A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története
A KEGYKÉP TOVÁBBI TÖRTÉNETE 1930-1979-ig
Isten Szentséges Anyja, 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel sokat szenvedett gyermekeinek. A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a "szocialista embertípust", melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek. Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a "hazugság atyja", hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat. Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai, mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben ne lenne központi helyen a Guadalupei Szűzanya csodálatos képe.
1931. A jelenések négyszázadik jubileuma.
1932. A mexikói kormányzat igyekszik elnyomni a katolikus zarándoklatokat.
1933. december 10. XI. Piusz pápa ünnepélyesen megkoronázza a Guadalupei képet.
1933. december 12. XI. Pius pápa a Guadalupei Miasszonyunkat újra Latin-Amerika Védasszonyának nyilvánította.
1936-ban a Mexikóban élő Fritz Hahn professzor két rostszálat vett ki a kép anyagából, hogy azokat megvizsgálja, de sem a kép rostszálain, sem magukban a rostokban nem talált festék nyomokat.
1946. Vizsgálatok bizonyították, hogy a Guadalupei kegykép nem festmény, mert semmiféle ecsetvonás vagy festék nyoma nem található rajta.
1951. Carlos Salinas megvizsgálta a képet, és a szemekben újabb visszatükröződő „portrékat” vett észre. Ettől a pillanattól kezdve, több mint húsz szemészorvos és optikai szakember vizsgálja meg a kép szemeit, melyek az élő emberhez hasonló háromdimenziós tükröződést mutatnak.
1955. december 11. Közzétették, hogy a Szűzanya képének szemében Juan Diego képe látható. 
A szemekben tükröződő képek alapján világossá vált továbbá, hogy a rózsa-csoda pillanatában jelenlévők tükröződnek a kép szemében – tehát a Szent Szűz személyesen is jelen volt a csodás virágok átadásakor –, nem csupán képként.
1956. május 26. Dr. Javier Torroella, szemész és sebész, aláírta az első orvosi igazolást, amely elismeri, hogy a Szent Szűz szemében tükröződő emberi alakok pozíciója megfelel a "háromszoros Purkinje-Samson" optikai törvénynek. Ugyanebben az évben egy másik szemész, Dr. Rafael Torrija Lavoignet is vizsgálatokat végzett szemtükörrel és igazolta, hogy emberi alakok láthatók mindkét szem szaruhártyáján. A pozíció és az optikai torzítás jellemző a normális emberi szem háromdimenziós tükröződésére, egyben megjegyezve, hogy megmagyarázhatatlan egy két dimenziós képen "élő" szemet vizsgálni.
1957. május 10-én Neves szemészek és újságírók (J. Carlos Salinas Chávez, Francisco de la Mora Tapia, Manuel de la Mora Ojeda és Rafael Javier Torroella Torija) aláírásukkal, nyilatkozatban tették közzé az eddigi megállapításokat igazoló vizsgálati eredményeiket.
1958. május 26-án újabb szemtükrözéses vizsgálatnak vetették alá az eredeti kegyképet.
1959. február 21-én Dr. Ernestina Zavaleta aláírt egy kutatási dokumentumot, melyben kifejtette, hogy a Guadalupei Szűz szemének vizsgálatát, csak a két szem együttes tükröződéseinek jellemzőivel lehet tökéletesen kiértékelni.
1962-ben, Behrens amerikai orvosházaspár vizsgálta meg a Guadalupei Szent Szűz szemét, melynek során 25 nagyítást készítettek.
1963. A kormány szobrot emeltetett Juan Diegonak Cuautitlanban a szülőhelyén.
1966. május 31. VI. Pál pápa aranyrózsát küldött a Guadalupei Szűznek.
1975. A képet átvitték a talajsüllyedés miatt veszélyessé vált régi szentélyből a mellette megépült új, modern katedrálisba. A régi épület süllyedése azonnal megszűnt.
1976. október 12-én a pápa bazilikává nyilvánította az új szentélyt.
1979. februárjában, számítógépes mérnökök új digitális képalkotó technológiával kiszűrték a kép "zajait" és sorra vették a "titokzatos alakok" kilétét. Juan Diego szinte félmeztelenül ül, látható még egy idősebb szakállas fej, majd egy kalapos indián és egy fekete fiatalember.
1979. május 7-én Smith és Callaghan tudósoknak hosszas erőfeszítés után sikerült elérnie, hogy a képet az üveg nélkül is megvizsgálhassák.
1979. II. János Pál pápa meglátogatta a Guadalupei Szent Szűz kegyképét és egy arany diadémot ajándékozott a Szűzanyának.
1979 májusában a NASA szakemberei Jody Brant Smith professzor esztétika és filozófia (Pensacola Főiskola) és Philip Serna Callahan biofizikus (University of Florida), infravörös sugárpásztázással megállapították, hogy a színek spektruma egyetlen földi elem színképével sem azonosíthatók be. Úgy tűnik, hogy a színhatások nem festék-, hanem különböző spektrumú hangolások eredményei.
