Az üdvösség rendjében a Boldogságos Szűz segítő szerepe nem valami szükségszerűségből ered, hanem Fiának Krisztusnak isteni tetszésből és érdemeiből! Teljesen tőle függ és minden hatékonyságát belőle meríti. Ez pedig a Krisztussal való egyesülést nemhogy akadályozná, de a leghatékonyabban előmozdítja! A Szent Szűznek az üdvösség művében való közreműködése, az eleve elrendelt Istenanyaságához kötődik, miáltal öröktől fogva a Gondviselés terve szerint a Megváltó nagylelkű társa lett. Méhébe fogadta ugyanis Krisztust, világra hozta, táplálta, bemutatta az Atyának a templomban, és együtt szenvedett a kereszten haldokló Fiával! Így engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével egészen különleges módon közreműködött az Üdvözítő megváltó munkájában, hogy a lelkek természetfeletti élete helyreálljon.
Emiatt anyánk Ő a kegyelem rendjében, akit az Atya ‒ a Fiú után ‒ minden angyal és ember fölé emelt. Ezért méltán tiszteli őt az Egyház Szeplőtelen Fogantatásában, Istenanyaságában és a Megváltás misztériumának részeseként! Ezért mondhatjuk Szent Bernáttal: „Ha őt követed, nem tévedsz el; ha őt kéred, nem esel kétségbe; ha őrá tekintesz nem térsz rossz útra; ha ő fogja kezedet, nem fogsz elbukni; ha ő védelmez, nincs mitől félned; ha ő kegyes hozzád, célba érsz. Nézd tehát a Csillagot és hívd segítségül Máriát!”
Ó Mária, Útmutató Csillagunk! Világosítsd meg elménket,
mert ha Te vezérelsz, biztos révbe jutunk!
Áraszd tehát Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.
(Vége) (Előző rész)