Szent Wolfgang
A bencés szerzetes Wolfgang 972 táján, mint a császár diplomatája hazánkban is járt. Kultusza főleg a XV. század folyamán a felső-ausztriai Sankt Wolfgang bencés apátságból ágazott ki, amely sírja révén búcsújáró hely is volt. Tisztelete az egész német–római birodalmat, de hazánkat is meghódította. Reichenau kolostorában tanulóként ismerte meg a szerzeteséletet, majd Einsiedelnbe lépett be a bencések közé. Megismerkedik Ulrich augsburgi püspökkel, aki felhívta rá a császári udvar figyelmét. Diplomáciai küldetése után került a regensburgi püspöki székbe. Magyar szempontból külön is jelentőséggel bír, hogy Gizellát, aki 985 táján született, ő nevelte. Wolfgang mellett Adalbertnek is jelentős szerepe volt abban, hogy Gizella elfogadta István kezét.Wolfgang Einsiedelnben a gorzei apátságból kisugárzó aszkétikus szellemű szerzetesi lelkületet hozta magával; gazdag püspökként is szegény szerzetesek életét élte. Adalberttel is kapcsolatban volt, és mint tapasztalt püspöktárs állt mellette. Wolfgangot 1052-ben avatta szentté IX. Leó pápa. Életét nem lengik körül csodák, ő igazi lelkipásztor volt, nem fantáziát felgyújtó önkínzások kedvelője. Éppen ezért kultusza is halkabb volt. Hazánkban először valószínűleg Sopron és környékének bajor telepesei tisztelték. A Pray-kódex naptárában már szerepel ünnepe, és a miseszövegek szerint fontos szerepe volt a magyar egyház szervezésében. Sopronbánfalván a 15. században volt kápolnája. A soproni Szent György templomban is volt mellékoltára. A közeli Balf község nevében is őt találjuk, ő az ottani templom védőszentje. A Wolfgang név a magyar nyelvben a Farkas személynévben él.
