotta Mariettát és eltávozott!
     A kislány hirtelen rosszul lett és elájult! Kísérői karolták fel és vitték haza. Ezt követően négy hétig szünetelt a jelenés, ám ő mindennap kiment a forráshoz és imádkozott a megszokott időben. (A házuk)

Avilai Szent Teréz – Ima mindenszentek napján

Ó boldog lelkek, akik már félelem nélkül

élvezitek a boldogságot,

és állandóan el vagytok merülve

az én Istenem dicséretében!

Legyetek segítőink nyomorúságunkban,

járjatok közben értünk Isten irgalmánál,

hogy juttasson nekünk is valamit

a ti boldogságotokból,

és ossza meg velünk azt a világos megértést,

amelyben részetek van.

Értesd meg velünk, én Istenem,

hogy mi a jutalma azoknak,

akik férfiasan harcolják végig

ennek a nyomorúságos életnek az éjszakáját.

Ó, boldog lelkek, akik olyan gyönyörűséges

és maradandó örökséget tudtatok szerezni,

magyarázzátok meg nekünk,

hogyan gyümölcsöztettétek ezt a végtelen kin­cset,

és segítsetek rajtunk, hiszen oly közel vagytok a forráshoz,

s merítsetek vizet számunkra,

akik eltikkadunk idelent a szomjúságtól.

     November a Mindenszentek ünnepével kezdődik, és óhatatlanul felmerül a kérdés. hogy „miért is tiszteljük a szenteket?” Ez különösen a protestánsok számára érthetetlen, hiszen ők a Jézus Krisztussal való személyes és kizárólagos kapcsolatot hangsúlyozzák, Luther szavaival élve: Solus Christus! – Egyedül Krisztus!

Ugyanakkor a szentek tisztelete egyidős a kereszténységgel! Szent Pál rendszeresen hivatkozik „Isten házának szentjeire” (Ef 2,19), sőt a keleti liturgiák a szentek odaadását az Egyház legnagyobb diadalának tekintik. A kérdés megismételve tehát az, hogy az Egyház miért igyekszik megőrizni a szent férfiak és nők emlékét?

Nos, lehetetlen megérteni a kereszténységet a megtestesülés nélkül. Isten emberré lett, szenvedett, meghalt és feltámadt a mi üdvösségünkért. A katolicizmus tehát nem elvont vallás, hanem egy élő hit.

Katolikusnak lenni nem egyszerűen Krisztus követése, hanem a krisztusivá válás! Vagyis az Ő életében osztozunk „már nem én élek, hanem Krisztus él bennem!” (Gal 2,20). Ehhez pedig szentségi életet kell élnünk. A szentségek egyetlen célja számunkra, hogy dicsőítse Istent és biztos kegyelmi erőt adjon Krisztus követéséhez.

Így érkeztünk el a szentek témájához. Leegyszerűsítve: a szent az, aki engedi, hogy életében Krisztus kegyelme felragyogjon a szentségek által. A szent, aki igyekszik viszonozni Isten hűségét és odaadását. A szentek tehát élő példaképek! Ezért nevezték a görög egyházatyák a szenteket „eikosnak”, ikonoknak – szó szerint „a menny ablakainak”.

Vannak szentjeink az élet minden területéről, férfiak, nők, minden nemzetből és élethelyzetből. Valamennyiüket Krisztus és az Egyház iránti szeretetük, valamint az Istennel való folyamatos párbeszédük jellemez, melyet egyszerűen imának nevezünk.

Ezért bátorít bennünket az Egyház, hogy csatlakozzunk a szentekhez áldozatban és imában, ámde nem értük imádkozunk, hanem velük.

A szentek e hónapjának ünneplése során kérjük Istent, hogy támogasson bennünket is, hogy mi is szentté váljunk az ő példájukra, akik előttünk jártak a hit jelével és példájukkal. Tehát soha ne szűnjünk meg úgy tekinteni a szentekre, mint példaképünkre, testvéreinkre, társainkra és közbenjáróinkra!

     A Halloween a Sátánista Egyház egyik legfőbb ünnepe, nemcsak egy egyszerű partiról szól, egy ártatlan bálról…
A magyar származású Anton Szandor LaVey, a Sátán Egyházának alapítója a sátánimádat legnagyobb ünnepének tekintette a Halloween-éjszakát. Megdöbbentő egyik kijelentése: „Örülök, hogy a keresztény szülők legalább évente egyszer megengedik a gyerekeiknek, hogy a sátánt imádják.” (Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ)
Mondhatjuk ugyan, hogy „mi nem úgy veszünk részt rajta”, ránk ez nem hat. Sajnos azonban nem egy súlycsoportban vagyunk a sátánnal. Ha az ünnepén való részvétellel (vagy bármilyen más okkultizmussal) kis ajtót nyitunk neki, saját akaraterőnk kevés lehet őt távoltartani. Ha nem akarunk esélyt adni a sátánnak, ne vegyünk részt ilyen eseményeken. Vegyük komolyan saját és gyermekeink lelkének védelmét, mert az kísér el bennünket az örökkévalóságba!

     A Halloween-t október 31-én, Mindenszentek előestéjén tartják, és elnevezése is az All Hallows Eve (Minden szentek estéje) kifejezésből ered. A Halloween-ről valószínűleg a legtöbb embernek a boszorkányok, szörnyek és szellemek képei jutnak eszébe, melyek a sötét, démonikus, okkult, mágikus világhoz tartoznak s a "halál kultúrájának" képviselői! Ezzel szemben a Mindenszentek katolikus ünnepén Isten dicsőségét, a menny minden szentjét és Isten világosságnak a sötétség feletti győzelmét ünnepli, mintegy az "élet kultúrájaként". Jézus a világ világossága, és a szentek ebben a világosságban éltek és ezáltal kortársaik irányfényévé váltak.

A Halloween pogány ünneplése, miben mutatkozik ez meg?

Először is, az ijesztő maszkok, jelmezek, díszítések zombikkal, boszorkányokkal és szörnyekkel. Néhányan odáig mennek, hogy ördög formájú édességeket kínálnak. Másodszor, a pogány ünneplés jele, amikor a gyerekeket arra ösztönzik, hogy öltözködjenek csúnyának, és gonosznak, sőt gyakran gyilkosnak, okkult figurának vagy akár az ördögnek. A gyermekek persze ösztönösen félnek az ilyen sötét ábrázolásoktól. Harmadszor a könyvek (pl. Harry Potter), és a horrorfilmek stb.

2014. októberében az Exorcisták Nemzetközi Szövetsége Rómában ülésezett 300 exorcistával a világ minden tájáról. Fr. Aldo Buonauioto arról beszélt, hogy rendkívül veszélyes és káros a gyerekekre a Halloween "ünneplés". Figyelmeztetett, hogy ez veszedelmes, mert az okkultizmus előszobája. A sátánista szekták számára ez a nap a legkedvezőbb új tagokat toborozni.

Ki kell hangsúlyoznunk tehát a Mindenszentek katolikus megünneplését, melynek lényege a Szentmise, virrasztó áldozat és imádság a tisztítótűzben szenvedő lelkekért! Tehát:

– Mindenszentek ünnepe előesti miséjén való részvétel.

– Egész éjszakán át tartó Szentségimádásban való részvétel.

– Gyermekeknek való elfoglaltság szervezése, pl. öltözzenek be szenteknek.

– Fény kihelyezése az ablakokba, jelezve ezzel, hogy Krisztus a Világosságunk.

(Forrás nyomán!)   

A sátánista egyház egy főpapja, Blanche Barton a Church of Satan weboldalán a következőket írja az ünnepről: ...„Ez [Halloween] a legjámborabb embernek is megadja a lehetőséget arra, hogy egy éjszaka erejéig belekóstoljon a gonoszságba. Módjukban áll táncot lejteni az ördöggel … Azt látom, hogy ezen az éjszakán a világ minden táján összejönnek a sátánisták kis csoportjai, … hogy poharat emeljenek a pokol seregeire”...

https://youtu.be/ns0fuQAW5o0

     A jelenések 1932 novemberétől 1933 nyár végéig tartottak. A látnokok azon kérdésére, hogy miért jött, a Szűzanya máig is sokatmondó választ adott:
‒ Belgium dicsőségéért jöttem és hogy ezt az országot megvédelmezzem a felforgatóktól! ‒ Ezúttal azonban a Szűzanya is feltett kérdéseket:
‒ Szeretitek az én Szent Fiamat?
‒ Igen, nagyon szeretjük! ‒ válaszolták.
‒ Szerettek engem is?
‒ Igen, boldogan szeretünk!
‒ Akkor hozzatok sok áldozatot és tagadjátok meg magatokat érettem, és ezt a kérésemet mondjátok el mindenkinek!
     Egy későbbi kérdésre, hogy mit kíván, ez volt a Jelenés válasza:
‒ Egy kápolnát!
     Természetesen az újságírók hatalmas propagandát csaptak a jelenéseknek és hamarosan tucatjával léptek fel a hamis látnokok is. Ez már úgy látszik, hogy a dolgok természetéhez tartozik! Időközben százezres nagyságrendű zarándoklattal kellett számolnia a kis településnek.
     Az öt látnokokhoz csatlakozott hatodikként egy 58 éves csodásan meggyógyult férfi is, bizonyos Tilman Come! Személyét és az események hitelét számtalan gyógyulás és megtérés igazolta!
Az említett férfi látnok kérdezte meg a jelenést, hogy miként nevezhetik, melyre ezt a választ kapta: "A Beauring-i Miasszonyunknak"!
Tekintve, hogy máskor arany szívvel jelent meg a Szűzanya, ezért a nép "Aranyszívű Szűznek" is nevezi.
     Beauraing-ben 5 gyermek részesült a jelenésben összesen 33 alkalommal és ezt követően a hozzájuk csatlakozott 58 éves férfinek is volt 9 jelenési élménye.

     XIII. Leó pápa arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak, a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást.               Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek.

Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.) 

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

 https://youtu.be/nRnjD2mVAWs

     Élünk és meghalunk – ez persze nem feltétlen tragédia, hiszen eddig még mindenki "túlélte" – ámde, az esemény sok embertársunknak ijesztő lehet!
     A földi életpálya elhagyása után, meg kell jelennünk az Úr Szent Színe előtt és el kell számolnunk a ránk bízott talentumokkal! És bizony az számít, hogy, igyekeztünk-e jól kamatoztatni azt a magunk és embertársaink javára, ráadásul nem is feltétlen "időarányosan"! Van aki elejitől fogva, van aki az utolsó órában bizonyosodott meg – az Úr kegyelméből és nagy irgalmasságából – az életének valódi céljáról!

     Nehéz helyzetbe kerülhetünk sokan, hiszen az élet egyre csak suhan az "idők vonatán", oly sebesen, hogy megeshet, addig-addig halogatjuk a számbavételt, míg egyszer csak észrevétlenül érkezik a Végállomás! Azért ez – akárhogyan is –, de ijesztő lehetőség és felelősségteljes súlya van!
     Nem rég volt Karácsony és lassan megint itt az Advent. Az egyik várakozásból lépünk a másikba ‒ lépünk ‒, amíg léphetünk! A kérdés, hogy jó irányba vittek-e eddigi lépteink? El tudnánk-e számolni a megtett életúttal, a kapott kegyelmekkel, vagy elsuhant mellettünk az Idő, a számtalan jóra való indíttatással?
     Nos, Testvéreim az Úrban! Most, hogy olvassátok ezt a posztot, számoljatok azzal, hogy épp ebben a pillanatban kezdődött el életetek hátralevő része!
Tartsatok tehát bűnbánatot, éljetek a Bűnbocsánat Szentségével és mindenek felett tegyétek a jót és imádkozzatok szüntelenül, hogy ne kelljen feszengenetek a be nem fektetett "talentumok" miatt (Mt 25,14-30)!

     November a Halottak Hónapja, a búcsú-kegyelmek gyűjtésének rendkívüli lehetősége! Használjátok fel a Szeretetláng üzenetének novemberi ígéreteit, élő és elhunyt hozzátartozóitok javára!

     A 2017-es esztendő a fatimai üzenet jubileuma volt, és megszívlelendő a Fatimai Szűzanya esdeklő kérése: "Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!" (1917. augusztus 19.) 

(Én, szóltam!)

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

Legyen a Mindenszentek előestéje egy kicsit más, mint a többi éjjel!  Gyertek, virrasszunk azokért, akik távol vannak Istentől!
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomban ( 1112 Budapets, Gazdagréti út 14 ) Október 31-én, kedden gregorián zenés , gyertyafényes virrasztást tartunk az Oltáriszentség előtt,
                                                                                               este 19.00 - 24.00 óráig.
Este 23.30-kor szentmisét tart Simon Dávid atya - győri egyetemi lelkész.
Simon Dávid atya egy tüzes lelkű, fiatal pap - 2 éve szentelték. Nagyon sok tanítása fent van a neten, itt most a hivatás történetét linkelem be, ami nagyon szép!
https://www.youtube.com/watch?v=PpzYgxFwuBE   ( 11 perc, 20 másodperctől  Simon Dávid atya hivatástörténete - 20 perc )

Szeretettel várunk minden korosztályt !  Ha hoztok polifomot és hálózsákot, tudunk éjszakázási lehetőséget biztosítani!

Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Szent Pió Örökimádó Kápolna közössége
Medgyesi Zsuzsanna
medgyesi.zsuzsa60@gmail.com
Tel.: 06-30-9415307

Lásd itt ! 

     A kis látnokok később elbeszélték, hogy a jelenésbeli Hölgy, egyáltalán nem hasonlít a Lourdes-i barlang szobrára, hanem sokkal de sokkal szebb.
     1932. december 2-án, pénteki napon, ezúttal az apa indult a lányáért, hazafelé azonban Degeimberékhez mentek, ahol további 11 felnőtt várta, hogy botokkal felfegyverkezve visszamenjenek a jelenések színhelyére és "utána nézzenek" a dolgoknak. Az öt gyermek is velük ment. Menet közben valaki azt tanácsolta a kis Albertnek, hogy kérdezze meg a Jelenés nevét!
     Este hét óra körül volt megint. Alig érkeztek meg az intézet kerítéséhez, a három gyermek azonnal észrevette a Jelenséget, ezúttal mozdulatlanul. Ijedségükben sírva fakadtak, ám könnyeik késztetése egyszeriben meghatódottságba váltott. Erre térdre estek és önkéntelenül elkezdték az Üdvözlégyet imádkozni.
Albert meg is kérdezte a Hölgyet, hogy ő-e a Szeplőtelen Szűzanya? A Jelenés helyeslésül enyhén meghajtotta a fejét.
‒ Mit kívánsz tőlünk? ‒ kérdezte a gyermek.
‒ Hogy legyetek nagyon okosak!
‒ Azok leszünk! ‒ volt a fiú határozott válasza.
     Ezzel a párbeszéd és maga a jelenés is befejeződött, ám 20 óra 30 tájban újra kezdődött.
Az öt gyermek ezt követően nem kételkedett többé a Jelenés kilétében, sőt egyre csak vágyódtak, hogy újra láthassák! Albert később elmesélte, hogy a Szent Szűz tükröződő fehéreskék ruhát viselt s a kezeit nem összetéve, hanem széttárva imádkozott. A fejét aranyló fénysugarak övezték. A lábait felhő takarta, mintha azon állna. Gyönyörűen mosolygott.
     A nép körében is elterjedt a hír és egyre többen akarták látni a jelenések helyszínét, hogy ott imádkozhassanak.
     A kedves nővérek egyáltalán nem örültek, hogy a kertjük látványosság színtere lett, ezért felkérték a csendőrséget a fokozott felügyeletre, és a kertben szabadon eresztették a kutyákat.
A gyermekek ezen intézkedésektől igen elszomorodtak és a kis Degeimbre lány, Andree – megfeledkezve jó lelkületéről – azt kívánta, hogy pusztulnának el a nővérek kutyái.
     Miután a szülők dolgavégezetlenül, de megnyugodva hazatértek, néhány újságíró várta őket és kérdéseket tett fel. Senki nem akart velük szóba állni, mígnem Degeimbre asszony adott nekik egy nyilatkozatot:
‒ Nézzék, nálunk a családban nem esett soha szó a Madonnáról, azt se tudtam, hogy a gyermekeim egyáltalán ismerték a rózsafüzért! Ez is, de minden nagyon hihetetlen volt számomra, veszekedni kezdtem velük és aludni küldtem őket. A következő nap megint ugyanaz történt. Ismét futva jöttek haza és inkább félholtak voltak, mint élők, de amit akkor kaptak tőlem, azt sokáig nem fogják elfelejteni! Összejöttem a másik két gyermek szüleivel és kitárgyaltuk az egészet. Ezek a dolgok már nem csak értelmünket múlták felül, de a türelmünket is. Egészen biztosak voltunk, hogy valami ostoba és elvetemült ember ijesztgeti és izgatja gyermekeinket.
Így aztán szóltam néhány szomszédnak, Voisin asszonynak is és minden eshetőségre felkészülve, elláttuk magunkat botokkal. Így értük el a kolostor kertet, amikor egészen a rács mellett a gyermekek hirtelen térdre estek, pillantásukat mereven egy vadrózsa bokorra szegezték és térden állva hangosan, ájtatosan imádkoztak.
Rájuk sem ismertem, méghogy ők hangosan imádkoznak, hihetetlen!? Az őszinteségükben attól a pillanattól fogva nem volt kétségünk. Mi magunk ugyan nem láttunk semmit, de hogy ők látták a jelenést, abban nem lehetett tovább kételkedni. (A Degeimbre ház)

     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennél kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

 https://youtu.be/HejGTw2hkls

     E liturgikus ünnep tárgya Krisztus legfőbb uralma minden teremtmény felett. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól. Krisztus uralmát ismét be kell vezetni az állami és társadalmi életbe. Ezt a célt szolgálja ez az esztendőnként visszatérő ünnepnap, amely mind a feljebbvalóknak, mind az alattvalóknak hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok felett való fölséges és föltétlen uralmát.
      Ezt az ünnepet XI. Pius pápa rendelte el 1925. december 11-én, a Quas Primas kezdető enciklikájában. Minden évben a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap, Krisztusnak való felajánlással kell az egész Egyházban megünnepelni, ezzel is kinyilvánítva, hogy Jézus Krisztus hatalma nem csak a túlvilágon abszolút, hanem földi életünknek is ő az egyetlen uralkodója. Ezért ünnepeljük Krisztus királyságát nem az egyházi év utolsó vasárnapján, hanem még a Mindenszentek előtti vasárnapon. Ezzel a pompás liturgiával koronázzuk meg Krisztus élete titkának egyházi ünnepeit és mielőtt az Egyház Mindenszentek megdicsőítését ünnepli, annak a tiszteletét és dicsőségét magasztalja, aki diadalt ül minden szentekben és kiválasztottakban.

