Amikor Jézus Anyját utoljára említi az Evangélium, ő a felső teremben van az Apostolokkal, velük együtt várva a Szentlelket. Mert Szűz Mária szerepe akkor is, most is az, hogy minden gyermekét, Jézus minden tanítványát és követőjét együtt tartsa. Miként ez a vágya ma is, az Egyházzal!
Azt mondtam: „együtt tartsa”! De kiegészítem azzal, hogy a Szűzanya az, aki kiesd számunkra kegyelmeket, óv és közbenjár értünk! Ezt teszi anyaként, és ezt teszi királynőként is!
Nem Ő hívta-e fel Fiának figyelmét Kánában, hogy „kevés a boruk”? Nem Ő imádkozta-e ki egy szívvel-lélekkel az Apostolokkal a Szentlélek eljövetelét? Nem Ő erősítette és erősíti meg a vértanúkat és a szenteket kitartásukban? És máiglan is, nem Ő esd ki hatékony eszközöket Szent Fiánál gyermekei számára?
‒ Hogy milyen eszközöket? ‒ Szomorú, ha valakiben felmerül e kérdés, mindenesetre felsorolom: az Istennek való állandó igenünket, a Kármelita Skapulárét, a Szent Rózsafüzért, a Csodásérmet, a Fatimai engesztelést és Szívének Szeretetlángját!
Valamennyi hatalmas kegyelmekkel bír ‒ és bizony ‒, ha a világ élt volna ezekkel, nem kellene egyre jobban aggódnia – már akik nem mosolyognak kajánul a világ bűnökben leledző állapotán! Csoda-e, ha Szűzanyánk szomorú és zokogással küszködik?
(folyt.)