1.4 §. Mária a mi életünk, mivel kieszközli számunkra bűneink bocsánatát
»Ne csüggedj, ó bűnös« ‒ kiált fel Bustisi Szent Bernát (Serm. 5. de Nát. Mar.) ‒, mert bármily nagy bűnöket követtél is el, térj csak vissza őszintén e hatalmas Király-nőhöz, aki irgalommal és bőséges kegyelemmel fogad, mert ‒ fűzi hozzá ‒ nagyobb az Ő óhaja, hogy kioszthassa a kegyelmeket, mint a te kívánságod, hogy azokat elfogadd.
Krétai András, Máriát bűnbocsá-natunk zálogának nevezi, akit Isten közbenjáró szószólónkká rendelt, aki Jézus Krisztus érdemeiért Isten minden bűnösnek megbocsát, aki hozzá menekül. Egy angyal mondta Szent Brigittának, hogy a szent próféták felujjongtak, amikor meg-tudták, hogy Isten Mária alázatos-ságáért és tisztaságáért meg akar bocsátani a bűnösöknek, és ismét kegyeibe akarja fogadni azokat, akik őt megvetették. (Serm. ang. c. 9.)
Nem kell tehát egyetlen egy bűnösnek sem félnie, hogy Mária eltaszítja magától, ha hozzá menekül. Nem kell félnie, mert hiszen ő az Irgalmasság Anyja, ki éppen ennélfogva a legnyomorultabbakat óhajtja megsegíteni. Mária az a szerencsés bárka, amelyben minden menekülő elkerüli az örök kárhozat örvényét ‒ mondja Szent Bernát. Miként az özönvíz idején Noé bárkájában: még a vadállatok is menedékre találtak. Épp úgy biztosan üdvözülnek a bűnösök Mária oltalmazó palástjának védelme alatt.
Szent Gertrud egy napon a Boldogságos Szüzet széles palástban látta, mely alatt mindenféle vadállat, oroszlánok, medvék, tigrisek húzódtak meg: látta, hogy Mária nemcsak nem kergette el magától, hanem nagy szeretettel fogadta és simogatta őket. Ebből megismerte a szent, hogy Mária még a legelvadultabb bűnösöket sem taszítja el magától, ha Máriához menekülnek, és megmenti őket az örök haláltól. Lépjünk be mi is a bárkába, fussunk Mária oltalmazó palástja alá, biztosan nem taszít el magától, hanem okvetlenül kieszközli örök üdvösségünket.
Bovius atya beszélt egy Helén nevű bűnös asszonyról, aki egy napon a templomba ment, ahol épp a szentolvasóról szólt a szentbeszéd. Mihelyt elhagyta a templomot, azonnal beszerzett magának egy rózsafüzért, melyet később imádkozni kezdett. Bár eleinte minden áhítat nélkül imádkozta, de mégis a Boldogságos Szűz által elnyerte a kegyelmet, hogy lassa nagy benső vigaszt és lelki gyönyörűséget találjon benne. Olyannyira, hogy nem bírt elállni a napi elimádkozásától. (42. oldal) (Kép: Nagy Szent Gertrud)