 Forrás

  De hallgassuk meg ezt a régi szép történetet!
     Beauring község dél-Belgium francia nyelvű vallon területén található. A községbe vezető utcát keresztezi egy vasúti felüljáró. Ettől jobbra van az Iskolanővérek intézete, melynek kertjében egy Lourdes-i barlang, különféle cserjék és bokrok díszelegtek, köztük vadrózsabokor is, mely több jelenés színhelye volt.
     A beauringi eseményekben két, viszonylag módos família a Voisin család 13 és 15 éves lánya és 11 éves fia, valamint a Degeimbre család 9 és 11 éves lányai játszottak kiváltságos szerepet.
     A Voisin családfő szocialista érzelmű vasúti munkás volt. Legnagyobb lányuk Fernande 15, kisebb fiuk a 11 éves Albert, és kettejük között a 13 éves Gilberte nevű leányka, akit kisebb tanulási gondjai miatt, a nevezett nő-vérekhez járatták iskolába de nem bentlakóként, hanem esténként édesapja haza vitte. Sem a szülők, sem a gyermekek nem voltak különösebben templomba járók.
     A másik család, a Degeimbre gyermekek anyja özvegy gazdálkodó volt két lányával: Andree 14- és Gilberte 9 éves. Az áhítatos vallásosság ettől a családtól is távol állt. ‒ Tehát az események szereplői közt két Gilberte is volt.
Érdekes, hogy az Ég épp erre az öt gyermekre tekintett irgalmasan.
     Beauring-ben 33 esetben jelent meg a Szűzanya az 5 látnoknak és volt, hogy naponta kétszer is! Nem kívánok ismertetésemben apró részletekbe menni, mert a Jelenés olykor meg sem szólalt, vagy csak szűkszavúan!
     Történt, hogy 1932. november 29-én, a kis Voisin kislányért nem az apja ment az intézetébe, hanem az öccse és nővére, a két Degeimbre barátnő kíséretében.
     Este fél 7-kor csöngettek a parkban lévő épület bejáratánál és vártak, hogy a kislányt kiadják. (Lásd legalul!)
Ekkor Albert hátrafordult és úgy látta, hogy a Lourdes-i barlang szobra sétál a vasúti híd fölött. Meg is említette, de a többiek csak legyintettek, hogy bizonyára egy autó fényszórója. Egyszerre azonban ők is észlelték a jelenséget ugyan ott.
Közben kinyílt az ajtó és a főnökasszony, kézen fogva kiadta a kis Gilbertet társainak, ügyet sem vetve a gyerekek mutogatására és becsukta maga mögött az ajtót.
     A kis társaság újra csak látta a jelenséget és ettől úgy megijedtek, hogy hazáig futottak, eközben a kis Gilberte elesett és amint összekapta magát, ő is látta a jelenést. Otthon megilletődve viselkednek, de végül mégis elmesélték, hogy mit láttak.
     Másnap, november 30-án, szintén a gyerekek mentek társukért este fél 7-kor. A Jelenés ekkor négy különböző helyen is mutatkozott. Egyszer amikor a parkba megérkeztek, másodjára egy bokor fölött, aztán a vasúti hídon, majd hazafelé mentükben, egy ház fölött.
     A gyermekek annyira meg voltak illetődve, hogy a szülők úgy gondolták, hogy végére kell járniuk a dolognak. 

XII. Piusz pápa
LUCTUOSISSIMI EVENTUS kezdetű enciklikája

Róma, 1956. október 28.

     Azok az igen gyászos események, melyek Közép-Európa népeit sújtják, különösen pedig a számunkra oly kedves Magyarországot, amely most egy borzalmas öldöklés vérében fekszik, mélyen megrázzák atyai lelkünket. De nemcsak a mienket, hanem bizonyára mindazokét, akik számára drága értéket jelentenek a civilizáció jogai, az emberi méltóság és szabadság, amely kijár egyénnek és nemzetnek egyaránt. Apostoli hivatalunkból fakadó tudat ösztönöz bennünket ezért arra, hogy sürgető felhívással forduljunk hozzátok, Tisztelendő Testvérek és a rátok bízott nyájhoz, hogy testvéri szeretettől csatlakozzatok hozzánk, könyörögjünk az Istenhez, esdjük ki Tőle, Akinek kezében van a népek sorsa és vezetőinek nemcsak hatalma, hanem élete is, – hogy legyen vége a hatalmas vérontásnak és ragyogjon fel végre az igazi béke, amely igazságon, szereteten és igazi szabadságon alapszik. 
     Legyen végre világos mindenki előtt, hogy ha a nép rendje egyszer felborul, azt nem lehet visszaállítani sem a halálosztó fegyverek erejével, sem a polgárokra alkalmazott erőszakkal, mert az ő legbelsőbb érzéseiket nem lehet elfojtani, sem pedig csalárd elméletekkel, amelyek megrontják a lelket, megsértik az Egyház, a polgári és a keresztény lelkiismeret törvényeit. Az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.
Rendkívül komoly körülmények között, melyek a keresztény nyáj egy részét annyira sújtják, kedves emlékek jutnak eszünkbe. Midőn 20 évvel ezelőtt elődünk XI. Piusz legátusaként Budapestre mentünk, hogy résztvegyünk az Eucharisztikus világkongresszuson, melyet akkor ott tartottak meg, nagy örömmel és vigasztalással láttuk, hogy a szeretett magyar katolikusok mily nagy áhítattal és mély tisztelettel követik a legméltóságosabb Oltáriszentséget, midőn azt a város utcáin körmenetben vitték. Biztosak vagyunk abban, hogy ugyanaz a hit, az isteni Megváltó ugyanilyen szeretete lángol fel ismét ennek a népnek a lelkében, annak ellenére, hogy azok, akik az istentelen kommunizmust rájuk erőszakolták, minden eszközzel arra törekedtek, hogy kitöröljék lelkükből atyáik vallását.
     Ezért szilárdan hiszünk abban, hogy ez az igen nemes nép, még ebben a szörnyű felfordulásban is, melynek közepén találta magát, imával fordul az Istenhez, hogy kieszközölje az igazságos renden alapuló, annyira óhajtott békét. Biztos reményünk továbbá az is, hogy minden igaz keresztény, a világ bármely részében éljen is, csatlakozik imáival az oly sok bajtól és igazságtalanságtól sújtott testvéreinek könyörgéséhez és ezzel tanúsítja a szeretet nagy közös kötelékét. Különösen buzdítjuk erre az imahadjáratra azokat, akikre különös gyengédséggel tekintünk – hiszen ugyanúgy kell tennie földi helytartójának is, ahogyan maga az isteni Üdvözítő tett –, azokra, akik éveik első virágjában pompáznak ártatlanságban, kedvességben és bájosságban, különösen nagy reményt fűzünk ezeknek a kicsinyeknek az imádságához, mert ebben az annyi bűntől beszennyezett világban már valamiképpen az angyalokat kell szóhoz juttatni. Velük együtt minden keresztény hívja segítségül a Boldogságos Szűz Mária hatalmas pártfogását, mely olyan értékes az Isten előtt, hiszen ő isteni Megváltónk anyja és a mi szeretett édesanyánk is.
     Nincs kétségünk aziránt, hogy minden ember a városokban és községekben, sőt még a legtávolabbi falvakban is, ahol csak világít az Evangélium fénye – minden keresztény, főleg pedig a kisgyermekek – egész lelkükkel felelnek atyai buzdításunkra, melyhez a tietek is csatlakozni fog, úgy hogy Isten kegyelmének befolyásával és segítségével, melyet oly sok könyörgő hang, valamint Szűz Mária közbenjárása esdett ki, a szeretett magyar nép, melyet oly sok szomorúság sújtott és oly sok vér öntözött, éppúgy mint Közép-Európa népei, akiket megfosztottak vallási és polgári szabadságuktól, boldogan és békésen szabhatnak igazságos rendet társadalmi életüknek, biztosítva Istennek és Jézus Krisztusnak, az isteni Király törvényeit, akinek országa "az igazság és béke országa, a szentség és kegyelem országa, az igazság és kegyelem országa." (Krisztus Király prefáció.)
Ettől a reménytől lelkesítve, mindnyájatoknak Tisztelendő Testvérek s a gondotokra bízott nyájaknak, különösen pedig mindazoknak, akik Magyarországon és Kelet-Európa többi országaiban nehéz körülmények között és annyi baj által sújtva élnek, egész szívünkkel küldjük apostoli áldásunkat.

XII. Piusz

     Sajnos, korunkban kevesen vannak tisztában a Szent Rózsafüzér kegyelmi hatásaival és „fegyver” nagyságrendű, nem evilági erejével! Nem csak a pápák, a szentek, de az Istenanya is ajánlotta minden hiteles jelenésében a rózsafüzér imádságot!

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben   kihirdette, hogy  „Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

     XIII. Leó, hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

3 p. 20. mp. https://youtu.be/5pgyc3yrXrs

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

Legyen a Mindenszentek előestéje egy kicsit más, mint a többi éjjel!  Gyertek, virrasszunk azokért, akik távol vannak Istentől!
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomban ( 1112 Budapets, Gazdagréti út 14 ) Október 31-én, kedden gregorián zenés , gyertyafényes virrasztást tartunk az Oltáriszentség előtt,
                                                                                               este 19.00 - 24.00 óráig.
Este 23.30-kor szentmisét tart Simon Dávid atya - győri egyetemi lelkész.
Simon Dávid atya egy tüzes lelkű, fiatal pap - 2 éve szentelték. Nagyon sok tanítása fent van a neten, itt most a hivatás történetét linkelem be, ami nagyon szép!
https://www.youtube.com/watch?v=PpzYgxFwuBE   ( 11 perc, 20 másodperctől  Simon Dávid atya hivatástörténete - 20 perc )

Szeretettel várunk minden korosztályt !  Ha hoztok polifomot és hálózsákot, tudunk éjszakázási lehetőséget biztosítani!

Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Szent Pió Örökimádó Kápolna közössége
Medgyesi Zsuzsanna
medgyesi.zsuzsa60@gmail.com
Tel.: 06-30-9415307

A két belgiumi Mária-jelenés
     Kedves Hallgatóim! Ezúttal két Mária-jelenést mutatok be Beauraing-t és Banneux-t, melyek nem olyan nagy horderejűek, mint Lourdes vagy Fatima, de figyelemreméltó tanulságokat hordoznak nem csak a zarándokhívek, de esetenként a teológusok számára is! Bár egyházilag jóváhagyottak, mégis jócskán akad, akik fenntartással vannak irántuk. E sajátos helyzet valójában nem a hitelességük megkérdőjelezéséből ered, inkább csak abból, hogy ezek a nem túl jelentőségteljes üzenettel bíró jelenések csupán kisebb közösségnek, egy tartománynak szóltak, ennek ellenére mégis európai-, sőt világméretű kegyhelyet kreáltak belőlük!
Ettől függetlenül, minden kétséget kizáróan Beauring és Banneux a Mária-tisztelet és az imádság szentélye, azon külön nyomatékkal, hogy mindez egy javarészt protestáns országban!
     Mindegy azonban, hogy egy reveláció csupán magánjellegű, vagy szólhat az egész emberiséghez, a lényeg mindnél ugyanaz, hogy egyik sem hirdethet új tanokat, és nem írhatják felül az Egyház alapvető tanítását, a depositum fideit! Ennek a kritériumnak Beauring és Banneux tökéletesen megfelelt!
     Sajnos sok "üzenet-hívő" a legfrissebb, szűkkörű magánkinyilatkoztatásokat is gyakran fontosabbnak (vagy azonosnak) tartja akár a fatimai vagy a Szeretetláng üzeneteknél is, jóllehet a hitelességük tekintetében nyilvánvalóan még bizonytalanok lehetnek! Az efféle hozzáállás bizony a súlyos bűn veszélyét is hordozza, mert lényegileg figyelmen kívül hagyják az Egyház eligazító szavait!
Tehát Beauraing és Banneux az európai kontinens országai, de elsősorban a belgák számára jelentős. Az események időpontja 1932-33, a nagy világégés előtti utolsó békeévek ‒ mely már eleve sokat mondó ‒, és nem véletlenül kérte a Beauraing-i Jelenés: "Imádkozzatok sokat, imádkozzatok mindig!" (1932. december 28; 1933. január 1. és 3.)
     Ez a kérés nem kevésbé aktuális napjainkban is, viszont MOST figyelünk-e e "régi" felhívásra, vagy keresni kell már egy frissebbet?
Mindamellett, hogy ez az Evangéliumban több helyütt is elhangzik, de Szent Lukácsnál a legegyértelműbben: Virrasszatok tehát és mindig imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni. (21,36) ‒ nos figyelünk rá, vagy ráérünk még kapkodással?

     1956. október 27-én Tiszakécskén mintegy 200 főnyi tüntetés kezdődött, mely a tanácsházánál akarta kifejezni elégedetlenségét, céljait, követeléseit. A tömegben volt Kerekes Gábor tanácselnök-helyettes, Orosz Zoltán tanácselnök pedig beszédet mondott, jogosnak minősítve a nép követeléseit.
     Azon a szombat délelőttön Gémes Mihály plébános Kállai Árpád és Kállai Etelka ezüst menyegzőjét áldotta meg. Az ezüst menyegző résztvevői kiléptek a templomból, a Himnuszt eléneklő, a tanácselnök beszédét hallgató tömeghez csatlakoztak. Pár perc múlva Kállai Etelka már nem élt.
     A kecskeméti 3. hadtest öt elemit végzett, moszkovita parancsnoka Gyurkó tábornok a pártbizottság kérésére, két MÍG 15-ös vadászgépnek adott felszállási parancsot a kecskeméti repülőtéren. Tiszakécske fölé érkezve riasztólövés helyett az egyik gép a 23-as és a 37-es gépágyúból tüzet nyitott a tüntetőkre. Éppen Matuz Dezső földműves a Nemzeti Dalt szavalta, mikor tűzcsapás történt.
A tragikus végeredmény 17 halott és 110 sebesült volt.
     A kegyetlen támadás sebesültjein azonnal megpróbáltak segíteni dr. Bedő István, dr. Hanusz Béla, dr. Kiss Ferenc és dr. Balla Sándor körzeti orvosok, a mentésbe bekapcsolódtak Gémes Mihály plébános dr. Tóth Szilveszter állatorvos és vöröskeresztes felesége.
Az indulatok Fehér József párttitkár ellen fordultak, a lincselést Gémes Mihály plébános akadályozta meg.
     A két támadást végrehajtó MIG-15-ös elhagyta Tiszakécske légterét. Az egyik gép, melyet Istenes Elemér főhadnagy vezetett, mélyrepülés után a gép stabilitását vesztette és a földbe fúródott, a pilóta életét vesztette. A másik, a tűzcsapást végrehajtó gép pilótáját Takács főhadnagyot súlyos lelkiismeretfurdalás gyötörte és alkoholizálva itt-ott beszélni kezdett. Pár év múlva "vadászbaleset" áldozata lett.
A halottakat Tóth Dezső ácsmester vitte ki a temetőbe, és két napon belül Gémes Mihály plébános eltemette.

A tisztelet és kegyelet alapján ismertetjük az elhunytak neveit:

1. Csonka László 17 éves
2. Szabó Péter 36 éves
3. Szóráth György 37 éves
4. Mohácsi István 47 éves
5. Kállai Etelka 56 éves
6. Mihályi Gizella 30 éves
7. Bognár József 28 éves
8. Szitár János 27 éves
9. Lovas József 35 éves
10. Hercikova Győzőné 62 éves
11. Sánta István 21 éves
12. Parádi Pál 33 éves
13. Parádi János 29 éves
14. Fazekas Imre 20 éves
15. Gyapjas Ferenc 26 éves
A későbbi vizsgálat alapján még további hárman vesztették itt életüket:
Rédai Bertalan, Czakó Ferencné és Utasi Ilona.

(Forrás: http://mek.oszk.hu/09500/09500/html/ Bagó Imre szemtanú visszaemlékezései nyomán a szerkesztő)

 A vértanúk emléke szívünkben él!

Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék Édes Magyar Hazánkat jelen küzdelmeiben!

