Mint már említettem, Ő nem EGY a szentek közül, hanem a legnagyobb! Mert a szentek között olyan mélyhitű misztikus, csendes, karizmatikus és segítőkész, mint Szent József, nem volt soha! Életszentsége és emberi nagysága épp ebben, az Istennel való benső misztikáján alapszik!
És bár „hallgatag szentnek” nevezik, de ez korántsem valamiféle tétlenségen alapul, hiszen Isten ügyében a megalkuvást nemismerő „akciók” embere volt, így ha valakiében, akkor az ö szívében valóban szüntelenül lángolt az Isten és emberszeretet Tüze! Olyannyira, hogy tettrekészségében szívesen lett volna ő a Messiás előhírnöke, mint Keresztelő Szent János, hogy világgá kürtölje: „Nézzétek és lássátok, Ő az, akire atyáitok vártak, Ő a Messiás az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Ám, a magára vállalt isteni titkok kemény önuralomként fedték le egész életét!
Józsefnek ugyanis nem a hirdetés volt a feladata, hanem a hallgatás szent pecsétjét kellett hordoznia. Hiszen Isten mindig a kicsit keresi, hogy alkalmassá tegye a nagyságra. Így vált Szent József a mi nagy tanítónkká, az Isten iránti bizalom, a hallgatás, a hűség és a türelem erényének nagymesterévé. Egyetlen szent sem mutatta ilyen világosan, hogy az Úr a csendben szól és a bensőséges hitben ajándékozza önmagát.
(folyt.)
