3.3 §. Mária életünk édessége. Ő, aki kieszközli tisztelői számára, hogy édesnek tűnjék a halál
Midőn P. Padial Emánuel halálos ágyán feküdt, megjelent neki a Bol-dogságos Szűz és hogy megvigasztal-ja így szólt: Íme elérkezett végre az óra, mikor az angyalok szerencsét kívánva így fognak feléd kiáltani: »Ó szerencsés fáradozás, ó bőségesen jutalmazott önmegtagadás!« És látni lehetett, miként menekült egy egész sereg gonosz lélek kétségbe-esetten kiáltva: »Már semmit sem tehetünk, mert védi őt a Szeplőte-len!«
P. Hayewodot is rettenetes kísértések nyugtalanították halála előtt a hit ellen. Habozás nélkül Máriának ajánlotta magát, s nemsokára hallani lehetett, amint felkiáltott: »Köszönöm Szűzanyám, hogy segítségemre jöttél«.
Szent Bonaventura tanítja, hogy Mária Mihály arkangyalt és valamennyi angyalt elküldi haldokló szolgái megsegítésére, hogy őket az ördög kísértéseitől megőrizzék s magukkal vigyék azok lelkeit, akik e földön az Isten Anyjának különös kegyeibe ajánlották magukat. (In Spec B. V. c.)
Izaiás azt mondja, hogy egy ember elköltözésekor az egész pokol megmozdul és legádázabb gonosz szellemeket küldi ki, hogy megkísértsék a testét elhagyni készülő lelket, hogy Jézus Krisztus ítélőszéke előtt bevádolhassák: »Alant a pokol megháborodott jöveteleden, eléd menvén, felköltötte neked az óriásokat. «. (Iz 14,9) Ha azonban Richard állítása szerint a gonoszok látják, hogy Mária védi lelket, nem merészelik azt bevádolni, mert tudják, hogy az isteni Bíró még egyetlen egy lelket sem taszított el magától, s nem is fog eltaszítani, akit hatalmas Anyja pártfogol (Ap. Pep. t. 5. lect. 244.) (53. oldal)
