1.7 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
Dávid kérte Istent, hogy szabadítsa meg őt az örök kárhozattól éspedig ama szeretetéért, mellyel háza ékessége iránt viseltetik: »Uram, szeretem házad ékességét (...) ne veszejtsd el az istentelenekkel együtt a lelkemet«. (Zsolt 26,8-9.) Dávid azt mondja: a te házad ékességét. Mária volt ugyanis ama ház, melyet Isten maga választott ki lakásul itt a földön, hogy abban, miként a példabeszédek könyvében olvassuk, nyugvóhelyre találjon, ha majd emberré lesz: »A bölcsesség házat épített magának«.
»Nem ‒ mondja Szent Ignác vértanú ‒, biztosan nem vész el az, aki állandóan azon fáradozik, hogy a Szűzanyának tisztelője legyen«. Ugyanezt megerősíti Szent Bonaventura: »Ó Királynőm, tisztelőid már itt e földön is nagy békét élveznek és az örökkévalóságban, nem fogják a halált szemlélni«. (In Ps. 118.) »Még soha nem történt meg, s nem is fog megesni ‒ biztosít bennünket Blosius ‒, hogy örökre elvesszen Mária alázatos tisztelője, ki gondosan arra törekszik, hogy neki szolgáljon«. (In Can. Vit. spir. c. 18.) 
»Hányan, de hányan kárhoztak volna el örökre ‒ sóhajtott jámbor Kempis Tamás ‒, hányan maradtak volna meg nyakas bűneikben életük végéig, ha közbe nem járt volna érdekükben Mária isteni Fiánál, ha rá nem bírta volna Őt arra, hogy irgalmasságot gyakoroljon irányukban!« (Ap.Pep. lect. t. 7.) Sok hittudós és maga Szent Tamás is azon a véleményen van, hogy az Isten Anyja sokaknál, akik már meghaltak volna a halálos bűnben, kieszközölte a sújtó bírói ítélet elhalasztását és odahatott Fiánál, hogy azok bűnbánat tartása végett újból visszatérhessenek az életre. Többek között a kilencedik században élt Floduardus (Ap. Crass. t. I. qu. 12.), azt beszéli Krónikájában, hogy egy bizonyos Adelmann nevű diakónus, akit halottnak véltek és már el akartak temetni ismét feléledt és elmondta, hogy már látta is a pokolban neki szánt helyet, Isten azonban a Boldogságos Szűz könyörgésére úgy határozott, hogy bűnbánat tartása végett ismét visszatérhessen a földre.
Nehogy azonban ez és hasonló példák bármely elbizakodott bűnöst is arra vezessenek, hogy bűneiben abban a reményben éljen tovább, hogy Mária úgyis megszabadítja őt a pokoltól, mégha halálos bűn állapotában halna is meg! Miként az is balgaság lenne, ha valaki kútba vetné magát abban a biztos reményben, hogy Mária majd kimenti onnan ‒ csupán azért ‒, mert néhány esetben ez megtörtént! (133-134. oldal)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr887947834
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.