Szent Mihály főangyal a jelenésével elérte, hogy az használhatatlannak tűnő, kietlen és ijesztő sziget, az imádság és a zarándoklat helyévé váljon, mintegy a mennyország kapujaként. Mont-Saint-Michel így vált Isten és ember találkozási helyévé.
A titokzatos sziget meglepően védve maradt számos veszedelemtől! Annak ellenére, hogy rosszul felfegyverzett volt, a 10. században megvédte magát a normann rohamoktól, ellenállt az angolok ostromának a százéves háború idején, és a hugenották mohóságának is. Hasonlóképp a 16. századi vallásháborúk idején.
Figyelemre méltó, hogy a hely az évszázadok során francia és katolikus maradt, sőt az évek során feljegyzett tizenkét tűzeset is csak korlátozott károkat okozott, annak ellenére, hogy a vízellátás korlátozott volt.
Lenyűgöző a zarándokok generációi által jelentett csodák (különösen a gyógyulások) száma.
Bár a "nagynak" mondott francia forradalom börtönné alakította az apátságot, és a bencések közül sokakat kivégeztek, mely állapot egészen 1863-ig fennállt! Ám a 19. században a szent helyet egyetlen mozzanatával újra felemelte a gondviselés.
Mont-Saint-Michel szigete és kolostora, ma turista és zarándokhely. A kolostor legmagasabb központi tornyán, Szent Mihály arkangyal fénylő szobra áll.
A Szent Mihály kegyhelyeire látogatók elsősorban az Istennel való kiengesztelődés kegyelmében részesülnek. Ha megfelelő lelkülettel érkeznek, megtapasztalnak valamit Isten és a mennyei seregek vezérének a fenségéből és átélik egyszerre saját nyomorúságukat és Isten irgalmát. És felajánlva magukat Szent Mihálynak, biztosabb léptekkel járhatnak azután a mennyország felé vezető úton, amelynek kapujában a Paradicsom legfőbb angyali fejedelme várja majd őket.
A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés.
Szent Mihály emléknapja: szeptember 29.
Mont-Saint-Michel szigetét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította és "Nyugat csodája".
