A jelenés tanúi, mély megrendültséggel csak álltak, és többen térdelve imádkoztak a szüntelenül zuhogó esőben. Az egyik kamaszfiú, Hill Patrick ‒ aki rövidlátó volt ‒, se szó, se beszéd, megkerülve a jelenséget, közelről megnézte Szűz Máriát és akkor látta, hogy homlokán egy tündöklően szép
rózsa van. Ezután belenézett Szent János nyitott könyvébe is, ahol vonalakat és betűket látott. Azt is észrevette, hogy míg a szemlélők csurom vizesek voltak, a jelenség alakjai és a környezetük a szabad ég alatt, mindvégig teljesen száraz volt. (Képen Patrick Hill 1935-ben)
Egy hetvenöt éves asszony, Trench Bridget az érkezése után nyomban térdre zuhant és egész idő alatt a rózsafüzért imádkozta. Látszott rajta, hogy boldog.
Elragadtatásáról később elmondta, hogy a Szűzanya lábát háromszor megcsókolta, és eközben ezt mondta Máriának: "Százezer köszönet Istennek és neked dicsőséges Szent Szűz, hogy mi ezt a megnyilatkozást kaptuk!" Jól emlékezett, hogy amikor megpróbálta átölelni Mária lábait, nem érzékelt semmit a karjaival. A Knock-i jelenés hozzávetőlegesen jó másfél órán át tartott anélkül, hogy az égi személyek megszólaltak volna. A csodás látomás este 9 órakor eltűnt.
Kiderült, hogy a jelenségnek volt egy 16. tanúja is, egy bizonyos Walsh Patrick nevű 65 éves gazdálkodó, aki a szomszédos községben este 9 óra tájban épp kilépett házából, és Knock irányába tekintve ragyogó fényességet látott, de olyan rendkívülit, hogy efelől másnap, nem mulasztotta el megkérdezni a knockiakat. Ő ekkor értesült a rendkívüliségről.
A házvezetőnő még aznap este felzavarta a plébánost, és jelentette neki a rendkívüliséget, melynek tizenötödmagával részese volt. Cavanagh atya azonban ‒ bár a szemlélődő ima mestere volt ‒, az effajta dolgokat igen erős fenntartással kezelte. Másnap, augusztus 22-én még csak meg se nézte a jelenés helyét, sőt a ház-vezetőnőjétől is megkövetelte, hogy ki se lépjen a plébániáról.
Ennek ellenére és tőlük függetlenül, olyan nagy híre ment a dolognak, hogy Taum érseke, Dr. John McHale magához rendelte Cavanagh plébánost. Ekkor kölcsönösen elrendelték az események kivizsgálását.