2 p. 50 mp.

https://youtu.be/-HAZmjT0PXw

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy nincs hiteles kereszténység a bensőséges Mária-tisztelet nélkül, nincs Mária-tisztelet a rózsafüzér imádkozása nélkül, és nincs béke a kereszténység

nélkül!

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

Legyen a Mindenszentek előestéje egy kicsit más, mint a többi éjjel!  Gyertek, virrasszunk azokért, akik távol vannak Istentől!
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomban ( 1112 Budapets, Gazdagréti út 14 ) Október 31-én, kedden gregorián zenés , gyertyafényes virrasztást tartunk az Oltáriszentség előtt,
                                                                                               este 19.00 - 24.00 óráig.
Este 23.30-kor szentmisét tart Simon Dávid atya - győri egyetemi lelkész.
Simon Dávid atya egy tüzes lelkű, fiatal pap - 2 éve szentelték. Nagyon sok tanítása fent van a neten, itt most a hivatás történetét linkelem be, ami nagyon szép!
https://www.youtube.com/watch?v=PpzYgxFwuBE   ( 11 perc, 20 másodperctől  Simon Dávid atya hivatástörténete - 20 perc )

Szeretettel várunk minden korosztályt !  Ha hoztok polifomot és hálózsákot, tudunk éjszakázási lehetőséget biztosítani!

Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Szent Pió Örökimádó Kápolna közössége
Medgyesi Zsuzsanna
medgyesi.zsuzsa60@gmail.com
Tel.: 06-30-9415307

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/gDNJvl3bmSM

Elmélkedések a Szűzanyáról, és az ő végidős küzdelmeiről

Különösen az utolsó időkben, mikor az ördög már tudja, hogy kevesebb ideje van a lelkek megrontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi erőlködését és támadásait.

     A szentolvasó titkainak szemlélete a legkitűnőbb út arra, hogy a szemlélődés legfelső fokaira jussunk. Ez Aquinói Szent Tamás gondolata és tanácsa is, mikor azt mondja, hogy harcosok módjára először meg kell szereznünk az összes erényt, melyeknek tökéletes példaképe a rózsafüzér titkaiban szemlélhető, s ott – mondja a tudós Cajetán – elnyerjük az Istennel való bensőséges egyesülést, mely nélkül a szemlélődés csupán önámítás lenne. Ha napjaink hamis misztikusai és a protestálók ezt a tanácsot követték volna (– írja Szent Lajos), akkor nem tévedtek volna olyan csúnyán! (Bizony) az ördög ámítása az a hiedelem, miszerint mondhatnánk fenségesebb imát a Miatyánknál és az Üdvözlégynél, a szentolvasó e két alkotóeleménél! (Montforti Grignon Szent Lajos)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

     Kedves Hallgatóim! Évszázadnyi áttekintésben a fatimai üzenet aktualitása, nemhogy "lecsengőben" lenne, hanem egyre fájdalmasabb hangon szólítja lelkiismeretünket a kéréseinek maradéktalan teljesítésére, és az azonnali megtérésre!
     Előadásom elején, említést tettem a fatimai jelenésekhez való magyar kötődésekről. Nos, nézetem szerint nem csak fizikai vonatkozásai vannak nemzetünknek (Keresztút, Kálvária Kápolna), hanem ‒ amiként Mindszenty prímásunk említette ‒ lelki kötödései is! Sőt, a Szűzanya fatimai kéréseit megvalósító kegyelmi többletet is kaptunk a Szűzanyától, a Szeretetláng adományával! Imádkozzuk tehát, hogy mielőbb győzedelmeskedjen Mária Szeplőtelen Szíve!

Szeplőtelen Szív, légy hazánk megmentője
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

Jézus Szíve litánia

Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten!     —     Irgalmazz                                                                  nekünk!
Megváltó Fiúisten!
Szentlélek Úristen!
Szentháromság egy Isten!

Jézus Szíve, az örök Atya Fiának Szíve       —       Irgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív,
Jézus Szíve, az Isten Igéjével lényegileg egyesített Szív,
Jézus Szíve, végtelen fölségű Szív,
Jézus Szíve, Isten szent temploma,
Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent szekrénye,
Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország kapuja,
Jézus Szíve, a szeretet lángoló tűzhelye,
Jézus Szíve, az igazságosság és szeretet tárháza,
Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes Szív,
Jézus Szíve, minden erény mélysége,
Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív,
Jézus Szíve, minden szív királya és központja,
Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány összes kincsei megvannak,
Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozik,
Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve telt,
Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünk,
Jézus Szíve, az örök halmok kívánsága,
Jézus Szíve, béketűrő és nagy irgalmasságú Szív,
Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnak,
Jézus Szíve, az élet és szentség forrása,
Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozat,
Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett Szív,
Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört Szív,
Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Szív,
Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Szív,
Jézus Szíve, minden vigasztalás kútfeje,
Jézus Szíve, életünk és feltámadásunk,
Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünk,
Jézus Szíve, bűnösök áldozatja,
Jézus Szíve, benned remélők üdvössége,
Jézus Szíve, benned kimúlók reménysége,
Jézus Szíve, minden szentek gyönyörűsége. Irgalmazz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk!

Szelíd és alázatos szívű Jézus!
Alakítsd szívünket a te szent Szíved szerint!

Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt. Adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

(Források az első részben!) Vége!

Piros a vér a pesti utcán

     Október 25-én békés tömeg vonult a Kossuth térre, barátkozó szovjet tankok kíséretében. A Himnusz éneklése közben három oldalról kezdték lőni a fedezék nélküli embereket. Az előzetesen  összehangolt gyilkos terv szerint a vérengzést a Zöldávó, a Partizán-szövetség (az FM épületéből) és a Szovjet egységek (a téren állók közül egy-egy tank, valamint a távolabbi utcákban várakozó szovjet tankok, melyek repesz-gránátokat is kilőttek) hajtották végre! Az áldozatok száma 300-ra tehető (köztük két vétlen orosz katona), a sebesülteké elérheti az ezret!

Mikor lesznek a polgári lakosságot lemészároló háborús bűnösök felelősségre vonva?

 A vértanúk emléke szívünkben él!

Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék meg Édes Magyar Hazánkat!

     Ma csak olyan külsőséges dolgokat látunk szívesen, melyek könnyen forrásba hozzák érzelemvilágunkat. De mondjátok, van-e fennköltebb gondolatokat fakasztó és mélyebben megrázó bármi is, mint Üdvözítőnk csodálatos története?
A rózsafüzér elmélkedő képei a Megtestesüléstől a Kereszthalálon át a Megdicsőülésig, oly szemléletes, megérintő és változatos módon irányítják gondolatainkat, hogy ki kell zárnunk minden szórakozottságot! A tudósok megtalálják ebben az imamódban a legmélyebb tartalmat, a kicsinyek pedig a legegyszerűbb oktatást. (Montforti Grignon Szent Lajos)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Kedves Hallgatóm! A következőkben röviden megpróbálom bemutatni Mindszenty József a "száműzött bíboros" 1972. október 12-i hatalmas ünnepi fogadtatását Fatimában és máig aktuális prófétai beszédét Mária szentélyében.
A Leiria-i egyházmegye püspöke Alberto Cosme do Amaral, így üdvözölte Hercegprímásunkat a fatimai szentély előtt:
»Nagy kitüntetés ez számunkra s örömben rebeg hálát a szívünk, hogy ebben a pillanatban s ezen a szent helyen köszönthetjük eminenciás urunk, hitvallónk és vértanúnk tiszteletreméltó személyét, aki Krisztus szenvedésének sebeit viseli testén és lelkén.
Elkísértük valamennyien fájdalommal telt szívvel, az elmúlt évek folyamán, gyötrelmes és véres keresztútján s soha el nem felejtjük Isten szaváért vállalt élő hitvallását, meggyőződéséhez való hűségét saját magával való azonosságát, Krisztus, a Szentatya és az Anyaszentegyház iránti nagy szeretetét. "Megmosta ruháját a Bárány vérében", (Jel 14,7) s mint Jézus Krisztusnak, minden vértanúság forrásának és példaképének hűséges tanítványa, szerette mindvégig.
Az itt összegyűlt egyház pásztorai és hívői mély meghatottsággal mondanak köszönetet Magyarország és az egész Közép-Európa pásztorainak és híveinek a hűség hősies példájáért. Ez mossa majd tisztára és engeszteli ki, annyi nyugatinak a bűnét; a hitvallásban és a keresztényi élethez való hűtlenségét.
Eminenciás úr fatimai zarándoklata számunkra és az egész világ számára prófétai jellegű. Szívből kívánjuk és kérjük az Urat, ébressze fel a mi híveink szívében is kelet-európai testvéreink öntudatos lángoló és hősies hitét, különösen a vértanú Magyarországért, amely ma is, mint régebben, igazi szenteket nevel, hogy ne maradjon terméketlen a kiontott vértanú vér!
Mi is őrizni akarjuk, érintetlenül és szeplőtelenül közös hitünket és mindhalálig ki akarunk benne tartani.
Bíboros úr! A Magyar Kálvária mintegy jelképe és örök márványemléke Magyarország fájdalmának, könnyének, vérének és Prímása hősies vértanúságának; itt marad köztünk mint jel, mely minket is hűségre és szeretetre kötelez! Egyesülünk eminenciás úr imájával és kérjük az Urat, Szent Anyja Szeplőtelen Szíve közbenjárásáért gyorsítsa meg Isten gyermekeinek szabadulását és a fatimai üzenetnek az óráját, hogy minél többen megismerjék és éljék a mai modern társadalmak ezen üdvösségi zálogát, s mihamarabb béke és egyetértés uralkodjon az emberek között.«
Válaszában Mindszenty bíboros utalt Portugália és Magyarország kapcsolatára és hangsúlyozta, hogy a felfedezések alatt, amikor Portugália világhatalommá vált, Magyarország a keresztény nyugatért vérzett a törökök ellen.

     A gyertyás körmenet, az éjszakai szentségimádás még jobban előkészítette a zarándokokat a másnapi koncelebrációs nagymisére. A lisszaboni főpap Mindszenty bíborossal mutatta be a szentmisét, további 14 püspök és 70 különböző nemzetiségű pap koncelebrálásával.
Most hallgassunk meg vértanú bíborosunk, magyar nyelven tartott szentbeszédéből néhány kiemelt részletet:
"Olyan lelki megrendüléssel lépek Fatima földjére, mint amilyen megrendüléssel álltam 48 évvel ezelőtt Lourdes keresztútján a 10. állomás előtt, amely az Üdvözítőt, a fájdalmak férfiát ábrázolja, amint ruháitól megfosztják, epével, ecettel itatják.
Ezt a Lourdes-i kálváriát az első világháború előtt a világ népei állították, és a 10. állomást éppen az én hazám, az én nemzetem állította akkor, amikor még ép és egész volt ugyan a Kárpátok koszorújában, de mintha csak előre érezte volna, hogy mihamarább rááll a keresztútra s jön a nagy megfosztás, az epe és ecet keserű világa. Sajnos, a népek és országok eltűnéséről szóló fatimai jövendölés az én hazámat is érintette.
A Szűz Anya 1917-ben az egyre borzalmasabbá váló első világháború alatt az egész emberiséget figyelmeztette itt Fatima földjén: az emberiség térjen vissza Istenhez, törvényeihez. A Szűzanya ígéretei szerint a nagy kereszteket, sebeket, bajokat, az emberi nem mind elkerülheti, nevezetten a keleti istentelenséget és embertelenséget is. Bejelentette az első világháború végét, de a második jöttét is. Megígérte Oroszország megtérését, ha megtörténik a Szeplőtelen Szívnek való felajánlás és jönnek az elsőszombati szentáldozások. Ha nem, Oroszország más útra lép, ami a világ-romlással lesz azonos. Ezt a Szent Szűz az egész világnak meghirdette.
Ki méri fel a bekövetkezett iszonyat-örvényeket? Két világháború, két ilyen világbéke talán százmillió halottal, csak Keleten 20-25 millió szerencsétlen rab a kényszermunkatáborokban, a két gócból indított vallásüldözés emberek-, templomok-, iskolák-, temetők és anyaméhek ellen, országok pusztulása és veszte.
Voltak hatalmas rétegek, melyek megértették és követték az Irgalmasság Anyjának az üzenetét a Szűz Anya által hozott fénysugarat, és szinte egész országok – mint Portugália is –, a gyakorlati hitélet útjára léptek. De ez csak a kisebbség a három és félmilliárd emberből. A nemkeresztény tömegek ma talán messzebb vannak az Úr útjától, mint bármikor, hiszen a keresztények is – a közönyön át – inkább pogányosodnak. A misszionáriusok serege pedig megcsappan, nemcsak a nem keresztények közt, de az évszázados keresztény civilizált világban is. A bűnös és bűnbánó Ninive útját nem követik egyöntetűen se a keresztények se a kereszténységtől távol élő hatalmas embertömegek.
A Szentírásból tudjuk, hogy Jónás próféta bejelenti a háromnapi járóföldre terjedő nagyváros, Ninive pusztulását és megmondja, hogy elpusztulnak mind: az előkelők és a kisebbek, a vérengzés, erőszakosság, bálványozás és erkölcstelenség miatt (Nahum 3,1-3). Ninive lakói hittek az Istenben, engesztelő böjtöt kezdtek, szőrzsákot öltöttek. Így tett maga a király is és még az állatokat is fölemelték a böjtbe, hogy lelohadjon az Isten haragja, tüze, ami meg is történt (Jónás 3,1-10).
A pogány Ninive tehát bűnbánatában felemelte még az állatvilágot is. A 20. században az ember – nagyszabású, értékes technikai haladása mellett viszont – erkölcsileg egyre inkább csúszik lefelé az emberi színvonalról. A 20. század embere törvényt hoz az anyaméhek ellen vívott gyilkos harcra.
Az a megtévedt, bűnös világ, melyben ezek a gondolatok és törekvések, megszületnek, valóban rászolgál az Úr Jézus fenyegetésére, és a megtért niniveiek lesznek a  világítéleten az ő bíráik (Mt 12,40; Lk 11,29-32)
Portugálok, magyarok ápoljátok a népek szolidaritását szeretetben, megértésben, egymás segítésében, félretéve minden gyűlölködést, amit irányított propaganda szervez. Nekünk, Isten gyermekeinek arra kell törekednünk, hogy a Szűz Anya fénysugara ragyogjon be minden tisztes családot, mint ahogyan ez a fénysugár ott volt a három fatimai gyermeket nevelő családokban is.
Nekünk, magyaroknak Lourdes-ban az első világháború előtt csak egy állomásunk volt az ottani keresztúton. Ma itt Fatimában egész magyar kálváriánk van. Ez annak a jele, hogy keresztünk enyhülés helyett súlyosbodott; de Szűz Mária hazánk reménye!
Ti portugálok, velünk együtt maradjatok Szűz Mária elsőszombatos, engesztelő népe. Tartsátok magatoktól távol a világ bűnös szellemét! Legyetek példa a világ minden népének! Szeressétek a Szűzanyát, az Anyaszentegyházat, a hazát – ezek is mind anyák. Szeressétek az édesanyákat, a családot és a halhatatlan gyermeki lelkeket!
Fac hoc et vives, Portugalia! Tedd ezt és élni fogsz (Lk 10,28) Portugália! Tedd ezt és élni fogsz, keresztény Magyarország a világ eszeveszettsége idején, a fatimai látnokokkal együtt mindörökké. Amen.»

    Mindszenty bíboros külön megköszönte Portugália ima-segélyét és az 1956. november 18-i engesztelő nemzeti zarándoklatot Magyarország Szabadságharcért.
Október 15-én reggel magyar és más nemzetiségű zarándokokkal végezte el Mindszenty bíboros a keresztúti ájtatosságot a Magyar Keresztúton, majd nyolc magyar pappal mutatta be a Szent István kápolnában a szentmisét.

A tökéletes Mária-tiszteletről 2. rész 15 perc

https://youtu.be/8RIy2OYAYSo

   »Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg. Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. Az Én Szívem Szeretetlángjához add a te szeretetedet, s add tovább! (…) Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy  szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) A Föld most (...) olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít (...) Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. (...) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö II/100), soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) 

 Szívleljük meg a figyelmeztetéseket és teljesítsük most!

   Sokáig csak 14 stáció létezett, de Asztalos József lajosmizsei plébánosban felmerült a kezdeményezés, hogy az ország felszabadulása (1989) emlékére Fatimában ténylegesen meg kellene valósítani a Kardos Illés és Kondor Lajos atyák által megálmodott 15. ‒ „Feltámadás” ‒ stációt. Kardos Illés atya ugyanis eredetileg úgy tervezte, hogy majd csak akkor épülhet fel, ha Magyarország felszabadult a kommunista uralom alól! Így, a jelenések 75. évfordulójára Isten segítségével el is készült, rajta a lajosmizsei hívekre utaló táblával: – Hálából Magyarország feltámadásáért. –

Mindezen történések csupán láncszemek egy ezeréves láncolatban, melynek folytatódnia kell.
     A Magyar Szentek, boldogreményű Mindszenty prímásunk, Kardos Illés és Kondor Lajos atyák és milliónyi Magyar Vértanú már az égben engesztel és könyörög Édes Magyar Hazánkért, Isten irgalmát kérve!
Nekünk pedig – Mária küzdő népének – folytatnunk kell és ki kell terjesztenünk egész népünkre a Nagyasszonyunk által kért Nagy Magyar Engesztelés megvalósítását!
     Az elmúlt 100 esztendő folyamán kristálytisztán megmutatkozott, hogy a két világháború utáni békék nem Krisztus békéi voltak, hanem a világ Fejedelmének csalárd szemfényvesztő fricskája a nemzet és Örökös Királynőnk felé. Ne bízzunk tehát földi hatalmasságokban, hanem csak Istenben ‒ Égi Anyánk és a Magyar Szentek állandó közbenjárását kérve!

