2.6 §. Mária a bűnösök reménysége Szent Gertrud egykor meglátta Máriát kitárt palásttal, mely alatt kü-lönféle fajtájú vadállatok, párducok, oroszlánok és medvék lapultak; azt is látta, hogy Mária nem űzte el ezeket magától, hanem szelíd kézzel simo-gatta őket. A szent felismerte, hogy e vadállatok a bűnösök, akiket Mária szeretettel és szelídséggel fogad, ha hozzá fordulnak (Ap. Blos. Mon. Spir. c. I.)
Igaza volt hát Szent Bernátnak, (Orat. paneg. ad B. V.) midőn így kiáltott fel a Boldogságos Szűzhöz: »Ó Királynőm! Te nem utálsz egyet-len bűnöst sem, aki hozzád fordul, bármennyire el legyen is rútítva a bűnöktől, s bármily utálatosnak tűnjék is fel előtted. Ha segítségedért könyörög, nem mulasztod el semmiképp, hogy feléje nyújtsd jóságos kezedet és őt a kétségbeesés örvényé-ből kimentsd! Hálát adunk és magasztaljuk Istent, hogy téged, szeretetre leg-méltóbb Szűz Mária, még a legnyomorultabb bűnösök irányában is oly szelídnek és jóságosnak alkotott! Mert valósággal csak az nyomorult, aki Téged nem szeret és aki nem helyezi beléd bizalmát, holott alkal-ma lenne Hozzád menekül-ni«. Csak az vész el, ki nem folyamodik Mária segítségé-ért; mert ugyan ki veszett el még eddig azok közül, akik hozzá fordultak?
A Szentírás elbeszéli hogy Boaz megengedte a jámbor Ruthnak, hogy felszedje az aratók után a kalászt, amit azok otthagytak: »A kalászokat szedd az aratók után«. (Ruth 2,3-16) Szent Bonaventura (In spec. c. 8.) megjegyzi ehhez: »Miként Ruth Boaz előtt kegyelemre talált, úgy talált Mária is kegyelmet Istennél, hogy fel-szedhesse a kalászokat, miket az aratók elejtettek«. Az aratók jelképezik az Úr szőlőjének munkásait, a hittérítőket, a szónokokat és gyóntatókat, akik nap-nap után gyűjtik és nyerik meg fáradságukkal a lelkeket Isten számára.
Vannak azonban oly nyakas és gonosz lelkek, akiket még ezek is hátrahagyni kénytelenek; ily elhagyott kalászokat aztán már csak Mária hatalmas szószólása képes megmenteni. Mily szerencsétlenek az olyanok, akik még Mária által sem akarják magukat felvétetni, ezek bizony vissza-vonhatatlanul elvesznek és a kárhozatba dőlnek! Boldogok ellenben, akik e jó Anyához menekülnek. A jámbor Blozius mondja (De dict, P. P. c. 5.), hogy nincs oly romlott és vétkeiben oly mélyen elsülyedt bűnös; akit Mária elűzne magától. Ellenkezőleg, ha egy ilyen segítséget keres nála, biztosan kibékíti őt Jézussal és kieszközli bűneinek bocsánatát. (68. oldal) (Alsó kép: Ruth és Boaz)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.