A litánia rövid története A litánia (gör. litaneuó = alázatos könyörgés), régies magyar elnevezése: letenye.
A katolikus liturgiában mondott válaszos imádság, mely felszólításokból és az ezekre adott válaszokból áll, ennek formája már az V.-VII. században kialakult.
A Lorettói litánia a legszebb köszöntések gazdag gyűjteménye, amelyben a hívő nép Isten Anyját tiszteli. A Boldogságos Szűz megnevezései részben a Szentíráson alapulnak (némely még bizánci eredetű pl. lelki edény), majd kiváltságaiban, a megdicsőült világ királynőjeként és a pápai megnyilatkozások jelzőivel, végül Királynőnként köszöntjük Őt.
A népi buzgóság a XIII. századtól kezdve tisztelte Lorettóban a Szent Család názáreti házát, és történetileg bizonyított, hogy a lorettói szentélyben már a XVI. század kezdetétől (mások szerint már 1400-tól) elénekelték a litániát minden szombaton a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Lorettóban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe és terjesztette.
Példaértékű az utókor számára, hogy VII. Orbán pápa 1691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző Mária-litániákat, és egyetemes használatra a "Lorettói litániát" rendelte el. (Bizony a különféle, sokszor mondva csinált "rózsafüzérekkel" is ezt kéne tennie egyházunknak!)
A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a közös és egyéni imádkozásának jelentőségét és kegyelmi érdemeit. XIII. Leó pápa 1886-ban megújította, XII. Piusz kiemelten ajánlotta, VI. Pál pápa pedig hozzáfűzte az "Egyház Anyja" megszólítást.
A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát.
A litánia megszólításaiban: 3 szentnek nevezi Máriát, 12 anyának, 10 szűznek, 14 királynőnek, 3 edénynek, 2 toronynak, végül 12 különböző képpel idézi a Szűzanya lelki szépségét. Befejezésként az Isten Bárányához fordulunk, és könyörgéssel fejezzük be a Boldogságos Szűz köszöntését. Illő és üdvös, ha az Istenanya közbenjárását kérjük a világ krisztusi békéjéért! Imádkozzunk tehát szüntelenül!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.