    Ennek a magyar küldetésnek a megvalósítását segíti elő a fatimai engesztelés buzgó megvalósítása, melyhez többleterőt adó a Fatimai Szeplőtelen Szív Szeretetlángja! 

     Az elsőpéntek a hónap első péntekje, egyben a Jézus Szíve tisztelet napja is.
     Alacoque Szent Margit vizitációs nővérnek Jézus kinyilatkoztatta, hogy akik kilenc egymást követő elsőpénteket megtartanak, Jézus ígérete szerint sokféle kegyelmet kapnak Istentől.
     Ezeknek az ígéreteknek nyomán az elsőpénteki nagy kilenced megtartása széles körben elterjedt az Egyházban és a Jézus Szíve tisztelet legelterjedtebb formája lett.
     Mit ígért Jézus azoknak, akik megtartják az elsőpénteki nagy kilencedet, vagyis kilenc egymást követő hónap első péntekén meggyónnak és megáldoznak?
     Jézus ígéreteit tizenkét pontban foglaljuk össze, ezek a következők:
 1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmet.
 2. Családjaiknak megadom a békét.
 3. Minden bánatukban megvigasztalom őket.
 4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
 5. Minden vállalkozásukat megáldom.
 6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
 7. A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
 8. A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
 9. Megáldom a házakat, ahol szívem képét kifüggesztik.
10. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
11. Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
12. Végül Jézus Szíve legnagyobb ígérete az elsőpénteki nagy kilencedet végzőknek a következő: Mindazok, akik 9 egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg kegyelem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.
     Ez az utolsó ígéret azt jelenti, hogy nem kárhoznak el azok, akik életükben elvégezték a nagy kilencedet. Nagyon fontos ígéret ez.

     A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte irántunk. Az egyházi dokumentumok szerint a szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem a valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk.
     A Jézus Szíve tisztelet megnyilatkozási formái: az engesztelés, a viszont szeretet, Krisztus követése és önmagunk fölajánlása.

(folyt.) (Források az első részben!)

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

Legyen a Mindenszentek előestéje egy kicsit más, mint a többi éjjel!  Gyertek, virrasszunk azokért, akik távol vannak Istentől!
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomban ( 1112 Budapets, Gazdagréti út 14 ) Október 31-én, kedden gregorián zenés , gyertyafényes virrasztást tartunk az Oltáriszentség előtt,
                                                                                               este 19.00 - 24.00 óráig.
Este 23.30-kor szentmisét tart Simon Dávid atya - győri egyetemi lelkész.
Simon Dávid atya egy tüzes lelkű, fiatal pap - 2 éve szentelték. Nagyon sok tanítása fent van a neten, itt most a hivatás történetét linkelem be, ami nagyon szép!
https://www.youtube.com/watch?v=PpzYgxFwuBE   ( 11 perc, 20 másodperctől  Simon Dávid atya hivatástörténete - 20 perc )

Szeretettel várunk minden korosztályt !  Ha hoztok polifomot és hálózsákot, tudunk éjszakázási lehetőséget biztosítani!

Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Szent Pió Örökimádó Kápolna közössége
Medgyesi Zsuzsanna
medgyesi.zsuzsa60@gmail.com
Tel.: 06-30-9415307

     Az ötvenhatos hősökről legtöbbször a pesti srácok jutnak eszünkbe, akik fegyverrel a kézben harcoltak a világ legerősebb hadserege ellen. Nem véletlenül választotta a Time 1956-ban az Év emberének a magyar szabadságharcost, de ha jobban megnézzük az amerikai hírmagazin akkori címlapját, az elszánt tekintetű, lobogó hajú, bekötözött bal kezével dobtáras géppisztoly csövét tartó fiatal férfi mögött egy lány arcát is látjuk.

A kép arra emlékeztet, amit egyébként nem túl gyakran emlegetünk, hogy a pesti srácok mellett bizony jó néhány lány, fiatal asszony is küzdött a barikádokon a szovjet megszállók ellen. Köztük az akkor tizenkilenc éves Wittner Mária, aki október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, és november 4-i megsebesüléséig végig ott volt velük a Corvin köztől a Vajdahunyad és a Tűzoltó utcáig.

„Az az érdekes, hogy nem volt bennünk semmi félelem. Valahogy nem gondoltunk arra, hogy meg is lehet halni, el is találhat egy golyó. Egyszerűen lelkesek voltunk, úgy éreztük, hogy minden ember, aki változást akar, annak tényleg ott a helye a barikádon.” Így emlékezett vissza azokra a napokra, s az egészben az a legcsodálatosabb, hogy ezt természetesnek, evidensnek tartotta. Akkor és később is, élete végéig.

Ahogy régi barátja, Krassó György 1991. márciusi búcsúztatásakor mondta: „Félretoltak, de elfeledtetni a harcodat, azt a szellemet, amiért küzdöttél ’56-ban és azóta mindvégig következetesen, ezt nem feledhetjük el soha. Te most elmész, de egyet ígérhetek, és itt esküszöm, hogy soha azt, amiért harcoltál és amiért küzdöttél, fel nem adjuk.”

Wittner Mária küldetése az volt, hogy túlélje súlyos sebesülését, kibírja a halálos ítélet megváltoztatása után a tizenhárom év börtönt, majd elviselje a szabadulása utáni kitaszítottságot, megaláztatást, sok szenvedést, nélkülözést a Kádár-rezsimben. Meg kellett érnie az 1989–90-es változást, hogy hiteles tanúként immár szabadon képviselje, hirdesse az igazságot, s harcoljon az 1956 emlékét elhomályosító, lekicsinylő vagy meghamisító, nemegyszer rágalmazó régi és új baloldali hazugságok ellen.

„Ha mi, az élők nem tesszük helyre a hazugságokat és nem védjük meg az ártatlanok becsületét, akkor más nem fogja megtenni helyettünk. Én azért maradtam életben, hogy ne hallgassak” – mondta a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából egy bécsi pódiumbeszélgetésen.

Ahogy múlik az idő, óhatatlanul egyre kevesebb élő résztvevője, tanúja marad a dicsőséges ötvenhatos eseményeknek. És egyre kevesebben vannak Nyugaton, akik még ismerik és értik, mire utalt Albert Camus, amikor úgy fogalmazott: a magyar munkások és értelmiségiek „királyi örökséget” hagytak Európára: a szabadságot.

Nekünk, mai magyaroknak kötelességünk emlékezni és emlékeztetni őseink dicső tetteire s rendületlen hűségére. Ha megőrizzük és továbbadjuk az újabb nemzedékeknek a hős pesti srácok és lányok emlékezetét, s szívünkbe, elménkbe véssük a hitéhez és hazájához mindhalálig hű Wittner Mária példamutató életének üzenetét, akkor Széchenyivel szólva mi is hihetjük, hogy Magyarország nemcsak volt, de lesz is.

Forrás:Magyar Nemzet, borítókép: Wittner Mária (Fotó: MTI/ Soós Lajos)

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

A tökéletes Mária-tiszteletről 1. rész 15 PERC

https://youtu.be/CH4Dr6DH1ns

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=MvmptGqmNxk

     A szentolvasó nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária életének, szenvedésének, halálának és megdicsőülésének felelevenítése, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára.

   Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsút eredményezhet – melyek sajnos a nép számára sokszor ismeretlenek maradnak –, mert ezen ájtatosság prédikátorai csak ritkán beszélnek róla és megelégszenek azzal, hogy nagyhangú rózsafüzérbeszédet vágjanak ki, ami talán csodálatot ébreszt ugyan, de nem ad mélyreható (indíttatást és) tanítást. (Montforti Grignon Szent Lajos)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 1386. június 24-én született az olaszországi Capestrano városkában. Apja német zsoldoskapitány volt, akit hét évesen elveszített. Otthon nagyon tehetséges tanulónak mutatkozott, majd Perugiában jogot tanult, és egy ideig bíróként dolgozott. Később Perugia és környéke kormányzójává nevezték ki. Vezetését az önállóságát nemrég elvesztett terület lakói ellenszenvvel fogadták. Fellázadtak ellene, fogságba is ejtették.
     Alattvalóinak erőszakoskodásai miatt lemondott, csaknem megkötött házasságát is érvényteleníttette és 1415-ben ferences szerzetes lett. Szigorú feltételekkel vették csak fel a rendbe. Szienai Szent Bernátnál végezte el hittudományi tanulmányait, és 1420-ban pappá szentelték.
     Európát bejárva óriási feladatokat látott el: apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen, vitázott velük, dolgozott rendje megújulásán, fáradozott a keleti egyházszakadás megszüntetésén, gyakran eljárt pápai megbízatásokban, kereszteseket toborzott. Sok írása is ránk maradt. 1455 tavaszán Magyarországon is fáradozott az országgyűlésen a pártoskodás megszüntetése és a török elleni hadjárat megindítása érdekében.
     A törökök ellen harcolt 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztesek élén, szorosan együttműködve Hunyadi Jánossal. Sajnos, az újkori történetírás mindig próbálta a személyét és a nándorfehérvári küzdelemben való részvételének nagyságrendjét kisebbíteni. Ezúttal azonban hangsúlyozom: A híres nándorfehérvári győzelem kifejezetten Kapisztrán Szent János személyes bátorságának, az imára és harcra buzdító közreműködésének köszönhető! Hunyadi Jánosnak a török túlerővel szembeni hadvezéri taktikája (bár nem nélkülözhető), de teljesen másodlagos szerepet játszott! Kapisztrán János vezérlete járult hozzá a hármas győzelemhez: a török hajóhad tönkretételéhez, Nándorfehérvár felszabadításához és a szárazföldi török sereg elleni diadalhoz. Európa-szerte felhangzott a Te Deum. III. Kallixtusz pápa elrendelte hálából augusztus 6-ára Urunk színeváltozásának ünnepét, valamint a déli harangszót.
     A győzelem után röviddel Hunyadi János, majd három hónapra rá, 1456. október 23-án Kapisztrán János is elhunyt Szerémújlakon, a kitört pestis járvány következtében. Ünnepét március 28-án tartották, de XXIII. János pápa a halála napjára tette át. Teste a török hódoltság alatt eltűnt. Szobra 1921 óta a budai várban áll. ( Forrás )

Példája:
Tanulj keményen, és rendíthetetlenül harcolj a hitedért! 

Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit? 15 perc

https://youtu.be/H3YXPHuCnz4

1726. március 26-án XIII. Benedek pápa kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben   kihirdette, hogy  „Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

 Szívleljük meg az ajánlásokat és teljesítsük most!

Mit jelent a Jézus Szíve tisztelet?
     A Jézus Szíve tisztelet az újabb kor egyik legelterjedtebb és legkedveltebb áhítata, amely a társadalom erkölcsi megújulásával kapcsolatos vallási mozgalom. Nem az Üdvözítő személyének és életének részletezéséből fakad, hanem abból a törekvésből, hogy Jézus benső világába, lelkiségébe, szándékainak és érzelmeinek ismeretébe behatoljunk és Krisztushoz való viszonyunkat ennek megfelelően szeretetteljesen elmélyítsük.
     A Jézus Szíve tiszteletben tehát magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez. A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetét. A szív Jézus valóságos emberségének kifejezése is, melyet áldozatul adott értünk. A Jézus Szíve tisztelet megnyilvánulási formái lehetnek például az engesztelés, Krisztus követése, esetleg önmagunk felajánlása. Önmagunk fölajánlása azt jelenti, hogy minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus Szíve iránti szeretetből tesszük, és ezért viseljük el türelemmel mindazokat a nehézségeket, amelyek életünkben adódnak.
     Alacoque Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. E fölajánlást később sokan mások is megtették.
     Az Egyház hivatalos liturgiája mindaddig tartózkodó maradt, amíg a Jézus Szíve teológiája nem volt kidolgozva.
     XIII. Kelemen pápa 1765-ben jóváhagyta a lengyel püspököknek, hogy bevezessék Jézus Szíve miséjét és officiumát, ezzel mintegy engedélyezve helyi tiszteletét.
     IX. Pius pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztve elrendelte.
     XIII. Leó pápa 1899-ben hagyta jóvá a Jézus Szíve litániát az egész Egyház számára, ekkor jött létre 33 invokációban a Jézus Szentséges Szívének litániája, Jézus 33 éves földi tevékenységének emlékére.
     I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia feje, felajánlotta a Magyar Királyságot, birodalma több országával együttesen Megváltónk, Jézus Krisztus Szent Szívének oltalmába, 1914. december 8-án, az I. világháború kezdetén.
     XI. Pius 1928-ban a Miserentissimus Redemptor enciklikában már összefoglalást adott a Jézus Szíve tisztelet teológiai alapjairól.
     XII. Pius pápa a Haurietis aquas enciklikájával emlékezett meg a 100 évvel korábban bevezetett ünnepről és 1956-ban meghatározza a főünnep helyét a pünkösd utáni második vasárnapot követő első péntekre. (Ezenkívül a Jézus Szíve tisztelet ideje minden elsőpéntek és a június 2.)
     II. János Pál pápa elismerte, felfedte és felsorolta Jézus Szívének ígéreteit, amit a nővér kapott, mely így hangzik: "Akik Jézus szívét különleges módon tisztelik: a papok, képesek lesznek a bűnösöket bánatra indítani; akik pedig világiak, kegyelemből megkapják a Szent Szív különleges védelmét életükben és halálukban egyaránt".

(Források az első részben!)

A sorozat holnap után, 24-én folytatódik!

     A Magyar Keresztút portugál neve: "Calvario Hungaro". A Fatimába látogató külföldiekből kérdést vált ki, hogy miért pont a magyarok létesíthettek keresztutat Fatimában, hiszen számtalan gazdag nép felajánlotta volna a megépítését! Ám, alig lehet kétséges bárki számára is, hogy ennek eldöntésében a fatimai Szent Szűz, a Magyarok Nagyasszonya áldott keze volt. Mi sem nagyobb bizonysága ennek, minthogy a Kálvária Kápolna baloldali Rózsafüzér Királynéja mellékoltárán a Kisjézusos Magyarok Nagyasszonya fehér márvány szobra áll, fején a Magyar Szent Koronával, lábai előtt az ősi magyar címerpajzzsal. A Kisjézus pedig Édesanyjára nézve, kezével a címerre mutat! Ez a rendkívül szép szobor is kérdéseket vet fel más nemzetekben, hiszen miért a Magyar Korona van a Madonna fején? Nos el kell mondani, hogy a Hittani Kongregáció által meghatározott kánonjogi rendelkezések szerint, a Mária-képek és szobrok minden esetben csak szimbolikus koronával ábrázolhatók, kivéve a Magyarok Szent Koronáját! – Érti a kedves Hallgató? – A világ uralkodóházainak koronái közül, nemzeti koronaként, egyedül csak a szentistváni Magyar Korona méltó az Istenanya fejére a Katolikus Anyaszentegyház kánonjoga szerint!

(Az alsó képen a Magyar Kálvária Kápolna, melyben balra van a Rózsafüzér Királynője - Magyarok Nagyasszonya szobor!)

Részletek Alacoque Szent Margit naplójából:
     “Megjelent előttem az isteni Szív csupa tűz és láng trónuson, vakítóbban ragyogott és világított, mint a Nap, és átlátszóbb volt a kristálynál. Rajta szemmel kivehetően látszott a seb, amelyet a kereszten kapott. Koszorú fogta körül, tövisekből, a szúrások jelképeiként, amelyeket bűneink ejtenek rajta, fölötte pedig kereszt magaslott annak jelképéül, hogy megtestesülése első pillanatától fogva, tehát attól kezdve, hogy szent Szíve megalkottatott, belemélyedt a kereszt, és tele volt mindazzal a szenvedéssel, amit a sok megaláztatása, szegénysége, fájdalma, mind ama megvettetés okozott neki, amit szent embersége volt kénytelen elszenvedni véges végig halandó élete folyamán, és amit mind ama megaláztatás jelent számára, amelynek oltárainkon a legméltóságosabb Oltáriszentségben van kitéve szeretete az idők végéig...
Ég a vágytól [Jézus] hogy az emberek szeressék Őt, és ezáltal visszahúzhassa őket a kárhozat útjáról, ahová a sátán tömegestől taszítja őket. Ezért határozta el, hogy megmutatja az embereknek Szívét, a szeretet, az irgalom, a kegyelem, a szentség és üdvösség mind ama kincsével együtt, amelyet az magában rejt, hogy mindazokat, akik megszereznek és megadnak neki minden tőlük telhető szeretetet és tiszteletet, gazdaggá tegye, elárassza őket azokkal az isteni kincsekkel, amelyeknek az ő szent Szíve forrása.”
     “Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy Szeretetének Lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre...”
     “Nézd e szívet, mely annyira szerette az embereket, hogy nem kímélt semmit, teljesen kimerítette és fölemésztette magát, csakhogy kimutassa szeretetét. Viszonzásul ezekért csak hálátlanságot kap az emberek legnagyobb részéről, tiszteletlenségekben és szentségtörésekben, hidegségben és megvetésben, amellyel engem a szeretet e szentségében bántanak. De legjobban az fáj, hogy még a nekem szentelt szívek is ezt teszik. Ezért azt kívánom tőled, hogy az Úrnap nyolcada után következő elsőpéntek szívem tiszteletére szentelt ünnep legyen; híveim e napon a szentáldozáshoz járuljanak és ünnepélyes megkövetéssel engeszteljék meg szívemet és tegyék ama bántalmakat jóvá, amelyekkel szívemet illetik, mikor az a legméltóságosabb Oltáriszentségben imádásra ki van téve. És ígérem neked, hogy szívem kitágul és isteni szeretetének áldásait bőségesen kiárasztja majd mindazokra, akik neki e tiszteletet megadják és azon lesznek, hogy másokat is hasonló tiszteletre indítsanak.”
     “Olyannak láttam ezt a szeretetre méltó Szívet, mint a Napot, amely mindenfelé és minden szívre árasztja sugarait, de nagyon különböző módon, a szíveknek különböző adottságai szerint, amelyekre ráesnek. A romlott lelkek e sugaraktól még inkább megkeményednek, mint a sár, az igazak szíve viszont tisztább lett és meglágyult, mint a viasz.”

