Az előző részben felsoroltak csupán érzékeltetik az isteni Szeretet lángjának lélekre való hatását, de nem fedik fel Mária Szíve Szeretetlángjának egyedülálló üdvtörténeti jelentőségét!
A Szeretetláng ugyanis nem csupán egy új máriás lelkiség, vagy imaforma. nem a Mária-tisztelet újabb megnyilvánulása! Mégcsak nem is a Szent Szűz által kiesdett szoros értelmében vett kegyelem, hanem a kegyelem HATÁSA! Jelentőségét az Úr és szent Anyja is úgy mutatja, hogy „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (Szeretetláng Lelki Napló I/84; II/18; 93; III/129; III/140)
Szent Ágoston Isten formájának nevezi Szűz Máriát, melyben csekély fáradsággal és rövid időn belül kialakulhatnak Isten képmásai (vö. Grignon: TMT 219 és 260). Ez a feltételezés annál inkább lehetséges, mert Erzsébet asszony kérdésére, a Szűzanya így válaszolt: Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12). Ez a kegyelemi hatás a Szeretetláng kiáradásakor – eddig még nem volt – „más módon” (TMT 50/d) fogja szívében-lelkében megérinteni az emberiséget, mintegy krisztusivá formálódást!
És itt újból idézem Keresztes Szent Jánost: „Ez már nemcsak lassan emésztő tűz módjára alakítja át a lelket édes szeretetté, hanem lobogó lángokat vet benne… Így működik a Szentlélek abban a lélekben, mely már csupa szeretetté vált. Lelki tevékenységei a ki-kicsapó lángnyelvek… Azután az ilyen lélek több érdemet szerez, mint azelőtt egész élete folyamán… Valahányszor fellobog benne ez a láng, mindannyiszor úgy érzi, mintha az örök boldogságban részesülne. Az élő Istent élvezi, a Zsoltáros (83,3) szava szerint: Szívem és lelkem ujjongott élő Istenemben.” (Keresztes Szent János, Élő Szeretetláng I.1.)
(folyt.)
