1.4 §. Mily nagynak kell lenni bizalmunknak Szűz Mária, az Irgalmasság Királynéja iránt
Amikor Asvérus király megpillan-totta Esztert, szeretetteljesen kérdé tőle jövetelének okát: »Mi a kéré-sed?« Erre így felelt a királyné: »Ha kedvet találtam előtted, ó király! És ha neked tetszik; hagyd meg népe-met, akikért esedezem«. Asverus meghallgatta kérést és tüstént visz-szavonta a rendeletet. Ha azonban már Asvérus is megkegyelmezett a zsidóknak Eszter iránt való szerete-ténél fogva, hogyan bocsáthatná el magától Isten meghallgatás nélkül a végtelenül szeretett Máriát, aki a szegény bűnösökért így könyörög: »Ha szeretsz engem Uram, aján-dékozd nekem a bűnösöket, akikért könyörgök!«
Lehetséges volna, hogy Isten őt meg ne hallgassa? Ki nem ismerné Szűz Mária imádságának erejét Istennél? »A kegyesség törvénye van az ő nyelvén«. (Péld 31,26) Mária minden imádsága törvény az Isten számára, melynél fogva irgalmasan jár el mindenkivel szemben, akiért Mária közbenjár.
Szent Bernát kérdi: miért hívja a Katolikus Anyaszentegyház Máriát az Irgalmasság Királynéjának? És a feleletet a következőkben adja: »Mert hisszük, hogy Mária megnyitja az isteni irgalmasság mélységeit, akinek csak akarja, amikor és ahogyan csak akarja, olyannyira, hogy nincs az a bűnök örvényében elmerült ember, aki elkárhozna, ha Mária gyámolítja«. (S. Bern. in Salve Reg.)
Félhetünk e attól, hogy Mária csak egyetlen bűnöstől is megtagadja segítségét csak azért, mert halmozottan látja bűneit? Avagy vissza kéne riadnunk e a nagy Királynő szentségétől és magas méltóságától? »Nem! ‒ mondja Szent Gergely ‒, mert minél fennköltebb és szentebb ő, annál szelídebb és irgalmasabb a bűnösök iránt, akik javulni akarnak s Őhozzá menekülnek*«. (S. Greg. lib. I. ep. 47) (12. oldal)
------------------------
* A szerk. megjegyzése: lásd, az 1830-ban történt "Csodásérem jelenés" (Rue du Bac 140. Párizs) fohászát: Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!"