(folyt.) (Források az első részben!)

(Legalul a kápolna, ahol Szent Margit a Jézus Szíve tisztelet nagy ígéreteit kapta, ahol a fenti oltárkép is található!)

Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt)  hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A 'Consueverunt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

     A VII. és a VIII. állomás között van a Szűzanya 1917. évi augusztus 19-i jelenésének helye: Valinhos. Az itt álló jelenési kápolnát is magyarok építették. Szobrának talpazatába a következő szöveget vésték: "Hogy minél előbb diadalmaskodjon Szeplőtelen Szíved, e szoborban Neked szenteli magát Szent István Országa. − Fatima, 1956 június 23." Kondor Lajos atya elbeszélése szerint az alapkövébe el van helyezve a Szűzanyának való szentistváni felajánlás eredeti szövege!
     A XI. stációtól 100 méterre található a Loca da Cabeco, a harmadik angyaljelenés helye. Az állomások domborműveit 1960-61 között készítette Amélia Carvalheira, aki – megbízói tanácsára – Emmerich Katalin látomásait is felhasználta a passió egyes jeleneteinek ábrázolásánál. (Az alábbi kép útelágazásánál,  egyenesen haladva a Loca da Cabeco angyal-jelenés helyére érünk, jobb felé pedig a Kálvária-kápolnához!)
     A hatalmas területen megépült egyes részeket 1956. augusztusától folyamatosan szentelték fel, mígnem, teljes elkészültét a Golgotával és a Szent István kápolnával, 1964. május 12-én több száz, emigrációban élő magyar jelenlétében szentelte fel a Leiria-i püspök. Beszédéből a magyarok iránti elismerés hangja csendült ki. A "magyarság példája lehet az emberiségnek hite megvallásában és hősi magatartásában. Hitvallás a ti ittlétetek is, és az a nagy áldozat, amellyel a mai napon felszentelt keresztutat és templomot létrehoztátok. Imádkozom értetek magyar testvéreim és hazátokért, Mária Országáért” – fogalmazott a püspök.
     A kálvária létrejöttének legfőbb segítői közt Győrfy Albert plébános mellett, Kondor Lajos verbita atyát kell megemlítenünk, aki felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Keresztút megvalósulásáért, a fatimai üzenet terjesztéséért, valamint Ferenc és Jácinta boldoggáavatásának ügyéért, amiként fél évszázadon át a magyar zarándokokért is sokat tett!
     Napjainkban évente hárommillió zarándok látogatja a Fatimai Magyar Engesztelő Keresztutat és a Szent István kápolnát.

Mi lett volna, ha hallgatunk a Szűzanya kérő szavára? 15 perc

https://youtu.be/Z3evLAT3JGI

Sajnos, korunkban számtalan „rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt a „rendes” (a domonkos) szentolvasón kívül, többek közt pl. a Könnyek Anyja-, a Szent Sebek- és az Irgalmasság füzére van egyházilag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egy-egy szándékra, nem az ilyen-olyan (jóvá nem hagyott) rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet nyerhetne el a fölséges Istentől!
A pápák mindig is a „rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az 'Ea quae ex fidelium' kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki, de XIII. Leo pápa pl. TIZENKÉT bullát írt a rózsafüzérről! 

Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Kedves Hallgatóim! A magyarság fatimai kötődéseiről szeretnék szólni a következőkben.
Mindszenty hercegprímás 1947-ben Magyarországon meghirdette a fatimai üzenet teljesítésére az Engesztelő Mozgalmat (többek közt, ennek nyomatékaként is akarta felépíteni a Budapest-Normafai Engesztelő Kápolnát, a Szent Anna réten)! Ezen szándéka nemcsak hazánkban terjedt, de nemzetközi hírű is lett.
     A második világháború végén, 1945-ben hazájából elmenekült több ezer magyar között volt a Csanádi Egyházmegyéből való Kardos Illés atya is, aki Spanyolországban talált otthonra. Kardos atya az '50-es évek elején elzarándokolt Fatimába, s erről az élményéről a következőket nyilatkozta:
„A jelenési kápolnában imádkozva világosodott meg előttem, hogy Magyarország feltámadásának és a világ megmentésének útja a fatimai üzenet teljesítése. Amikor láttam azt a szánalmas, primitív, a kegyhelyhez méltatlan kálváriát, felvillant bennem, hogy mi magyarok építsünk egy szépet, impozánsat, mely méltó lesz a szent helyhez."
     Kardos atya el is kezdte ennek megszervezését. Saját elnökletével 1953-ban, Szent István ünnepén Barcelonában megalakult a Mindszenty bíborosról elnevezett Fatimai Magyar Kálváriabizottság és Keresztút Mozgalom. Az alapítólevelet külföldi magyar emigráns papok írták alá.
     Az aláírók felkértek minden igaz magyart, hogy „áldozzon tiszta lélekkel, bármily csekély összeget is, hogy a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária a lélekben megújhodó magyarság műve legyen. Nekünk kell megépítenünk a kálvária tizennégy stációját, és ugyanott fogadalmi oltárt is kell emelnünk a Boldogságos Szűznek, akinek közbenjárását, anyai oltalmát kérjük és reméljük”.

     A keresztút megépítést és a Mozgalmat, 1956. július 10-én engedélyezte D. João Pereira Venancio leiria-fatimai megyéspüspök.
A monumentális Keresztutat, Marek László magyar mérnök a pásztorok útjára, a főbb jelenési helyek érintésével tervezte meg, melyet Lúcia nővér a püspök kérésére még 1946. május 21-én azonosított (lásd alul!).

     1679 elején Colombiére Kolos atya végre visszatérhetett a ködös Angliából, mely nem tett jót az egészségének ‒ különösen ‒, hogy néhány hétig még börtönbe is zárták, ahol megbetegedett. Tuberkulózist kapott, ami aztán a halálát is okozta: 1682. február 15-én halt meg Paray-ban.
     1684. március 26-án látott napvilágot Retraite spirituelle (Lelki magábaszállás) című könyve, amely által széles körben ismertté tette Alacoque Szent Margit magánkinyilatkoztatásait. Ez a könyv nagyban hozzájárult a Jézus Szíve-tisztelet elterjedéséhez. A korábbi ellenségeskedés dacára a könyvet a vizitációs apácák ebédlőjében is felolvasták!
     1684 májusában ismét új főnöknőt kaptak a nővérek, aki azonnal maga mellé vette Margit nővért asszisztensnek. Ezt követőn két évig a novíciák mesternője volt, majd ismét asszisztensi megbízást kapott. E hivatalok lehetővé tették számára, hogy szélesebb körben is megismertesse Jézus Szent Szívének titkát, és egyre jobban felszítsa a lelkekben a Szent Szív iránti tiszteletet, amely hamarosan a többi vizitációs kolostorban is otthonra talált. Margit nővér egész életében meg volt győződve arról, hogy a Jézus Szíve-tiszteletben nagyon jelentős szerepe lesz a jezsuita rendnek.
     Közben azonban Margit nővér egészsége meggyengült.
     1690. október 9-én ágynak dőlt és október 16-án estére meghalt Paray le Monial-ban 43 évesen.
Nagyon értékes önéletrajzot hagyott hátra, amelyet 1685-ben írt, és nővértársai ügyességén múlott, hogy meg tudták menteni, mert beteg állapotában meg akarta semmisíteni.
     Margit nővért 1864. április 24-én boldoggá, 1920. május 13-án szentté avatták. Ünnepét 1929-ben vették fel a római naptárba, október 17-re.
1969-ben Antiochiai Szent Ignác miatt egy nappal korábbra, 16-ra helyezték át.

Kérünk Istenünk, áraszd reánk azt a lelkületet, amellyel Szent Margitot oly különlegesen gazdaggá tetted, hogy megismerjük Krisztus minden értelmet felülmúló szeretetét, és beteljünk Isten egész teljességével!

(folyt.) (Források az első részben!)

15 perc  https://youtu.be/DqDFzt-01Ac

Amikor a Szűzanya megjelent Lourdes-ban a kis Bernadettnek, így szólt: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, akiben számunkra az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad”!
A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!  Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Isten azonban gondoskodott leányáról: 1675 februárjában a vizitációs apácák elöljárónak kapták a Paray-i jezsuiták közül a gyenge egészségű Colombiére Kolos atyát (Claude La Colombière 1641‒1682), aki rövidesen Margit lelkiatyja lett és megnyugtatta a kapott kegyelmek valódiságáról.
     Alacoque Szent Margit ekkor feltárta előtte a vágyát és a küldetését, miszerint a Jézus Szíve-tiszteletet kell szélesebb körben elterjesztenie. Elmondta nagy látomását, amelyben 1675. június 15-én, Úrnapja oktáváján volt része, amelyben az Úr Krisztus megbízta azzal, hogy gondoskodjék Jézus Szívének ünnepéről. Erről írást is készített, amelyet átadott Colombiére atyának, aki azt később lelki írásaiban közzé is tette. Június 21-én mindketten felajánlották magukat Jézus Szent Szívének.
     Colombiére Kolos támogatásával Margit-Mária nővér egy évig nyugodtabb körülmények között élhetett. Ebben az évben halt meg az édesanyja.
     A protestantizmussal (janzenizmus) fertőzött egyházi elöljáróknak nem tetszett Colombiére atya Krisztus misztériumához hű bensőséges hitélete, ezért 1676. szeptember végén Angliába küldték, s amint eltávozott, a nővértársak ellenségeskedései ismét fellángoltak. A tetőpontot akkor érték el, amikor 1677. november 20-án Margit-Mária nővér, engedve a belső indításnak, elmondta nővértársainak azokat a kifogásokat, amelyeket Krisztus mondott neki a kolostor ellen. Emiatt szabályos lázadás tört ki a nővérek között. Végül azonban a kolostort felkavaró félreértések elcsitultak.
1678-ban új elöljárónőt kapott a kolostor, aki hamarosan meggyőződhetett Margit nővér életszentségéről, mégis kötelességének érezte, hogy komoly próbák elé állítsa és ismételten mélyen megalázza. Margit közben megbetegedett, s amikor a főnöknő két alkalommal is megparancsolta neki, hogy imádságban kérje a felgyógyulását, Margit engedelmeskedett, és fel is épült mind a két alkalommal!

(folyt.) (Források az első részben!)

     Október 19-én emlékezik az Egyház Alkantarai Szent Péterre (1499-1562).
A XVI. században, amikor Európában a reformáció hatására sok szerzetes elhagyta a kolostorokat, Spanyolországban egy ellenkező irányú reform valósult meg. Loyolai Szent Ignác rendalapítással, Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János a karmelita-, Alkantarai Szent Péter pedig a ferences rend belső reformjával adott lendületet a Katolikus Egyháznak.

LA SALETTE II. https://youtu.be/M1OwF4J0D4A

     Lúcia nővér visszaemlékezéseiben olvasható, hogy a Pokol látomása két kis unokatestvérében olyan rémületet keltett, hogy a Mária Szeplőtelen Szívének felajánlott összes vezeklés és önmegtagadás semmiségnek tűnt számukra, a bűnösök pokoltól való megmentéséért.
     A három kis Fatimai Pásztor komolyan vette a Szűzanya tömören megfogalmazott engesztelő kérését: „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”

     Kedves Hallgatóim! Ez a fatimai kérés legyen szemünk előtt és akkor remélhetünk! Az előzőkben hallhattak arról a felvillant egységről, amikor az egész világon közvetítették a fatimai üzenetet, ráadásul Moszkvából!
Utóbb példát hallhattunk a két kis boldoggá avatott fatimai pásztor hősies engeszteléséről, mely megrendítette a poklot! Nos, a Szeplőtelen Szív győzelme körvonalazódik, de mihamarabbi megvalósulásáért valamennyiünknek hathatósan küzdenünk kell!
Hűség az Egyházhoz, hűség a fatimai üzenethez és a világ fényre derül!

Fatimai Szűzanya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen

  Október 18-án Szent Lukács evangélistáról emlékezünk meg. Pál apostolt kísérte missziós útjain, mestere halálát követően pedig Egyiptomban és Görögországban prédikált. Evangéliumán kívül őt tartjuk az Apostolok Cselekedetei újszövetségi könyv szerzőjének is. Ő írt legtöbbet a Szent Szűzről, ezért a "Szűzanya titkárának" is nevezik. Kiváló festő lévén, neki tulajdonítanak néhány Mária-ábrázolást, köztük a Czenstochovai Madonna képét is! Polgári foglalkozására nézve orvos volt, Szent Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” (Kol 4,14). Így lett az orvosok, a kórházak, a fürdők és az ikonfestők védőszentje.

LA SALETTE I. https://youtu.be/9afIHuxQrf4

     Majdnem két évnyi bizonytalanság után 1671-ben végre megkapta a család hozzájárulását a kolostorba vonuláshoz, és beléphetett a Paray-le-Monial-i Sarlós Boldogasszony vizitációs apácák közé jelöltnek. (Fent: Paray le Monial, lentebb a kolostor kertje)
     A kolostori elöljárók felé a család egyetlen feltételt szabott, hogy Margittal soha nem etetnek sajtot. Bár ezt írásba is foglalták, az elöljáróváltással mindez feledésbe merült, és szentünknek kötelező volt minden ételt megennie, köztük a sajtot is! Ez is egyike volt kíméletlen próbatételeinek, többször bele is betegedett. Amikor a betegszobára küldték ápolónak, a vezető nővér különösen gorombán bánt vele.
     Elöljáróit nyugtalanították állandó Istenbe-merültségei, a szünet nélküli félig eksztatikus állapota, ezért komoly vizsgálatoknak vetették alá. Emiatt csak 1672. november 6-án tehetett fogadalmat. A vizsgálatok és próbatétek jelentős része megaláztatásokat jelentett. Így a fogadalomtétel előtti rekollekciós napon is kirendelték, hogy vigyázzon a kolostor szamaraira. Ő zokszó nélkül engedelmeskedett, s miközben a szamarakat őrizte, egy bokorba húzódva imádkozott, ahol rendkívüli megvilágosodást kapott Krisztus kínszenvedéseiről.
     Ugyanebben az időben kapta az első magánkinyilatkoztatásokat Jézus Szent Szívéről. Az egyik látomásban megismerhette, hogy e Szívnek mennyit kellett szenvednie az emberi közömbösségek, hitehagyások és bűnök miatt.
Közben Krisztus egyre inkább feltárta előtte Szent Szívének titkát, s valószínűleg 1673. december 27-én kapta az első nagy kinyilatkoztatást, melyet le is rajzolt (ld. a képet).
     Magánkinyilatkoztatásai mind határozottabb és világosabb tartalmat nyertek. Egyik legmegrázóbb látomása az volt, amelyben Krisztus szeretettől lángoló szívét látta. Ez valószínűleg 1674 Úrnapján történt. Hogy e látomások felől ítéletet alkothasson, a főnöknő anya különböző szakértőkkel vizsgáltatta meg, akiknek véleménye nagyon kedvezőtlen volt rá nézve. A kolostor többi nővére részéről folyvást bántást és meg nem értést kellett elszenvednie, de Margit-Mária nővér türelme kimeríthetetlen volt.

(folyt.) (Források az első részben!)

   Francesco Bamonte, Róma vezető ördögűzője írja könyvében, hogy az ördög kényszeredetten megvallotta a következőket:
"Nem tudjátok, vagy tudjátok, de nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok, Má-ri-a Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni az egész világot. Egyedül az Ő Szeplőtelen Szíve!"
     2009. június 3-án a démon, önelégülten, így kezdett beszélni (a Szűzanyáról): "Ő beszél veletek, kér és figyelmeztet, de ti nem hisztek neki, vagy nem halljátok. Oh, ha hallanátok, hogy amit mond, nekem végem lenne (és itt a démon elégedetten kacagott), de ti nem halljátok és nem hallgatjátok meg. Köszönöm! Oh, ügyes, ügyes! Jól csináljátok! Csak így tovább!"
‒ Biztos vagy benne, hogy senki nem hallgat rá? ‒ kérdezte az ördögűző.
‒ Egyesek, egyesek, de kevesen, nagyon kevesen és Ő állandóan sír emiatt. (...)
Ekkor azt mondtam ‒ folytatja az exorcista atya:
‒ Mondd meg az igazat, a teljes igazságot Jézus nevében! Megparancsolom, beszélj tisztátalan lélek! Épphogy kiejtettem e szavakat, mintha valaki kényszerítené, rikácsolva rögtön felkiáltott:
‒ Jól van, jól van, jól vaaaan! Azon kevesek, azon kevesek miatt, Szíve végül diadalmaskodiiiiiiik!!!! (ezt az utolsó szót rettenetes és hosszas üvöltéssel mondta ki) ‒ majd hozzátette, ismét üvöltve: "Meg van írva, meg van írva, meg van írva és én nem tehetek semmiiit!!!"
Francesco Bamonte ördögűző így folytatja:
Február 20-án van a két kis Fatima-i pásztorgyermek, Boldog Márto Ferenc és Jácinta liturgikus ünnepe. E napon, többször is a két kis Boldog segítő közbenjárását kértük, mire a megszálló démon Ferencre utalva, ezt mondta:
"Ez a kis csöppség annyi, de annyi ütést mért rám azokkal a Füzérekkel!", majd Boldog Jácintáról rettenetesen tajtékozva így szólt: "És az a másik, a három közül a legkisebb, az volt a »legrosszabb«. Ő rögtön azt mondta: »Igeen! lgeen! Vigyél Magaddal. Add, hogy szenvedjek, hogy megmenthessem a szegény bűnösöket a pokoltól!« Ezt mondta az a kis ostoba. Honnan tudta? Ki tanította ezekre? Annyira áttetsző volt, hozzá sem érhettem..."

