A Hajnal Szép Sugara

Isten Szentséges Anyja 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel a sokat szenvedett gyermekeinek. A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a "szocialista embertípust", melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek. Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a "hazugság atyja", hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat. Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben meg ne található lenne  a Guadalupei Szűzanya csodálatos képe.

1802-10. Kápolna épült Juan Diego születési helyén.
1810. Miguel Hidalgo y Costilla, a Guadalupei Szűz képével ellátott zászló alatt meghirdette Mexikó, Spanyolországtól való függetlenségét, és bár a rákövetkező évben kivégezték, a harc még jó tíz évig tartott!

1821. A mexikói függetlenségi háború végén ünnepélyesen a Guadalupei Miasszonyunk oltalma alá helyezték az országot.
1828. Mexikói kongresszus nemzeti ünneppé nyilvánította dec. 12-t.
1836. december 28-án, Spanyolország hivatalosan is elismeri Mexikó függetlenségét.
1837. január 1-én Mexikót Köztársasággá kiáltják ki.
1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. Az un. "Guadalupe Hidalgó" békekötés aláírására a Guadelupei Bazilika sekrestyéjében került sor.
1861. A szbdkmves kormány minden egyházi tulajdont államosított, kivéve a Guadalupei szentélyt.
1863. Mexikói Birodalom (francia megszállás alatt).
1867. Mintegy kétéves császári próbálkozás után visszaállították a Mexikói Egyesült Államok elnevezést. Ezzel az USA-hoz hasonlóan szbdkmves elnöki rendszerre rendezkedtek be, ám alig volt elnök, aki kiszolgálta volna a 4 évét. Ezt követően, a mélyen vallásos nép és a vallástalan liberálisok közti konfliktusok folyvást megismétlődtek.                 1895. X. 12-én XIII. Leo pápa ismét felhatalmazást adott a Guadalupei Szűz képének megkoronázására, jóváhagyta továbbá az új officiumot és szentmisét. A koronázásra verset is írt, melyet a kép alatti márványba véstek.
1910. augusztus 24-én, X. Pius pápa a Guadalupei Szent Szüzet egész Latin-Amerika égi-pátrónájává nyilvánította. Ez azonban a legkevésbé sem tetszett a mexikói kormányzatnak! Mexikó újkori története tele van korrupcióval, árulással és polgárháborús helyzetekkel. Többször viselt belháborút, mint külső ország ellenit. A lázadások és polgári engedetlenségek oka pedig az államapparátus részéről féktelen vallásüldözés volt. Hívő keresztényeket és papokat tárgyalás nélkül kivégeztek csak azért, mert megvallották a hitüket, különösen azért, ha kimondták, hogy Krisztus a Király (CRISTO REI).

1920-30-as években az ateista elnök Plutarco Elias Calles, megkí-sérelte, hogy teljesen felszá-molja a katolikus egyházat Mexi-kóban. Több tízezer mexikói halt meg ebben a korszak-ban a vallási üldözés áldozataként.
1921. november 14-én, egyházellenes merénylő Luciano Perez egy csokor virágba rejtett pokolgépet robbantott a kegykép alatt, aminek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, a katedrális ablakai betörtek, azonban az ereklye és a normál üvegből készült tartója teljesen sértetlen maradt, jóllehet a kép előtt álló vastag bronz, talpas feszület teljesen meghajlott.
1926-ban Cristero lázadás tört ki a szövetségi kormány ellen. Néhány pap is fegyvert ragadott a néppel. Több mint 90.000 ember halt meg a harcokban. Az események során a hatóságok meggyilkoltak többezer katolikus laikust és több tucat papot.
1927. február 4-én Ciudad Victoriában több embert tartóztat-tak le a katolikus vallás gyakorlata miatt. A város nőközönségét felháborította a vallási szabadságnak ez az újabb vakmerő megsértése s előkelő hölgyek lépéseket tettek a foglyok kiszabadítása érdekében. Minthogy minden igyekezetük sikertelen volt, a nők tüntető menetben vonultak a városháza elé s követelték a letartóztatott katolikusok szabadon bocsátását. A menet élén egy bátor leány: senorita Chaires Mária Guadalupe haladt. A tüntető nőket a városparancsnok s az épület emeletén elhelyezkedett katonák riasztó lövésekkel fogadták. A mexikói nők azonban nem ijedtek meg, amikor hitük védelméről volt szó. A tüntetők elszántan haladtak előre. A katonák ekkor közéjük lőttek s a városháza előtti téren golyók söpörtek végig. A nők még ekkor sem hátráltak, sőt rohamban szállták meg a városházát s kiszabadították a foglyokat. Néhány nappal utóbb az üldözők nagyobb számú katonaságot küldtek Ciudad Victoriába, hogy a szégyenletes vereséget megbosszulják. Első dolguk volt, hogy elfogták Chaires kisasszonyt. Ezt követően vallatóra fogták "papi felbujtói" felől, ám ő a legnagyobb kínzások közepette sem vallott senkire. Vértanúságot szenvedett.
1926-1929. Azt a gyanút terjesztette a liberális kormány, hogy az igazi köpenyt (tilmát) titokban (ki tudja miért) kicserélte az Egyház és helyébe egy másolatot helyezett. A rágalmakat azonban a későbbi tudományos vizsgálatok teljességgel cáfolták!
1929. A bazilika fényképésze Alfonso Gonzales Marcu felfedezte, hogy a Szűzanya képének szemében egy szakállas férfi visszatükröződő képe látható.

Ajánlom az alábbi angol nyelvű filmeket:

   I. rész    http://hu.gloria.tv/?media=528623
 II. rész     http://hu.gloria.tv/?media=528722
III. rész     http://hu.gloria.tv/?media=528937
IV. rész     http://hu.gloria.tv/?media=529140