(Forrás: F. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014. 177-178. o.)

A rózsafüzér önmagában is „szent tárgy”, mivel kereszt van rajta!

Ajánlatos az Egyház által megszenteltetni, s ezzel kegytárgynak minősül, ám ekként is kell vele bánni! Tehát nem dísztárgy vagy nyakék, különösen nem „a nagyitól örökölt kabala”, hanem a Miatyánkok és Ave-Máriák számolására szolgáló füzér!

Birtoklása, magunknál való hordása, illetve a vele való ima külön kegyelmi ígéretekkel – az Egyház által megszabott – ún. búcsúkkal jár. Imánkat megáldott rózsafüzérrel végeznünk! Az Oltáriszentség előtt, vagy  közösségben (de tévén és rádión keresztül is) folyamatosan mondott 5 tizedes rózsafüzér (a végén a pápa szándékára külön elmondott egy Hiszekegy, Üdvözlégy és Dicsőség föltétele mellett) teljes búcsúval-, egyéb módozatai pedig részleges búcsúval járnak. Ennek elnyeréséhez tehát elegendő egy 5 tizedes rózsafüzér (párban) közösségben való elmondása, elmélkedve a titkokról (plusz a fent említett feltétel a pápa szándékára!) 

Felhasznált források:
http://ujember.hu/alacoque-margit-maria-oktober-16/
http://www.katolikus.hu/szentek/1016-164.html
http://www.hitvallas.hu/regi/hitv0510/hitv051015.html
http://katolikusokeloforuma.network.hu/blog/katolikusok-elo-kozossege-blogja/oktober-16-alacoque-szent-margit-maria-szent-hedvig
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1QMQDu3ziAIJ:csepa.vaciegyhazmegye.hu/dok/Jezus_Szive_tisztelet.pdf+&cd=13&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alacoque_Szent_Margit

ÉLETE
     Alacoque Margit-Mária 1647. július 22-én született a burgundiai Lauthecourban. (Fent a szülőháza)
Családja viszonylag jómódban élt hét gyermekével, melyből Margit az ötödik volt. Apja paraszti sorból királyi jegyzővé küzdi fel magát.
     Öt éves korában egy látomásban a Szűzanya kezét fogva szüzességi fogadalmat tett Jézusnak.
     Nyolc éves volt, amikor meghalt az édesapja, és a család rendezetlen anyagi körülmények közt maradt. Margitot a charolles-i klarisszák kollégiumába adták, ahol hamarosan elsőáldozáshoz járulhatott. De nem maradhatott itt sokáig, s csak a legelemibb ismereteket sajátította el, mert tíz éves korában súlyos gyermekbénulás támadta meg. Betegsége négy évig tartott, s gyógyulása oly váratlan és hirtelen volt, hogy ő maga csodának tulajdonította.
     Életrevaló jellemvonásai: a józan paraszti gondolkodás, a mesterkéltség nélküli természetesség, a vidámság, a társaság és szórakozás kedvelése. Ám volt két meghatározó – ám az előzőkhöz képest ellentmondásos tulajdonsága is. Az egyik a lelki érzékenysége, mely már kora gyermekkorától a jámborságra, a magány szeretetére és a szemlélődő imádságra való hajlamként mutatkozott meg. A másik a rendkívül erős testi undorokban fejeződött ki, nem tudta megenni például a sajtot.
     Közben a család pénzügyeit Margit anyai nagybátyja vette kézbe, akinek családja cselédként bánt Margittal és édesanyjával. Ebben a nyers és barátságtalan környezetben sokat kellett szenvednie. 1665-ben édesanyja férjhez akarta adni, hogy kiszabadítsa a kegyetlen helyzetből. Margit megingott ugyan, de az eddig kialakult imádságos élete már misztikus vonásokat kezdett mutatni. Hosszú órákat töltött az imádságban, kemény testi vezeklést folytatott, s a szórakozottságot, amely pl. néha meglepte, súlyos hibaként bánta meg gyónásaiban.
Néhány rendkívüli jelenség és jelenés is mutatkozott már az életében, olyannyira, hogy 1667-ben egy minden kétséget kizáró hívás hatására döntött úgy, hogy szerzetbe lép. Szándéka azonban családi vitákat kavart. 

(folyt.)

     A portugál tévé egyik riportere 1989-ben, utcai járókelőknek a következő kérdést tette fel: ‒ Lát Ön kapcsolatot a legújabb kelet-európai események és a Szűzanya 1917-es fatimai ígérete között, hogy Oroszország meg fog térni? Egy asszony közvetlen válasza így hangzott: "Hát ki nem látja ezt?"
     Az egyházi és politikai élet neves személyiségei egybehangzóan állítják, hogy ha várták is a jövőben, azokban az években, senki sem láthatta előre a meglepő eseményeket. Nyilván persze ezt a fordulatot csak azok várták epedve, akik a Szűzanya ígéretét ismerték és hittek neki.
A változások 1984. március 25-e után indultak el nagy iramban, amikor II. János Pál pápa minden püspökkel lelki egységben a világot és Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének felajánlotta, ahogyan ezt a Szűzanya kívánta.
A Szentatya ezt a felajánlást a római Szent Péter téren a fatimai szobor előtt végezte, amelyet kifejezetten emiatt vitt a fatimai püspök Rómába.
1989. május 13-án a fatimai szobrot már a moszkvai Kremlben is fogadták és felállították.
De 1991. október 13-a két szempontból vonul be Fatima történetébe.
Először jött hivatalosan egy orosz katolikus püspök, Tadeusz Kondrusiewicz érsek egy zarándokcsoporttal a Szovjetunióból Fatimába. Ezenkívül először történt műholdas tévéközvetítés a zarándoklat ünnepségeiről Oroszországba.
     A tévé- és rádióprogramot Fatimából és Moszkvából közvetítették és mintegy 300 millió nézőt és hallgatót ért el. Valóban, különféle orosz rádióadók és tévéállomások – kivéve az iszlám lakosságnak szóló adókat –, médiaközpontok, más európai adók és 380 kábeltelevízió az USA-ban, majdnem két óra hosszat közvetlen egyenes adásban voltak Fatimával. A moszkvai orosz tévének és Portugália nemzeti és katolikus adójának, valamint a Blagovest-nek (Örömhír, egy rádióprogram, mely évek óta napi egyórás katolikus adást is sugároz a Szovjetunióban) közreműködése tette ezt lehetővé.
Az első 15 percben dokumentumbeszámoló volt Fatimáról, ezt követte két pódiumbeszélgetés Moszkvából és Fatimából, közben egy ablakon keresztül a betegek megáldásának, a fatimai búcsúkörmenetnek és az előző esti gyertyás körmenetnek a jeleneteit is felvillantották.
     A fatimai püspök egy rövid üzenettel fordult a nézőkhöz:
Századunk folyamán sehol sem szerették annyira Oroszországot, mint Fatimában!
Ezért sehol a világon nem ünneplik annyira Oroszország lelki felszabadulását, és nem mondanak olyan hálás köszönetet Istennek és az ég Királynőjének, a Kazany-i Szűzanyának, mint Fatimában! Az adás előtt egy moszkvai szerkesztő így kiáltott föl: "Ezért a közvetítésért két évvel ezelőtt még fölakasztották volna az embert!"
     Tulajdonképpen az a legfontosabb, hogy tudjuk: milyen sok ember van, aki értünk imádkozott, és az mind a Fatimai Szűzanyának köszönhető – hangzott el egy orosz háziasszony zárószava a fatimai közvetítés után.
     A moszkvai tévéadó termében a neves személyiségek között jelen volt P. Werenfried van Straaten, a fatimai üzenet nagy apostola. Komoly, csodálatot keltő fellépése aláhúzta meggyőződését: Oroszország megtérése feltételezi a materialista Nyugat megtérését.
Oroszország valamennyi tévéállomása megismételte ezt a programot november 6-án, a forradalom évfordulójának előestéjén. (FATIMAI LÁTNOKOK c. fatimai folyóirat 1991. 5-6. számából.)

Tadeusz Kondrusiewicz moszkvai érsek 1996-ban és 97-ben két újabb látogatást tett Fatimában, ezúttal is minden alkalommal meglátogatta Lúcia nővért Coimbrá-ban. Amikor a nővér először találkozott a moszkvai érsekkel így sóhajtott fel: "végre valaki, aki Oroszországból jött!"
Kondrusiewicz érsek nyilatkozatának részlete: »Számunkra, katolikusok számára Fatima üzenete a szovjet rezsim idején a remény üzenete volt. Teljes sötétségben éltünk, de amikor értesültünk Szűzanya ígéretéről, hogy „Szeplőtelen Szívem győzni fog és Oroszország megtér”, fénysugár volt ez számunkra! Amikor a politikai vezetők, 1991. december 8-án aláírták a Szovjetunió feloszlatásáról szóló dokumentumot, bizonyára nem voltak tudatában annak, hogy az a nap Szeplőtelen Fogantatás ünnepe volt.«
Lám, kedves Hallgatóim, így függnek össze egységes egésszé az Istenanya jelenései 1830-tól Fatimáig és még tovább!

3 p. 20 mp. https://youtu.be/UG1uYRU1JQE

A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak.

Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.

(vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.) 

     3. KÉRDÉS: Miért késedelmeskedett az Egyház a Világ felajánlásával Oroszországot külön megemlítve?
     VÁLASZ: Ugyan bizony az Egyházat, mint Krisztus Misztikus Testét csak a Pápa személye és a világ püspökei alkotják? Mert bizony nem így van!
Az Egyház testrészei az alsópapság és a hívek tömegei is! Vajon a keresztény világ a maga részéről teljesítette-e a Szűzanya fatimai kéréseit? A papság felajánlotta-e egyházközségét, templomát a Szeplőtelen Szív oltalmába? Elsőszombatokon tesznek-e említést a Szeplőtelen Szív fatimai ígéreteiről? A hívek felajánlották-e napi áldozataikat, gondjaikat bajaikat, betegségeiket Jézus és Mária Szívének engesztelésül? Felajánlották-e magukat és családjaikat Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába? Imádkozzák-e naponta a rózsafüzért és teljesítették-e akár csak egyszer is az Öt Elsőszombati szentgyónást, szentáldozást, 15 percet eltöltve a mise után Mária Szeplőtelen Szívéről elmélkedve? Pláne, papi felhívásra? Nos kedves Hallgatóim, ha így lett volna ‒ a pápai felajánlás is még időben megtörténhetett volna!
Az  pedig, hogy a felajánlások többségében kihagyták Oroszország megemlítését, ez súlyos politikai veszélyei miatt történt! Ne feledjük, hogy egyedül a 20. században több keresztényt öltek meg a hitéért, mint a megelőző tizenkilenc évszázadban összesen, és ebben a "dicső" oroszországi kommunizmus élen járt!
Fatima, mindig érzékeny pontja volt az istentelen hatalmaknak, akik görcsösen uralták a médiákat és papokat vertek meg és ítéltek hosszú börtönbüntetésre, csak azért mert foglalkoztak az ifjúsággal!
Kedves Olvasóim talán még emlékeznek arra a rózsafüzért ismertető kis magyarországi füzetkére, melyet az Állam-Egyházügyi hivatal csak úgy engedélyezett kinyomatni, ha a Fatimai Ima ki van hagyva belőle? Nos ez bár csekélység, de jellemző volt a fojtott gyűlöletre, amelyet Szent II. János Pál pápánk helyesen láttatott: "a titok harmadik részének közzétételével, az Egyház üldözése sok helyütt elállatiasodhatott volna"!

https://youtu.be/lSlym1m1OeU

Elmélkedések a Szűzanyáról. Személyesen kell elősegítenünk a békét a családban és a világban!

Ne az újabb és újabb ima-fogalmazványokat, és ne az ökumenikus imákat mondjuk, hanem a Szent Rózsafüzért!

Alacoque Szent Margit (1647-1690) a Jézus Szíve tisztelet kiváltságoltjának emléknapját úgy ünnepeljük meg, hogy életét és magánkinyilatkoztatásait ismertetem holnaptól, nyolc részben. Fogadják szeretettel! 

Alacoque Szent Margit imája
Ó szerető Szív,
Beléd helyezem minden bizalmamat!
Félek az én gyengeségemtől és gonoszságomtól,
mert minden kitelik tőlem,
de a Te szeretetedtől mindent remélek.

Töröld el bennem mindazt,
ami nem tetszik Neked, vagy ellenáll Neked.
Hassa át a Te tiszta szereteted
olyan mélyen a szívemet,
hogy soha el ne tudjalak felejteni,
és soha ne legyek képes Tőled elválni.

Üdvözítőm, minden szeretetedre kérlek,
írd be nevemet szentséges Szívedbe!
Boldogságom és dicsőségem legyen
a Te szolgálatodban élni és halni! Ámen. 

Szent Margit könyörögj érettünk!

A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé –  jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. Grignon, TMT 52) 

AVILAI SZENT TERÉZNEK TULAJDONÍTOTT IMA

Hozzon a mai nap belső békét számodra.
Bízz az Istenben annyira, hogy tudd,
pontosan ott vagy, ahol lenned kell.
Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket,
amelyek a hitből erednek.
Használd az adottságokat,
amelyeket kaptál, és add tovább a szeretetet,
amely megadatott számodra.
Légy elégedett abban a tudatban,
hogy Isten gyermeke vagy.
Legyen ez a tudat ’teljesen a tied’,
és adja meg lelkednek a dal, a tánc,
a hála és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunké!

Szent Teréz, könyörögj népünk megtéréséért és fiataljaink hivatásáért!

Hálaadás (Kilencedik napra)

     (Ha lehet, gyújts két gyertyát a Pompei Szűzanya képe előtt. Vedd kezedbe a rózsafüzért és mondd:)
Istenem, jöjj segítségemre! ‒ Uram, siess megsegíteni engem!

     I. Íme, lábadhoz borulok, Jézus szeplőtelen Anyja, akit Valle di Pompeiben a Rózsafüzér Királynőjeként tisztelünk. Örvendező szívvel és igen hálás lélekkel térek vissza hozzád, jótevőm, édes úrnőm, szívem királynője, aki megmutattad, hogy valóban anyám vagy, nagyon szerető anyám vagy. Meghallgattad sóhajaimat, megvigasztaltál szomorúságomban, és visszaadtad a békét szorongatásaimban. Fájdalom és halálfélelem vette körül a szívemet, és te, ó, anyám, pompei trónodról egyetlen jóságos pillantásoddal elnyugtattál. Lehetett-e valaha is hallani, hogy valaki bizalommal hozzád folyamodott, és nem nyert meghallgatást? Ha az egész világ megtudná, milyen jóságos vagy, mennyire együtt érzel a szenvedővel, minden teremtmény hozzád folyamodna. Hadd áldjalak mindig, ó, Pompei szűz királynője, és áldjanak velem együtt mind az emberek és az angyalok, a föld és az ég. Amen. Dicsőség az Atyának...
     (Salve Regina:) Üdvözlégy Királynőnk, Irgalom Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvözlégy! Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó Irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen
     II. Hálát adok neked, Istenem, és hála neked, Isten Anyja, az új jótéteményekért, melyeket kegyelemből és irgalomból adtatok nekem. Mi lett volna belőlem, ha te elutasítod sóhajaimat és könnyeimet? Mondjanak helyettem hálát a paradicsomi angyalok, apostolok, vértanúk, szüzek, hitvallók kórusai. Mondjanak helyettem hálát neked azok a bűnösök, akiknek lelkét megmentetted, s most az égben a te halhatatlan szépséged látásának örvendenek. Szeretném, ha velem együtt minden teremtmény szeretne téged, és az egész világ visszhangozná hálámat. Mit adhatnék viszonzásul neked, ó, jóságos és csodálatos királynő? Hátralévő életemet neked és tiszteleted terjesztésének szentelem mindenütt, ó, Rózsafüzér Pompei Királynője, kinek segítségül hívására az Úr kegyelme meglátogatott engem. Terjeszteni fogom rózsafüzéred ájtatosságát, és elmondom mindenkinek az irgalmasságot, amit velem cselekedtél; hirdetni fogom, milyen jó voltál hozzám, hogy a hozzám hasonló méltatlanok és bűnösök is bizalommal forduljanak hozzád. Amen. Dicsőség az Atyának... Salve Regina...
     III. Milyen neveken szólítsalak téged, ó, békesség hófehér galambja? Milyen néven hívjalak segítségül téged, akit a szent egyháztanítók így szólítottak: teremtés úrnője, élet kapuja, Isten temploma, fénynek palotája, egek dicsősége, szentek szentje, csodák csodája, Magasságbeli paradicsoma? Te vagy a kegyelmek kincstartója, a megkérlelhető mindenhatóság, sőt, Isten irgalmassága vagy, mely kiárad a szerencsétlenekre. De azt is tudom, hogy kedves a szívednek, ha úgy szólítanak: Rózsafüzér Királynője Pompei völgyében. S amikor így szólítunk, titokzatos neved édességét érzem, ó, paradicsomi Rózsa, akit átültettek a könnyek völgyébe, hogy édesítsd Éva száműzött fiainak keserűségét; szeretet pirosló Rózsája, illatosabb Libanon minden illatánál, aki mennyei kedvességed illatával völgyedbe vonzod azoknak szívét, akik megbántották Isten Szívét. Az örökké friss Rózsa vagy, aki a mennyei vizek patakjából öntözött gyökereidet a tűzesőtől fölégetett földbe bocsátottad; érintetlen szépségű Rózsa vagy, aki a pusztaságban megtelepítetted az Úr gyönyörűségeinek kertjét. Magasztaljuk Istent, aki ily csodálatossá tette a nevedet. Áldjátok, ó, népek a Pompeji Szűzanya nevét, mert az egész föld telve van az ő irgalmasságával. Amen. Dicsőség az Atyának... Salve Regina...
     IV. Háborgó hullámokból emeltem a szememet hozzád, reménynek új Csillaga, aki napjainkban a romlás völgyében megjelentél nekünk. A keserűség mélyéből emeltem hozzád szavamat, Rózsafüzér Pompei Királynője, és tapasztaltam e számodra oly kedves név hatalmát. Üdvöz légy! – fogom kiáltani mindig. – Üdvözlégy, ó, jóságos Anya, kegyelmek mérhetetlen tengere, jóság és együttérzés óceánja! Ki énekelheti méltón rózsafüzéred dicsőségét, a te rózsafüzéred győzelmeit? A világnak, mely kitépi magát Jézus karjaiból, hogy a sátán karmaiba kerüljön, menedéket készítettél e völgyben, ahol a sátán elnyelte a lelkeket. Győzelmesen megtiportad a pogány templomok maradványait, és a bálványimádás romjait hatalmad zsámolyává tetted. A halál földjét a föltámadás és az élet völgyévé változtattad, és az ellenséged uralta földön fölépítetted a menedék várát, ahova üdvözülni gyűjtöd össze a népeket. Íme, szerte a világban élő gyermekeid trónust emeltek neked irgalmasságaid diadalmi jelvényeként, hogy tanúskodjanak csodatetteidről. E trónusról hívtál engem szeretett gyermekeid közé: irgalmas tekinteted rajtam, bűnösön is megpihent. Örökké áldottak legyenek a te műveid, ó, Úrnőm; áldottak legyenek a romlás és a pusztulás völgyében végbevitt csodatetteid. Amen. Dicsőség az Atyának... Salve Regina...
     V. Minden nyelv visszhangozza dicsőségedet, ó, Úrnőm, és az este adja át hálaadásunk énekét a következő napnak. Mondjanak boldognak téged minden nemzetek, és hirdesse boldogságodat a föld minden határa és minden égi kórus. Én is háromszor boldognak mondalak téged az angyalokkal, a főangyalokkal és a fejedelemségekkel; háromszor boldognak mondalak a hatalmasságokkal, az égi erősségekkel és az uralmakkal. A legboldogabbnak hirdetlek a trónusokkal, a kerubokkal és a szeráfokkal. Ó, megmentő Úrnő, irgalmas szemedet ne fordítsd el e családról, e nemzetről, az egész Egyházról. Mindenekfölött ne tagadd meg tőlem a legnagyobb kegyelmet: esendőségem soha el ne szakítson tőled. Ebben a hitben és ebben a szerelemben, melytől most lángol a lelkem, add, hogy utolsó leheletemig megmaradjak. És add, hogy mindnyájan, akik a te pompei kegyhelyed ékességéhez s karitatív műveinek gyarapodásához hozzájárulunk, választottaid közé számláltassunk.
Ó, anyám rózsafüzére, a szívemhez szorítalak, és tisztelettel megcsókollak. Te vagy az út, mely minden erényhez elvezet, a mennyországot kiérdemlő kincsek tárháza. Üdvösségre rendeltségem záloga, az ellenséget megkötöző, erős lánc, béke forrása azoknak, akik életükben tisztelnek téged, a győzelem reménye annak, aki halálakor megcsókol téged.
Végső órámban téged várlak, ó, anyám, megjelenésed lesz üdvösségem jele, és a te rózsafüzéred nyitja meg nekem a mennyország kapuját. Amen. Dicsőség az Atyának... Salve Regina...

     V: Imádkozzál érettünk, Rózsafüzér Királynője!
     R: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megtanítottál minket arra, hogy bizalommal forduljunk hozzád és így szólítsunk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy; jóságos Urunk, aki mindig irgalmas vagy és a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására megbocsátasz, hallgass meg minket, akik a rózsafüzér gyermekei lehetünk; fogadd el alázatos hálaadásunkat a kapott jókért, és a trónust, melyet a pompei kegyhelyen fölállítottál, tedd mindennap dicsőségesebbé és maradandóvá, a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeiért. Amen.

És mondjuk el az öttizedes rózsafüzért!

     A titok harmadik részében mi az, amely csak 1960 után vált „érthetőbbé”, hiszen Lúcia nővér is a nyilvánosságra hozatal dátumát 1960 utánra jelölte meg?
     VÁLASZ: Az 1956-tól 68-ig eltelt 12 esztendő, olyan nagyságrendű választóvonal az emberiség történetében, mint a Véres Francia Forradalom volt a lélekrombolás tekintetében! A 12 évnyi időszak egy döntési lehetőség volt az emberiség számára a jó vagy rossz irányú kibontakozásra.
És a hatalmon lévők a rosszat választották! Szinte a szemük láttára hagyták vérbe fojtani az 1956-os Magyar Szabadságharcot, a magyarországi sortüzeket és hagyták a Természeti Törvények (mi több a Tízparancsolat) lábbal tiprását az erkölcsi szabadosság, a magzatgyilkosság és a fogamzásgátlás korlátlan elburjánzását, és ezekkel párhuzamosan sorra levetették a kereszteket az iskolákban! Márpedig a Harmadik Fatimai Titok értelmezésének kulcsa: ‒ az emberiség válasza ‒ a Szűzanya bűnbánatra és megtérésre való felszólítására.
Szemmel látható, hogy az emberiség a 60-as években egyre inkább eltávolodott a hit és erkölcs útjáról, és a közömbösség, az élvhajhászat és önzés útjára lépett. És ha ez volt a VÁLASZA, akkor ez volt a közzététel akadálya is!
Ezt is a marxizmus-leninizmus ‒ vagyis ‒ Oroszország tévtanainak és hazugságainak a gyümölcseként értelmezhetjük, melyet a Dicsőséges Magyar Forradalom irtóztatón kegyetlen vérbefojtásával "koronáztak meg" – végtére is a saját kárukra –, hiszen alapjaiban rendítették meg a marxizmus-, a kommunizmus- és a Szovjetunió iránti bizalmat.
De ennek felismerése akkor már nem volt elég, mert az un. "gyümölcsök" már szétszórták mérgező magvaikat szerte a világban, és ezek már önálló hajtásokat hoztak. És ezek eredményezték a világon lényegében egységes anarchikus-, maoista- és nihilista mozgalmakat, a "drogkultúrát" és a "szexuális forradalom" berobbanását, lényegében a Krisztus Egyházától való elidegenedést! Elég csupán az 1968-as kultúrforradalmakat megneveznünk, mely a Sorbonne egyetemről indult el és az egész világon elterjedt. Ez sajnos, a természetéből adódóan többé-kevésbé magába foglalta és foglalja Istennek, a kinyilatkoztatásnak és az Egyház tanításának az elutasítását. Sajnos ez a válság a kereszténység nagy részét megkísértette és érinti napjainkban is!
Nos, ez a zűrzavar vált nyilvánvalóvá a 60-as évek közepén és akkor, azokban az években a Harmadik Titok rettenetére való rámutatás, korántsem lett volna enyhítő, üdvös hatással a világra, sőt az Istentől való eltávolodást eredményezte volna! Márpedig ez akkor is így van, hogyha a korabeli hippik ‒ akik mára már kioktató kozmopoliták lettek ‒, csak egy laza vállrándítással szabadkoznak.
Nem véletlen a hatvanas évek vonatkozásában három "kulcsváros" nevének említése: FATIMA, RÓMA, MOSZKVA. (Ha a kedves Olvasóban felmerülne, hogy: "és a nagyhatalmak; Párizs, London, Washington hol maradnak?" ‒ Nos, az "ő" feladatuk A VÁLASZ lett volna, a fatimai vagy a római felhívásra! Ehelyett, segédkeztek Moszkvának /vagy tétlenkedtek/ '56-ban és '68-ban, miközben TUDVA ÉS AKARVA szabadjára engedték a felvilágosodás szabados Szellemét!)

Ámbár a Szentolvasó égi eredetű és pápai bullák számtalanszor jóváhagyták, mégis akadnak úgynevezett „felvilágosultak” (protestálók), akik alvilági befolyás hatására teljes erejükkel hadakoznak a Rózsafüzér ellen. Támadásuk azonban nemcsak egy Mária-ájtatosság ellen irányul, hanem maga a jó Isten ellen, hiszen a rózsafüzér nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek rózsakoszorúja, márpedig ezek az imák égi eredetűek!

(Montforti Grignon Szent Lajos) 

Kilenced a Rózsafüzér Pompei Királynőjéhez

(Ez az imasor 8 napon át azonos, míg a 9. napra külön HÁLAADÓ imádság következik. Ezt holnap olvashatják!)

KEZDÉS:     (Kiemelt helyre tedd a Rózsafüzér Pompei Királynőjének csodatévő képét, esetleg gyújts mellette két gyertyát, a szívedben élő hit jeleként. A kilenced megkezdése előtt vedd kezedbe a rózsafüzért, majd imádkozz Sziénai Szent Katalinhoz, hogy méltasson arra, hogy veled végezze a kilencedet:)

     Ó, Sziénai Szent Katalin, oltalmazóm és tanítóm, aki az égből ott vagy tisztelőid mellett, amikor imádkozzák a rózsafüzért, jöjj most mellém, és imádkozd velem együtt e kilencedet a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki fölállította kegyelmeinek trónusát Valle de Pompeiben, hogy közbenjárásodra elnyerhessem a kért kegyelmet. Amen. Dicsőség az Atyának...

Napi ima
     I. Ó, Szeplőtelen Szűz és a Rózsafüzér Királynője, te ezekben az időkben, amikor kihalt a hit és diadalmaskodott a gonoszság, királynői és anyai trónusodat a halott pogányok területén, az ókori Pompeji földjén akartad fölállítani. A helyről, ahol régen bálványokat és ördögöket imádtak, te, isteni kegyelem anyja, ma az isteni irgalmasság kincseit szórod mindenfelé. Trónusodról, melyen jóságosan uralkodol, fordítsd felém is, ó, Mária, jóságos szemeidet, és könyörülj rajtam, akinek annyira szükségem van segítségedre. Mutasd meg nekem is, mint annyi másnak megmutattad már, hogy valóban az irgalmasság anyja vagy: én pedig teljes szívemmel köszöntelek, s mint úrnőmet és a Rózsafüzér Királynőjét hívlak segítségül.
     (Salve Regina:) Üdvöz légy Királynőnk, Irgalomnak Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvöz légy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen
     II. Trónusod előtt leborulva, ó, nagyságos és dicsőséges Úrnő, a lelkem nyomasztó gondok közepette csodál téged. Szorongatásaim és gondjaim közepette bizalommal tekintek rád, aki lakóhelyedül szegény és nyomorult parasztok földjét választottad, s a romos és néma várossal és amfiteátrummal szemben Győzelmes Királynéként emelted föl hatalmas hangodat, hogy Itália és a katolikus világ minden részéből hívjad téged tisztelő gyermekeidet, hogy templomot építsenek neked. Indulj könyörületre porig alázkodott lelkem iránt. Könyörülj rajtam, ó, Úrnő, könyörülj rajtam, aki módfelett nyomorult és megalázott vagyok! Te, aki a gonosz lelkek réme vagy, oltalmazz szorongató ellenségeimtől: te, aki a keresztények segítsége vagy, ments ki szorongatásaimból. Te, aki életünk vagy, győzd le a halált, mely lelkemet a jelen veszedelemben fenyegeti; add vissza nekem a békét és a nyugalmat, a szeretetet és az üdvösséget. Amen. Salve Regina...
     III. Tudom, hogy oly sokan részesültek jótéteményeidben, csak azért, mert hittel folyamodtak hozzád, Ezért merészellek én is segítségül hívni téged. Egykor megígérted Szent Domonkosnak, hogy akinek kegyelemre van szüksége, rózsafüzéreddel elnyeri; én most a rózsafüzérrel a kezemben emlékeztetni merlek téged, ó, anyám, szent ígéreteidre. Sőt, te magad napjainkban folyamatosan műveled a csodákat, hogy gyermekeidet a pompeji templomba hívjad, hogy ott tiszteljenek. Le akarod tehát törölni könnyeinket, orvosolni akarod bajainkat! Én pedig a szívemből szólva, élő hittel szólítalak és hívlak segítségül: Anyám!... Drága Anyám!... Szépséges Anyám! Édes Anyám, segíts rajtam! Pompeji Rózsafüzér Királynője és Anyja, ne késlekedj kinyújtani hatalmas kezedet megsegítésemre, mert késlekedésed, mint látod, vesztemet okozhatja. Amen. Salve Regina...
     IV. Ki máshoz folyamodhatnék, ha nem hozzád, aki a nyomorultak megsegítője, az elhagyottak támasza, a szomorúak vigasztalója vagy? Megvallom neked, hogy nyomorult az én lelkem: igen nagy bűnök terhelik, megérdemli a pokol tüzét, s méltatlan a kegyelmek elnyerésére! De nem te vagy a reménytelenek reménysége, Jézusnak – ember és Isten között az egyetlen közvetítőnek – az Anyja, hatalmas szószólónk a Magasságbeli trónusánál, a bűnösök menedéke? Csak egyetlen szót szólj mellettem Fiadnál, és Ő meg fog hallgatni téged. Kérjed tehát Tőle, ó, anyám, azt a kegyelmet, amelyre annyira szükségem van. (És most fogalmazd meg kérésedet.) Egyedül te nyerheted el ezt számomra: aki egyetlen reményem, egyetlen vigasztalásom, édességem és életem vagy. Így remélem. Amen. Salve Regina...
     V. Ó, Szent Szűz és a Rózsafüzér Királynője, ki a mennyei Atya leánya, a Fiúisten anyja, a Szentlélek jegyese vagy, aki mindenre képes vagy a Szentháromságnál, esdd ki számomra ezt az annyira szükséges kegyelmet, föltéve, hogy nem akadályozza örök üdvösségemet (és most mondd el megint a kérésedet). Szeplőtelen fogantatásodért, istenanyaságodért, örömeidért, fájdalmaidért, győzelmeidért kérem ezt tőled. Szerelmes Jézusod szívéért, a kilenc hónapért, míg méhedben hordoztad Őt, az Ő fáradalmaiért, keserves kínszenvedéséért, kereszthaláláért, az Ő szentséges nevéért, drágalátos véréért kérem ezt tőled. Végül a te édes szívedért kérem, a te dicsőséges nevedben, Ó, Mária, aki a tenger csillaga, hatalmas úrnő, a fájdalom tengere, a Paradicsom kapuja, és minden kegyelmek anyja vagy. Bízom benned, tőled remélek mindent, segítened kell rajtam. Amen. Salve Regina...     

     Előimádkozó: Imádkozzál érettünk, Rózsafüzér Királynője!
     Válasz:          Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és föltámadásával megszerezte nekünk az örök üdvösség javait: engedd nekünk, hogy a Boldogságos Szűz Mária rózsafüzérének e titkait tisztelve kövessük, amit bennük szemlélünk, és elnyerjük, amit ígérnek, Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
Imádság Szent Domonkoshoz és Sziénai Szent Katalinhoz a Pompei Szűzanyától kért kegyelem elnyeréséért.
Ó, Istennek szent papja és dicsőséges pátriárka, Szent Domonkos, aki a mennyország Királynőjének barátja, szeretett fia és bizalmasa voltál, és annyi csodát tettél a rózsafüzér erejével; és te, Sziénai Szent Katalin, a rózsafüzér rendjének első leánya és hatalmas közvetítő Mária trónusánál és Jézus szívénél, akivel szívet cseréltél: ti, drága szentjeim, lássátok meg szükségeimet és könyörüljetek jelen helyzetemen. Míg a földön éltetek, szívetek nyitva volt mások minden nyomorúsága iránt, és hatalmas kézzel segítettetek: most az égben nem csökkent sem szeretetetek, sem hatalmatok. Kérjétek értem a Rózsafüzér Anyját és Isten Fiát, mert igen nagy a bizalmam, hogy általatok elnyerhetem a kegyelmet, amit annyira kérek. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     És elimádkozzuk az öttizedes domonkos rózsafüzért.

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/IVD2sft_5zo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek jelenései Isten segítő ajándékai

A Mária-jelenések, veszélyes helyzetünkből kiutat jelölnek meg és ehhez eszközöket is ajánlanak. Ilyen pl. a Skapuláré, a Rózsafüzér, a Csodásérem, az Engesztelés, az Öt elsőszombat, a Szeplőtelen Szívnek való felajánlás, valamint a Szeretetláng

.

Kérve kérlek benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért...

Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!                

(Grignon TMT 254.) 

     Kedves Olvasóim! Tekintve, hogy itt-ott hallható bizonyos kétkedés a III. Fatimai Titok teljessége és az Egyház ez ügybeni igaz magatartását illetően, ezért hiteles források nyomán megkísérlem az aggályokat megválaszolni!

1. KÉRDÉS: Ha a titok „csupán" ennyiből állt, miért kellett ilyen sokat várni arra, hogy a Szentszék nyilvánosságra hozza Lúcia nővér levelét?
VÁLASZ: Ha valaki a nyilvánosságra hozott Harmadik Titkot túl rövidnek tartja, bizonyos lehet benne, hogy ő a titok metaforáinak mély és titkos értelmét nem fogta fel. Mi több, nem lát az orránál tovább! Ez nem meglepő, hiszen Ratzinger bíboros is hangsúlyozza Teológiai Kommentárjának elején, hogy „egy nehezen megfejthető, szimbolikus nyelven leírt jelenetről” van szó, amit persze sokak megértenek mások pedig félreértenek! Mindenesetre a leírtak szerint a pápának és oly sok püspöknek, valamint különböző társadalmi osztályból és állásból származó embernek megjövendölt tömeges halála elég okot ad arra, hogy ezt a 'Demoklész kardot' ne lengessük meg abban a világban, ahol a túl ideologizált hatalmak vagy már megtették, vagy inspirációt kaptak volna a megjövendölt események teljesítésére"! Ne feledjük, hogy a tömegsírok fogalma sem a Szovjetunióban, sem Kambodzsában, sem Ruandában, sem Észak-Koreában, de még a közvetlen déli térségünkben sem ismeretlen! Ezért döntöttek tehát  XXIII. János és VI. Pál pápák a titok zárolása mellett, mert nézetük szerint a titok ismeretében a feszültség nyugat és kelet között csak erősödött volna, mely a vasfüggönnyel elzárt országokban az egyházüldözés további erősödésében csúcsosodott volna ki! (A Szeplőtelen Szív végső győzelmének ígérete ugyanis, nem csak a politikai, hanem a féltékeny vallási indulatokat is felfokozhatta volna, amiként ez napjainkban is képes gyűlöletes ellenszenvet kiváltani, még a keresztény felekezetek közt is!)
Ezen előrelátással gondolkozott Szent II. János Pál pápa is, amikor németországi tartózkodásakor tett interjújában ezt nyilatkozta: "A közzététel esetén a vallásüldözés helyenként elállatiasodott volna"!
A pápa az említett interjúban még hozzátette: A tudás: felelősség, és felmutatta a rózsafüzérét, mint biztos védelmi fegyvert!
(Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a rózsafüzér imádkozását az Isten Anyja minden jelenésében hangsúlyozottan kérte – Ő tudja miért! Nagyon úgy néz ki azonban, hogy valóban ajánlatos – mi több NÉLKÜLÖZHETETLEN –, hogy a szentolvasó körülölelje a földet!)
A Harmadik Fatimai Titok teljes értelmét és értelmezését, csakis a történelmi fejlődés egy nyugvópontja teszi majd lehetővé, akkor ugyanis már higgadtan szemlélhetjük az eseményeket anélkül, hogy heves és szenvedélyes vitákat váltanánk ki. A jelen időnkben pedig azok, akik az egyházi tisztségviselők állandó kritizálása folytán azt sem hiszik el, ami igaz, magukra vessenek! Mi több magukra vetessék az első követ...!

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/VmHPOK574n8

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

Isten az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta, ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem!

     A kellő óvatosságot fontos hangsúlyoznunk akkor, amikor a hamis üzeneteket dömpingszerűen terjesztik, a valódiakat pedig megpróbáltatják kétségbe vonatni! Ennek folytán, nem csak a 2005-ben elhunyt Lúcia nővér egyszemélyi voltát kérdőjelezik meg, de a közzétett III. Fatimai titok valódiságát is!
     Márpedig ha a fatimai üzenetben manipuláció van, akkor a Szent Szűznek tulajdonított egész üzenet hamisítványnak tekinthető! Tehát ezekkel a vádakkal az Egyházi Tanítóhivatalt támadják! Az pedig nem lehet kétséges, hogy az antikrisztusi erőknek ez a bomlasztás a célja: elhinteni a kétkedést, valamennyi hiteles dolgot megkérdőjelezni, miközben a zavarkeltőt és hamisat minden szinten terjeszteni!
     Kifejezetten szembetűnő, hogy az "összeesküvés-elméletbe" illő háttér-erőknek mindig a fatimai üzenet volt a legérzékenyebb pontja, hiszen világosan és keményen meg van jövendölve benne a pusztulásuk! Fáradatlanul igyekeztek tehát elpusztítani, megakadályozni mindent, mely jövendő sorsukra emlékeztetheti őket, és ez már kezdettől fogva így volt Fatimával kapcsolatosan!
     1917. október 22-én elvitték az egyszerű állványt, amely a jelenés pontos helyére figyelmeztette a zarándokokat.
     Ennek ellenére, hamarosan ezután 1918. augusztus 6-án a plébános engedélyével elkezdték a kis kápolna építését, amiként a Szűzanya kívánta utolsó jelenése alkalmával.
És lám, az elkészültét követően 1919-ben ismeretlenek dinamittal felrobbantották a kicsinyke kápolnát, ám az öt bomba közül csak négy robbant fel és a hívek égi kegynek tulajdonították, hogy pont az mondott csütörtököt, amely a jelenési tölgyfa gyökerei közé volt rejtve.
     Az is jellemző, hogy a Szovjetunióban például ki sem lehetett ejteni a Fatima szót, mint portugál kegyhely nevét! Ám ennek ellenére, mégsem Sztálin szobra jutott el Cova da Iria főterére, hanem a fatimai Szent Szűz szobra a moszkvai Vörös térre 1996. december 7-én, 15 órakor! Az ott sétálók rácsodálkoztak, majd amikor megtudták, hogy Ő a Fatimai Szűzanya, akinek mindent köszönhetnek, akkor többen térdet hajtottak és együtt imádkozták a rózsafüzért a szobrot odaszállító atyákkal! (Lásd lenn!)

Fatimai Szűzanya, Világ Győzelmes Királynője könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

Köszönöm figyelmüket!

Amit a Rózsafüzér Kilencedről tudni kell

   A  Pompei rózsafüzér kilenceddel lehetetlennek látszó kegyelmeket is elnyerhetünk, különösen, ha a kilenced alatt minden nap szentmisére is járunk, és felajánljuk a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Egy kegyelem biztos: nagyon megszeretjük Istent, Máriát és felebarátainkat.

   Fatimában, 1917. október 13-án, e napon történt a híres fatimai napcsoda, a Szent Szűz elmondta kívánságát: ,,Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is mindennap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz, és a katonák hamarosan hazatérnek.” Utolsó szavai ezek voltak: ,,ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!”

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/TkgM9rip10s

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A szentolvasó a legalkalmasabb imádság, melyet felajánlhatunk Istennek, ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérné olyan állhatatosan!

Egy érdemszerző élet műve

     Boldog Bartolo Longo életműve által a romváros Pompei hamarosan világhírű kegyhely lett.
     Tekintve, hogy a kegytemplom pápai Bazilika, nem plébános, hanem pápai legátus vezeti, akit egy igazgatótanács segít. A háromhajós, latin kereszt alaprajzú templom fölött 57 méter magas kupola emelkedik. A szentélyt kápolna-koszorú veszi körül.
     Az itáliai hagyományoknak megfelelően a templomtól elkülönítve áll a négyszintes, 80 m magas harangtorony, amely 1912. májusától 1925. májusáig épült. Nyolc harangját első világháborús ágyúkból öntötték.
A bazilikát öt alkalommal bővítették, utoljára 1939-ben; az 1980-as földrengés után 1986-88-ban helyreállították és megerősítették.
A kegyhelyet évente 4 millió zarándok keresi fel. E sorok írója is ‒ Isten kegyelméből ‒ kétszer látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát.

Imádság Boldog Bartolo Longo szenttéavatásáért
     Istenünk, aki Boldog Bartolo Longo szolgádat a Rózsafüzér Királynője iránti különleges szeretettel ajándékoztad meg, eltöltötted apostoli buzgósággal és hősies felebaráti szeretettel, kérünk engedd a Te dicsőségedre és a mi segítségünkre őt oltárra emelni, és add meg a kegyelmet, amit közbenjárására Tőled kérünk. Amen

     Egy Üdvözlégy a Pompejhez kapcsolódó hívőkért, és egy Üdvözlégy, Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére a bűnösök megtéréséért.

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

     A Szűzanya maradéktalanul be akarja teljesíteni küldetését: "Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a FÉNYCSÓVÁT, mely Szívem Szeretetlángja." (III/144)
A kedves Olvasó, jól olvasta FÉNY-CSÓVÁT említ a Szeretetláng Lelki Napló, azt, amellyel a Szűzanya eltérítette a III. Fatimai Titok Angyalának, emberiséget büntető sugarait! És mi ez a "fénycsóva"? Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja, mely tüzet, tűzzel olt!
     Aki figyelmesen olvassa az úgynevezett III. fatimai titok szövegét, az a sok korábbi találgatás után valószínűleg csalódik vagy elcsodálkozik. Hiszen semmiféle „titok” nem lepleződött le; a függönyt nem vonták fel a jövő elől, mert a "titok" sajnos a világ sok pontján napi valóság! Az elmúlt évszázad (és talán a jövő) vértanúinak Egyházát látjuk e képies leírásban, mely azonban világos és egyértelmű: az emberiségnek bűnbánatot kell tartania és visszatérnie Istenhez!
     Nos, ennek megértésében való előbbre jutás az Úr búcsúbeszéde Szent Jánostól, amikor a búcsúzó Krisztus tanítványainak mondja: „Még sok mondanivalóm volna, de most nem tudjátok elviselni. Amikor azonban eljön az igazság Lelke, bevezet titeket a teljes igazságba. Mert nem magától fog beszélni, hanem megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek." (Jn 16,12-14)
     Az idők folyamán – miként napjainkban is –, akadnak olyanok, akik (nem egyszer tudva, nem tudva, de sátáni inspirációra) igyekszenek kiegészíteni az Úr és a Szent Szűz „mondanivalóját” ‒ az üzenetek folytatását mímelve ‒ amiként ez még Fatima és a Szeretetláng esetében is megtörtént!
     A mai időnkben felkapott számtalan (még látszatra pozitív gyümölcsöket is hozó) jelenésről és üzenetről, óhatatlanul feltételezhető azon ördögi ravaszság, hogy ezáltal akarja elterelni az emberek figyelmét az Istenanya fatimai kéréseinek teljesítéséről és az elmaradás súlyos következményeire való istenanyai figyelmeztetésről! Ezért kell a szellemek megkülönböztetésével bíró Egyház jóváhagyása szerint cselekednünk!
Mert amiként Fatima apostola Kondor Lajos atya mondta: Fatima, századunk reménycsillaga! Megtérésünk kulcsa tehát a fatimai kérések teljesítése, nem pedig az újabb és újabb üzenetek elvárásainak követése!

     Marie Julie Jahenny, a 19. századi misztikus is így figyelmeztet erre: ,,Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.'' Egy-egy magán-kinyilatkoztatás hiteles voltáról és valós evangelizációs célját illetően tiszta képet, csak az egyházi tekintély általi elismerés adhat. Ilyen hiteles tájékozódási pont számunkra a fatimai üzenet is!

Lelki szárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségében szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne.

Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!

(Montforti Grignon Szent Lajos)

     Az „Istenanya” elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A „theotokosz” kifejezést az Efezusi Zsinaton (431) fogadták el. Ezzel, a nesztoriánus eretnekséggel szemben megerősítették Jézus isteni voltát, s ebből következőleg kinyilvánították Mária istenanyaságának dogmáját.
     Nemcsak a katolikusok, hanem még a protestánsok is elfogadják az efezusi zsinat döntését. Karl Barth protestáns teológus egyenesen kijelenti: "ez a hittétel jelentős és szükséges mint a krisztológiai dogma kiegészítő kifejezése, mert tömören kimondja, hogy Krisztus, aki anyától születik, valóságos tagja az emberiségnek, de ugyanakkor valóságos Isten, mert ez a gyermek az Isten Fia; Mária tehát Isten anyja."   Nyilvánvaló, hogy a protestánsok szerint ez nem azt jelenti, hogy Máriát különleges tisztelet illeti meg, hanem csak azt, hogy teológiailag elfogadható és helyes Máriát Isten anyjának (theotokosz) nevezni. Szerintük ez a dogma elsősorban nem Máriáról akar mondani valamit, hanem Krisztus istenfiúságának a megvallása.
     Szerintünk viszont Mária istenanyasága az első és legjelentősebb Mária-dogma, a legfontosabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg a Szűzanya méltósága és minden kiváltsága (szeplőtelen fogantatás, szűzi anyaság).  A. Schmemann ortodox teológus szerint "ha a Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Istenembernek van egy édesanyja, és ezt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az egyház szeresse és tisztelje őt."
     A legjelentősebb hittitkot hordozó Mária-ünnepről Isten Népe a legkülönfélébb dátumokon emlékezett meg, melynek még áttekintése is hosszú volna!
     Sokáig nem látszott szükségesnek, hogy külön ünnepet kapjon ez a hittétel, hiszen burkoltan minden Mária-ünnep magában foglalja, s a karácsonyi ünnepkörnek is tárgya.
     Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt Dél-Európában, s a karácsony előtti vasárnapra esett. Szűz Mária anyaságát Rómában csak a 7. század előtt kezdték január 1-jén ünnepelni.
     A Mária anyaságának ünnepe helyére a 13–14. századtól egyes országokban a gyermek Jézus névadásának ünnepe került át, amely csak V. Piusz pápa 1570-ben kihirdetett, a Római Missaléja révén terjedt el az egész katolikus egyházban. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-i ünnepének helyét.
    1931-ben XI. Piusz pápa az efezusi zsinat 1500. évfordulója alkalmából október 11-ét jelölte ki az egész katolikus egyház ünnepévé.
     A II. Vatikáni Zsinatot követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus (névadásának) körülmetélésének ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült "az Istenanya, Mária ünnepe" január elsejére.
A tradicionalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést („Szűz Mária istenanyasága”) használva ünnepelnek. A kopt rítusban december 16, a bizánci és szír rítusban december 26.
     A szentmisében elhangzó könyörgésből:
Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Amen.
     Az alábbi források felhasználásával:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_istenanyas%C3%A1g%C3%A1nak_%C3%BCnnepe
http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria%20istenanyas%C3%A1ga.html
http://pecsgyarvarosplebania.hu/index.php/lelki-koezoessegi-elet/maria-uennepek

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/V_OLpJVOJw0

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

Különösen igényli az imát a család, mint a társadalom alapsejtje, melyet elméletileg és gyakorlatilag egyre támadnak a bomlasztó erők.

Pápák imádkoztak a Pompei Mária-kegyhelyen
     Szent II. János Pál kétszer kereste fel pompeji szentélyt, 1979-ben és 2003-ban. XVI. Benedek pápa 2008-ban, Ferenc pápa pedig 2015-ben. Mindhárom pápai látogatás a Rózsafüzér Királynője hónapjában, októberben történt.

      A pompei kegykép előtt a pápák elimádkozták azt a rövid imádságot, melyet a szentély alapítója, Boldog Bartolo Longo hagyott ránk lelki örökség-ként:

„Rózsafüzér Szűzanya, a Megváltó Anyja, a mi földünk Édesanyja, az Úr alázatos szolgálóleánya, akit a világ királynőjének neveznek, nyomorúságaink mélyéből folyamodunk hozzád. A gyermekek bizalmával tekintünk a te édes arcodra.

Tizenkét csillagos koronáddal az Atya titkába viszel minket, Szentlélektől tündöklő, aki nekünk adod isteni Gyermekedet, a mi reménységünket, a világ egyetlen Üdvösségét. Te megnyitod nekünk az ő szívét, az örömnek és a fájdalomnak, a fénynek és a dicsőségnek, az érettünk emberré lett Isten Fia titkának a mélységét. A te lábaidnál, a szentek nyomain haladva, Isten családjának érezzük magunkat.

Az egyház Anyja és mintaképe, te vagy a mi vezetőnk és biztos támaszunk. Tégy bennünket egy szívvé és egy lélekké, a mennyei haza felé haladó erős néppé! Átadjuk neked nyomorúságainkat, a gyűlölet és a vér megannyi útját, ezernyi régi és új szegénységünket és főként a bűneinket. Rád hagyatkozunk, irgalmasság Anyja: esdd ki számunkra az Isten bocsánatát, segíts minket, hogy a szíved szerint való országot építsünk!

Ó, áldott szűzmáriás rózsafüzér, édes lánc, mely Istenbe fon bennünket, szeretet lánca, mely testvérré tesz bennünket, soha többé nem hagyunk el Téged! A kezükben Te leszel a béke és a megbocsátás fegyvere, útjaink csillaga. Utolsó leheletünk neked adott csókja belemerít minket egy fényhullámba, a szeretett Anya és az isteni Fia látomásába, aki a mi szívünk vágya és öröme, az Atyával és a Szentlélekkel együtt. Ámen”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió, Famiglia Cristiana - Magyar Kurír